Kelet-Magyarország, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-21 / 170. szám

4 Kelet-Magyarország 1989. július 21. — Tudnivalók bevonulóknak Családi segély — munkahelyi kedvezmények „Követeljük Herpai főkapitány leváltását...” Nagyobb vállalkozói szabadsagot Istmét bevonulás lesz. A fi­atalok százait érinti megyénk­ben, akik megkezdik sorkato­nai szolgálatukat augusztus 29—30-án. Ezért szükséges, hogy tájékoztatást adjunk a bevo- nulók jogairól és kötelessége- ■ iről. A bevonuló hadkötelest egy­szeri bevonulási segély illeti meg, melynek az összege a havi átlagkereset 50 százalé­ka, ha a be vonulónak olyan gyermeke van, akinek eltartá­sáról gondoskodik, teljes át­lagkereset illeti meg. A bevo­nulási segélyt a behívóparancs felmutatása ellenében a mun­káltatónak ki kell fizetni. A hadkötelest csak egy esetben illeti meg a bevonulási se­gély. A sorkatonának azt a mun­kaképtelen és eltartásra szoru- ruló hozzátartozóját, aki a bevonulás előtt saját kerese­téből, jövedelméből tartott el, vagy akivel szemben a tartási igénye a bevonulás után keletkezett, - illetőleg akinek az eltartási igényét bírósági határozat állapította meg, családi segélyben kell részesíteni. Á családi segély megítélése szempontjából alapvető felté­tele a hozzátartozó munka- képtelensége és eltartásra szorultsága. Ki szorul eltartásra? A családi segély szempont­jából eltartásra szorulónak kell tekinteni a sorkatonával közös, vagy külön háztartás­ban élő munkaképtelen hoz­zátartozót, valamint azt a munkaviszonyban (szövetkeze­ti tagsági viszonyban) álló munkaképes hozzátartozót, akinek a keresete, illetőleg bármely forrásból származó jövedelme ,a családi segély — külön rendelkezésben megha­tározott — összegét nem éri el. Ilyen esetben a jövedelmet arra az összegre kell kiegészí­teni. Több hozzátartozó esetén a közös háztartásban élők ke­resetét össze kell. adni, az el­tartásra szorultságot így kell vizsgálni. Ha viszont a csa­ládi segélyre jogosult hozzá­tartozók külön háztartásban élnek, keresetüket jövedel­müket) külön háztartásonként kell vizsgálni. Nem lehet eltartásra szoru­lónak tekinteni azt a hozzá­tartozót, akiről az állam in­gyenesen gondoskodik, (pl.: kollégium, vagy szocális ott­honban van, és az ellátását nem kell fizetnie). Pénz a megélhetésre A jogszabályok a családi segély összegét olyan szinten Az idén megjelent agrár­gazdasági hetilap, a Számadás 21. számához érkezett, amely­ben három oldalon öt írás és kép is foglalkozik a megyé­vel. — A nyírségi embert talán csak a földje, meg a kényszer tartja a megyében — mondta néhány éye keserűen egy má­tészalkai fiatalember, aki szakmunkásként a főváros­ban kereste a kenyerét, mert nem tudott otthon elhelyez­kedni. Panaszolta kiszolgálta­tottságát, amit nap mint nap éreznie kellett — kezdődik az az interjú, amelyben Bánóczi Gyula megyei tanácselnököt arról kérdezi az újságíró, lesz-e elég munkahely, a me­gye ipara és mezőgazdasága képes-e eltartani az ott élő­ket? — A mezőgazdaság soha nem tífdta eltartani a lakos­ságot. Az ipari munkahelyek szaporodásával is csupán 1956 után számolhattunk. Ma pedig ott tartunk, hogy egyik szektorban sincs betöltetlen munkahely, s ez az állapot egyre kétségbeejtőbb. Tavaly például 7600 pályakezdő kö­zül alig négyezerötszázan tudtak itthon elhelyezkedni, s ezek negyven százalékával is csak meghatározott időre szóló szerződést kötöttek. An­nak ellenére, hogy ezerkét­száz fiatal elment a megyé­ből, ezerötszáz pályakezdő nem tudott munkába állni, — szólt az egyik válasz. Saját .erőből boldogulni — hangzik a jelszó Botpaládról, ahol minden akadály nélkül megalakulhatott a Független állapítják meg, hogy az biz­tosítsa az eltartásra szoruló­nak megélhetését, hogy az eltartás gondja ne zavarja a sorkatonát a haza iránti kö­telessége teljesítésében. A családi segély megállapí­tásának alapjául szolgáló ösz- szeg jelenleg: a sorkatonával közös háztartásban élő hozzá­tartozó esetén havi 3140 lóriul, minden további személy ese­tén ez az összeg személyenként emelkedik 2363 forinttal. Beszámít a munka­viszonyba A sorkatonai szolgálatra be­vonuló személy a vállalatnál, illetőleg az ipari (mezőgazda- sági) szövetkezetnél eltöltött munkaideje - arányában év vé­gi nyereségrészesedésre (ki­egészítő részesedésre) jogo­sult. Az a sorkatona, aki a be­vonulása előtt jogot szerzett az illetményföld használatára, a katonai szolgálat ideje alatt is jogosult arra. Ugyancsak jogosult a szövetkezeti tago­kat megillető földjáradékra és a bevonulás előtt közös mun­kája alapján megszerzett mér­tékben — a háztáji földjének a használatára. A sorkatonai szolgálati időt a munkaviszonyra, illetőleg a szövetkezeti tagsági viszony­ra vonatkozó jogszabályok sze­rint munka viszonybanr (szövet­kezeti tagsági viszonyban) el­töltött időnek kell számítani. A katonai szolgálat alatt a hadkötelesnek a szolgálati lakásra vonatkozó bérleti jogviszonya fennmarad és azt csak a lakásbérletről szóló jogszabályokban meghatáro­zott esetekben lehet megszün­tetni. Kérik a bevonuló sorkötele­seket, hogy családi, egészségi állapotukban, lakcímükben beállt változást közöljék a me­gyei hadkiegészítési és terü­letvédelmi parancsnoksággal. Felhívjuk a hozzátartozók fi­gyelmét a bevonulási helyén és annak közelében az előző bevonulásokhoz hasonlóan a kulturált magatartásra, hogy ezzel is segítsék elő a bevo- nultatás gyors és eredményes végrehajtását. A bevonulóknak fontos tud­nivaló, hogy a behívópa­rancsban feltüntetett helyen, pontos időben, józan álla­potban jelenjenek meg, mi­vel a behívóparaneS iránti en­gedetlenség büntető cselek­mény. Az a hadköteles, aki katonai behívóparancsnak nem tesz eleget, egy évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt helyi szervezete, amely a kispaládiakkal együtt jelenleg huszonhárom tagot számlál. Az alapítók előtt nem volt kétséges, kit válasszanak meg elnöknek. Valamennyien a harminc éves Irányi Zoltánra voksol­tak, aki ma már a nagyvá­lasztmánynak is tagja. A faluban azt beszélik ró­la, nyughatatlan természetű, amolyan rámenős fajta, aki tudja, hogyan kell pénzt csi­nálni, s ezért fújnak is rá az irigyei. Néhányan a szóki­mondását sem állhatják — tudjuk meg, s megismerked­hetünk egy gazdálkodóval, aki azt mondja, ha adnák, akkor a bérelt tizenöt hold mellé az apja tíz holdját is visszafogadná. Jánkmajtisról megismer­kedhetünk Váradi Istvánné- val, aki „maszek” fűszerbol­tot nyitott, s alkalmazkodik a vásárlók igényeihez, hogy ezzel is megtörje az áfész monopóliumát. (Folytatás az 1. oldalról) a Nyírbátori Madrigálkórus — művészeti vezető Kiss. Ir­ma — és a helyi áfész Tinó­di vegyes karának közremű­ködésével, az utóbbi kórust Szabolcsi Miklós vezényli. Bemutatkozik egy vendég­együttes is, a finn Naantali kamarakórus, vezényel Reijo Anttila. Erre a hangverseny­re nem kell belépőjegyet vál­tani. Az MSZMP a munkások, parasztok, értelmiségiek ér­dekei mellett a vállalkozók érdekeit is képviselni kívánja — mondotta Nyers Rezső, az MSZMP elnöke azon a meg­beszélésen, amelyen párttag kisiparosokkal találkozott csütörtökön, az MSZMP KB székházában. Ezzel Nyers Rezső le kíván­ta zárni azt a vitát, amely egy korábbi kijelentése kap­csán keletkezett. Most a legfontosabb elvi és gyakor­lati kérdések tisztázására ta­lálkozott a KIOSZ MSZMP- alapszervezetek szerkesztő bizottságának képviselőjével. A másfél órás megbeszélé­sen ismertette a kisiparosok képviselőivel a párt állás­pontját a vállalkozásokkal kapcsolatban. Kifejtette: az MSZMP szá­mit aktív támogatásukra. Mint mondotta, a Magyar Szocialista Munkáspárt nem akar osztálypárt lenni, a néppárttá való átalakulás kezdetén tart. Ezért vállalja a különböző érdekek kép­138 áldozat amerikai repülőgép szerencsétlensége Mintegy 130 személy — s ez talán nem a végle­ges szám — vesztette életét szerdán egy repü­lőgép-szerencsétlenség­ben az Egyesült Államok­ban. A United Airlines DC—10 gépe Iowa állam­ban, Sioux City repülőte­rén kényszerleszállás közben a talajnak ütkö­zött, majd bárom darab­ra szakadt és kigyulladt. Az óriás utasszállító Denverből Chicagóba tar­tott. A céltól mintegy ezer kilométerre a pilóta azt észlelte, hogy műkö­désképtelenné vált a ve­zérsíkokat és a futómű­vet irányító hidraulikus rendszer, emiatt megpró­bált kényszerleszállást végrehajtani. (Folytatás az 1. oldalról) sonló lesz a helyzet a nyír­egyházi területen, de ezt előre közölték a termelők­kel.. Az is gondot jelent, hogy a búza és a rozs aratása egy­beesik. A termés minősége gyengébb a tavalyinál, a vállalat arra kéri a termelő­ket, hogy a reális minősítés érdekében képviselőjük az átadásnál jelenjen meg. A kifizetéseket most még Vál­tókkal, a későbbiekben pe­dig átutalással oldják meg. Jelenleg közel 600 millió fo­rint van a gazdálkodóknál, ez az átvett termésérték há­romszorosa. A vetőmag vállalat terü­leti igazgatója, Kiss János arra hívta fel a figyelmet, hogy már most 11 ezer tonna jó minőségű búzavetőmag áll rendelkezésre. Az igény ed­dig ennek közel fele. Ügy gondolják, hogy 1000—1500 tonna vetőbúzát étkezésire cserélnének és ezt exportál­nák. Ezzel az akcióval fő­leg azokon a gazdaságokon Augusztusban Máriapó- cson. Vámosatyán, Nagykállo- ban, Nyírmihálydiban és szintén Nyírbátorban ren­deznek még hangversenyt. A zárókoncert augusztus 20- án lesz. Időközben, augusztus 4-én megnyitja kapuit a nemzetközi zenei tábor is. ahová az idén 56 magyar és 61 külföldi fiatalt várnak, utóbbiakat 9 országból, (gm) viseletét. A társadalmi élet demokratizálódásának alap- feltétele az állampolgári jo-' gok biztosítása. Ebbe bele­tartozik a vállalkozás sza­badsága is. Ma még azon­ban a vállalkozásbarát po­litika elvi megfogalmazása és gyakorlati megvalósítása kö­zött szakadék tátong. Ám az a cél, hogy ez mihamarabb megszűnjék. A vállalkozók párton be­lüli szerepével kapcsolatban Nyers Rezső azt mondta: ko­rábbi kijelentésének meg­fogalmazása pontatlan volt, és ezért félreértésre adott okot. Továbbra is számítanak mindazokra a kisiparosokra, akik az alapvető szocialista értékeket magukénak te­kintik. A párt olyan konk­rét javaslatokat vár ettől a szektortól, amelyet be tud építeni programjába. NDK: Szovjet csapatkivonás Csütörtökig az NDK terü­letéről kivontak két harcko­csi hadosztályt, három önál­ló deszant-roham zászlóaljat, két önálló deszant-átkelő zászlóaljat, két önálló vegy­védelmi zászlóaljat, egy harc­kocsizó tanezredet, egy szakér­tőket felkészítő iskolát és né­hány más önálló alegységet — közölte Borisz Sznyetkov hadseregtábornok, a nyugati szovjet hadseregcsoport fő- parancsnoka. A TASZSZ-nak adott nyi­latkozatában a tábornok el­mondta, hogy a csapatkivo­nások következtében 11 ezer katona, több mint kétezer páncélos, 150 löveg és mint­egy kétezer gépkocsi — ez utóbbiból 700-at átadtak nép- gazdasági hasznosításra — tért vissza a Szovjetunióba. A főtiszt közölte, hogy foly­tatódik a katonai települések átadása. „1989 és 1990 között összesen 10 ilyen település kerül NDK tulajdonba.” akarnak segíteni, melyek anyagi nehézségekkel küzde­nek. Az AGROKER már most kéri, hogy az aratás végén időben végezzék el a hibák feltárását, és írásban adják le a termelők az igé­nyeiket. Végül Szendrei Kálmán a tanácsról elmondta, hogy a gazdálkodók igyekezzenek kielégíteni a háztáji állat­tartók igényeit. Erre azért ás szükség van, mert a me­gyében jelentősen csökken az állatállomány. A jövő évi jó termés érdekében a termelők törekedjenek arra, hogy megfelelő minőségű vetőmag kerüljön a földbe. — Andrásy főispán — jo­gosan — nem tudta megbo­csátani azt a csúnya meg­alázást, ami vele történt. Na­gyon megrémült a megyehá­zára bevonuló tömegtől. Várt a visszavágásra... Amiről utólag is azt tudom mon­dani, jogosnak tartom a szemrehányást, megértem az irántam való ellenérzé­seit, fintorait, hiszen első ta­lálkozásunkon éppen én be­széltem neki a tisztességes együttműködésről. Az sem ment fel vele szemben, hogy a kisgazdapárt lapjának toll­nokái sokkal gonoszabbul jártak el velem szemben ... Nem lehetett rendbehozni a botlást? — Sajnos, nem. Bár én negyvenhat nyarán, amikor a kisgazdapárt országos pa­rasztnapot szervezett Nyír­egyházán, s a szomszédos megyéktől is felvonultak a lovasbandériumok, hogy a kommunista párt miskolci több százezres gyűlésére rep- likázzanak, szóval ezen a parasztnapon úgy hiszem, mindent megtettem a meg­békélésért. Lejött Nyíregyházára — Nagy Ferenccel az élen a kisgazdapárt országos veze­tősége. Az ötszáz fős rend­őri tanosztály miellé meg fel­rendeltem a községekből 300 rendőrt. A megyeháza előtt díszszázad élén fogadtam a miniszterelnököt. Nagy Fe­renc egészen meghatódott, azt mondta: „Nem is gondol­tam volna, hogy így meg­tisztelsz.” „Te az én minisz­terelnököm is vagy” — vá­laszoltam. Meghívtak a miniszterel­nöki fogadásra, Bajcsy-Zsi- linszkyné azonnal mellém ült, és bemutatott a kisgaz­dapárti vezetőknek, akik hírből már ismertek. A más­napi nagy paraszt-összejöve­telen felvonultattam a 800 kiglancolt rendőrt. A kisgaz­dapárt vezetősége díszsorfal között ment fel az emel­vényre. A rendőrök jó be­nyomást tettek a tömegre és a kisgazda vezetőkre. Egy rossz szóval nem emlé­keztek meg a rendőrségről, mintahogy ezt minden kis­gazda-gyűlésen az ország­ban megtették... A ceremónia után követ­keztek a hétköznapok, _ és gondolom a főispán vissza­vágása a sérelemért? — Egy alkalommal, ami­kor Budapestről hazajöttem Palicz Mihály őrnagy, a he­lyettesem * jelentette, hogy Andrásy Dániel főispán hét kisgazda képviselőtársával küldöttségben keresett, és követelte annak a hét, vagy nyolc politikai őrizetesnek a szabadlábra . helyezését, akiknek érdekében már Erőss János is beszélt velem. Másnap reggel elém teszik a szabolcsi Kis Újságot, amely öles betűkkel hozta a követ­kező címet: „Meddig tart még Herpai terrorja Sza­bolcs megyében, nyílt levél a belügyminiszterhez, köve­teljük Herpai főkapitány le­váltását.” A lapban aztán folytatólagosan közük azok nevét, akiknek a szabadon- bocsátását kérik, aláírta a főispán és hat kisgazda képviselő. Egyben parlamen­ti bizottság kiküldését kérik a rendőrség felülvizsgálásá­ra. Nem ijedt meg a fenye­getésekre? — Nem ijesztett meg a nagyhangú cikk, mert a fel­sorolt személyek nem ártat­lanul várták a bíróság elé állításukat. A tizenikéftagú nyomozócsoport élére egy korrekt, nyugodt, szociálde­mokrata pártállású jogászt állítottam, akit egyáltalán nem lehet gyanúsítani el­fogultsággal. Azonnal felhívtam Rajk László belügyminisztert, de őt nem találták, ezért Szebe- • ni Endre államtitkárt tájé­koztattam. Megállapodtunk, hogy kiküldi a megyébe dr. Komáromi kisgazdapárti or­szágos főkapitányt, s az hoz magával egy kommunista rendőrtisztet is. Így tör­tént. Rosszul kezdődött a do­log Komáromi altábomagy- gyal, mert az internálótábor- ban az említett őrizetesek­nek önhatalmúlag kijelen­tette: „emberek önök hama­rosan szabadulni fognak.” Itt megszakítottam és ud­variasan, de határozottan felkísértem az irodába és megkértem, azonnal hagyja el az internálótábort, neki nincs kompetenciája embe­reket szabadlábra helyezni. Erre csak a belügyminisz­ternek, illetve nekem, mint megyei főkapitánynak és a politikai rendőrség vezető­jének lenne jogom. így az­tán a kedélyek lassan meg­nyugodtak, az altábornagy elismerte, hogy igazam van, őt csupán a törvényesség fe­lülvizsgálatával bízta meg a belügyminiszter, különös te­kintettel a felsorolt szemé­lyekre. Mi lett a vizsgálat vége? — Az altábornagy már az első nap közölte, hogy a felsorolt személyeket ők ki­hallgatták, valamennyit sú­lyos bebizonyított háborús és népellenes bűnök terhelik. Három hétig tartott a vizs­galat, melyről rövid hír-je­lent meg a helyi újságokban. Komáromi altábornagy úgy nyilatkozott, nagyon boldog lenne, ha találna még egy megyét, ahol ilyen szaksze­rű rendőri munka folyik. Három hetes Vizsgálatuk alatt nemhogy visszaélést, de még csak apró formai hibá­kat sem találtak. A -vizsgálat eredménye­ként a kormány a főispánt azonali hatállyal felmentet­te, és betiltotta a szabolcsi Kis Újságot. Én teljes elégtételt kaptam. Egy tirpák parasztember lett az új főispán. De a harc — amely az említett tüntetés­sel számunkra oly balul ütött ki — folytatódott to­vább. A Kis Újság, a betil­tás után is megjelent. Még utoljára egy gyalázó cikkel. A belügyminisztertől utasí­tást kaptam, hogy minden­kit vegyek őrizetbe, aki részt vett a lap szerkesztésében, előállításában, terjesztésé­ben. A képviselőket természe­tesen nem lehetett őrizetbe venni, de Erdős Jenőt, a ba­rátomat, a főszerkesztőt, igen. Magam mentem Jenő­ért... (Folytatjuk) Páll Géza Sz. Zs. MI MEGINT KITALÁLTUK, HOGY MIRE • VAN SZÜKSÉGE ÜGYFELEINKNEK UGYE EZEKRE? — Lemez csavarok — Facsavarok — Alátétek — Anyák — Műszercsavarok — Hatlapfejű horganyzott csavarok — Hatlapfejű barnított csavarok — Bilincsek — Szegecsek — Gépkocsi üléshuzatok. Megkezdtük NYÍREGYHÁZÁN, a Dimitrov u. 45. sz. alatti akkumulátor szaküzletben a TECHNOMARK angol—ma­gyar KFT által gyártott kötőelemek árusítását. . MI VÁRJUK ÖNÖKET! , AKKUVILL Ipari Szolgáltató Kisszövetkezet Nyíregyházi, Moszkva u. 9. Ezt írja a Kezdődnek a nyírbátori zenei napok Helyzetkép a megyéből Főkapitány voltam Szabolesbao (5.)

Next

/
Thumbnails
Contents