Kelet-Magyarország, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-15 / 165. szám
1989. július 15. n hetés forrását tartják szem előtt. Most az aszfaltút, az ABC, aZ orvosi rendélő és a társközség, Komoró öháJlósu- lási szándéka a beszédtéma. Itt még nem szervezkednek a pártok, a nőegylet ellensúlyozására a férfiak megerősítették a kertbarátklubot. Elmondásuk szerint nem az új szerveződésektől, hanem a becsületes munkától remélik a boldogulást a tuzséri- ak. Az oldalt írta és fényképezte: Tóth Kornélia A tozsrri elesettek hősi em lékműve. H ófehér (ilalnü, piros cseréptetejével, meghökkentő formájával lenyűgözi az Idegent Nagy Béláék háza. A tuzsériak úgy igazítnak útba: az Év lakóháza, az új iskolával szemben. Két éve ugyanis a megyei pályázaton ezt az otthont találta a legjobbnak a bíráló bizottság. A házaspárt odahaza találjuk, Nagy Béla az ERDÉRT-nél Xőda- rus, most éppen gyeden van a legkisebb gyerekkel, Mátéval. A felesége pedagógus, magyarra, franciára oktatja a kisvárdai Bessenyeiben a diákokat. Most ősszel állt ismét katedrára a három szülés után és fél évre a férje kénytelen (bár szívesen teszi) megszakítani a munkáját, és egyelőre a kicsi ellátásával hivatalosan is fog- , lalkozni. A fiatal pár örömmel vezet körül a tágas birodalmon. Roppant büszkék az otthonukra, no nem a díj miatt, hanem mert mindent a maguk kezével teremtettek elő, jószerivel a semmiből. Mert azt pillanatok alatt belátja bárki, hogy a három kisgyermek mellett a pedagógus- és a fődarus- fizetésböl, no meg főként a % gyesből nemigen rugdalózhat senki. Az értelmiségiek megbecsülésén lehetne siránkozniuk, Nagyék azonban vállalkozó szelleműek, és cseppet sem riadtak vissza a közismert nehézségektől. — Anyósomék itt laknak mellettünk, ezért nincs kerítés az egyik oldalon. A telket tőlük kaptuk. A férjem sógora, Kőszeghy Attila tervezte a házat és egycsa- pásra beleszerettünk az izgalmasnak ígérkező épületbe. Külön előnye, hogy nem kellett az induláshoz vaskos bankbetét, hanem ötletekkel és saját munkával formálhattuk igényeinkhez az otthonunkat. A fiatalasszony, aki a Hajdúságból került Tuzsérra, semmi pénzért nem menne máshová a festői szépségű faluból. Hét esztendeje kötöttek házasságot, és úgy tervezték, nagy családban nevelik a gyerekeiket. Tehát a házépítéshez adott volt a telek. Míg körbejárjuk a hangulatos, hagyományos és modern elemeket társító helyiségeket, Nagyné avat be az olcsó berendezés titkaiba. A földszinti tágas hallban áll a televízió, a rádió, a lemezjátszó. Kényelmes fotelokban pihenhet a család. Jobbra a konyha, amelynek barnára pácolt szekrényeit az ezermester férj saját kezűleg készíti. A haliból nyílik a megnevezhetetlen, ám számtalan funkciót betöltő helyiség: a kazántól a mosógépig, a vasalódeszkától a kerti szerszámokig minden példás rendben sorakozik. Kád és zuhanyzó a kertből feljövő családtagnak, hiszen ekkora lakást képtelenség másképp takarítani. Az emeleten a gyerekeknek közős hálószoba, mellettük a szülők alusznak, már majdnem berendeztek egy vendégszobát, dolgozószoba is jutott. S még mindig van egy-két szobára való hely a padlástérben, majd ha lesz rá pénz, folytatják. A lakberendezésnél nem dobták ki a nagymama komódját, a szép étkezőszekrényt, hanem kijavították, átfestették és csak a legszükségesebbeket vették meg a boltban. — Az egyetemi évek után döntésre kényszerültünk: városon, vagy falun vágunk neki az életnek. Tuzséron ma az értelmiségi sem számít csodabogárnak, ki-ki megtalálja a társaságát. S ha olyan életteret teremtünk magunknak, amelyben otthonosan mozgunk, nincs értelme minden áron városba vágyni — köszön el a kapuban Nagy Béla. Szabálytalan utazásra invitálom az olvasót. Fedezzük fel együtt Tu- zsért, amelyet méltatlanul hanyagolt el az országépítő politika egészen az utóbbi évtizedekig. De akkor aztán törlesztettek minden korábbi adósságot, de erről majd később. Lépjünk vissza kerek száz esztendőt és máris érthető, a Lónyay család miért húzott fel ilyen pompás kastélyt. A Tisza karnyújtásnyira. A vállakozó kedvű utast a komp a túlparton, Zemplénagárdön teszi ki. Amerre a szém ellát, almafák szegélyezik a portákat, még a Tisza partján is találni gyümölcsöst. Békés, háborítatlan vidék... Mígnem átlépünk a huszadik századba és a férfiak már nem érik be a ház körül, a kertben megtermelt forintokkal, állást keresnek. Előbb a vasút, majd az izmosodó, egyre jobban terebélyesedő fatelep kínál munkát boldogboldogtalannak. S ha az elmúlt két évtizedet nézzük, egy kezünkön se tud- náhk összeszámolni, hány Üzem telepedett le Tuzséron. A fatelepből az ÉRDÉRT legnagyobb hazai gyáregysége lett. Vilmán Pál igazgató közel négy évtizede szervezi, irányítja. Forintokban sem csekély a nyereségük, hiszen tavalyi munkájukért tizenkettedik alkalommal lehettek Kiváló Gyáregység, 400 millió forintnyi eredménnyel. Ám ennél messze jelentősebb az a misszió, amit Tuzsér és a főváros közelítéséért Vilmán Pál megtett. ö igazította először a pesti hivatalnok nyelvhasználatát, nem „lemegy”, hanem eljön Tuzsérra. Mert ha itt termelik meg a fővárosi íróasztalok gazdáinak a fizetését, törölje meg a lábát a messziről jött vendég, ha a gyárkapun belép. Nem véletlen, hogy az újonnan- kinevezett vezérigazgató, Váradi Géza első útja Tuzsérra, Vilmán Pálhoz vezetett. Véletlen, hogy most ismét a vezér- igazgatóval találkozhattunk itt. S ha folytatjuk a közelmúlt esztendők, iparfejlesztésének fölsorolását, a vasút és a termelőszövetkezet számít nagymúltúnak. A Taurus koromfogadója ma Carbon- pack leányvállalatként működik. A Hungarofruct hűtőházából lett a Tékisz, a Tu- zséri Élelmiszer Kereskedelmi és Ipari Kft. Ma, amikor nem válogathatunk a munkaalkalmakban, Tuzsér még mindig joggal büszke arra: sikerült megúsznia a munka- nélküliséget. Akiben az akarat megvan, nem adják visz- sza a munkakönyvét. . Lépjünk át napjainkba! Ötödik hónapja, hogy felhúzták a sorompót a szovjet határon, és minden eddiginél nagyobb tömegben érkeznek a bevásárló turisták. A sokezres záhonyi tumultust a tíz kilométerre fekvő Tuzséron is érzik. Óvodásoknak paradicsom a napfény, a víz, a levegő. Szépítő nőegylet F aluszépítő nőegyletet alakítottak nemrégiben Tuzséron. A férfiak, no és akik kívülrekedtek, megmosolyogták magukban a vállalkozást, de bezzeg, akiknek szóltak a szervezők, megtiszteltetésnek vették, hogy rájuk is gondoltak. Pedig nem reprezentálni hívták a nőegylet majdani tagjait az ötletgazdák: a szó legszorosabb értelmében ásót, kapát, gereblyét ragadtak és a falu csinosításáról nemcsak beszéltek, hanem tettek is. Nagyné Schelmczer Erika kezdeményezésére néhány pedagógus elhatározta: mivel nem látják elég tisztának Tuzsért, szemétszállításra hiába .várnak, a középületek előtt ott a senki földje, szóval akadt számos teendő. Előbb tizenketten döntöttek a nőegylet megalakításáról, de mire a cég- bíróság bejegyezte őket, legalább harmincra nőtt a számuk. — Gondos gazdák élnek Tuzséron, akik rendben tartják a portát, de nekünk ez kevés. Hétvégeken jönnek a turisták a Tisza-part- ra, és milyen hírét viszik Tuzsérnak, ha a közterület méltatlan egy üdülőfaluhoz? Ezt nem nézhettük tétlenül. Pedig nekünk is családunk van, gyerekeinket neveljük, de talán éppen ezért kell megmutatnunk, hogy szű- kebb, tágabb környezetünket a saját képünkre formáljuk. Azt szeretnénk, ha itt mindenki otthonának érézné a falut. A tavaszi nagytakarítást a nőegylet szervezte és végezte. A vasútnál a jegenye- nyár, az úgynevezett szovjet soron a gömbjuhar fasor visz- szaállítása, megmentése a céljuk. A Lónyay-kastélynál számtalanszor ápolták a parkot, takarítottak a felújítást végzők után. Már szerveztek kirándulást is. — Nem ülésezünk, hanem szólunk a tanácselnöknek, ha valamit akarunk, ha tud, segít; ha nem, akkor mi magunk csináljuk meg. Gondoltunk arra is, hogy később az utcanevek, köztéri alkotások megválasztásánál, az épületek stílusának alakításnál is számítana a tuzséri vezetés a véleményünkre. Nem önhittségből reméljük ezt, hanem mert több szem többet lát. És mi rögtön faluszépítő munkákkal politizálunk, mondhatnám divatos szóval, s így talán a nőegyletnek nagyobb a hitele. Képzelt kalauz 2000-ben „Törölj• meg a lábát a vendég Tuzséron... Kellett az önkiszolgáló bolt, mint egy falat kenyér, a Jégvirág fagylaltozót is megkedvelték, de ha valakinek meleg ebédre fájna a foga, hát tegye el az étvágyát későbbre! S itt ugorjunk most már előre az időben. Érkezzünk Tuzsérra a harmadik évezred fordulóján. Az idegenvezető kalauzolja utasait: íme, a csodálatosan felújított Ló- nyay^kastély, amelynek megmentéséért a helyi tanács és az MSZMP-bizottság közbenjárására a megyei tanács és az Országos Műemléki Felügyelőség is a zsebébe nyúlt. De mindenekelőtt a lokálpatrióta tuzsériak pénze, társadalmi munkája keltette életre a kastélyt. A földszinten a Lónyay család relikviáit állították ki két szobában, mellette a pazar házasságkötő terem. Az emeleten panzió négyágyas szobákkal, egy busznyi népet egyszerre szállásolhatnak el. Az év lakóháza —1987 Nemcsak turistákra gondoltak, hanem a holtszezonban egyhetes továbbképzéseket szervezhetnek itt. A főépületre merőleges alacsony házban találják az ebédet vendégeinknek — folytatja az idegenvezető 2000-ben —, iskolaidőben a gyerekek is itt ebédelnek. A korabeli krónika szerint régen ez cselédház volt, még előbb lóistálló, de ez ma már elképzelhetetlen. Szemben a (kastély harmadik épületében található az ifjúsági ház, filmet vetíthetnek, színdarabot játszhatnak a tágas színpadon. Lehet, hogy egyesek emlékeznek, annak idején, 1989-ben itt avatták nagyközséggé Tuzsért ... Képzeletbeli utazásunkból visszazökkenünk a mába, amelyben Danes István MSZMP-titkár és Ur Albert tanácselnök segít eligazodni. Egybehangzóan állítA festőművész-pár ajándéka A szellemi pezsgés hiányától szenved az ér- telmiságiek jó része falun. Van persze kivétel is. Boros Miklós és Borosné Barabás Katalin sem idegenként jött Tuzsérra, a feleség itt született, a férj szakolyi. Katalin a helyi iskolában tanít, a párja a komoróiban igazgatóhelyettes. Festőművészek — mondják róluk faluszerte, de az asszony tiltakozik: ők csak festegetnek. Bár javában benne járunk a nyári szünidőben, amikor Borosnét az iskola szertárában találjuk: az alkotótáborban a leendő tanároknak magyarázza a művészet technikáját. Ősztől érdekes kísérletben vesz részt: a magyart és a művészeti tárgyakat komplex módon oktatják az ötödik, hatodik osztályban. Tempera, olaj, tűzzománc, kerámia — néhány anyag és kifejezési forma, amely a kétgyermekes fiatal művészpár számára az életöröm, a közösséghez tartozás, a természet szépségének megjelenítésére szolgál. jáik: a politikai ezséljárás egyelőre elkerülte a csöndes falut, itt az emberek elsősorban a munkát, a megélCsónakkal a Tisza-parton. A temetőben lévő formabontó halott asházat Kőszeghy At tila tervezte. II Keleta majQjarország HÉTVÉGI MELLÉKLETE
