Kelet-Magyarország, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-18 / 167. szám
2 Kelet-Hagyaromég 1989. július 18. Meglepve tapasztalhatjuk ezen a nyáron, milyen változások történtek megyénk egyik legnépszerűbb kiránduló- és üdülőhelyén, a festői szépségű gergelyiugor- nyai Tisza-parton. Elkerítették a Tiszát, és a kapuknál 10 forintos belépőjegyet árulnak, amit sokan értetlenül fogadnak. Magyarázatért az illetékesekhez fordultunk; kik és miért döntöttek így? A vásá- rosnaményi városi tanácson Máthé Tóth Árpád, a GESZ (gazdasági ellátó szervezet) vezetője, valamint Filep István műszaki osztályvezető válaszaiból a következőket tudhatjuk meg. Üdülőterületi díjat fizetnek Tavaly üdülőterületté nyilvánították az itteni Ti-sza- partot, ami azt is jelenti, hogy az itt lévő faházak tulajdonosaitól egy miniszter- tanácsi rendelkezés értelmében üdülőterületi díjat szednek be, évi 600 forintot házanként. Azt megelőzően a terület bejáratánál lehetett belépőjegyet váltani, ami egyaránt szolgált arra. hogy az ott nyaralók a faházakhoz. az alkalmi fürdőzők pedig a vízhez eljuthattak. Az üdülőterületi átalány bevezetése után jogtalan volna a faháztulajdonosoktól még a belépőjegy megváltását is elvárni. Az viszont természetes másutt is, hogy strandra, kempingbe jegyet kell váltani a belépéshez. Fából — tájba illően Több üdülőhelyre elmentek tapasztalatokat szerezni, máshol milyen megoldást találtak? A tanács vb mellett működő idegenforgalmi társadalmi munkabizottság háromszor is tárgyalta a kérdést, majd a városi tanács testületé úgy döntött: építsenek kerítést a strand köré. A kerítésen kívül vannak a faházak, a kemping és az úttörőtábor — a 10 forintot az fizeti, aki a strandra kíván belépni. Pénzszűke világunkban végül is indokolt, hogy a tanács minden eszközt megragad, ahol egy kis bevételre szert tehet. Magánvéleményüket is megfogalmazták az említett tanácsi vezetők. Máthé Tóth Árpád: „Egyébként ellene vagyok mindenféle kerítésnek Filep István: „Ez egy szükséges rossz, de valamilyen kompromisszumos megoldás kellett”. A Nyírterv terveit a vízügyi igazgatóság véleményezte, környezetvédelmi kifogást nem emelt, de az esetleges árvízveszély miatt kikötötte, hogy a kerítés szétszedhető legyen. így készült egy fából, önmagában esztétikus kivitelben, a beregi táj hangulatához illeszkedő kerítés. Ez még elfogadható is volna, hanem lent a víznél megdöbbentő a kép, és láttára joggal háborognak a természet, a Tisza szerelmesei : betonoszlopokat mélyítettek a parti fövenybe, drótkerítés díszeleg a vadregényes partszakasznál, belevezették a kerítést a folyóba. (Nehogy valaki fizetés nélkül besurranjon az erdő felől.) Megkérdeztük: ha már belépődíjat szednek, milyen új szolgáltatásokat nyújtanak a közönségnek? Elkészült egy parkoló. az új angol WC- blokk, öltözőfülkéket helyeztek ki, működik a zuhanyozó, folyamatban, van egy másik parkoló, újabb WC-k készítése, orvosi rendelő megépítése napi egyórás rendelési idővel, tervezik a nyilvános crossbartelefon kialakítását. Az ellátás megfelelő. Két úszómester, két takarító dolgozik a strandon. Naponta elszállítják a szemetet. Vannak bizonyos kedvezmények csoportoknak, közületeknek. A faháztulajdonosok féláron léphetnek be, ;az úttörőtáboros gyerekeknek nem kell fizetni. Komfort a vízparton Sokan morognak a pénz miatt; mibe kerül ez „nekünk”! Már a millió forintot is emlegetik. Erre is rákérdeztünk: mivel a GESZ beruházói jogot kapott, visszaigényelhet az ÁFA-ból. így a végszámla nettó 533 ezer forint. Ha jó az idő, egy nyáron megtérülhet. Csak az a drótkerítés ne volna! Kéretlenül nem szeretnék tanácsot osztogatni, csak töprengek azon. vajon egy harmadik kaput nem lehetne lent a víznél nyitni, ahol a faházaktól érkezők beléphetnének? Szerencsére a Tisza nem tűri el olyan egyköny- nyen, hogy elcsúfítsák. Máris kitördelt a víz sodra néhány betonoszlopot, ledöntötte a drótkerítés egy részét. Mégis csak van igazság, ahogy a költő mondta: azért a víz az úr ... Megnyugtató ezzel kapcsolatban a műszaki osztályvezető ígérete: valamilyen más megoldást fognak keresni és találni. Reméljük, olyat, ami nem sérti a Tiszát ... Baraksó Erzsébet Vitorlástábor nyitotta meg kapuit a festői szépségű pécsi tavon, a Mecsek hegyei között. Az egyhetes turnusokban hetenként húsz, hat éven felüli, úszni tudó gyerek ismerkedik meg a „vizenjárás” elméleti és gyakorlati ismereteivel. A gyakorlati oktatás a legkönnyebben kezelhető, legkisebb Optimist típusú vitorláshajókkal történik. Levegőt! Szemeim végigfutnak a hirdetéseken, már lapoznék is tovább, de két szó szöget üt a fejembe. Biztos rosszul olvastam, megnézem még egyszer, most már figyelmesebben. Lélegző vakolat. Ez van odaírva. Már csak a használati utasítás hiányzik mellőle. Ne tartsuk fülledt raktárban, mert nem kap majd levegőt! Ne tegyünk rá semmit, ami elzárná a légutait, mert megfullad! Aki viszont felkeni a háza falára, kérdezze meg, hogy éjszaka nem horkol-e, mert utólag hiába reklamál majd, hogy a vakolat nem hagyja aludni. Ha valaki nem tud aludni, nyugodtan hallgathatja hogyan vesz levegőt ez a csoda. (Sz. Zs.) HOZZÁSZÓLÁS Újból a kisvárdai várról MUNKAVÉDELMI KIÁLLÍTÁS nyílt hétfőn a záhonyi vasútállomás nemdohányzó várótermében. A rendhagyó tárlat a vasút veszélyforrásaira irányítja rá a figyelmet és az utóbbi tíz év tanulságos eseteit tárja a látogatók elé. A MÁV Záhonyi Üzemigazgatósága szervezte kiállítás két hé’ten át várja az érdeklődőket. ÜJ NEMZEDÉK. Gyurcsán Ferenc a DEMISZ közelmúltban leköszönt alelnöljce új ifjúság centrikus politikai tömörülés létrehozását tervezi, melynek alakuló ülését július 22-én, szombaton tartják Zsámbékon a tanítóképző főiskolán. Ezen a rendhagyó fórumon a szervezet politikai arculatát, a működési szabályzatot és a kitűzött célokat vitatják meg a résztvevők. Tisztelt Czagány Kálmán felügyelő úr! Olvastam június 30-án a megyei lakban megjelent: „Mi is van a kisvárdai várral?” című reagálását a cikkemre. ön ezeket írja: „A cikkben érintett néhány tény és adat nem felel meg a valóságnak.’ ... Majd később az anyag befejezésekor így ír: ...’’Fentieket azért tartottam szükségesnek megírni, mert — olvasva a tudósítást — bizton állíthatom (?!), hogy a cikk írója nem volt ott a tanácsülésen. Cikkét egyoldalú tájékoztatás alapján szélesebb körű tájékozódás nélkül írta meg.” Ezt, mint hitelességemet és szavahihetőségemet megkérdőjelező mondatát visszautasítom. ön is ott — az úgynevezett jegyzőkönyvvezetői asztal mellett — ült velem együtt azon a tanácsülésen, ahol a magnóját csak a várat érintő témakor kapcsolta be, szinte előre készülve erre. A tényékhez néhány adalékot: a NYfRBER által készített tanulmánytervet 1938. augusztusában készítették Az ebben szereplő emlékeztetőknek részben készítője, illetve hitelesítője ön volt. Az első emlékeztető 1988. március 31-én készült a munkaközi — helyszíni-terv- egyeztetésről. A következőre április 18-án Kisvárdán került sor. Július 6-án a megyei tanácson megtartott egyeztető tárgyalást követően július 17-én és 18-án újból Kisvárdán tartották a vezetői szintű tárgyalást. Ez utóbbi kétnapos tárgyalásnak az emlékeztetőjét ön készítette tisztelt Czagány úr Szatmári Istvánnal együtt. ön a „költségbecslési és megvalósítási ütemterv” javaslatának időpontját 1989. december 15-re tette. Ez az anyag 1988. novemberében készült el, és nem az általam írt augusztusi időpontban. Ebben a stencilezett dokumentációban az aláírólapon önt, mint konzulenst jelöli meg, de ezt ön nem írta alá. A dokumentumok magukért beszélnek. Mint városlakó lokálpatrióta próbáltam sok szemszögből érzékeltetni a meglévő gondokat. Ön nevezte ezen a tanácsülésen 2 „tűzoltó gyakcrlófalnak” a várat mai állapotában. ön hivatalból így látja? Mi, kisvárdai lokálpatrióták nem. Szükségességét a várfelújításnak és a várszínházi körülmények javításának senki sem vitatja, de a további munkától vannak fontosabb és sürgetőbb megoldandó feladatok a városban. A tanácsülés emlékei — visszahallgatva a magnófelvételeimet — és az ön cikke, valamint az azóta eltelt idő néhány esete a városban kezd megerősíteni abban a hitemben, hogy ez a vár körüli „vihar” néhány ember személyes érdeke, mely nem képviseli a tanácstagság, de főleg nem a városlakók véleményét. Vincze Péter RAGASZTÓS KÁBULAT Szippantás a halálba A látvány megdöbbentő: a halott fiú fején nylonzacskó. Huszonegy éves volt. Néhány napja szipózott. Részlet az 1989. január 16-án a naigykállói kórházban a szeretteinek írott leveléből: ......... amit tettem, az Ür bocsássa meg, és figyelje utamat, amit immár az Ö kezébe adtam. Döntsön a sorsomról, mert csak az ö nagylelkűségében bízhatok . ..” „Bűnös életemen, gonoszságaimon változtatni akarok . . . és többé a bűnös, gonosz szereket soha-soha a számba nem veszem . . . Szeretnék családot alapítani, gyereket nemzeni . . .” A fiú az édesapjával háromszobás, fürdőszobás lakásban élt. Édesanyja négy éve meghalt. Lacinak külön szobája volt. Az édesapja a rendőrségi meghallgatáson elmondta, hogy a fiával, Lászlóval a problémák már tizenkét éves korában kezdődtek. Hatodik osztályba járt, amikor a tanárok jelezték: László szipózott. Az apja otffTbn ilyet nem vett észre. A papa, K. József azt is hallotta: a fia nem egyedül szipózott, de sajnos, nem tudott mit tenni. Laci az általános iskola után a fehérgyarmati mérlegtárban géplakatos-tanuló lett, illetve a helyi szakmunkásképző iskolába járt. K. Józsefnek ebből az Intézményből is tudtára adták: a gyereke szipózdk. Laci nem tett szakmunkás- vizsgát. A MEZÖGÉP-nél betanított lakatosként helyezkedett el. Itt körülbelül három hétjg dolgozott, majd a munkahelyét otthagyta. Egy évig az édesapja tartotta, majd Laci 1987- től a Zichy Galériánál kép kereskedő. Ez a munkahelye az utolsó percéig fennállt, de körülbelül egy éve ezen a területen semmilyen tevékenységet nem végzett, sőt 1988-ban tartozás címén 12 ezer forintot az apja fizetett a Zichy Galériának. Időközben a szípózást a papa is észrevette. A „kellékeket” a fiatalembertől többször elvette. Általában nitrohígitót és pálma- texet használt. Az említett anyagokat nylonzacskóba tette, és szívta. Hogy a fiú szipózik, arról sokan tudtak. Egyszer emiatt a járőrök elő is állították. Négy évvel ezelőtt K. József a fiát elvitte a nyíregyházi ideggondozóba, ahol megvizsgálták, s azt mondták: vigye haza. A fiatalember továbbra sem mondott le szenvedélyéről. Az Idén, egy januári napon az „öreg” arra ment haza, hogy Laci kábultan fekszik, s szót sem lehet vele váltani. Orvost hivatott, aki a fiatalembert a nagykállói kórházba utalta: Onnan több heti kezelés után hazaengedték. Ezután sem dolgozott, s a szipózással sem hagyott fel — volt, -amikor elbújt, a padláson csinálta. Olykor kendermagból főzött magának teát. A szobájában injekciós tűk is voltak, de az apja nem tudja, hogy azokat használta-e. A kritikus napon, 1989. július 3-án az apa reggel fél hatkor kelt fel, majd egy fehérgyarmati lakáshoz ment, ahol a nap jó részében dolgozott. Reggel — ahogy máskor sem — a fia szobájába nem nézett be. Azt sem tudja, hogy Laci az előző nap, 2-án otthon volt-e. Az apa július 3-án 15 órakor tért haza. A postaládában az újsággal együtt egy. a fiának címzett levelet is talált, melyet Lacinak átadandó, a szobájába lépett. Látta, hogy Laci az ajtóval szemben kissé oldalt térdel, a derekán hálózsák, a fején pedig nylonzacskó van. A bal arca a heverőn volt. Amint az apja közelebb ért. látta: a fia nem él. Nem nyúlt hozzá. Értesítette a rendőrséget. amely bűncselekményre utaló nyomokat nem talált. Laci halálát fulladás okozta. Az ügyben a vizsgálat tart. Cselényi György tipli a „Móló" igya Erőss Károly, a Volán Vállalat igazgatója részér«, Nyíregyháza A Korányi III—IV. körzet lakói képviseletében azzal a kéréssel fordulok Igazgató Elvtárshoz, hogy a 7/A jelzésű autóbusz- járat útvonalának mielőbbi meghosszabbítását tegye lehetővé. Szükségességét a következők indokolják: e térség lakói az elmúlt évben ígéretet kaptak a városi tanács és a Volán vállalat vezetői részéről e járat meghosz- szabbítására. Az autóbuszforduló kiépítése pénzügyi fedezett hiányában az elmúlt évben nem valósult meg. Ebben az esztendőben a városi tanács a nehéz gazdasági helyzet és a szükséges pénzügyi lehetőségek ellenére is biztosította a pénzügyi fedezetét e térségben az autóbuszforduló kiépítésére. Többszöri egyeztető tárgyalás ellenére sem született meg az érdemi döntés. A Volán vállalat illetékes osztályvezetője a forduló építését „felesleges” beruházásnak minősítette, s ezt azzal indokolta, hogy a vállalat e térségben kialakítandó autóbuszfordulót nem tudja kihasználni, a járat meghosz- szabbítására nincs fejlesztési lehetőség. Indoklásában szerepelt még az is, hogy a 7/A járat meghosszabbítása nem indokolt, mivel a 14-es járatot sűrítették. (Ez a járat a reggeli csúcsidőben egyes járatú autóbusszal közlekedik, ami már a megelőző megállókban úgy megtelik utasokkal, hogy nincs is lehetőség e térségben lévő két autóbusz-megállóban az utasoknak felszállni.) Ez a sűrített 14-es járat nem teszi lehetővé e térség lakosságának megfelelő közlekedését. Az itt- lakók kénytelenek a fokozott balesetveszélyes úttesten a Csaló közi autóbusz-megállóig gyalogolni. Ennek következtében a korábbi utasszámlálás is torz adatot tartalmazott. A városi tanács részéről nincs akadálya annak, hogy a legrövidebb időn belül hozzákezdjenek a forduló kiépítéséhez, elősegítve e térség lakosságának közlekedési problémája megoldását, ami az ittlakók részéről jogos elvárás. A lakosság e járat meghosz- szabbítósa érdekében elfogadja az így keletkező minimális járatsűrűség-ki- esést, mivel ezen az útvonalon még másik 3 járattal van lehetőség a városközpontba menni. Az egyeztető tárgyalások ellenére a Volán képviselője még csak lehetőséget sem javosolt e térség problémájának megoldására. így a késleltetés és az érdemi döntés elhúzódása miatt a városi tanács nem fogja tudni kivite- leztetni az autóbuszforduló megépítését. A több száz itt élő lakos mielőbbi problémájának érdemi megoldását elősegítő döntését várva. Üdvözlettel: dr. Czövek Lászlóné 14. sz. vk. tanácstagja Ugornyánál drótfüggöny Elkerítették a Tiszát
