Kelet-Magyarország, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-01 / 153. szám
1989. július 1. 11 dolgozhatnak majd, de megvalósul régi álmulk, az egy- iműszalkos tanítás is. Nem feledkeznek meg azonban a község régi építésének pontosan száz éves évfordulóját ünneplő régi iskoláról sem, hamarosan hozzálátnak annak felújításához is. Többek között szigetelik a falaikat, a cserópkályhát központi fűtéssel váltják fel, sort kerítenek az ablakok, ajtók, a tetőzet cseréjére, s gondoskodnak a tisztességes homlokzatról is. Ráférne már a bővítés a nagy község kéttannyelvű gimnáziumára is, ám erre kicsit még várni kell. Az elképzelések szerint azonban már nem sokat, egy nyolc- tantermes szárny, s egy százhúsz személyes kollégium épitését fontolgatják az illetékesek. s viszik el a jó, netán rossz hírét az ország majd minden sarkába. Már csak azért sem engedhetik meg maguknak a lökiek a nagyközséget övező szemétkupacokat, mert kötelezi őket a cím, mely azt jelzi, hogy a megye legszebb települése elnevezésű pályázatot a saját kategóriájában a megtisztelő harmadik helyezést érték el legutóbb. A díj természetesen azt is jelzi, hogy a község lakói az elmúlt időkben szemétügyben is sokat tettek, annak ellenére, hogy szervezett szemétszállításról nemigen lehetett beszélni eddig. Ám hamarosan nagyot változik a helyzet, hiszen a dunántúli Barcson megrendeltek egy speciális szemétszállító kocsit, melynek alkalmazása azt is lehetővé teszi, hogy mellőzhessék az utcai kukákat. A kocsi rendszeresen felkeresi majd az utcákat a nejlonzsákokban összegyűjtött szemétért, hogy azt a kijelölt helyre szállítsa. A dolognak egyetlen szépséghibája van csupán, esős időben a szilárd burkolattal nem rendelkező utcákat aligha közelítheti meg. Ám az új formájú szemétszállítás még így is nagy előrelépést jelent, a gépkocsivásárláshoz a megyei taAhogy beköszönt a jó idő, Tiszalökön is felgyorsul az élet. Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza felől mind több kocsi érkezik, pezsegni kezd az egyébként máskor sem túlságosan csendes főutca élete. A fő vonzerő természetesen a Tisza, az erőmű környéke, ahol az utóbbi valóságos „szabadidőváros” nőtt ki a földből. MEGVÁMOLJAK A TISZÁT. Az üdülőtelep két nagy részre osztható ma már. A Keleti-főcsatorna nyugati partján már régebben felépültek a hétvégi házak, ám újabban az innenső oldalon is nagy a nyüzsgés: újabb telkeket alakítottak ki, s aki csak teheti, kis üdülőt épít rá. Ma mintegy nyolcszáz telekgazdáról beszélhetünk, mely azt jelenti, egy-egy forgalmasabb hétvégén háromnégyezren is a folyó mellett pihennek, s még akkor nem is említettük azokat, akik szállás híján csak egy napot tölthetnek el a víz mentén. A becslések szerint a hatezres Tiszalök lakossága ilyenkor szabályosan megduplázódik, nemegyszer több mint tízezer ember tartózkodik a községben, illetve a üdülőtelepen. Korábban számtalan gond forrása volt ez, s jó néhányszor kijutott a kritikából a tanács vezetőinek is. Király Sándorral, a nagyközségi tanács elnökével arról beszélgettünk, hogy mi változott az elmúlt időben a településen, s kint az üdülőtelepen. — Sajnos el kell ismernünk, gyakran nem ok nélkül érte szó a házunk elejét. Különösen az ellátás miatt kapott a település vezetése sok bírálatot, s azt kell mondanunk, főleg a kieső helyeken, s az üdülőterületen lévő üzletek kínálata szegényes ma is. Növelte a gondot, hogy nem volt egy tisztességes ABC áruházunk, s egészen a legutóbbi időkig az úgynevezett húskeret megkötötte a kezünket. Igaz, a végén eléggé liberálisan kezelték már azt, de így is megesett, hogy aki későn ébredt, annak bizony már nemigen jutott hús, vagy felvágott. A keretgazdálkodást szerencsére már feloldották, s nemcsak hús, de hely is van, ahol el lehet adni. Külsőre is tetszetős, kulturált ABC-t kapott a település, s ráadásul nemcsak itt kapható hústermékek, de a tedeji állami gazdaság és a tiszavasvári áfész .husbolljában is. A kínálatot minden bizonnyal bővíti majtf;a húsüzem is, melynek építését hamarosan megkezdik a községben. Évente mintegy tízezer sertést dolgoznak majd itt fel, egyben munkaalkalmat teremtve fél- száznyi helybélinek. Nyolcszáz víkendtelek, majd annyi hétvégi ház — egy szabályos, nem is lebecsülendő lélekszámmal rendelkező település, melynek lakói természetesen kulturált életfeltételeket várnak az anyafalutól. A komforthoz hozzátartoznak az utak, a közvilágítás és persze a víz, Jó időben felgyorsul az élet méghozzá a vezetékes is. Az előbbi kettő ma már nem sok fejtörést okoz az ott lakóknak, ám az utóbbi még hiányzik. Igaz, a régebbi telkek gazdái önálló kutakat fúrtak ugyan, ám az egészséges, biztonságos vízellátást mégiscsak a vezetékek adnák. — A Keleti-főcsatorna keleti felén kialakított telkek tulajdonosai már kényelmes helyzetben vannak, hiszen Lökről kivittük a vezetékeket egészen a csatornáig, így ők már gond nélkül tudtak csatlakozni. Hamarosan lehetőség lesz erre a túlparton is, önköltségi áron. Furcsa módon a tiszalöki üdülőtelep fő vonzerejét nem is Szabolcsban, hanem a túlsó parton találjuk, a csobaji Holt-Tisza mentén. Fürdeni csak ott lehet, s ott érdemes, mert biztonságos, s hatalmas kiterjedésű, nem kell minduntalan attól tartani, hogy napozás közben az ember hátára lépnek. Csak éppen az átjutás a túlsó partra... az bizony meglehetősen bonyolult, s nem mindenkinek telik motorcsónakra. Régi terve már a község vezetőinek, hogy az innenső oldalon megteremtsék a strandolás lehetőségét, de eddig minden elképzelés rendre meghiúsult. Ám most végre megvalósulhat az álom. — Egy csatornát ásunk, mely a Tiszából ágazik ki, s a folyóhoz csatlakozik. így egy háromhektáros vízfelületet, s egy nyolchektáros szigetet nyerünk. A csatorna medre fokozatosan mélyül majd, így mindenki biztonságosan lubickolhat, a szigetre pedig kempinget tervezünk, mely a parkosítás után minden bizonnyal a sátras turisták paradicsoma lesz. A földmunkák már javában tartanak, s hamarosan elkezdjük a híd építését is, mely a szigetre vezet. Természetesen ez nem kevés pénzbe kerül, de a saját erőnkön kívül joggal számítunk központi segítségre, s ígéretet kaptunk komoly társadalmi munkára is. A megcsapolt Tisza vízéber. az elképzelések szerint jövő ilyenkor lubickolhatunk majd, s akkorára készen állnak már a strandolás szokásos kellékei is. új iskola a főutcán. A terveknek megfelelő ütemben halad a löki általános iskola építése, s úgy tűnik, semmi akadálya nem lesz annak, hogy szeptember elsején a tanulók és a pedagógusok birtokukba vehessék. Az új iskoláról nyugodtan elmondhatjuk, hogy az szinte minden igényt kielégít. Tizenhárom tanterem, hatszáz adagos konyha, s több mint félezer négyzetméter alapterületű tornacsarnok áll majd a használók rendelkezésére, akik nem csak korszerűbb körülmények között Itt még: lehet pihenni. BOTOS-PART: A Botosdűlő közepe táján van egy domb, annak a neve. Valószí • „Próbavásárlás” az új ABC-ben FÚJHAT A SZÉL ... Egymagára valamit is adó település ma már nemigen tűrheti el szó nélkül, hogy a portákon felgyülemlett szemét illegális úton a legkülönfélébb területekre vándoroljon, s onnan a szél szárnyán tovább utazzon. Különösen nem engedheti meg magának ezt egy olyan városiasodó nagyközség, mint Tiszalök, melyet nyaranta ezrek és ezrek keresnek fel, nács egyébként egymillió nyolcszázezer forinttal járult. ★ HIÁNYPÓTLÓ KÖNYV TI- SZALÖKRÖL. Aligha van Tiszalökön olyan állampolgár, aki ne ismerné Görbedi Miklós tanár urat, s aki ne hallott volna arról, hogy a köztiszteletben álló pedagógus évek óta szorgos látogatója a megye irattárainak, a helybéli öreg porták öreg lakóinak. Ám arról már kevesebben tudtak, hogy az aprólékos kutatómunka célja egy majdani könyv, melyben Tiszalök múltját, s jelenét igyekszik bemutatni a szerző. A vaskos kötet Tiszalök a századok tükrében címmel a napokban jelent meg, számtalan csemegével szolgálva helybélinek, idegennek egyaránt. A szerző többek között részletesen feldolgozta Lök történetét, a község ragadványneveit, földrajzi neveit, bemutatja a század eleji népszokásokat, megismerkedhetünk a Virginia kódex-szel, a Tiszalökön 1844-ben felfedezett régi magyar nyelvemlékkel. Az alábbiakban a település földrajzi neveiből kötöttünk össze egy csokrot, mely egyúttal a község múltjának egy-egy szeletét is bemutatja. Rózsák a főutcán. (Suri Attila felvételei) nű, hogy hordott halom, régészeti leleteket találtak az aljában. Pesty Frigyes régi adatközlői szerint „Kis- és Nagybotos egymáshoz közel álló magas halom, hova hajdan verekedés végett az egymásra haragudó lakosok nagy botokkal kijártak.” Valószínűbb az idősek azon magyarázata, hogy a Botos-part olyan meredek, hová csak bot segítségével lehetett felkapaszkodni. tóterület lett. Az eke máig forgat ki követ, téglákat. MEGYÄGÖ-DÜLÖ: Az itt régen tenyésző vadmeggyfákról kapta a nevét. MÉNESÁROK: Ma már nem ismerik az elnevezést, de a régi iratok tudni vélik, hogy az úgynevezett Királyteleki pusztáról hajdan a király ménese ez árok mentén járt le inni a Tisza vizére. FENYÉR: Elnevezése ősi szó, füves, legeltetésre használt területet jelent. Már a múlt század elején is csordalegelőnek használták. FÜZGÁT. Az Ószölő sarkánál lévő gátszakaszt nevezik így a községbeliek. Az idősek emlékezete szerint 1888-ban itt vágták át a gátat a Tiszán túl lakó emberek, hogy ne őket öntse el a víz. GYILKOS-LAPOS. Az idős emberek arról beszélnek, hogy a múlt században Erdélyből pásztorok jártak telelni a legelőre és egy verekedés alkalmával itt ütöttek agyon egy juhászt, ezért kapta az elnevezést. Hitelesnek tűnik, mert Balogh István Szabolcs megye státumai a pásztorok megrendszabályozására a XVIII. században című könyvében az alábbiakat írja: „Tiszalök határában, Hajnaloson sőrésgazdák, nagyrészt erdélyi örmények béreltek legelőket, ahol tavasztól őszig hizlalták vásárra szánt sőremarháikat, s legtöbb esetben itt is teleltették a kaszált vagy vett takarmányon.” KISLESHALOM, ÖRHA- LOM: A tiszaeszlári közút mellett található. A hagyomány szerint az ellenséget Béla királyunk idejében e halomról vigyázták. KOSÄRDOMB: Magas halom, hol régen a juhászok nyájaikkal kosarakban vagy karámokban tanyáztak. KÖVESTELEK: Sokak szerint az Árpád-korban itt volt a község. Mikor a mai helyére-települt a lakosság, szánMESZES: Sem a kataszteri térképen nem jelezték, sem Pesty Frigyes adatközlője nem említi, pedig a köztudatban a mai napig él. Az elnevezést úgy magyarázzák, hogy a tutajos tótok meszet hoztak a hegyekből és a Tisza itteni partján kötöttek ki. RÁZOMPUSZTA: Ez nagyjából ott volt, ahol most a Keleti-főcsatorna kiindul a Tiszából. A Rázom elnevezés azonban több ennél, az erőmű építkezésekor a régészek egy Árpád-kori falu maradványait tárták itt fel. SASFÉSZEK: Ez is uradalmi földön volt. Az adatközlők szerint mostan szép szántó, hajdan ligetes föld, hol „igen sok sasok tanyáztak”. SZILVAS: Az elnevezést a Tisza gátjától a Holt-Tisza melletti területre vonatkozik. A század elején ez volt a legények, leányok szórakozási helye is. Vasárnaponként la- cipecsenyét, bort kínáltak a kocsmárosok, szólt a cigányzene is. Kora délutántól már táncolhattak a fiatalok, de a lányoknak csordahajtásra haza kellett menni. VIGYORGÓ DŰLŐ: Pesty adatközlője szerint a hajdan itt állott Vigyorgó nevezetű csárdáról kapta a nevét, melyből a vendégek megelégedetten, nevetve, vigyorogva jöttek ki az abban mért jó hatású italok miatt. Az oldalt összeállította: BALOGH GÉZA || Kol*ta Iragyarország HÉTVÉGI MELLÉKLETE
