Kelet-Magyarország, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-22 / 171. szám
1989. július 22. 12 Jeleztük már, hogy az idén a párizsi divat elragadóan nőies és hódító. A fölszabott és kivágott, ravasz díszítésekkel, szalaggal, fodrokkal ékesített dresszek valójában csábítóbbak, merészebbek a legparányibb miniszoknyáknál. 1. Dzsungelmintás imprimémuszlin szoknya, alatta különös vállmegoldású fürdőruha. 'SCHERRER Butique) 2. Febér alapon arany pöttyös hosszú estélyi ruha, melynek redőzött felsőrészét csokros fodor díszíti. (NINA RICCI) Kovács Mari A szív-érrendszeri betegségek jelentősége az elmúlt évtizedekben világszerte növekedett. A halálozási statisztikában játszott szerepük mellett igen fontos téoyezők a keresőképtelenség és a munkaképesség-csökkenés alakulásában is. Az elmúlt 15 év tapasztalatai igazolták, hogy ezek a betegségek a halálozás több mint feléért felelősek. A hazai adatokhoz hasonlóan megyénkben is romlottak a lakosság halálozási mutatói. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a szív-érrendszeri betegségekkel kapcsolatos halálozás legnagyobb mértékben a fiatal, munkaképes korosztályban növekedett. Az elmúlt évtizedben folyamatosan emelkedett a keringési rendszer betegségei miatt tartósan munkaképtelen betegek száma is. Mindenki által ismert, hogy a szív-érrendszeri betegségek kockázati tényezői szoros összefüggést mutatnak a lakosság életmódjával, táplálkozási szokásaival, valamint a környezeti hatásokkal. Kialakulásukban számtalan veszélyeztető tényező, úgynevezett rizikófaktor játszik szerepet. Az egyén egészségi állapotának alakulása, a betegséggel kapcsolatos szövődmények kialakulása szempontjából nem közömbös, hogy mikor, milyen stádiumban ismerjük fel a kórt, s mikor kezdjük kezelni. A modern egészségügy egyik kiemelt feladata a betegségek megelőzése, az egészség megőrzése. Természetesen az egészségmegőrzés nemcsak az egészségügy, de az egész társadalom és az egyén feladata is. A szűrővizsgálatok célja az egészségkárosodásban szerepet játszó veszélyeztető tényezők korai felismerése, a betegség időben való diagnosztizálása, a beteg kezelése és gondozása. Nagy felmérések igazolják, hogy a szívkoszorú- ér-elmeszesedés, a szívinfarktus kialakulásában az elhízás, a magas vérzsírtartalom, a dohányzás, a magasvér- 1 nyomás betegség és a cukorbetégség rizikófaktorként szerepel. Ezen veszélyeztető tényezők és betegségek szűréssel korán felismerhetők. A rizikófaktorok megszüntetésével, a magasvérnyomás, az elhízás, a cukorbetegség kezelésével, helyes életmóddal a szívinfarktus megelőzhető. Gyakran tapasztaljuk, hogy a szív- és érrendszeri betegségek hosszú ideig fennállva sem okoznak panaszt, sokszor már csak a szövődmények jelentkezésekor derül ki a háttérben álló alapbetegség, ezért fontos, hogy a panasz- mentes egyéneknél szűrések segítségével idejében ismerjük fel a körfolyamatokat. Ma már a tüdőszűrésekhez kapcsolt komplex lakos- ságszűrések keretében lehetőségünk van az elhízás, a magasvérnyomás, a cukorbetegség, a vesebetegségek, valamint a rosszindulatú daganatos elváltozások korai felismerésére is. Világszerte erősödik az a törekvés, hogy az egyén maga is ismerje fel az egészségét károsító veszélyeztető tényezőket és szakszerű orvosi tanácsok alapján szüntesse meg azokat. E törekvés megvalósításának feltételei és lehetőségei megyénkben is adottak. Az elkövetkezendő időkben az egyénen is múlik,' miként él ezekkel a lehetőségekkel, mire hajlandó egészségének megőrzése érdekében. A szív-érrendszeri betegségek megelőzésében össze kell fognia az egyénnek, a társadalomnak és az egészségügynek. Dr. Szegedi János ov. főorvos II Kelet^ a Magyarország % / I r f „I HÉTVÉGI MELLÉKLETE ijarkanj a levegőben...----------------------Kabin-ruha ^ A bemutatott kabin-ruha több szempontból is praktikus, érdemes tehát strandotoknak hasonlót varrni. Legcélszerűbb hozzá a vékonyabb, fcöny- nyű frottír. Az egész tulajdonképpen egy alul nyitott, nagyon bő, kényelmes zsák, amelynek felső szegélyére gumiházat varrunk, s bele jó hosszú sodort zsinórt fűzünk. Ebbe belebújva, nyaknál összehúzva a zsinórt, alatta kényelmesen belebújhatúnk a fürdőruhába, majd visszaöltözhetünk az utcaiba. Kiterítve ráfekhetünk napozni, és mivel a frottír rendkívül jó nedvszívó, akár meg is törülközhetünk vele. Vannak olyan országok — például Japán — ahol a sár- kányeregetés nemcsak a gyerekek, de komoly felnőttek kedvelt játéka, időtöltése is. Idehaza kissé elfelejtették, pedig remek szórakozást jelent, s ami nem mellékes: olcsó mulatság a szabadban, jó levegőn űzhető. A sárkány akkor repül jól, ha könnyű és jól szerkesztett. A sablonostól eltérő, három érdekes formáját mutatjuk be. Lássunk hozzá! 1. Sárkánymadár. Elkészítéséhez öt 155 centi hosszú, 5X12 milliméter keresztmetszetű léc vagy vastagabb nádiszál kell. Két darab lécből készül a gerinc úgy, hogy a kettőt összefogva középen és attól kissé feljebb, Vagdalthús másképpen Görögpogácsa Hozzávalók: 50 dkg sovány finomra darált marhahús. 10 dkg gomba. 5 dkg füstölt szalonna, 1 tojás. 1 nagy fel vöröshagyma, só, őrölt bors, a sütéshez olaj. A darált húst jól ösz- szekeverjük a megtisztított, kis kockákra vágott gombával meg szalonnával, az apróra vágott vöröshagymával, a tojással, majd megsózzuk, megborsozzuk. Körülbelül öt centi átmérőjű, lapos korongokat formázunk belőle és forró olajban ropogósra sütjük. Rakott fasírt Hozzávalók: 40 deka sertéshús. 70 deka burgonya, 4 zsemle, 3 fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 8 tojás, 3 evőkanál olaj, 2 deci tejföl, só, őrölt bors. A húst vízben áztatott, kifacsart zsemlével átdaráljuk, és három tojással, egy fej apróra vágott, meg egy evőkanál olajban megpirított vöröshagymával, a zúzott fokhagymával, sóval, pirospaprikával összedolgozzuk. A felét kiolajozott tepsi aljára terítjük és befedjük a héjában főtt, megtisztított, majd karikákra vágott burgonyával. A maradék olajban megfuttatunk két fej apróra vágott vöröshagymát, és a burgonyára öntjük, majd karikákra vágott négy kemény tojással befedjük. Meglocsoljuk a tejföllel. Végül a maradék húst is rásimitjuk. Az utolsó nyers tojással megkenjük. Kockákra vágva tálaljuk. (P. J.) zsineggel szorosan áttekerjük. Az ábrán látható, hogyan kell a többi három lécet felerősíteni. Legcélszerűbb a kész vázat vékony kelmével bevonni (szaggatott vonal). Az A és B pontban — a léc végétől számított 20 centiméteres távolságban —, valamint a C és D pontban erős zsineget csomózunk úgy, hogy ezeket a H pontban egyesítjük, ily- módon a sárkány felfüggesztve vízszintesen lebeg. Akinek kedve van, keménypapírból madárfejet is szabhat hozzá. 2. Ördögmalom. Ez tulajdonképpen kiegészítő játéka bármilyen formájú sárkánynak. Az ördögmalom két, keresztalakban összeerősített botocska, végén apró zászlókkal. A rajz szerint úgy kell a háromszögletű vászondarabokat a keresztvégre ki- feszítenünk, hogy ezek szél- malomszárny-szerűen működjenek. Egy harmadik botocska alkotja a tengelyt, ezt két drótkarikával látjuk el, s e karikákon keresztül fut a malom a sárkány zsinórján. Ha szabadjára engedjük a malmot, a szél hatására forogni kezd, és felszáll egészen a sárkányig. 3. Dobozsárkány. Ehhez négy darab 80 centis és négy darab 40 centis vékony lécre van szükségünk. A hosszabbakat egymástól 35 centi, a lécek végeitől számítva 20 centi távolságban párhuzamosan, erős zsineggel összekötjük. Két-két rövid lécet x-alakban kötünk össze. E keresztekkel a vázat dobozformájúra készítjük. A dobozt két végén 20 centi széles csomagolópapír-csíkokkal átragaszjuk. (Előzőleg a papír szélét be kell hajtanunk, és zsinórt kell belefűznünk, nehogy a papír beszakadjon.) Farokra itt nincs szükség. Az eresztőzsinórt az ábrán láthatóan kell felerősíteni. Bányai Katalin Napvédő sapka Gsaik félig sapka, mert a fejtetőn csupán Jóét kérészt- páirft csatlakozik a napellenzőhöz. Anyaga bármilyen vászon, karton. Minden részt; simlit, fejpántot, keresztpántot duplán szabunk ki, hogy tartásuk legyen. Az ellenző két lapja közé célszerű egy ugyanakkora pévéoédanabo t is kiszabni, így még jobb tartása lesz. A pántok méretei a saját fejméretünkhöz igazodnak. . 1 kocka =1 cm Inti nt Aggódom a jövőm miatt A felvételi óta teljes bizonytalanságban élek. Elképzeltem, hogy mit akarok: gyógyszerész szeretnék lenni. A gimnázium utolsó évében határoztam el, hogy hol szeretnék továbbtanulni. Ez' az utolsó félév egyébként csupa izgalom volt. Már-sert W-nem töröttött mással.” csak. az. .esélyeit latolgatta. a -pontokat szám.tjgatta. Ügy érzpm most. hegyiem a tanáraim', sem iá szüleim nem bátorítanak. eléíteé.-i* s bíznak bennem. A felvételin Sem voltam elég szerencsés. A. várakozáson:: elkeseredtem fe úgy érzem. hogy én vagyok a világ legpechesebb embere. Semmi .esélyem, hogy síkétül. Nem is tüdop lesz-i; erőm jövőre megpróbálni? A levél', amelyre most válaszolni próbálok, azt hiszem nemcsak egyéni problémát vet fel. Ezekben a hetekben sok fiatal érez hasonlóképpen. Azonban az is kitűnik a sorokból, hogy itt a várakozás, s az átmeneti bizonytalanság természetes, feszítő érzésén túl másféle, a személyiséget gyengítő, torzító érzésekről is szó van. Közelebbről' az önbizalom hiányáról. Az önbizalom — a személyiség fontos jellemzője — az önmagukról kialakult képen és az önértékelésen alapul. Ha valaki bízik önmagában, akkor képes komoly erőfeszítésre. Az önbizalom hiánya szorongó, feszítő érzéssel jár. s kihat a teljesítményre. Aki nem bízik magában, szinte ..kivívja” tetteinek következményeként a sikertelenséget, a kudarcot. Levélírónk is elképzelte, mit akar, mi a célja, áhítozza a sikert, mégis szorong a kudarctól. arra gondol, hogy valami végzetesen útjába kerjilr het. megakadályozza céljai megvalósításában. Ügy érzi. hogy nem maga alakítja a cselekvéséit. S bizony hivatkozik gyengeségeire, de másokat is okol esetleges kudarca miatt. Ezek a jelek arra is utalnak, hogy bár látszólag szenved’ a sikertelenségek miatt, de azt is kezdi megszokni, hogy a ..pechjén” való búslakodás s panaszkodás átmenetileg megnyugtató. mert magyarázatot talált a sikertelenségére. Ez a „megnyugtatás” önigazolás nagyon veszélyes lehet, hisz eltávolítja a cselekvéstől, megfosztja attól, hogy céljainak eléréséért megtanuljon önmaga is felelős lenni, és küzdeni. Most néhány olyan „fogást” ismertetnék az aggodalmaskodó levélíróval, melyek erősítik az egészséges önbizalmat. — Sose éljük bele magunkat abba, s ne hangoztassuk, hogy mi gyenge, peches emberek vagyunk. Elég. ha tudunk róla. Ha mi magunk gyakran mondjuk, egyszer elhiszik nekünk. Ez még csak a kisebbik baj. A nagyobbik az, hogy egyszer csak úgy kezdenek velünk viselkedni, mint egy gyenge, gyáva, nehézfejű . . . emberrel. S mások viselkedése, véleménye végül is megerősíti bennünk az általunk hangoztatott kedvezőtlen tulajdonságokat. — Ha már elhatároztunk valamit, lehetőleg ne torpan-junk vissza az utolsó percben. Lehet, hogy kezdetben apró kudarcokat kell elviselnünk, de ezekhez nem árt hozzászokni, míg a megtorpanásokhoz igen ártalmas dolog. — Sose hivatkozzunk arra. hogy más emberek az okai kudarcainknak. Ha bem nézzük meg alaposan, .hogy ön■ magunknak mi részünk, van benne, a másokra való hárítás csak ürügy marad. Az sem mindig elég, ha megismerjük ezeket a tanácsom kát. A változást, az egészséges önbizalmat az adja, ha felismerjük magunkban szándékainkat. mérlegeljük ered-1’ ményeinket. ■Erőfeszítéseket* teszünk igényetek, vágyaink , megvalósításáért. Ez utóbbira szeretném biztatni levélírónkat iS. , , v ' dr. Madácsi Mária pszichológus Jrarmi nyár IIM orvosi A Hifi rovata
