Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-08 / 133. szám

4 Kelet-Magyarország 1989. június 8. m A főszerkesztő postájából Levél a kuratóriumhoz Édesapánk, Benkei Mihály Nyíregyháza, Ér u. 49. szám alatti lakos 39 évesen esett áldozatául az 1944. november 2-ai elhurcolásnak. 1945 februárjában Oroszország Bölc városának lágerében éhen halt. Hárman maradtunk ár­ván, kilenc, hét és négy évesen. Édesanyánk becsülettel helytállva felnevelt bennünket, erőt adva neki a férjé­vel eltöltött 9 év emléke. Három éve halt meg, 76 éve­sen. Békésen nyugszik a virággal borított sírhant alatt az Északi temetőben. Ha az 1944-es tragédia nem rabol­ja el a férjeket, édesapákat, ök is ott nyugodnának egy­más mellett békésen. A temető az élőkben jobban ébren tartja az emléket, az áldozatok emlékét. Az emlékezés virágai legméltóbb helyen a temetőben helyezhetők el. A halottaknapi égő gyertya is csak a temető áhitatos 'Csendjében méltóságteljes. Ha a román és az orosz katonák sírjainak volt és van helye a temető csendjében, miért ne lenne hely ott en­nek az emlékműnek is. A ravatalozó előtti parkba nem kell nagy monstrum márvány emlékmű. Legyen kicsiny, de méltóságteljes és méltó, ahol megáll az ember, elérzé- kenyülhet, csendben emlékezhet, „nézőközönség” nélkül. A városközpont zajában a boldog viháncoló fiatalok jelenlétében nem lehet emlékezni. Ahhoz csend, nyuga­lom, áhitat kell. Cirkusz helyén és a sportcsarnok köze­lében méltatlan, és képmutatás lenne az emlékezés. Az a sok kis öreg feleség, akit a városközpont zaja, forgata­ga már nem csábít, csak a temetőben (ahová minden bi­zonnyal kisétálnának), érezné igazán szerettei közelségét, és talán még önmagukkal is elhitetnék azt, hogy ők ott nyugszanak a néma emlékmű alatt. Nagyon sokak ne­vében kérem a kuratórium tagjait, támogassák kérésün­ket. Testvéreim és nagyon sokak nevében Sziics Jánosné Benkei Mária Nyíregyháza, Stadion u. 24. 1/2. Előkészítő ülés Demokratikus Magyarországért Mozgalom A diktatórikus szocializ­mus politikai, hatalmi és gazdasági rendje csődbe ju­tott. Üj társadalmi modell kialakítására van szükség! Hazánk jövője érdekében a mozgalom tömöríti a nemze­ti felemelkedés, az európai progresszió és a szocializ­mus demokratikus értékeit együtt vállaló embereket, tekintet nélkül pártállásukra, szervezeti tagságukra. Vár­ják azokat, akik elutasítják az egyhelyben topogást és a visszarendeződést, akik vall­ják, hogy a demokratikus Magyarország* megteremtésé­hez demokratikus úton kell eljutni, akik saját környeze­tükben a változások cselekvő részesei kívánnak lenni, s akik támogatják a békés és rendezett átmenetet szol­gáló kormányzati és társadal­mi erőfeszítéseket. A mozgalom céljainak megvalósítása érdekében he­lyi és országos politikai fó­rumokat, vitákat és akciókat szerveznek. Segítik a politi­kai információk közvetíté­sét. Segítik egymást, tagjai­kat és csoportjainkat a helyi és országos közéletben tö­rekvéseik érvényre juttatásá­ban. Nem szemlélői, hanem alakítói kívánnak lenni a társadalmunk életét megha­tározott folyamatoknak. A Demokratikus Magyar- országért Mozgalom céljairól felvilágosítást kérni és je­lentkezni lehet: Szilvásy György 1357 Bp. Pf.: 2. Tele­fon: 312-142. A Demokratikus Magyar- országért Mozgalom 24 tagú előkészítő bizottságában van többek között Pozsgay Imre államminiszter. Gazsó Fe­renc egyetemi tanár. Bihari Mihály egyetemi tanár. Há­mori Csaba MSZMP megyei első titkár, Horváth István belügyminiszter, Kosa Ferenc filmrendező. A mozgalom várhatóan egy hónapon belül megtartja alakuló ülését. ÜJ LEHETŐSÉG MELLYEL BIZTOS ÉS ÉRTÉKÁLLÓ BEFEKTETÉST KÍNÁLUNK magánosnak és közületnek BEREGI RADIUS Rt. alapítója a Rádius Hungárius Rt 40 év után elsők között — a klasszikus részvénytársasá­gok sorában — megjelent részvényeivel: — BEREGI RADIUS részvénnyel rövid távon MEGTÖBBSZÖRÖZHETI A PÉNZÉT! — Hosszú távon megalapozhatja gyermeke, unokája jövőjét! — Törzsrészvényét az RT napi árfolyamon bármikor visszavásárolja. — A névérték többszörözésén túl évenként osztalékra is jogosít. Ne feledje! BEREGI RADIUS RÉSZVÉNNYEL NEM VESZÍT, A NYERESÉG AZ ÖNÉ. írjon! vagy személyesen keressen! Részletes tájékoztatót és befizetési csekket küldünk. ClMtlNK: BEREGI RADIUS Rt. Nyíregyháza, Tanácsköztársaság lér 9. (Irodaház) I. emelet, telefon: 14-255, 12-340, telexen: 73-545. Részvényjegyzés: 1989. június 20-ig. TELEX • TELEX • TELEX Kanton: Tüntetők ezrei gyülekeznek a belvárosba vezető híd előtti téren tiltakozásul a pekingi Tienanmen téren végrehajtott véres katonai beavatkozás ellen. (MTI — tele- fotó) Diplomáciai vízum­megállapodás Magyarország és Spanyol- ország hatóságai között vég­legesítették azt a megállapo­dást; amelynek értelmében a jövőben a felek kölcsönö­sen vízummentességet bizto­sítanak a két ország diplo­máciai útlevéllel utazó ál­lampolgárai részére. A csütörtökön érvénybe lé­pő megállapodás hivatalos kereteit tavaly novemberben Grósz Károly pártfőtitkár és akkor még egy személyben kormányfő látogatása idején fogadták el. Az MTI tudósí­tóját úgy tájékoztatták, hogy a szolgálati, illetőleg magán­célú utazásra használatos másfajta útlevelek vízum­mentességének lehetőségéi Madridban egyelőre nem tűzték napirendre. A diplo­máciai vízummentesség nem vonatkozik a felek által egy­más országába tartós kikül­detésben dolgozó személyek* re, mindazonáltal jelentős mértékben megkönnyíti a két Nyikolaj Rizskov beszél a legfelsőbb tanács összevont ülésén, azután, hogy a kül­döttek nagy szavazattöbb­séggel megválasztották a Szovjetunió miniszterelnöké­vé. (MTI — telefotó) Spór a csatornában (Folytatás az 1. oldalról) A szennyvízcsatorna építé­se ma a legdrágább a köz­művek között, ezért a jó ütemben haladó ivóvízháló­zat mellett még elenyésző ez a közműfajta. Központi pénzekre már nem lehet számítani, csak magánerős beruházásokban láthatnak hozzá a lakosok, már ha mé­lyen a zsebükbe tudnak nyúl­ni... Szennyvízvezeték híján jobbára marad a szikkasz­tás. Eddig például Ilonata- nyán működött egy szenny­víztároló, de betelt és az idén megszüntetik. A meglé­1 A XIX. r. terhelt emlékezik (3.) ország diplomataútlevéllel rendelkező megbízottainak utazásait csakúgy, mint az átutazó — ugyancsak diplo­mataútlevéllel rendelkező — személyek és családtagjaik utazásait. Vasúti szerencsétlenség — halottak Az Ufa-Cseljabinszki va­sútvonalon szombaton éjjel történt tragikus szerencsét­lenségnek újabb hét halálos áldozata van. Az orvosok erőfeszítései ellenére szerda reggelre hét sérült, közöttük két gyermek elhunyt. A szerencsétlenség színhe­lyén sok, égési sérülések gyó­gyításában jártas sebész tar­tózkodik és szerda estére várnak Nagv-Britanniából egy orvoscsoportot, amely műszereket és gyógyszereket is visz magával. A halálos áldozatok pontos száma még ismeretlen, a vizsgálatokat folytatják. A sebesültek közül többen igen súlyos állapotban vannak. Peking — tiltakozás Megdöbbenéssel értesül­tünk arról, hogy a kínai ka­tonai vezetés fegyveres erő­szakot alkalmazva belelőtt a — békés szándékú — pekin­gi tüntető diákok és lakosság csoportjaiba. Mélységesen elítéljük a fegyveres-diktatórikus erő­szak minden formáját, a de­mokrácia sárbatiprását, bár­hol is történik a világon! Tiltakozunk a kínai kato­nák brutális cselekedete mi­att, tiltakozó csatlakozásra hívunk fel minden MSZMP- tagot, demokratikus és béke­szerető honfitársunkat! MSZMP Nyíregyháza 9. sz. Alapszervezet Vezetősége vő szennyvíztelep fogja ke­zelni a folyékony hulladé­kot. Felsősimán megépült egy szennyvíztisztító, itt derítik, komposztálják és később trágyázásnál haszno­síthatják az így keletkezett anyagot. A műszaki osztály­vezető-helyettes szerint ér­demes lenne egyszer azt is megvizsgálni, a háztartási szennyvíz hová kerül, ahol nincs csatorna. Bizonyára az udvarra, vagy a kertbe löttyinti a háziasszony a mo­só- és a mosogatóvizet, ám helyenként már annyira szennyezett a talaj, hogy egy alapos vizsgálódást megérde­melne a helyzet az erre ille­tékes szakembereknek, (tk) i rendel lent kell tartani!” — Mit lehetett csinálni ezzel a tíz emberrel? — Legelőször is szóltam Hubicska Zoltánnak, a Damja­nich laktanyában lévő helyőrségi parancsnoknak, hogy az ÁVH-sok és az elmenekült rendőrök által eldobált fegy­vereket vigyék el. El is jöttek és több teherautónyi fegy­vert szállítottak be a laktanyába. Ezt követően üzentek nekem a városi tanács épületéből (ott székelt a megyei forradalmi-nemzeti bizottság), hogy akarnak velem tár­gyalni. Átmentem, ekkor találkoztam először Szilágyi László elnökkel, aki röviden annyit mondott: szeretné, ha Nyíregyháza közbiztonsága nem sinylené meg a forra­dalom által okozott zavarokat. Vagyis szeretné, ha a ren­det továbbra is fent tudnánk tartani. Erre én ezzel a mondattal válaszoltam: eddig is ez volt a feladatunk és ez után is ezt fogjuk csinálni... — De nem képzelhette komolyan ilyen körülmények kö­zött, ennyi emberrel fenntartani a rendet... — Rendfenntartásra nemcsak tízen voltunk. Kinevez­tek közben egy honvédelmi bizottmányt is, amelynek a tagjai voltak Hubicska Zoltán honvédőrnagy, a rendőrség részéről File György százados és Kábái Dezső, a menet közben létrejött nemzetőrség vezetője. Ez a bizottmány sorozatban ülésezett és úgy rendelkezett, hogy a rendőr­séget meg kell erősíteni karszalagos rendfenntartó nem­zetőrökkel. Engem az a legfőbb cél vezetett, hogy ne ke­rüljön sor attrocitásokra, öldöklésre. Azokban a napok­ban bizony nem volt a legszilárdabb a közbiztonság, s eléggé gyűlöletes is volt a légkör város- és megyeszerte. Bizony jó néhány korábbi vezetőt kerestek, akiket vagy összeírtak, vagy el is indultak összeszedni. Minden for­radalom felszínre hozza a salakot, ilyenkor megjelennek a bűnözők is, akik revansot akarnak venni az őket felje­lentőkön, a tanún, a bírón, a rendőrön is! — Mit tud a vörös csillagok leveréséről, a lovaskozák szobor ledöntéséről és szétveréséről? — Közvetlenül semmit. Bent tartózkodtam, ezért ezt is csak jelentésből hallottam. Még azt is, hogy szovjet pán­célos egységek érkeztek Nyíregyházára. Unatenszki Pál ezredes, a megyei kiegészítő parancsnoka üzente nekem, hogy keressem meg, mert tárgyalni kell a szovjetekkel és én tudok oroszul. így mentem ki a vásártérre, ahol az ott letáborozott szovjet parancsnoknak sátrába vezettek, aki viszont bizalmatlan volt irántam és azt közölte: ha szük­ségük lesz rám majd szólnak. — Mi lett később? Ezután sem tudott meg valamit az első számú megyei vezetők hollétéről — sorsáról? — Sokáig semmit. Később az egyik nap — minden va­lószínűség szerint november 1-jén — Dobronyi százados jelentette, hogy Varga Sándor, a volt MDP megyei titkár és Fekszi István, a megyei tanács elnöke itt van az épü­letünkben, a rendőrségi fogdában. Leesett a/, állam. Ho­gyan kerültek ide? — kérdeztem File századostól. Ö azt mondta, hogy a nemzeti bizottság döntése értelmében, amely úgy gondolja, jobb helyen lesznek itt, mint ott­hon, vagy bárhol másutt. Itt nem lesznek kitéve senki bosszújának, ugyanis sokan és sokszor emlegették — ke­resték őket. Elhatároztam, hogy lemegyek a fogdába és beszélek velük. — Tehát lement. Mit állapított meg az állapotukról? Bántották őket? — Nem. Rendőrök voltak ott és karszalagos diákok, nemzetőrök vigyáztak rájuk. Nem is vallatták őket tud­tommal. Néhány mondatot beszéltem velük, s jeleztem nekik: nem kell félniük. De mint később kiderült, ez nem sokat ért. — Mert bántódásuk esett? — Nem egészen, de itt már rólam lesz szó. Akkor este hazamentem ruhát váltani, lemosdani, de pihenni nem tudtam. Azon gondolkodtam, mit lehel tenni ebben a szi­tuációban egyáltalán. Majd egyszer csak csöngött a tele­fonom, és Mikola főhadnagy, az ügyeletes tiszt jelentette, hogy szovjet tankok körülvették az épületet és be akarnak hatolni. Mit tegyenek? — kérdezte. Ránéztem az órámra: november 4. hajnali 4 óra volt. Azt feleltem: semmit, min­denben engedelmeskedjenek. Jó fél óra múlva egy szovjet gépkocsi elvitte a kiszabadított két vezetőt. Bementem én is a rendőrségre, ott egy szovjet ezredes várt. Akik az épü­letben tartózkodtak, azokat nekem kellett azonosítani, akit ismertem az mehetett el szabadon. Egy vagy két em­ber maradt ott, akit nem ismertem. Később őket is tisztáz­tuk és mindenki kiszabadult. Eddig tartott az a bizo­nyos tíz nap. — És azután? — Megkezdtük a rend, a közbiztonság helyreállítását. Az újságban, a rádión keresztül tettük a felhívást: jöjje­nek vissza a rendőrök. — És visszajöttek? — Igen, mindenki visszajött, az ÁVH-sok is, még Végh György őrnagy is. A rendőrök első számú feladata volt összeszedni a fegyvereket, hiszen nagyon sok volt kint a lakosságnál. — Ha már a fegyvereknél tartunk: volt-e súlyosabb incidens, sebesülés, haláleset Nyíregyházán, a megyében azokban az októberi napokban? — Amiről én tudok: a Centrum Áruház előtt Nyíregy­házán egy férfi téglával sebesített meg súlyosan egy szov­jet katonát, mire őt lelőtték. Csályi Ferenc honvédtiszt a laktanyában halt meg, hogy pontosan hogyan, azt én nem tudom, de azt mondták akkoriban, hogy hátulról lőtt rá egy katona. És egy rendőrt lőtt szíven egy ember Zá­hony környékén, akit az erdőben igazoltatott, de ez már novemberben történt... — November 4. után is ön vezette a megyei kapitány­ságot? — Ekkora már bejött dolgozni a korábbi kapitány és átvette a reszortomat. A továbbiakban az ő utasítására tevékenykedtem. Egészen addig, amíg csak észrevettem, hogy megfagyott körülöttem a levegő. Leépítés címén át­helyeztek a városi kapitányságra. Nem közölték mi a baj velem, de nem volt nehéz kikövetkeztetni, hogy valamiért nem tetszettem ... (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents