Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-12 / 136. szám

1989. június 12. Kelet-Magyaromág 3 Itt a 11-277! BÍZUNK A JÓZAN ERŐKBEN Legyen a nemzeti megbékélés napja Szabolcsi vélemények, vallomások június lé-ról Válaszol: Cservenyák Katalin úiságirá As elsS kérdés Inkább ké­rés. Kanócz Tibor, a Nyíregy­házi Sütőipari Vállalat gép­kocsivezetője régi problémá­jának orvoslásához kérte se­gítségünket. Nyíregyházán, a Búza téri ABC és a vele szemközti kis Csemege előtt nagyon nehéz megállniuk az áruszállító autóknak. Az út mindkét oldalát elfoglalják a parkoló járművek, ugyanis egyik helyen sincs kitéve a rakodási területet jelző tábla. Estók Jánostól, a városi ta­nács közlekedési főelőadójá­tól megtudtam, hogy ez év január elsejétől az utak ke­zelésével kapcsolatos felada­tokat a közterület-fenntartó vállalat útkezelői csoportja látja el. Tőlük kell kérni az üzletek vezetőinek, hogy he­lyezzenek el rakodási terüle­tet jelző táblát. Ugyancsak Estók Jánostól kértem választ a következő kérdésre. Varró Sándor Nyíregyháza. Stadion út 2*. szám alatti lakos a környé­kükön nemrés bevezetett új forgalmi renddel nincs kibé­külve. Az ottlakóknak ezen­túl nagyobb kerülőt kell ten­niük, ha a városközpontba akarnak jutni, s ez teteme­sen megemeli a benzinköltsé­get. Szerinte jobb megoldás lett volna, ha végre felsze­relnek oda egy villanyrend­őrt. A válasz: a lakók kérték, hogy változtassunk a Sóstói út—Stadion út kereszteződé­sének forgalmi rendjén, mert sok volt a baleset. Megpró­báltuk a balra kanyarodást megszüntetni, és most vizs­gáljuk a hatását. Ehhez 1,5— 2 hónapra lesz szükség. A jelzőlámpa telepítése a köz­úti igazgatóság feladata len­ne, de annyira drága, hogy még közösen sem tudnánk fe­dezni. Nem olcsó az sem, hogy utána össze kell hangol­ni a többi közlekedési lám­pával. Véleményem szerint a legjobb megoldás a buszmeg­álló öbölbe helyezése, a kör­nyéken lakók azonban ezt ellenzik. Négy-ötféle terv is van már az öbölre, hamaro­san megrendezzük a lakossá­gi vitát is. Egy nyugdíjas érdeklődik: tervezik-e a közeljövőben, hogy a Sóstón köztéri aszta­lokat, padokat szerelnek fel? Soltész József, a Nyíregy­házi Közterület-fenntartó Vállalat igazgatója azt mond­ta, eddig ugyan még nem gondoltak rá, de az ötletet nagyon jónak tartja. Arra kéri olvasónkat-olvasóinkat, hogy tegyenek javaslatokat arra, hol helyezzék el az asz­talokat, és milyenek legye­nek. Kérjük, akár a KÖZ­TÉR, akár szerkesztőségünk címére juttassák el minél ha­marabb ezeket az ötleteket. »»Nagy felháborodást keltett bennünk, hogy az áremelke­désre való hivatkozással a vásárosnaményi PB-gázcse- retelepen május 31-én nem 5 őse tudom, kinek ho­gyan köszönjek. Irigy­lem a kutyámat, mert ő, ha ismerőst lát, vakkant egyet — esetleg megcsóválja a farkát. Ilyenkor megdicsé­rik, hogy milyen okos és jól nevelt. Az egész akkor kezdődött, amikor az iskolában együtt süvöltöttük a „jóónaapoot kííváánook”-ot. Utána min­denki szépen csókolomot kö­szönt a tanító néninek, és mehettünk haza. Aztán azzal folytatódott, hogy a szomszéd bácsi a csókolomra rávágta, hogy ő is. Ebből gondoltam, hogy én most már nagy vagyok, és el­kezdtem jó reggelt kívánni. Hol bejött, hol nem. Volt olyan néni, aki kikérte ma­gának, volt, aki áthidaló ja­vaslattal állt. elő, és felaján­lotta, hogy tegezzem. CMréHék ki > kaink tikit at­tól függetlenül, hogy volt ké­szenléten" panaszolja leve­lében V. J.-né. nyirmadai ol­vasónk. Mint minden áremelés előtt, nagy volt a felvásárlá- is láz az említett napon is — kaptam a választ Kópa Lász­ló telepvezetőtől. Amíg tud­tak, adtak gázt, de aznap már 11 órára elfogytak a teli pa­lackok. Pótolni nem tudták, mert aznap nem volt túra- nap. Nagyon mostohán bánik mostanában a csomagokkal a posta — panaszolja Bigai Jó- zsefné. Mire a címzett kéz­hez veheti, a papír teljesen leszakad róla. azt belegyömö­szölik a dobozba, és úgy kö­tik át újra. Nem hiányzik be­lőle semmi, de leutóbb pél­dául 50 tojásból 25 eltörött, mire telefonálónk megkapta, holott a csomagra rá volt Ír­va, hogy törékeny. — Nem tudunk ilyen eset­ről — válaszolta Szabó Jó­zsef, a nyíregyházi 2. számú postahivatal továbbítási osz­tályvezetője. — Ha a pana­szos behozta volna a csoma­got, a kárát megtérítettük volna. Előfordulhat egyéb­ként, hogy kinyílik a cso­mag, hiszen sok kézen megy keresztül, míg célba ér, s ha nem volt elég erősen bekö­tözve, kibomlik. Ha észre­vesszük, hogy nedves a cso­mag, sérült vagy büdös, ak­kor felbontjuk, de erről min­den esetben jegyzőkönyvet készítünk, s annak egyik pél­dányát megkapja a címzett is. Ha nincs jegyzőkönyv, és úgy látja az ügyfél, hogy hiá­nyos a csomag vagy összetört benne a küldemény, fordul­jon hozzánk kártérítésért. Ezt javaslom Bigai Józsefnének is. Horányl Mihály, Piricse, Domb utca 3. szám alatti la­kos hosszú levelet küldött. Arra kíváncsi többek között, mikor szüntetik meg végre a bogárhátat a Nyírbátor— Nyírbéltek közötti útszaka­szon a 11. és 13. kilométerkő között. Sok baleset, köztük halálos is történt már emiatt. Ugyanitt sok az őz, ?. hely­béliek ugyan tudják ezt. az idegenek viszont nem, mert nincs kitéve jelzőtábla, ami erre utal. Jászai Sándor, a Nyírbá­tori Közúti Igazgatóság üzemmérnökség-vezetője el­mondta, hogy néhány évvel ezelőtt 1—1 méterrel szélesí­tették az említett útszakaszt, sajnos ez megsüllyedt, s így keletkezett a bogárhát. Még az idén megkezdik a burko­lat megemelését, de a befe­jezése minden bizonnyal át­húzódik a jövő évre. Az őzekkel kapcsolatban azt a felvilágosítást kaptam, hogy a vadásztársaságok szokták' jelezni, merre vonulnak álta­lában a vadak. Az említett útszakaszról ilyen informá­ciót még nem kaptak. Szervusz? A tegeződés azonban nem olyan egyszerű dolog. Tisztá­ra belebonyolódtam. Van ugyan egy kis noteszom a szervusz nénikről, de bizo­nyos helyzetekben képtelen­ség előkapni. Leginkább, ha telefonon hívnak. Mert nem ugrik be. Ilyenkor megkérde­zem, hogy csókolom, szer­vusz, hogy is vagyunk mi. Ám ez roppant kínos. Még a végén azt hiszik, hogy így akarom kierőszakolni. A legbiztosabb, amikor az ember a túlsó oldalról vidá­man, kedvesen átinteget. Fő­leg, ha siet. Miként vélekednek erről a napról a szabolcsi emberek? Mindenkit nem kérdezhet­tünk meg, csupán néhányat, de válaszaik, vallomásaik, érzéseik, valószínű, találkoz­nak mások vallomásaival, ér­zéseivel is. Ke csak egy napra... Szondi György, a nyíregy­házi 9. sz. általános iskola igazgatója: — Azt hiszem, ezen a na­pon mindnyájunknak úgy kell szervezni a szabad ide­jét. hogy legyen alkalmunk egy kis elmélyülésre, emlé­kezésre. Jó lenne, ha minél több ember önmagában is végiggondolná, tisztázná a viszonyát, ismereteit, érzé­seit 1956-hoz, s az abban sze­replő személyek átértékelé­sét is elvégezné. Nekem is az a véleményem, hogy jú­nius 16-a legyen a nemzeti megbékélés napja, amely le­hetővé teszi, hogy folytatód­janak a radikális társadalmi reformok. Minden felelősen gondolkodó embernek arra kell törekednie, hogy a nem­zeti megbékélés ne csupán egy napra vonatkozzék, ha­nem a szertartást követő hét­köznapokra is. Ez ad lehető­séget a békés kibontakozás­ra, amire olyan nagy szüksé­ge lenne az országnak. Sz. K. ágazatvezető — nyír­egyházi Ságvári Tsz (olva­sónk azt kérte, csak nevének monogramját közöljük)/: — Mi elég messze vagyunk a fővárostól, de azt én ma­gam is úgy gondolom, ha valaki elmegy egy temetésre, hogy a végtisztességet meg­adja a halottaknak, nem le­het az a célja, hogy bajt ke­verjen. Persze, hogy utána mi történik, azt senki sem tudja. Remélem, hogy a jó­zan megfontoltság győz az emberekben, mert senki sem akarhat egy újabb nemzet­vesztő tragédiát... Túlhaladta az idő Bárány Dezsőné, a Nyír­egyháza, borbányai óvoda vezetője: — Én hatéves voltam 1956- ban, személyes élményeim nemigen lehetnek az ese­ményekről. Viszont nem túl rég az esti egyetem szakosító­ján 1956-ról vizsgáztam. Az­óta az akkor hivatalos érté­kelést ugyancsak túlhaladta az idő. Olyan új és új doku­mentumokat ismertem meg, amelyek megváltoztatják az eddigi ismereteimet. Meg kell adni a végtisztességet Nagy Imrének és társainak, s jó lenne hinni, hogy a temetés napja is szerepet játszik majd a megbékélésben. Be­vallom, egy kicsit azért félek is június 16-tól, mert nagyon emlékeztetnek egy másik te­metésre, a Rajkóra. A mai helyzetben, amikor az indu­latok játszanak nem kis sze­repet, nem elérhetetlen olyan tömeghisztériát kelteni, amely beláthatatlan követ­kezményekkel járna. Bízom a józan erőkben is, amelyek az utóbbi idők nagy tömeg- megmozdulásait jellemezték, amelyek nem egy újabb vér­áldozat árán akarják meg­változtatni a felgyülemlett gondokat... Mindenesetre, ha közelebb laknék a fővá­roshoz, én is elmennék a te­metésre. Minden tiszteletet megirdemelaek Ratkó József, József Attila- díjas költő, a Nagykállói Vá­rosi Könyvtár igazgatója: — Nagy Imre és társai szerintem minden tiszteletet és kegyeletet megérdemelnek. Nagyon sajnálom, hogy az ismert okok miatt erre a szertartásra 31 évvel a halá­luk után kerül csak sor. Ez a tény. az ezért felelősöknek az embertelenségét, erkölcste­lenségét mutatja. Az Antigo­néból is tudom, amelyet nem­rég fordítottam, hogy a ha­lottakkal harcolni, a halot­takra haragudni szörnyűség. Az Antigone egyik szereplő­je mondja: miféle virtus egy halottal küzdeni... Hasonlókat mondtam el egyébként nemrég, amikor Washingtonból, az Amerika Hangja Rádió telefoninterjút készített velem. Én azzal, amit mostanában 1956-ról, Nagy Imréről kifejtettek — elsősorban a Magyar Demok­rata Fórum állásfoglalására gondolok — százszázalékig egyetértek. S a temetésről az a véleményem, ha a vissza­rendeződés néhány vérme- sebb híve provokációt szer­vez ezen a napon, csak akkor lehet baj. Balázsi László IV. c. osztá­lyos diák, Nyíregyházi Vá­sárhelyi Pál Építőipari és Vízügyi Szakközépiskola: — Ezekben a napokban, mivel június 15—16-án kez­dődik az érettségi, nem taga­dom, az előttem álló yizsgák foglalkoztatnak. De az is igaz, hogy beszédtéma közöt­tünk Nagy Imre, 1956 és a temetés előzményeiről is ol­vastunk. A legtöbben úgy gondoljuk, éppen ideje volt elégtételt adni Nagy Imré­nek és társainak, mert csak így lehet egyezségre jutni, megbékélést várni, amiről annyit beszélnek mostaná­ban. Én, a barátaimmal sze­retném megnézni a tévében a temetést. Vér nélkül, békésen Iványi Tibor, a Magyaror­szági Evangéliumi Testvér­Ki kit ijesztget? — ezzel a címmel közölt írást a Határ- Szél című lap legutóbbi szá­ma. Jólértesült körökre hi­vatkozik a névtelen szerző és az MSZMP megyei bizottsá­gának társadalompolitikai munikaíbizottsága által a me­gye lakosságához írt felhí­vásról azt állítja: a doku­mentum a május 27-i tünte­tés hírére íródott. Mint a megye sorsáért aggódó szer­vezet, az MDF is a tüntetés •szervezője volt, viszont a Határ-Szél által közölt felhí­vással és a hozzáfűzött kom­mentárral kapcsolatban Ta­kács Péter, a Magyar De­mokrata Fórum nyíregyházi szervezetének elnöke szüksé­gesnek tartotta kifejteni vé­leményét lapunk munkatár­sának. Szerinte: először az idő­pontok tisztázása fontos. A társadalompolitikai munka­bizottság felhívását — bár május 19-én keltezték — a délutáni órákban megkapta Takács Péter. Tárgyalási alapnak szánta ezt a doku­mentumot az MSZMP az El­lenzéki Kerékasztalnak. Ak­kor még szó sem volt a tün­tetésről, tehát eleve kizárt, hogy valaki a még tervbe sem vett tüntetés szervezőit, résztvevőit ily módon akarta volna fenyegetni. Egyébként a május 27-i tüntetést május 19-én, 20 és 21 óra között szavazta meg az MDF tagsá­ga. A felhívással kapcsolatban Takács Péter fontosnak tar­közösség lelkésze, az egyház elnöke. Nyíregyháza: — Mi, mint vallásos embe­rek komolyan hiszünk abban, hogy a történelem Isten ke­zében van. Naponta imádko­zunk is azért, hogy vér nél­küli. békés megoldás adód­jon, mert a felfokozott ér­zelmi kitörések nem szolgál­ják a kibontakozást. Egyéb­ként az egyik lelkészünk, Iványi Gábor is részt vesz a pénteki fővárosi gyászszertar­táson, a protestáns imádsá­totta kihangsúlyozni: az MDF elhatárolja magát a fenyege­téstől, ehhez eszközük sem lenne. Az MDF a maga részé­ről a békés átalakítással ért egyet. Ezt vészé lyeztetheti a hatalmon lévő MSZMP bel­ső átalakulásának elhúzódá­sa. Ogy vélik, június 16-ával (Nagy Imre és társad temeté­se. A szerk.) lezárul egy kor­szák hazánkban. Remélik, békésen, provokáció nélkül adhatjuk meg a végtisztessé­get a jogtalanul kivégzettek­nek. Szerintük az alternatív szervezetek közt egy sincs, amelyik az erőszakos szá­mom tk érés híve lenne. A pol­gárháborús szituációt pedig úgy lehetne elkerülni, hogy a hatalmon levő párt a cselek­vő reform terére lépne. A fe­nyegetettség érzését jelentő­sen csökkentené, ha az át­alakulást, a pártok működé­sét törvényes garancia bizto­sítaná. Egyébként az Ellenzéki Kerékasztal és az MSZMP párbeszédére június 1-jén került sor, a párt messzeme­nően figyelembe vette felhí­vásának nyilvánosságra ho­zásakor az Ellenzéki Kerék­asztal észrevételeit. Éppen ezért nem szeretné sem az Ellenzéki Kerekasztal, sem a Demokrata Fórum, hogy a tények, az időpontok helyte­len közlésével, rosszízű han­gulatkeltéssel a megindult és június 13-án folytadni szán­dékolt párbeszédet bárki is megtorpedózná. 4 szomszéd iskolában egyszer csak nagy a gye­rekzsivaj — szü­net —, hamar körbe is zsong­nak, és letelep­szenek mellém a kerti padra, ahol vizsgára készü­lök. — Miért firkál­tad össze a köny­ved? — kérdik azonnal. — Ez csak vé­letlen, de nektek nem szabad — válaszoltam. — Akkor leg­alább mutasd meg, hogy tudsz folyamatosan ol­vasni? — hal­moznak egymás után a kérdések­kel. össze kell szedni magam, végül is a fel­nőtteknek pél­dát illene mu­tatni. — Ne siess annyira, hang­súlyozzál! — Na jó. Elmesélik, hogy mit szerei­nek, hol laknak, kit hogy hívnak. Vidáman kaca- rásznak. Egy­szer csak pajko­san összedugják a fejüket. — Figyelj csak szeretkeztél már? — Hogy én ö... Hát tudjá­tok, én egy picit nagyobb vagyok mint ti — majd fordítanék a be­szélgetésen — de nekem különben is tanulnom kell. Közben az uj- jamra tekerem a hajam, ők meg biztatóan néznek rám. — Óh, na, tu­dod hogy értem? Na most mi van, így nyolc­évesen s huszon­nyolcban. (bojté) gon . .. Páll Géza An Cjfeh értól Épít«- és faipari Szövetkezet aastatoca «he­lyében Mester Mihály korlátlécet formál asztalos marógé­pen. A párt nera ijesztgette a tüntetés szervezett Az MDF válasza a Határ-Szél cikkére (csk) T. K. Ki ne gondolna szorongva, aggodalommal, félelemmel, szomorúsággal a héten, pénteken sorra kerülő, bizonyo­san történelmi jelzőt is megérdemlő eseményre, Nagy Imre és kivégzett társainak temetési gyászszertartására. Június 16-án a törvénytelenül kivégzett magyar miniszterelnökre, Nagy Imrére és harcostársaira gondol a nemzet. A kegye­let, a végtisztesség elérkezett, ha sokára is...

Next

/
Thumbnails
Contents