Kelet-Magyarország, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-20 / 169. szám

1989. július 20. Kelet-Magyarország 3 Mire elég a 25 millió dollár? George Bush amerikai elnök múlt heti magyarországi látogatásakor 25 millió dolláros alap létrehozását ígérte meg, amellyel a hazai magánvállalkozásokat segíti. Mark Palmer, az USA budapesti nagykövete tévéinterjújában vissza nem térítendő hitelnek tekintette az összeget, amely­nek sorsáról a közeljövőben megalakuló kuratórium dönt. Mielőtt ezt létrehoznánk, arról kérdeztük Kiss Lajost, a Vállalkozók Országos Szövetsége területi csoportja el­nökét, a Falkit GMK vezetőjét, hogy mire elég ez az ösz- szeg? — Ahhoz túl kevés, hogy kielégítse a magánvállalkozók gép- és eszközigényét. Emiatt nem engedném, hogy felda­raboljuk minél kisebb részekre a 25 milliót azzal az indok­kal, hogy jusson mindenkinek. így csak elvészne a pénz. Maradjon egy kézben és ebből támogassák a kisiparoso­kat, kiskereskedőket, magánvállakozókat. Jelenleg az a legnagyobb gondunk, ha hitelt szeretnénk felvenni, nincs aki garanciát vállaljon értünk, az esetleges kudarc esetén visszafizesse az összeget. Erre lenne alkalmas ez az alap. Lehet, hogy eleinte veszteség is lenne, de a magánvállal­kozásokat ez is ösztönözné. — Olyan menedzserközpontok létrehozását javasolnám, amelyek a vállalkozásokat segítenék, ötlettel, javaslattal, üzletkötésekkel és partneri kapcsolatok létesítésével. Nem a bürokratikus rendszer növekedne ezzel, hanem a központ saját fenntartását a létrejövő üzletek hasznából finanszí­rozná. Merész ötletnek tűnik az is, hogy Japánból hozzunk például nyelvtanárokat, menedzsereket, akik általános és középiskolákban oktatnák a leendő nemzedéket az üzleti szellemre. Nem szégyen tanulni tőlük. — Ami konkrétan a megyénket érinti, az a VOSZ tár­gyalása a szovjet Bogomolov-intézettel. A tervek szerint a magyar kisvállalkozások 500 millió rubel értékben expor­tálhatnának és ugyanilyen összegben importálhatnának bár­mit a Szovjetunióból! Megyénk kisvállalkozóit a határ közel­sége miatt lényegesen nagyobb mértékben érint, mint a töb­bieket. Ebben is segíteni tudna az alap a szabolcsi kis­vállalkozóknak. (m. cs.) Kezdeményezés Záhonyból A záhonyi MÁV üzemi pártbizottság kezdeménye­zi, több pártalapszervezete javaslata alapján, hogy szeptemberben a megyé­ben pártkonferenciát tartsanak. Javasolják, hogy a párt­konferenciára Szabolcs- Szatmár megye valameny- nyi pártalapszervezete delegáljon egy küldöttet, támogatottságuknak meg­felelően vegyenek részt ezen a reformkörök, plat­formok. A konferencia ne foglalkozzon személyi kér­désekkel, hanem az 51 kongresszusi küldött is­merje meg a megye párt­tagságának véleményét, kapjon programot. Ezért a hozzászólások ötpercesek legyenek. Mindenkinek legyen ezen túlmenően le­hetősége egyperces észre­vételek megtételére a kon­ferencia során többször is. A javaslatot az üzemi pártbizottság kibővített ülésén részt vevők elfo­gadták. __________________ Üj dzsemfőző berendezés a Nyírség Konzervipari Vállalatnál. Három, egyenként 1200 kilo­gramm készfőzet bekeverésére alkalmas berendezést helyeztek üzembe a közelmúltban a nyíregyházi gyárban. A készülék segítségével a tőkés exportra készülő dzsemet gyárt­ják. (Elek Emil felvétele) Legeltetés biztosítással Forró a levegő Barabá­son. No, nem a meleg nyár felelős mindezért, bár némi köze van hoz­zá. Tart a huzavona a termelőszövetkezet és a hátáji gazdálkodást foly­tató néhány tag, kívül­álló között. A egész ügy a legelőre kihajtott állatok biztosításán áll, vagy bukik. Miről is van szó tulajdonképpen? Tehénen vett vita A kistermelés látja kárát A barabási Lenin Tsz, melyhez Gelénes és Vá­mosatya is hozzátartozik, egyik alaptevékenysége a szarvasmarhatartás és ez a háztáji gazdaságokban is meghonosodott.. Az állattar­tók, tagok, nyugdíjasok, vagy kívülállók számára jó­szágonként 400 öl pillangós és ugyanilyen területű réti- fű kaszálását teszi lehetővé évente kétszer a termelő- szövetkezet. A pillangós té­rítési díja ölenként 2 forint 50 fillér, a fűé pedig ennél 1 forinttal kevesebb. A tsz lekaszálja és elszállítja a termést, a gyűjtés a gazdál­kodó feladata. így megvan a téli takarmány. Nyáron kü­lön díj ellenében közös le­gelőre hajtják a háztáji gaz­daságokban tenyésztett állato­kat. Ki fizet, ha megdöglik? Ez így volt több éven ke­resztül, most is megkez­dődött a legeltetés, amikor arról kaptunk hírt, nem akarják kimérni a második kaszálót. Simon Gyula nyug­díjas tsz-tag elmondta, hogy csak azok kapják meg a má­sodik növedéket, akiknek biztosítva van az állata. — Nekem két jószágom van, ha valamelyik meg­döglik, az az én károm, mi­ért fizessek akkor a bizto­sítónak több minit 1500 fo­rintot. Mi fizetünk a takar­mányért, azt nem ingyen juttatásként kapjuk, nem csinálhatnak olyat, hogy nem mérik ki! Pénzbe kerül a legeltetés is, jó hogy nem hajtották haza az állatokat, mert nincsenek biztosítva. Kevés a vállalkozás Vajon miért ragaszkodik a termelőszövetkezet vezetősé­ge ehhez a biztosításhoz? A kérdésre Tóth Kálmán elnök adta meg a választ. Közel 3 éve a közös legelőn el­hullott egy tehén. Gazdája bíróság elé vitte a dolgot, és mivel a pásztor a terme­lőszövetkezet alkalmazottja volt, így a munkaadó kény­telen megfizetni a tehén árát, azaz 30 ezer forintot. Ekkor született a vezetőségi döntés: csak biztosított ál­latokat lehet kihajtani. Megszűnt a legeltetés idejére szóló biztosítás, most már egész évre kell kötnii, ez viszont drágább, mint a korábbi. A termelő- szövetkezet vezetősége úgy gondolja, ő ezzel a többség érdekeit képviseli, kénysze­rítő eszközként használja fel azt, hogy nem adja ki a imásodik kaszálással nyert takarmányt. Mindkét fél köti az ebet a karóhoz, nem engednek egy jottányit sem. A legutóbbi vezetőségi ülésen a jelenle­vők ragaszkodtak,'a korábbi határozathoz, ugyankkor az is elhangzott, szeretnék to­vább szélesíteni a háztáji gazdálkodás kereteit, így vemhes üszőt, bárányt, bor­jút adnak ki nevelésre. Az a baj, hogy kevés a vállalko­zó. Ha jól meggondoljuk, az ilyen huzavona nem fogja a vállalkozási kedvet növel­ni. Sőt! Jobb lenne a megegyezés Kedvezőbb helyzetben mindenesetre a termelő- szövetkezet van, hiszen a ki nem mért takarmányt má­sutt fel tudják használni, így lehet, hogy a gazdálko­dóknak mégis célszerű len­ne a biztosítás megkötése. Ha az állatoknak nem lesz mit enni, az is az ő káruk lesz. Szerintem az is meg­oldás lenne, ha a tenyésztő írásba adná, hogy nem tart igényt kártérítésre, mint ahogy az el is hangzott. Szilágyi Zsuzsa A váltás keservei Merre tart ez az ország, ez a társadalom? Elérhető-e valamennyi érdemi cselek­vésre képes erő összefogá­sa, vagy az elaprózottság, a szétziláltság, az érzelmek és hangulatok korszaka követ­kezik? Meg tudja-e terem­teni a társadalom — a je­lenlegi körülmények között — a jogállamiság szilárd és megbízható pilléreit? S va­jon, s ez a kérdések kérdé­se: az ami ma az MSZMP- ben, vagy az MSZMP-vel történik, lehet-e csupán e párt belső ügye, vagy az egész nemzet, a társadalom ügye is? Talán túl sok is a kérdés, amivel az olvasót terhel­jük, de mindez ezúttal nem az újságíró dramatizáló szándékából ered, hanem közéletünk, mindennap­jaink valóságából, amely­ben jelenleg inkább a kér­dések, mint a lehetséges, vagy mindenki számára ér­vényes válaszok vannak olykor túlsúlyban. Ezért is talán a sok bizonytalanság, zavarodottság. Igen találó­an mondta erről a héten megyénkben járt Vastagh Pál, az MSZMP KB Politi­kai Intéző Bizottságának tagja, — aki megyei aktíva­értekezleten tartott előadást a jogállamiság politikai összefüggéseiről, — hogy a változtatás keserveit nem tudjuk megspórolni. Már­pedig az előttünk álló és elhatározott változások megannyi kérdés megvála­szolását igénylik. Olyan kérdésekét is, amelyekre mai tudásunk szerint nem lehetnek kész válaszaink. De arra se várhatunk, hogy azt más válaszolja meg he­lyettünk, vagy netán kitér­jünk az elénk rajzolódó kérdőjelek elől... Az említett megyei MSZMP-aktívaülés házi­gazdájának bevezető mon­datában azt hallhattuk, hogy o politika nem tűri az uborkaszezont. S milyen igaz! Máskor, így a nyár derekán annyi embert ösz- szetoborozni aligha lehetett volna, mint a héten tartott megbeszélésen ez tapasztal­ható volt. Elsősorban az ér­deklődés, nempedig az il­lem, vagy kötelesség hozta ide az MSZMP vezető tiszt­ségviselőit. De senki sem kérte az ajtóban a meghí­vót, bárki jöhetett és jött is. Meghívták ugyanis az ér­deklődő pártonkívülieket. az ellenzékieket is. Bizo­nyítva, hogy az MSZMP- nek nincsenek, nem lehet­nek zárt ajtók mögötti dol­gai, ami a pártban, vagy a párt körül történik, az jó­lehet elsősorban az MSZMP-tagok ügye, de egyúttal közügy is. Ezért az MSZMP a teljes nyilvános­sággal is megosztja útkere­ső gondjait, keserveit, s együtt kutatja a válságból kivezető utat mindenkivel, aki hajlandó felelősséggel, cselekvőén részt vállalni az ország, a nemzet sorskérdé­seinek megoldásában. Minden bizonnyal pate­tikusan hangzik egy kissé, de mégis sorskérdésekrő1 ván szó. Politikai realitás, hogy a megtépázott, mély válságokat átélő, a megúju­lással küszködő MSZMP je­lenleg országunk egyetlen olyan szervezett, politikai ereje, amely — ha meg tud újulni — kormányzásra ké­pes helyzetbe hozhatja ön­magát. Ha ez nem sikerül, mivel a többi politikai er5 jelenleg még nem látszik elég erősnek és érettnek a kormányzó párt szerepkö­rére, az ország kormányoz- hatatlanná válhat, politikai légüres tér keletkezhet, amely utat nyithat az anarchiának. Több súlyos kérdésről be­szélt a megyei aktívaülé­sen az MSZMP KB Politi­kai Intéző Bizottságának tagja. Ezek közül az egyiti leglényegesebb az MSZMP- nek az a felismerése, hogy Magyarországon modellvál­tásra van szükség. Ez egy­értelmű annak az elismeré­sével, hogy a társadalmi struktúrát, a politikai rend­szert nem lehet kisebb-na- gyobb belső korszerűsíté­sekkel, toldozással-foltozás- sal megújítani, hanem egy átfogó és a leglényegesebb elemeket minőségében új­rarendező átalakulásra van szükség. Ez kétségtelen megtorpant az országos pártértekezlet után, az MSZMP hónapokat veszí­tett, miközben hihetetlenül felgyorsult — párton belül és a- társadalom párton kí­vüli rétegeiben egyaránt — a széles körű társadalmi mé­retű demokratizmus, a jog- államiság, a politikai több- szólamúság — a többpárt­rendszer elérésének — igé­nye. Ez jelenleg is feszes tem­pót diktál a sorainak ren­dezésével, programjának, új szervezeti szabályzatának, társadalmi szerepének ki­dolgozásával foglalatoskodó MSZMP-nek. Ha a párt a kongresszus­ig el tudja végezni a belső öntisztulást, helyre tudja állítani legalább részben a párt felsőbb vezetése és a tagság közötti megfakult, megszegényedett bizalmat, mindenki számára követhe­tő és reális pártprogramot tár a tagság és a szimpati­zánsok elé a következő két- három évre, s meg tud szabadulni a kollektív bűn­tudat, szégyenérzet bénító terheitől, akkor elkezdőd­het egy magasabb minőség jegyében az igazi párttá válás. Ennek ma még sok felté­tele hiányzik, de jócskán vannak már fogódzók is, biztató lépések fent — a központi irányításban — és lejjebb a megyékben, váro­sokban, községekben, alap­szervezetekben. Ezek min­dennapos megvívásához azonban nélkülözhetetlen a sokszor hiányzó politikai kulturáltság, a vitakultúra és türelem, a másik elvise­lésének képessége. Üjra be­bizonyosodik: az egyes em­berek megújítása, önformá­lódása nélkül aligha kép­zelhető el az egész párt megújulása. P. G. Szegényebbek lettünk egy illúzióval, de azon az áron, hogy most már tudjuk, mi­lyen az ördög. Sőt azt is, hogy hányadmagával lak­ja a földünket. Az egyik barcelonai újság megírta ugyanis, hogy egy szerze­tes, Barrientos atya, hosz- szas kutatásai végén fel­tárta a tényt: 1 milliárd 700 millió 452 ezer örög vesz körül bennünket. A mód­szerek, mármint a vizsgá­lat módszerei felől nincs in­formáció. Meglehet azért, mert jeleznie kellett volna a térségeket is, ahonnan merített, s az ugye kompro­Ördögünk van mittáló, hogy egyik ország­ban nyüzsögnek az ördö­gök, másutt meg semmi. Mentségünkre lehet a satanológus magyarázata: a felismerés azért ütközik nehézségbe, mert ezek az ördögök már nem patalábú- ak, szarvuk sincs, és kénkő- szagot sem árasztanak, ör- dögségük, úgymond, a rész­letekben mutatkozik meg, s nem a róluk alkotott kép teljességében. De nem ille­gális örödögök. Valós vol­tukat egy tulajdonképpen emberi „beütés” jelzi: ne­mük van. Vagyis vannak férfi- és nőördögök. Mi több, ez a magas szám éppen an­nak a következménye, hogy nemi életet élnek. Szapo­rodnak. Ismerve a Vatikán állás­pontját a fogamzásgátlás merev elutasításáról, szo­rongva gondolhatunk a jö­vőre. Hacsak nem az tör­ténik, hogy komolyan ve­szik ördögi mivoltukat, és ezen a téren praktice is el­lentmondanak a pápának.

Next

/
Thumbnails
Contents