Kelet-Magyarország, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-22 / 171. szám

4 Kelet-Magyarország 1989. július 22. Kontra meghívás Kazinczi Ferenc cikké­re, mely a Kelet-Ma gyár- országban július 10-én jelent meg, s amivel a kisgazdapárt megyei ve­zetőinek meghívását ki­fogásolta. Tisztelt Kazinczi Úr! A kisgazdapárt július 6-i fel­hívása egy széles népréte­get feltételez, akiket ér­hetett sérelem; ebből én csak egy kategóriát emelnék ki, a földműve­seket, kisgazdákat ök azok, akiknek munkája nyomán 1956-ig a be­szolgáltatás jóvoltából az „elégtételt” fizethette az ország, és kezdhette meg­alapozni a szocializmust. Ebből a rétegből marad­tak fenn azok, akik az 1961-es általános tsz-szer- vezés jóvoltából a búza­termő zsíros földjeik he­lyett kapták a futóho­mokot, ahol újra megka­paszkodtak és ellátták a piacot de közben ala­posan elfáradtak, a mun­kában megöregedtek, és maradtak teljes jövede­lem nélkül, pedig sokat tettek; az adót a régi földjeik után fizették, mindig lehetett rájuk szá­mítani, nem politizáltak, „csak dolgoztak” és most újra kiszolgáltatottak és nem veszi számításba őket senki. Az ön sorait olvas­va, gondolom, biztos eg­zisztenciával rendelkezik. Mégis, próbáljon kicsit azonosulni azokkal, akik a saját hibájukon kívül nem rendelkeznek a leg­alapvetőbb feltételekkel sem, mert az utóbbi té­nyek számukra nem a múlt hibái, hanem a jelen gondjai. Én a július 6-i meghí­vást nyíltnak, egyenes­nek tartom, mert az egyes emberre is oda kell figyelni és csak a múlt tévedéseit ismerve lehet a kibontakozást építeni. Mert ha fátylat borítunk, félő, hogy évtizedek múl­va derül ki, újra a téve­dések útját jártuk. Tisztelettel: Szakács Bertalan egy örökös jogutód Nyíregyháza Magyar küliigyes nyilatkozata Visszanyerni európai státusunkat A kedvező külpolitikai fo­lyamatok a magyarországi reformok sikerének előfelté­telei. Belső problémáink megoldása csak akkor lehet­séges, ha integrálódunk a nemzetközi kapcsolatok min­dent átfogó rendszerébe, ha biztosítani tudjuk, hogy part­nereink és a nemzetközi köz­vélemény ismerje, megértse és támogassa törekvéseinket Ezt Somogyi Ferenc külügy- minisztériumi államtitkár nyilatkozta az MTI munka­társának. A magyar külpoli­tika arra törekszik, hogy ha­zánk visszanyerje és megerő­sítse közép-európai státusát, minden tekintetben európai országgá váljék. Somogyi Fe­renc elmondta azt is, hogy nem minden szövetségesünk érti szándékainkat, a félreér­tések nem egyszer komoly nézeteltéréshez vezetnek. Az államtitkár szerint a VSZ-hez való tartozásunk olyan tény, amely része az európai kapcsolatrendszernek és erőegyensúlynak, és amelynek megváltoztatásá­ban egyelőre egyetlen ország sem érdekelt. Ugyanakkor arra törek­szünk, hogy a szervezeten be­lül felülkerekedjen az új gondolkodás. A VSZ-ben va­ló részvétel nem akadályoz­hatja a tagállamok szuvere­nitását, nem határozhatja meg belső fejlődésünk irá­nyát. Az az álláspontunk, hogy a szervezetben csak a közös védelem ügyében, és a legfontosabb politikai törek­vések kérdésében van egyez­tetési kötelezettség. Egyik tagállam sem hivatott más országok belső helyzetének és fejlődésének minősítésére. Tabajdi-ttgy: Haladék Az MTI értesülése sze­rint a korábbi hírektől el­térően pénteken nem ke­rült sor Tabajdi Csaba, az MSZMP KB osztályvezető helyettese ügyének kivizs­gálására, akit korábban csak beosztásának gyakor­lásában és nem állásában függesztettek fel. A tény­feltáró vizsgálatot a közel­jövőben folytatják le. Nyers Rezső, a párt el­nöke pénteken felkereste ugyan a nemzetközi párt­kapcsolatok osztályát, de azért, hogy megismerked­jen az ott dolgozókkal és részletesebben is tájéko­zódjék munkájukról, az MSZMP nemzetközi kap­csolatairól. — Nem lesz visszatérés a „régi szép időkhöz”, mert az országban kialakult feszült helyzeten nem lehet úrrá lenni a régi módszerekkel — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov pártfőtitkár-ál- Iamfő az SZKP KB keddi ülésén elhangzott zárszavá­ban. A mostani új helyzetben a párt lendületvesztését, a kez­deményezések hiányát azzal magyarázta, hogy elszakiad- tak a szavak a tettektől, a A manilai repülőtér leszálló pályáján, július 21-én a zuho­gó esőben túlfutott és egy közeli forgalmas autóútra csú­szott, majd a biztonsági korlátnak ütközött a fülöp-szigeti légitársaság (PÁL) egyik belföldi járatának BAC—111 tí­pusú repülőgépe. A jelentések szerint nyolcán meghaltak és 36 személy megsérült. Zsolnai Hédi: Johama a Kocsmában Zsolnai Hédi, az ötvenes- hatvanas-hetwenes évek népszerű énekesnője egy kis fizetésű áruházi eladó leányaiként született, Zir- ner Hedvig néven. Gyer­mekikorára, mint az egyik szoba-konyhából a másik szoba-konyhába való foly­tonos 'költözködés éveire emlékszik vissza önélet­rajzában, amely a Magyar Világ Kiadónál ez év őszén lát napvilágot. A Johanna Zsolnai Hédi egyik önálló estjén, a Fészek Klubban. a kocsmában című kötet­ből hétfőtől részleteket közlünk. Forintbiány a Szovjetunióban Olyan népszerűvé vált a szovjet turisták körében Magyarország, hogy rövid idő alatt elfogyott az az utazási keret, amelyet a két ország közötti állam­közi megállapodás alapján utazási célra különítettek el. A szovjet turisták má­jus végéig felhasználták a teljes évre szóló 1,2 milli­árd forintnyi összeget. A Kereskedelmi Minisz­tériumban ezzel kapcso­latban elmondották, hogy a magyar fél tárgyaláso­kat kezdeményezett a ke­ret bővítésére, ám mindez­idáig nem született meg­állapodás, így a szovjet fél csütörtökön hivatalo­san bejelentette, bogy fel­függesztette a turisták ré­szére a forintváltást a Szovjetunióban. George Bush amerikai elnök tetszését nyilvánít­ja ki az első holdraszállás 20. évfordulója alkalmá­ból kibocsátott emlékbé­lyeg előtt, amit Anthony Frank postaügyi miniszter mutat be a? elnöknek. Mellettük Neil Armstrong, az Apolló—11 űrhajó pa­rancsnoka, az első Holdra lépő ember és Michael Collins, aki a holdraszál­lás idején az anyaűrhajó­ról biztosította társai munkáját Nem hátrálunk párt eltávolodott a tömeg­től. A főtitkár szerint kiutat az jelenthet, ha kellő időben találnak megoldást az em­berek érdekeire és próbá­méira. A feladatok között első helyen említette az alapszervezete k szerepének erősítését, mivel ezen a szinten lehet a pártot leg­inkább aktivizálni. Rehdkívül fontosnak ne­vezte Mihail Gorbacsov a káderkérdést. Ha a vezetők­nek sikerül magukkal ragad­niuk az embereket, akkor sikerül megoldani a többi kérdést is. Ezért a káderkér­dés rendezése minden szin­ten nagyon fontos, a káder­cseréket időben kell végre­hajtani, mégpedig minden szinten, egészen a központi és politikai bizottságig. Deportált voltam Wojciech Jaruzelski, Len­gyelország köztársasági elnö­ke egy pénteken megjelent interjúban felfedi, hogy a második világháború kezde­tén az ő családját is kény­szermunkára hurcolták Ke- let-Lengyelország szovjet megszállása után. A Lengyelországban gyak­ran tapasztalható szovjetel­lenes érzelmekre utalva, amelyek korábban tabuként kezelt hajdani nemzeti sé­relmekből fakadnak, Jaru­zelski azt mondta, hogy ezek a sebek annál lassabban gyógyulnak be, minél később hoz az életszínvonalban érez­hető eredményt a lengyel reform és a szovjet pe­resztrojka. Fikapitáiy voltam Szabolcsba! (6.) „Könyvem címe: Az utelsí szó jogán” — Elmondtam Jenőnek, hogy őrizetbe kell vennem, de semmi bántódása nem lesz. Magam vittem ki az intemáló- tábonba. Megmondtam a tá- borpanancsnoknak, hogy a legszívesebb vendégemként bánjon vele. Semmivel ne zavarják. Ügyében még ha­tározatot sem hoztam. Ezután jött a hidegzuhany a képviselőházból? — Álmomban sem mer­tem volna ilyenre gondolni. Az egyik nap délelőttjén az történt, hogy Szebeni állam­titkár személyesen telefo­nált és azt mondta, milyen őrültséget csináltunk mi Szabolcsiban. Elmondta, hogy délelőtt a képviselőházban Andrásy Dániel interpelláci­ót nyújtott be, amelynek a lényege az volt, hegy a sza­bolcsi Magyar Nép 'kinyom­tatásához én kivezényeltem Erdős Jenő főszerkesztőt, és áramkiesés közben, vele hajtattam azt a nyomdagé­pet, amely a kommunista napilapot állította elő... Óriási botrány tört ki? — Rettenetes. Rajfc dü­hös volt. Azonnal 'kimentem a táboriba és kértem azoknak a listáját, akik aznap kint voltak a szabolcsi Magyar Nép előállításénál. Akkor le­pődtem meg igazán, amikor a papíron ott állt Erdős Jenő neve is. Ráüvöltöttem a táborparancsnokna, — amit soha senkivel nem tet­tem — „milyen utasítást ad­tam én önnek Erdős Jenő főszerkesztő úrral kapcsolat­ban?” „Hogy ne vigyük munkára — felelt ijedten a parancsnok. „De a főszer­kesztő úr szólt nekem, hogy szeretne egyet járni, és ve­lünk jönne” — folytatta a tábor parancsnok. A továb­biakból kiderült, Erdős rá­beszélte, hogy mégis vigye magával, nem is velük ment, hanem jóval utánuk. Közben találkoztak Andrásy volt főispánnal, aki hozott egy üveg bort. Amíg a töb­biek dolgoztak, azt ketten szépen megiszogatták. Rajk belügyminiszter is kért jelentést az ügyről? — Én bementem Jenőhöz, s láttam, hogy ő nem vesz részt Andrásy bosszújában, nem gondolta mi lesz ebből. Készségesen elmondta, ho­gyan történt az eset. Még aznap futár útján elküldtem a nyilatkozatát Rajk László belügyminiszterhez, az én jelentésemmel együtt. De itt még nem fejeződött be az ügy. Az indulat már bennem is forrt... Hogyan érlelődött az ön szabolcsi karrierjének meg­torpedózása? — Reggel mindig korán mentem bolgozni, mert nem nyolc órát dolgoztam napon­Pályázati felhívás Rakamaz Nagyközségi Tanács elnöke PÁLYÁZATOT HIRDET MŰSZAKI ÜGYINTÉZŐI munkakör betöltésére. PÁLYÁZATI FELTÉTEL: felsőfokú, vagy középfokú szakirányú végzettség. Fizetés: a 13 1989. (X. 25.) ÁBMH rendelet szerint. Jelentkezés: a Rakamaz Nagyközségi Tanács elnöké­nél személyesen vagy írásban, Rakamaz, Vörös Hadsereg út 131. sz. alatt. Telefon: 1. Jelentkezési határidő: 1989. augusztus 10. Lakást 1989. december 15-től biztosítani tudunk. A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Tan­gazdaság ilonatanyai központjába azonnali be­lépéssel felvételre keres KŐMŰVES, ÁCS és VlZVEZETÉK-SZERELÖ SZAKMUNKÁSOKAT, továbbá lovastelepére LÓÁPOLÓKAT. Bérezés: megegyezés szerint. JELENTKEZNI LEHET a gazdaság munka­ügyi osztályán, illetve a lovastelep vezető- jénél, Nyíregyháza, Pazonyi út. _____ ta. Hét óra tájban jelentke­zett nálam a vasútállomás ügyeletes rendőre, hogy a korai pesti sebesvonatra egy magas, hosszú, fekete kabá­tos úr két hatalmas táská­val szállt fel. Azonnal gon­doltam, hogy Andrásy volt főispán lehet csak... A rendőr még jelentette, hogy az előírások szerint ellen­őrizni akarta a csomagját, de a volt főispán úr ezt visszautasította, mondván, hogy ő országgyűlési képvi­selő. A rendőr erre udvari­asan tovább engedte. Város­szerte beszélték egyébként, hogy még főispán korában rendszeresen vitt fel kisebb- nagyobb élelmiszercsomago- kaif — az akkori rendelete­ket megszegve — pesti bará­tainak. Ezt én természetes­nek tartottam, de most in­dulatomban azt gondoltam, ez egyszer én is megleckéz­tetem. Hogyan? — Felhívtam telefonon a belügyminisztérium vidéki főkapitányságának politikai vezetőjét, Tömpe Andrást, és kértem, hogy a beérkező vonat ellenőrzésénél, vélet­lenül nézzék meg Andrásy csomagját is. Vigyázzanak figyelmeztettem Tömpét, mert országgyűlési képvi­selő, mentelmi joga van. Csakhogy, sajnos egy fővá­rosi rendőr — szándékosan, vagy ügyetlenségből — min­dent elrontott. Egyenesen odament Andrásyhoz, azzal: „Maga Andrásy Dániel, mu­tassa a csomagját.” Andrásy megmutatta, semmi szabály­talanságot nem követett el, ugyanis ezek szerint a két csomagot távolabb a hordár vitte előtte, vagy utána... A lényeg az, hogy még az­nap interpellált a képvise­lőházban, óriási vihart ka­vart. Rajk nagyon dühös lett, hogy ilyen ostoba ügy­gyei mindent elrontottam, pédig előzőleg olyan jól el­rendeztem a szabolcsi rend­őrség ügyét. Rajk a szabol­csi fiaskó miatt sokáig ne­heztelt rám, végül a velem való megbékélés után magá­hoz hívatott, kért, hogy ké­szítsék tervet a rendőrség országos méretű oktatásának megszervezésére... Hogyan alakult az élet ezután? — Hosszú lenne elmonda­ni. A budapesti rendőrisko­la parancsnoka lettem, majd Rajk letartóztatása miatt lemondtam a rangomról, ál­lásomról, 1950-ben koholt vádak alapján letartóztattak, 1953-ig börtönben ültem. Tüdővérzéssel szabadultam, de nem volt egy kórház az országban, amely befoga­dott volna ... Később nehe­zen kaptam munkát, az is­kolai szemléltető eszközök intézetében voltam szak­munkás, 1954. április 1-jétől 1956. szeptember 1-ig a kás- celli úti általános iskola ta­náraként dolgoztam. A Nagy Imre-kormányt támogató magatartásomért 1957 elején letartóztattak, 12 évi börtön- büntetésre ítéltek, amiből öt és fél évet le is töltöttem. 1963. április elsején szaba­dultam. 1963 és 1977 között — nyugdíjazásomig — a Szabadsághegyi Iskolaszana­tórium tanáraként dolgoz­tam. Nehéz életút, nem írta meg az élményeit? — Megírtam, és a tervek szeriint őszre jelenik meg, címe „Az utolsó szó jogán...” (vége) Páll Géza ★ írásunk az MSZMP me­gyei archívumában található életrajzi dokumentum és a Herpai Sándorral történt személyes beszélgetés alap­ján készült.

Next

/
Thumbnails
Contents