Kelet-Magyarország, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-17 / 166. szám

Kovács Jóska Nyíregy­házán lakik. Alig néhány- száz méterre attól a Ling Attiláttól, aki évek óta tulajdonképpen egye­dül fémjelzi a megye- székhely lovassportját. Hogy a helyzet változott, abban bizonyára közre­játszik, hogy Ling Attila együtt edz Jóskával, a Tangazdaság Lovasma­jorjában. Mindketten mi- litaryban értek el jó ered­ményeket, pályafutásuk tehát sokban hasonlít. Kelet-Magyarország 1989. július 17. (Egy) Fecsku nyara El akar menni? Az „elit” mezőny első és második helyezettje — Kocsis (balról) és Bemei — mérkőzése. Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei politikai napilapja Főszerkesztő: SOPKA JANOS. Főszerkesztő-helyettes: DB. ANGYAL SÁNDOR Kiadja a Szabolcs Megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: dr. Kárpáti Imre. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nyíregyháza, Zrínyi u. 3—5. 4401. Szerkesztőségi postafiók: 47. Lapkiadó posta- fiókszám: 25. Telefon: 11-277. Sportrovat: 10-329. Hirdetésügyben: 10-150. Telex: 73-344. Készült a Nyírségi Nyomdában. Nyíregyháza. Árok u. 15. Felelős vezető: Jáger Zoltán. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető minden postahivatalnál és hírlapkézbesítőnél. Budapesten: XIII. Lehel u. 10la. 1900. Előfizetést díj egy hónapra 105 forint, negyedévre 315 forint, fél évre 630 forint, egy évre 1260 forint. INDEXSZÁM: 25 059 HU ISSN 0133—2058 A Fehér Házból a városi tanácsra Juhász­gesztusok Egy nyíregyházi lokálpatriéta New Yorkból Nyírségi sakk tor na Fél évszázada annak, hogy egy fiatal nyíregyházi futballista, Juhász István, a NyTVE akkori ,,aranycsapatában” számlálatla­nul rúgta a gólokat, a közönség kedvence volt. Ma is tősgyökeres bujtosinak vallja magát, a nosz­talgiával övezett sporttelep mö­gött laktak, s akárcsak tucatnyi társa, ő is a közeli bányatóban tanult meg úszni, s ha tehette, minden idejét a sportpályán töl­tötte. ötven év távlatából, ma is tör­téneti hűséggel eleveníti fel az akkori városi , rangadók, a NyT­VE— NyKlSE találkozók pillanata­it, amelyeken — jobb híján — a fákon, fürtökben ültek az embe­rek, olyan nagy érdeklődés kí­sérte a mérkőzést. Ma is jól em­lékezik — ízekre boncolja — an­nak a gólnak a történetére, ame­lyet mintegy 30 méterről lőtt Tassynak, a NyKISE kapusának, a mindig sáros bujtosi sporttele­pen. Szeretettel gondol az öreg szertárosra. Tóth Miska bácsira, az általa készített kitűnő fut- ballcipőkre. Olyan társak között játszhatott, mint a Négyesi fivé­rek, Lovász. Szalai, Mester, Márki. Sipos . . . Járása, mozgása, megjelenése ma is sportos. Tíz évet nyugod­tan letagadhatna korából a 67 esztendős New York-i vendég, aki régóta él hazájától távol, de rendre visszatér szülőföldjére, Manci nevű feleségével. Amikor itt jár, keresi a régi emlékeket, kutatja a várost: itt hajdan konflisok várakoztak, itt meg kisvasúti megálló volt. Járt a hajdani sportsikerek színhelyén, leült a bujtosi pálya romos lelátójára, elidőzött a vá­rosháza előtti park korlátján, mint akkor, ötven esztendeje, amikor folyt a szenvedélyes sportvita egy-egy mérkőzés után. ö még úgy mondja: ez a Lichtenberg-sarok, ez meg a Garai-cukrászda. ahol oly sokat fagylaltozott. Sétál a város utcá­in, ahol már nem macskaköv^- sek a járdák, ahol lakótelepül épültek, ahol gyönyörű sport- csarnok létesült. Friss informá­A meglepetésember: Kocsis György Boricsev 1:0, Radics—Hagymási 0,5:0,5. Győztes: Bemei András (Törekvés) 6 pont, 2. Kocsis György (SZAÉV SE) 6, Radnóti Béla (Postás SE) 5,5, 4. Csala Imre (Lajosmizse) 5,5, 5. Meny­hárt Tibor (Gázláng SE) 5,5, 6. Deák Sándor (DUSE) 5, 7. Kő­szegi Lajos (Gyöngyös) 5, 8. Mi- halkó József (SZÁÉV) 5, 9. Orsó János (Péti MTE) 4,5, 10. Korsós Imre (SZÁÉV) 4,5, ... 12. Kar­sai István (SZAÉV) 4, . . . 14. dr. Radics László (SZAÉV) 3, . . . 16. Hagymási János (Tiszavasvári) 2. A-csoport: 1. Maráczi Ernő (Gödöllő) 8 pont, 2. Magyar Sándor (Sátoraljaújhely) 6, 3. Hajdú István (Makó) 5,5, ... 7. Szilágyi Sándor (SZAÉV) 5,5. B-csoport: 1. Ábrányi János (SZAÉV) 7,5, 2. Szabó László (T. Lombik) 7, 3. dr. Bodnár Ákos (SZAÉV) 6,5, 4. Sándor La­jos (T. Lombik) 6,5, 5. Bánsszki Gábor (T. Lombik) 6,5, 6. Szulics Imre (SZAÉV) 6,5, 7. Kecső Kál­mán (Nh. Vízügy)6, 8. Kovács László (Érdi SE) 6, 9. Mo]nár István (Mezőköved) 6, 10. Juhász Zoltán (SZÁÉV) 5,5. (Azonos pontszám esetén az egymás elleni eredmény vagy a Bucholz-féle értékszámítás döntött.) Azaz . . . Amikor Kovács Jóska legutóbbi nemzetközi versenye után számolatlianul kapta a gra­tulációkat, minden kézfogásnál elpirult. Ilyen fiú lenne? „Jozsó” — így becézik a tár­saik — pályafutását alighanem edzője, Kovács István ismeri a legjobban. 1985-ben az Ilona-tanyai lovas- klubban ismerkedett meg a sportággal. Tizenhárom évesen. Későn? Ügy tűnik;, nem. A te­hetség és szorgalom gyümölcse korán ért. Már az első idény­ben — erre ma is jól emlék­szik — egy győzelemért kapott tiszteletdíjiait vihetett haza édes­anyja legnagyobb boldogságára. Az elsőt aztán szaporodó szám­ban követte a többi. Pályafutá­sa töretlen, merész ívben emel­kedik. Amikor elhatározta, hogy lovagolni fog, addig érdeklődött, kutatott, amíg eljutott a lovas­iskolába. Légvonalban tette meg az utat jósavárosi lakásuk és a lovasistálló között. Azóta is ezt az ösvényt tapossa, gyalog te­szi meg az utat: földeken, kuko­ricáson keresztül. Emlékszik, az első lóra ülés mindjárt rosszul sikerült, mert amikor végre felkapaszkodott a nyeregbe, ép­pen arra vágtatott egy verseny­ző. az ő paripája megijedt és felágaskodott. Jozsó pedig -a földre nyekkent. Már-már elpi- tyeredett, hogy ő inkább haza megy, de edzője. Kovács István nem hagyott időt az önsajnálko­zásra, kemény szóval újra a nyeregbe parancsolta Kovács Jóskát, aki azóta el sem tudja képzelni az életét lovaglás nél­kül. Minden gondolatát két lova — Koncert és Remény — köti le. Csikó koruk óta ismeri a derék paripákat, kezdetben még a cukrot sem ismerték, Jóskának úgy kellett erőszakkal a ló foga mögé bepréselni a mokkát. — Lovaim jó alanyok, tanulé­konyak, kedvesek. Sokáig nem ’voltak hibabdztosak a verse­nyen, én azonban tudtam, jó lovak válnak belőlük — így Ko­vács Jóska. — Megértjük egy­mást, ők is megérzik, ha valami bánt és azt is, ha jókedvem van. Versenyen valósággal át­veszik az akaratomat, az ener­giámat. Remény esetenként Szombaton az utolsó fordulót játszották a 8. alkalommal kiírt Nyírségi sakktornán, amelyen közel százan indultak. Nyíregy­házán, a Szakszervezetek Házá­ban ezúttal a szokásosnál is iz­galmasabb pillanatok közepette zajlottak a a játszmák. Legna­gyobb figyelem természetesen a vegyesmester-versenyt kísér­te, ahol többen is esélyesek vol­tak az első helyre. Az első meg­lepetést Mihalkó József szolgál­tatta, aki nagyszerű játékkal le­győzte a már a torna nyertesé­nek kikiáltott Radnótit. Ezzel a nyírségi sakkozó javított a hely­zetén, Radnóti pedig harmadik lett. Jól szerepelt Kocsis György, az első helyen végzett Bemeivel, azonos pontszámmal lett ezüst­érmes. Az A-csoportban Maráczi, a B-ben Ábrányi végzett az első helyen. Az ünnepélyes díjkiosztón Baja Ferenc városi tanácselnök­helyettes és Bige Lászlóné a me­gyei sportosztály vezetője adta át a pénzjutalmat és a díjakat. 8 8. Nyírségi Torna végered­mény. Vegyesmester-verseny be­fejező forduló: Mihalkó—Radnó­ti 1:0, Kocsis—Deák 1:0, Orsó— Bemei 0:1, Menyhárt—Karsai 0,5:0,5, Korsós—Kőszegi 0,5:0,5, Csala—Pásztor 1:0, Szurovszki— Csabai Lászlóné és Juhász István az átadott zászlóval és a díszoklevéllel. (E. E. felv.) ciókkal rendelkezik, New York melletti külvárosi lakásában na­ponta csenget a postás, hozza a Kelet-Magyarországot, a Nép­sportot ... Az óhaza hírei nélkül már nem tudná elképzelni az életét. Most olyan elhatározásokkal, tervekkel érkezett, mintha vala­mi nagy, végső elszámolásra ké­szülne, emlékkel, ajándékkal kedveskedett városának. Pénte­ken délelőtt a nyíregyházi vá­rosi tanácson Csabai Lászlóné tanácselnök asszonyhoz volt hi­vatalos. Egy hímzett amerikai zászlót, egy oklevelet adott át azzal, hogy szeretné, ha a város elfogadná és megőrizné azt a díszplakettet, amelyet az ameri­kai-magyar barátság érdekében kifejtett munkásságáért kapott, s a Fehér Házban vett át a Rea- gan-rezidencián. Ö igen büszke erre, hogy hazájától távol, nyug­díjasként tevékenykedhet. Ezzel párhuzamosan 100 dollárt aján­lott fel a Nyíregyházán megépí­tésre kerülő, a II. világháború­ban elesettek emlékműve építé­séhez. ,,Ennyivel szeretnék segíteni” — mondta a hazájához, egyko­ri sportjához, az idő múlása el­lenére is meghatóan hűséges ha­zánkfia. Itthon van egy régi sporttárs — Juhász István — New Yorkból. Emlékei, olykor vissza­hívják. Hogy rohan az idő! Lassan tíz éve, hogy az NB I-es Nyír­egyházi VSSC labdarúgó csapata Nyírmadán játszott edzőmérkő­zést. Temesvári Miklósnak fel­tűnt egy vékony, de hórihorgas futballista, aki két parádés gólt lőtt Szendrei kapujába. A talál­kozásnak átigazolás lett a vége, az akkor 19 esztendős Fecsku István a Szpari labdarúgója lett, együtt játszott Szekrényessel. Kiss Mikivel. Czeczelivel. .. Élete első NB I-es mérkőzésén Pécsett — csereként — lépett pályára, s húsz perc alatt pontot érő gólt szerzett. Azóta több baj­noki év telt el, a játékos 12 U- válogatottságot tudhat magáé­nak, összesen 125 NB I-es mér­kőzésen szerepelt, Békéscsabán is játszott. Innen került a Tisza­vasvári Lombik csapatához. Kovács József és lovai: Remény (sötét) és Koncert, (elek) egyenesen szemtelen. Órákig elüldögélek mellettük az istál­lóban és a maguk módján be­szélgetünk. Ismeri a hango­mat, nem is hallgatnak másra. Mint általában minden ló, Kon­cert és Remény is megérzi a szeretetet... Én pedig nagyon szeretem őket. Biztos vagyok benne, hogy még sok szép eredményt érünk el együtt. Jozsó egyébként a Bánki szakközépiskola negyedikes ta­nulója, esztergályosnak készül. ,,Ügy gondolom, a sport és a tanulás belefér az életembe, naponta tartok edzést, a többi idő a tanulásé. És persze ilyen­kor nyáron nemcsak a tanulásé. Edző és tanítványa azonban a közeljövőt tervezi. Élete eddigi legrangosabb eseménye előtt áll ugyanis Kovács József, a 17 esztendős military lovas, a Nyír­egyházi Mezőgazdasági Főiskola Tangazdaság Lova9klub sporto­lója. Tagja lett annak a váloga­tott csapatnak, amely a Svájc­ban sorra kerülő ifjúsági Euró­paiba jnokságra készül, ahol jó eredményt várnak tőle a szak­emberek. Legjobb eredménye: országos ifjúsági bajnoki cím, nemzetközi versenyen szerzett negyedik hely. A sportág legsokoldalúbb és talán legnehezebb ágát műve­li. Military: a szó háromnapos versenyt jelent egymást követő napon, három különböző jellegű feladatot kell teljesíteni. Az el­ső napon a díjlovaglás, a 'máso­dig napon a 20 km-es terepver­seny, befejezésként pedig a díj­ugratás szerepel a programban. S hogy a military mennyire megerőltető, példa rá: verse­nyek ideje alatt kétszer kötele­ző minden ló számára az állat­orvosi vizsgálat. Lovas és ló jóbarát. Kovács Jóska reménykedik, hogy a pa­ripái az EB feszült légkörében sem hagyják cserben. Úszó OB Budapest A Komjádi uszodában folytató­dott a felnőtt úszó országos baj­nokság. A pénteki és a szombati versenynapon további helyezése­ket értek el a szabolcsiak. Ered­mények. Női, 800 m gyors: 2. Kovács R. 9:10,29, ..., 6. Szabó A. 9:47,27, 100 m hát: 2. Szabó T. 1:04,26, 400 m gyors: 4. Szabó T. 4:28,53, 5. Kovács R. 4:29,25. Férfi, 1500 m gyors: 5. Urbin 17:30,32, 6. Kertész 17:38,28. 4X200 m gyorsváltó: 6. NYVSSC 8:50,86. Az 1990. évi labdarúgó VB előtt Róma: „Ciao” az 1990. évi labdarúgó-világbajnok­ság zöld-fehér-piros színek­be öltöztetett hivatalos ka­balafigurája a Szent Péter Bazilika előtti téren. (Telefo- tó — MTI Külföldi Képszer­kesztőség) — A hírek szerint el akar men­ni Vasváriból? — Ez nem igaz! Én már itt fo­gom befejezni a sportolói pálya­futásomat. Egyébként is jól ér­zem magam Tiszavasváriban. — Hogyan telnek napjai? — Július hatodikán kezídtük az alapozást Tiszavasváriban. ahol új csapat alakul. Naponta ed- zünk, s mivel Nyíregyházán la­kom, ingázok a két város; között. — Mit szólt a közönségé áhhoz, hogy a tervezett arany helyett bronzérem sikeredett? — Van, aki reálisan értékel, van aki nem. A megyei bajnok­ságból nehéz lett volna egyből az NB II-be kerülni. Akik ilyen ál­mokat dédelgettek — csalódtak bennünk. — Milyen a jelenlegi csapat? — Jól ötvöződnek az idősebbek és a fiatalok. A nyári átigazolá­sok bizonyosan kedvező hatással lesznek a csapatra. — Hallhatnánk valamit a Fecs­ku családról? — Amint említettem Nyíregy­házán lakunk, itt is kívánunk le­telepedni. Feleségem jelenleg gyed-en van, kislányunk. Ottilia 3 éves. — Tudvalévő, hogy űj felállás­ban folytatódik a küzdelem aa NB III Tisza-csoportjában. Ide kerültek a borsodi csapatok is Mit ígér a folytatás? — Szeretnénk jól szerepelni a2 1989—90-es bajnoki évben, ami azt jelenti, hogy az 1—3. helyei« valamelyikén kívánunk végezni Ez a vezetőség álláspontja, az ér véleményem az, hogy ősztől eg5 igazán ,,játszó” csapat mutatko zik be a bajnokságban. — Meddig akar játszani? — Sokáig! Szeretem a futballt még nem gondolkozom a vissza vonuláson. Persze, a labdarúgá. során korábban szerzett sérülé­seim. bizonyos mértékben befő lyásolhatják a pályafutást. Az oldalt írta: KOVÁCS GYÖRGY s Esztergályosnak készül A piruló s lovas JBL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents