Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-06 / 131. szám
1989. június 6. Kelet-Magyarország 7 Korszerű tejház a nagykáliói Nyírség Termelőszövetkezet szakosított tehenészeti telepén. (E. E. felv.) Mire képes az agrárágazat (B.) A termelhető biomassza R vagyon hatékonyabb működtetése Részvényt vegyenek! Javaslat az érdekeltség és önelszámolás új formájára Váltás a gazdaság- politikában A statisztikai vándorüiés tapasztalatai A Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztálya a közelmúltban Szegeden vándorülést rendezett a népgazdaság aktuális helyzetéről, a piac- gazdaság megteremtésének, élénkítésének lehetőségeiről. Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes a piacgazdaság feltételei és perspektívái Magyarországon címmel tartott előadást, amelyben kifejtette, hogy a jelenlegi válság gyökerei az 1970-es évekre vezethetők vissza. Ezt az időszakot 20 százalékos cserearányromlás, illetve a nemzetközi piacokról történő folyamatos kiszorulás jellemezte. — Az adósságállomány az utóbbi tíz évben megduplázódott. A termelés, illetve az export növelése helyett ugyanis a ,.felélés”, illetve ma már nagy vitákat kiváltó — nagyberuházások Indítása következett be. A válság mostani szakaszában a társadalmat a szegénység, a tőkehiány, a pazarlás, a műszaki-technikai lemaradás, az egészségügy-oktatás fejlesztésének háttérbe szorítása jellemzi. A második gazdaságban a rövid távú személyi jövedelem növelésében és nem a hosszú távú befektetésben van érdekeltség. Az előadó a gazdaság talpraálli- tásának feltételei közé sorolta: az állami tulajdon túlsúlyának megszüntetését, a politikai pluralizmus és az individuális alkalmazkodás megteremtését. A korábbi időszakra jellemző gazdaságpolitikai hibák elkerülésére csak az jelent garanciát, ha sor kerül': a vagyonérdekeltség megteremtésére, az export-import szükséges arányának betartására, a piád korlátok feloldására, a vállalkozások élénkítésére, a külföldi (működő) tőke bevonására. Nincs szodalista és tőkés piac, csak piac van! A modem piacgazdaság mozgatórugója a tőke. Minden eszközzel a világgazdasághoz szükséges alkalmazkodni, megteremteni a forint konvertibilitását. Az import liberalizálása után fontos továbblépni az árak és a bérek liberalizálásában. A miniszterelnök-helyettes végül kiemelte az informádó egyre növekvő szerepét. Kérte, a Központi Statisztikai Hivatal tegye lehetővé, hogy adatait, Információit a jövőben minél szélesebb körben, így az alternatív szervezetek is ismerjék meg. A tőkepiac szerepéről és működési rendszeréről Járai Zsig- mond pénzügyminiszter-helyettes kifejtette, hogy az egyéni érdekeltség megteremtésére kell törekedni. Igazi tőkepiac kell, mert a külföldi tőkét csak akkor sikerül Idecsalogatni. Olyan gazdaságpolitika legyen, ami garantálja, hogy a töke ott maradjon, ahol megtermelték. Kádár Béla, a Tervgazdasági Intézet igazgatója szólt az újtípusú világgazdasági fejlődésről, amely folyamatosan a minőség Irányába tolódott el. A kereslet a tőke és a fejlett technológiák iránt élénkült. A biomassza az adott környezeti körülmények között egy adott pillanatban található élőlények összes tömege. Ez magában foglalja a növények, állatok és mikroorganizmusok összességét. A biomassza az ember számára alapvetően két szempontból léKétszeresre A biomassza meghatározása megyénk agrártermelése számára azért Is szükséges, mert az adott környezeti és termesztési, tenyésztési feltételek megléte esetén tisztázni kell a termelés során létrehozható összproduktam nagyságát. Az adott feltételek álnyeges. Egyrészt, hogy a létező összes feltétel alapján milyen élőtömeg előállítása lehetséges, másrészt, hogy mindebből1 menynyi az ember számára hasznosítható és ebből a hasznosított élő- tömeg biomassza. növelhető tál meghatározott termeléssel maximális, vagy ehhez közelítő jövedelem jelenleg, de a lövőben egyre Inkább csak akkor érhető el, ha a megtermelt biomassza az összes feltétel által meghatározott megtermelhetőhöz közelit. A megtermelt nagytömegű melléktermék mindenekelőtt a talajerő javításában játszhat jelentős szerepet. A szalma és egyéb szármaradványok — esetleg komposztálva —, az Istállótrágya talajba juttatva, bedolgozva egyszerűen, de hatásukban sokoldalúan javítják a talajok vízgazdálkodását. növelik a műtrágyák hatékonyságát. A tömegtakarmányként való felhasználás csökkenti a lekötött és növeli az árunövények termelésére fordítható szántóterületet. Az állattenyésztési melléktermékek és hulladékok bővíthetik a fehérjetakarmányforrásokat, ezzel nemcsak a fehérjeiimportot csökkentik. hanem javítják a takarmányozás hatásfokát is. Az ipari és energetikai hasznosítás lehetősége is (szeszgyártás, gyógyszer és egyéb alapanyagok, szilárd és gáznemű tüzelőanyagok előállítása stb.) rohamosan tágul. A hasznosítás azonban, csak akkor jelent járható utat. ha a technikai megoldások gazdaságosak és a főtermékre Jutó ráfordítások ezzel csökkennek és különféle megtakarítások, valamint nagyobb hatékonyság érhető el. Nem becsülhető le az a haszon sem, amit a környezetvédelemben jelent mindez, hiszen gyakran óriási anyagi áldozatokat hozunk a melléktermékek és hulladékok elpusztításáért, holott kevesebb összegből ezeket 1ól fel lehet használni. Takács László osztályvezető helyettes megyei tanács A mezőgazdaságban kialakult vállalatok, szövetkezetek az utóbbi években történő egyesülések, összevonások után olyan méretűvé váltak, amelyben egyre inkább elvész a tagok, a dolgozók tulajdonosi érdékelt- sége. Ennek megváltoztatására, illetve ezen az alapon a vagyon hatékonyabb működtetésére dolgozott ki egy érdekeltségi és önelszámolási rendszert három szakember, File Sándor, a Debreceni Agrártudományi Egyetemről, dr. Major Csaba a DATE tangazdaságától és dr. Veres János nyírbátori agrárközgazdász. Az újításként alkalmazható megoldás a belső részvények kibocsátásával kívánja megteremteni a vállalkozói szellemet, a tagok (dolgozók) szabad pénzeszközeinek bevonását a gazdálkodás eredményesebbé tétele érdekében. A rendszer alapelve olyan érdekeltségi és elszámolási megoldás kialakítása, amelyben az önelszámoló egységekben belső részvények kibocsátásával' a részvénytársasághoz hasonló üzemeltetési forma valósul meg. Miután a vállalat, szövetkezet vezetésének belső ügye, milyen kisebb szervezeti egységeket alakít ki, így lehetőség van a kiscsoportos, közvetlenül érzékelhető érdekeltség kialakítására. Az egységek közötti versenyben a motiváló erő a vagyonará- nyos jövedelmezőség után fizethető osztalék nagysága lesz. Ahhoz, hogy a belső részvényeket meghatározzák, előbb a vállalati tiszta vagyont kell megállapítani. Erre a jelenlegi számviteli nyilvántartás nem alkalmas, mert például nem szerepelteti a föld értékét, de más a készletek nyilvántartása és valós piaci értéke is. A belső részvények olyan értékpapírok, amelyek a dolgozók önkéntes jegyzésén alapulnak, korlátozott (belső) forgalommal rendelkeznék, s nem kötődnek a dolgozók pillanatnyi munkahelyéhez. A szövetkezetből való kilépéskor a tag nyilván1 visszakapja a kibocsátási értéket, amit meg kell különböztetni a névértéktől, amely után az osztalékot számítják. Végül az egységek közöti eltérő gazdálkodás miatt kialakul egy belső piaci forgalom, amely megszabja ezeknek a részvényeknek a forgalmi értékét. A részvények jegyzése pedig azt jelenti, hogy a tagok (dolgozók) a saját pénzüket is beviszik — a várhatóan jó osztalék reményében — az önelszámoló egységbe, illetve bizonyos részesedést bent hagynak részvényjegyzés formájában. A vállalkozó tagok az osztalék nagyságában érdekeltek. Ez a szövetkezet gazdálkodásának eredményeképpen képződő nyereség adózott részének a tagi részesedésére fordítható hányada. A vagyonarányos jövedelem és kifizethető osztalék között szoros kapcsolat van — vagyis ez a forma megteremti a hosszú távú érdekeltséget. A belső részvényekkel működő rendszer bevezetésekor fontos meghatározni — a várható kereslet és a korrigált tiszta vagyon ismeretében — az értékesíthető részvények számát, azok név- és kibocsátási értékét. Az önelszámoló egységek vezetőit a kis közösségek maguk választják hveg, a szövetkezeti (vállalati) vezetőség pedig mint egy vagyonkezelő központ működik, amely különböző szolgáltatásokat is végez tagjainak. Miután minden egység önállóan határozza meg tevékenységét, így természetesen az egymás közötti forgalomban mindenki mindenért fizet és minden termékét eladja. Vagyis olyan belső el- számoLóáiiakat szükséges kialakítani, amelyek minél inkább értékarányosak. A belső részvények kialakításával megoldható, hogy az átadott tulajdonosi jogosítványok révén a dolgozók közvetlenebb formában kapcsolódhatnak be az irányításba, ezáltal nő a szövetkezeti demokratizmus. Lényeges, hogy mind a vezetők, mind a dolgozók érdekeltsége közvetlenül a szövetkezeti vagyon működésének hatékonyságához kötött. (Vagyis javul a költséggazdálkodás, erősödik az értékesítési szemlélet, meggyorsul a termékszerkezet átalakítása.) A dolgozó számára pedig a részvény olyan tőkebefektetés, amely az osztalék révén a jelenlegi kamatoknál magasabb összeget hoz. L. B. A biomassza növekedésének prognózisa megyénk mező- és erdőgazdaságában : Prognózis Megnevezés Mértékegys. 1980. 3. opt. változat milliárd Ft 11,77 26,73 forintban -------------~~-----------------------________________________________index______________WO______________227 ezer tonna 1940. 3800 Szárazanyagban ................£dex "g M 106 MJ 18246 27466 Energiában mdex wo 151 ezer tonna 210 400 Fehérjében . . Index 100 191 A hasznosítás feltételei Szakmai nap az állattenyiszttknek A hatezer literes holstein-frízek Magyarországon ma gazdasági, politikai és szociopszichikaj válság van. Ilyen halmazati válság a történeti fejlődés során még egyetlen országban sem volt. Az országot ma igen nagy adósság terheli, tartozásainak összege megközelítően egy évi nemzeti jövedelme. Véleménye szerint a gazdaság élénkítése egyedül a forint konvertibilitásának megteremtésével nem érhető el, mivel a konvertibilitás csak eredménye egy jől működő gazdaságnak. Végvári Jenő, a KSH elnökhelyettese adatokkal bizonyította, hogy az információ iránti igény az utóbbi években megnövekedett. A reformfolyamat, illetve a megváltozott gazdasági-társadalmi körülményekhez a KSH is igyekszik folyamatosan alkalmazkodni. Számítani kell arra, hogy a jövőben nő a szerepe a nyilvánosan megjelenő információknak és az Információáramlás sebességének. A vándor- ülésen elhangzott előadások, korreferátumok igen szorosan kapcsolódtak Szabolcs-Szatmár megye aktuális gondjaihoz (pl. piacgazdaság, foglalkoztatás, bér- és keresetszabályozás, tulajdon, érdekeltség, élelmiszer- gazdaság, agrárolló stb.) is. Dr. Hajdú Bertalanná KSH megyei igazgatósága Megyénkben a biomassza táblázatban Is bemutatott várható növekedése csupán lehetőség, azt jelzi, hogy meddig nyújtózkodhat az agrártermelés a napjainkban ismert feltételek mellett. A fehérjetartalommal kifejezett változás 91 százalékos, ami a A hagyományos mezőgazdaság- re jellemző volt a biológiai ciklushoz való igazodás és a fő-, iker-, melléktermékek és hulladékok csaknem maradéktalan hasznosítása. A technikai haladás, a rossz orientáló ár- és pénzügyi rendszer, a tulajdonosi érzület csökkenése, az érdekeltség fogyatékosságai és nem egyszer a divat átalakította a régebbi gazdálkodási rendszer biomasszát hasznosító szokásait. A gazdasági egyensúly megtartására. vagy helyreállítására való törekvés megyénk agrártermelőit is arra ösztönzi, hogy a megtermelt biomasszát a korábA kutatások alapján megállapítható, hogy a. megye szántóföldjén keletkező szerves anyagok összes mennyiségének várhatóan csupán 41 százaléka lesz növekedésben a minőség előtérbe kerülését mutatja. Az energiatartalomban való 51 százalékos változás pedig a mező- és erdőgazdaság energiakibocsátásának súlyát és jövőbeni szerepváltozásának egyik lehetséges irányát érzékelteti. biaktól teljesebb körűen, esetenként újszerűén hasznosítsák. A felhasználásban ugyan változatlanul a főtermékekből előállított élelmiszerek, takarmányok, szaporítóanyagok lesznek a meghatározók, de nő a melléktermékek és a hulladékok hasznosításának fontossága Is. Napjainkban, amikor a termelés költségei néha már úgy tűnik. hogy ellenőrizhetetlenül nőnek. elgondolkodtató az. hogy a megtermelt szerves anyagoknak általában csak 40—50 százaléka hasznosul élelmezési vagy más célból. Ugyanakkor ez viseli a teljes termelési költséget. a főtermék. Ebből következik, hogy a jövőben a melléktermékek 59 százalékos arányának megfelelően ajánlatos foglalkozni ezek hasznosításával. Rohanó, változó világban élünk és alig találunk ma olyan biztonságérzetet adó fogódzót, amely időtálló lenne. Pedig van ilyen. Időtálló a munka, a munkába vetett hit. amely sokszor a megszorítások, a túlszabályozások. a mértéktelen elvonások ellenére is eredménnyel jár. sikerélményt ad. Mindez mottója lehet annak a szakmai tanácskozásnak. amelyet a Debreceni Állattenyésztő Vállalat szervezésében a közeli napokban a napkori Kossuth Termelőszövetkezetben tartottak. A szakmai napon a megye több mint száz tehenésze, állatorvosa vett részt. Programadó előadásában dr. Resli István igazgató címzetes egyetemi tanár arra hívta fel a figyelmet, hogy az ágazatban rohamosan csökken a íövedelmező- ség, és ez, valamint a tenyésztői érdektelenség a szarvasmarhatartás jövőjét fenyegeti. Dr. Pálházy István igazgató. aki a holstein-fríz vérségű szarvasmarhaállományok fajtafenntartá’áról tartott előadást, az ágazat eredményeiről és gondjairól elgondolkodtató adatokat közölt: 1938-ban Magyarországon 859 ezer körüli volt a tehénállomány, és akkor a tejtermelés átlaga 1500— 1600 kilogramm volt. Hosszú évtizedeknek kellett eltelni, hogy a tejtermelés mértéke 500 kilogrammal növekedjen. 1972-ben — amikor a tehénállomány az utolsó békeévihez hasonló volt — a tejtermelés elérte a 2100 kilogrammot. A fajtaváltás — a kormányprogramok közül talán az egyik legsikeresebb akció — 1972-ben kezdődött. Akkor jelentek meg a tehenészeti telepeken a holsteln. fríz vérségű szarvasmarhák. Az eredmény, hogy miközben az ország tehénállománya 850 ezerről 600 ezerre csökkent, az egy tehénre jutó tejtermelés 2100 kilogrammról 4200 kilogrammra nőtt. Ez a fejlődés önmagához és más országok teljesítményéhez viszonyítva is óriási. Ennek köszönhető. hogy az ország tej és tejtermék ellátásában nem keletkeztek zavarok, hogy nem kényszerültünk behozatalra, sőt szerény mértékű exportra is jutott. A szarvasmarha-állomány csökkenése nem állt meg. Különösen a háztáji állomány rohamos Csökkenését érezzük nyomasztó- nák. A termelés színvonalának növelése egyre nehezebb, de a maximumra kell törekedni. A Holstein-fríz még kínál lehetőségeket azzal, hogy 6000 kilogrammos átlagtejtermelésre képes, de ehhez olyan tenyésztői munkára van szükség, amely gondos szelekcióval válogatja meg a tenyészbikákat, a tenyésztésre szánt tejelő egyedeket. Igen érdekes előadást tartott dr. Fekete Sándor, az Állatorvostudományi Egyetem tanszék- vezető docense. Felhívta a tenyésztők figyelmét arra. hogy ne hanyagolják el az üszőnevelést, szemléltetően bizonyította, hogy a helyes takarmányozás az állattartásban és termelésben elsőrendű követelmény. A szakmai nap résztvevői megtekintették a napkori Kossuth Tsz tehenészetét. A gazdaság 1300 szarvasmarha-állományból 550 a fejőstehén. A tehenészet vezetője elmondta, hogy a laktációs tejtermelés tavaly 4600 liter volt, a tejzslr 3,79 százalék. Kevés tehenészet dicsekedhet hasonló jó eredménynyel. A látogatók körében élénk vitára adott okot az a közlés, hogy a tehenészetet idén vállalkozói formában üzemeltetik. A vállalkozók 10 millió forint nyereség befizetésére kötöttek a tszszel szerződést. Seres Megnő a melléktermékek szerepe /
