Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-05 / 130. szám

2 Kelet-Magyaromig 1989. június 5. Vigyázat, mérgező! Megúszható-e a nyár veszélyek nélkül? Lehetőség magyarnak, ukránnak „Kezdjük jobban otthon érezni magunkat...” Rendhagyó beszélgetés Dupka György kárpátaljai iréval Amíg országosan fokoza­tosan nőtt, addig Szabolcs- Szatmár megyében csökkent az ételmérgezések száma. Az elmúlt esztendő statisztiká­ját tanulmányozva kiderül: 1988-ban összesen 561 eset­ben történt hazánkban étel- mérgezés, amely 4719 ember megbetegedését okozta. Kö­zülük 1032-en kerültek kór­házba, ötükön sajnos már az orvosok sem tadtak segíteni. Négy ember halálát gyilkos­galóca okozta! Szabolcs-Sza tatárban sze­rencsére épp ellenkező ten­dencia érvényesült — kap­tuk a tájékoztatást dr. Gi- lányi Ibolyától, a megyei KÖ­JÁL igazgatóhelyettesétől. Mindössze 1 esetben tapasz­taltak ételmérgezést, melynek során hatvanötén beteged­tek meg. Nem volt hiábava­ló a folyamatos felvilágosító munka, az újságban, rádió­ban megjelenő figyelmezte­tés sem, hiszen a megye ed­digi legjobb eredményét könyvelhette el 1988-ban a gombamérgezések terén. Ugyanez mondható el a töme­ges ételmérgezésekről is, úgy tűnik, a falusi lakodal­mak szakácsai elővigyáza­tosabbak, körültekintőbbek lettek a korábbinál. A fertőző kacsatojás „KÖJÁL-szemüvegen” ke­resztül eseménytelen volt az elmúlt év az élelmiszer- iparban és a vendéglátásban is, hiszen ételfertőzések ki­zárólag az önkényes gomba­szedők körében, valamint a családi háztartásokban for­dultaik elő. Sajnos, az idei év máris rosszabbnak ígérkezik, a ta­valyinál, hiszen csak máig két egyedi gombamérgezést, és három ételfertőzést re­gisztrálhatnak a KÖJÁL szakemberei. Utóbbiak közül egyet kacsatojással készített túrós palacsinta okozott. Te­tőzte a bajt, hogy a fertőzött tojást nyersen tették a túró­ba. Tojásleves és tejfeles csirke okozott szalmonellás fertőzést az egyik nyíregy­házi iskolában, ahol össze­sen 61 -en lettek betegek. A rossz konyhatechnika okoz­ta járvány miatt azonban szerencsére senki sem ke­rült kórházba. Mi ad védelmet? Bár a KÖJÁL-ban egész éviben fokozott a figyelem, a legnagyobb veszélyt mégis a nyár jelenti számunkra. A baktériumok terjedésének, szaporodásának igazi meleg­ágya a jó idő, ami s nem árt tudni, hogy a hűtőszekrény sem képes csodákra. A szal­monella ellen ugyanis csak az alapos sütés-főzés jelent védelmet, legjobb azonban az, ha a nagy melegben ki­zárólag frissen készített éte­leket fogyasztunk. A mostanra oly nagy nép­szerűségnek örvendő fa­gyasztóládákban sem tart­ható végtelenségig az étel! E téren a legfontosabb sza­bály, hogy a már egyszer ki­engedett húst szigorúan ti­los újrafagyasztani! A fürdők, strandok szezon­ja is beköszöntött, s aki csak szép barna színt, nem pedig bosszúságot akar, jó ha itt is vigyáz. A fertőzések, gom­bás megbetegedések elkerü­léséhez az kell, hogy min­denki zuhanyozzon le, mi­előtt belép a medencébe! Igen fontos tudnivaló, hogy hasmenéses, hőemelkedéses gyermek és felnőtt ne men­jen a fürdőbe! Hét végén is ellenőrzés! A megyei KÖJÁL szak­emberei továbbra sem ül­nek a babérokon. Az embe­rek egészségének érdeké­iben, a fokozott veszélyt je­lentő nyári szezonban hét­végi ellenőrzéseket tartanák. A kiemelt üdülőterületek, vízparti pihenőhelyek ven­déglátóegységeit, fagylalto- zóit szombaton és vasárnap is látogatják, így próbálva elejét venni annak, hogy fe­lelőtlen emberek mások egészségét veszélyeztessék. Köztudott, hogy a pedagógu­sok anyagi megbecsülése kí­vánni valót hagy maga után. (Jóllehet, ezt csaknem min­denki elmondhatja magáról.) Azonban meggyőződésem; mégsem helyénvaló az, hogy pénzt a devizagazdálkodás megsértésével, illetve csem­pészéssel akartak szerezni. Alku a Hatzei téren Történt, hogy N. L. általá­nos iskolai tanártól tavaly ősszel a nyíregyházi Hatzei téri piacon egy általa isme­retlen, magyarul tökéletesen beszélő férfi megkérdezte: nincs-e szüksége valutára, mert neki van 500 márkája. A tanár megállapodott az il­letővel, hogy a márkát meg­veszi tőle. Hazament pénzért, s az üzletet a Nyírfa Áruház előtti óránál lebonyolították. A tanár házaspár 1989. áp­rilis 6-án Kazincbarcikán meglátogatta szintén pedagó­gus rokonait. Utána gondol­ták, kimennek Csehszlová­kiába, ahol szintén a rokona­ikat keresik fel. Ekkor 500 márka volt náluk, amiről a feleség is tudott. Amikor Csehszlovákiába értek, eszük­be jutott, hogy a hozzátarto­zóik nem tudnak jövetelük­ről, váratlanul pedig nem akartak hozzájuk beállítani. Ezért elhatározták; ha már itt vannak, átruccannak Len­gyelországba. Ügy is történt. Zakopáné- ban az egyik Pevex boltban megpillantották a magnóka­zettákat. Rövid számolgatás után elhatározták, hogy az ötszáz márkából kazettákat vásárolnak, melyeket Ma­gyarországon értékesítenek és az így szerzett pénzből felújítják a lakásukat. Meg­vették a kazettákat és elin­dultak hazafelé. Kazetták az ülés alatt... Az országba a bánrévei vámhivatalnál léptek be. A vámtiszt felhívására a külföl­dön vásárolt árukat nem je­lentették be. A tételes vám- vizsgálat során a gépkocsiba rejtett 250 darab TDK 60 tí­pusú magnetofonkazettát, egy darab 100 márkást és egy ötszáz forintost találtak ná­luk. Az 500 márka napi árfo­lyamon számított értéke 22 500 forint, a 250 magnóka­zetta pedig 35 000 forintot ér. Részlet a férj vallomásá­ból: „Az, hogy a kazetták felét az ülés alá rejtsük, kö­zös ötlet volt. Belőlük ma­gunknak is akartunk megtar­tani. A többit hivatalos fel­vásárlóhelyen keresztül kí­vántuk értékesíteni. Minder­Régi kapu Eredeti állapotába állítják helyre a Melhous János sváj­ci építész által tervezett ház bejárati kapuját Nyíregyhá­zán, a Rákóczi út 4. szám alatt. Annak idején cukrász­lakások és üzletek céljára építették. A munkálatokat 1866-ban fejezték be. Erről tanúskodik a boltívbe vésett felirat is. A két oldalkáva helyreállítását, a boltív ösz- szedolgozását Répási István kőfaragó kisiparos brigádja végzi. (Elek Emil felvétele) re azért lett volna szüksé­günk, mert a pedagógusi fi­zetés csak arra elég, hogy fi­zetéstől fizetésig éljünk be­lőle. Lakásfelújításra más­ként nem tudtunk pénz sze­rezni.” Részlet a feleség kihallga­tási jegyzőkönyvéből: „A fi­zetésünkből, csak arra telik, hogy igen szolidan éljünk.” Egyébként N. L. havi kere­sete 5600, feleségéé 5200 fo­rint, kétszobás tanácsi lakás­ban laknak, van egy Skodá­juk és 800 négyszögöles tel­kük. • Az iskolai munkájuk ellen eddig nem merült fel kifo­gás. Az ügyész a házaspárt foly­tatólagosan elkövetett devi­zagazdálkodás megsértésének bűntettével, illetve csempé­szés vétségével vádolja, to­vábbá indítványozza, hogy a bánrévei vámhivatal által le­foglalt 250 darab magneto­fonkazettát és az egy darab 100 márkást és az egy ötszáz forintost kobozza el. 400 helyett 18 ezer... B. János nyíregyházi lakos havi 6500 Ft-t keres, van egy egymillió forintot érő társas­háza, egy 500 ezer forintot érő személygépkocsija, és egy 200 ezer forint értékű tanyá­ja. Olvasom... ... több színes hírben, hogy a kínaiak felfedezték a hor­kolás elleni szert. Ezek az orreseppek titkos összetéte- lüek, és az esetek kilencven­öt százalékában sikert is hoznak. Máris megkezdődött a cseppek tömeges gyártása és exportja. Vannak még szenzációk, de maradt bennem egyfajta el­lenérzés. Bár nem tudom, milyen drága ez a szer, de minél titkosabb, biztosan an­nál drágább. A ml zseniális horkolás elleni gyógysze­rünket viszont, bár egyre tömegesebben állítjuk elő, nem reklámozzuk, és nem Is exportáljuk. Kérdem én, 1989-ben, hogy nálunk Magyarországon a jelen gazdasági körülmények között, hol van az az ember, aki horkolni ráér? A napi 14—16 óra munka éppen elég ahhoz, hogy az ember úgy aludjon, mint egy darab fa. És ha még horkolna is, akkor se veszi észre a társa, mert hiszen az is horkol a boldogtalan. Érdemes lenne gondolkozni gazdasági helyzetünk lehet­séges exportján. Zsebken­dővel, füldugóval ellátott pi­ackutatók járnák a világot, és ahol megvesznek minket, oda eladjuk az egész gazda­sági helyzetünket. A nyere­ségből — ha nyolc órát is elég dolgozni — legfeljebb ve­szünk kínai orreseppeket. Bartha Gábor Az ünnepi könyvhétre ven­dégek érkeztek hozzánk Kárpátaljáról is. Köztük volt Dupka György író, a Kárpáti Kiadó szerkesztője, a Magyar Kulturális Szövet­ség egyik alapítója. Talán nem számít ünneprontásnak, ha nem az ünnepi 'könyvhét­ről beszélgettünk vele, ha­nem arról, hogyan éli meg az ottani magyarság azt, -hogy nemrég megnyílt az országhatár. — A Kárpátalján élő ma­gyarság számára ez a lehe­tőség rendkívül sokat szá­mít. Az anyaországgal eddig a köldökzsinórt csupán a rá­B. János és a felesége 1989. március 10-én az Expressz Utazási Iroda nyíregyházi fi­ókjánál turizmus céljára 40 400 forint értékben schillinget váltottak ki. Ezt megelőzően 1989. február 22- én ugyancsak 40 400 forint értékben az előzőhöz hasonló céllal váltottak ki schillinget, melyből a hazatértüket köve­tően jelentős összeg maradt birtokukban. B. János a korábbi útjáról megmaradt valutáját, vala­mint a szülei nevére kivál­tott pénzt 1989. április 3-án magához vette, és a hegyes­halmi vámhivatalnál az or­szágból kilépésre jelentkezett. A vámtiszt felhívására be­jelentette, hogy 400 schillin­get és 400 forintot visz magá­val külföldre. A tételes vám- vizsgálat során az autójában és a ruházatában 18 ezer schillinget (75 242 forint ér­tékben) és 2600 forintot ta­láltak elrejtve. Az ügyész B. Jánost is a devizagazdálkodás megsérté­sének bűntettével vádolja, és a hegyeshalmi vámhivatal ál­tal lefoglalat fizetőeszközök elkobzását indítványozza. (cselényi) A kérdés nagyon aktuális, hisz naponta kerül sor ilyen ügyek intézésére a megyei adófelügyelőségen, annak jo­gi-igazgatási osztályán. Ezt önrevíziónak nevezzük, .ugyanis miután elmúlt évi adóját az adózó befizette, módosítja adófizetési köte­lezettségét, esetükben vissza­igényel. Az elmúlt évi adó­ból levonható a közművesí­tésre befizetett összeg 30 százaléka, legyen az út-, gáz- más közműfejlesztési (társulás vagy önerős befi­zetés, távközlési alapháló­zat fejlesztése érdekében közvetlenül erre a célra be­fizetett összeg. A területileg illetékes tanács szakigazga­tási szerve igazolja a befize­tett összeget, azt az adófel­ügyelőségen nem kell bemu­tatni, de 5 évig meg kell őrizni. Az adóhatóságnál ta­lálható önreviziós típuské­relmen, vagy bevallási íven le kell vezetni az adótarto­zásban beállt módosítást, leadni az adófelügyelőséghez, majd az APEH adóelszámo­lási irodája házhoz küldi a visszaigényelt összeget. Ki­hangsúlyozom, hogy csakis az igényelhet visszatérítést dió, televízió, vagy az újság jelentette. Talán az elzárt­ság és a személyes kapcsola­tok hiánya miatt is sokfelé nemzeti közömbösség volt ta­pasztalható. Most, hogy bár­ki odautazhat, ahol ugyanazt a nyelvet használják, ugyan­úgy gondolkodnak a világ dolgairól, mint saját maga, 'örvendetesen megnőtt áz emberekben a magyarságtu­dat. Régen látott rokonok, egykori iskodatársak talál­nak egymásra könnyes szem­mel, de az is természetessé válhat, hogy valaki például átutazzék Nyíregyházám megnézni egy színházi előd­adást. Kezd újraéledni a magyar mentalitás. Mostanában még olyanok is átíratják a gyer­meküket magyar nyelvű is­kolákba, akik eddig ezt nem tartották fontosnak. Sokkal többen vesznek részt a ná­lunk rendezett kulturális ak­cióban, mint korábban. Mindezekhez még valami. Tudvalevő, hogy Románia után Kárpátaljáról teleped­tek át a legtöbben- Magyaror­szágra. Az idén már két­százzal kevesebben, mint ko­rábban. Kezdjük jobban ott­hon érezni magunkat Kár­pátalján, ami azért más dol­goknak is köszönhető, mint például a magyar nyelvű fel­iratoknak és egyre több jo­gunk elismerésének. — Nagyon örülök, hogy ezt mondja a kishatármenti forgalom megnyitásáról, mert mi többnyire csak a bevá­sárlókat vesszük észre, és ezekről ,a dolgokról keveseb­bet tudunk... — Talán természetes, hogy a kishatármenti forgalom be­Ma Pannonhalmán, az Apátság épületében szerepel a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház társulata. A ilyen címen, akinek befize­tett adója van. így tehát a nyugdíjas, aki adómentessé­get élvez, nem igényelhet vissza. Sokan tartják ezt mél­tánytalannak, de amíg a jog­szabály erre nem ad lehető­séget, a jogalkalmazók nem tehetnek mást. Várható egy esetleges méltányosabb meg­oldás. Tudunk olyan esetről, hogy a nyugdíjas önellenőrzési kérelmet nyújtott be, mert hallotta, hogy pld. a befize­tett 40 000,— Ft-bői 12 000,— visszajár. Igenám, de azt nem „hallotta”, hogy csakis az adóból! Nos, aki így járt el, az jogszabály ellenesen cselekedetett és jobb lenne minél előbb visszaküldenie a jogtalanul felvett összeget, mert azt nem lehet pótlék- mentesen, tehát büntetlenül használni. Ennek érdekében ugyancsak önreviziós úton kell eljárni. Az adófelügyelő­ségen csekklapot is adnak a befizetéshez (visszautalás­hoz). Azt is tudni kell, hogy a közműfejlesztési hozzájá­rulás után járó kedvezményt férj és feleség tetszés sze­rinti arányban is igénybe veheti. Dr. Csornai Miklós vásárlása turizmusnak lát­szik, dehát nem az állam­polgár hibája, hogy nálunk, a Szovjetunióban sok min­den nem kapható. Egyébként az „invázió” nálunk is ko­moly gondokat jelentett. Sok gyermek hiányzott az iskolá­ból, a munkahelyekről is egyre többen maradtak tá­vol, a kolhozföldekre pedig nem mentek kapálni az em­berek, mert utazni támadt kedvük. Ezért hozták azt a rendelkezést, . hagy júniustól havonta csak egyszer lehet útrakelni. ­— Szabolcs-Sza írnár me­gyében elég sok orosz szót hallunk mostanában. Mintha az orosz, vagy ukrán nemze­tiségűek élnének inkább az utazási lehetőséggel .. . — Nem hiszem, hogy így lenne, sok kárpátaljai ma­gyar is utazik Magyarország­ra, ha nem is Nyíregyházá­ra, hanem oda, ahol az isme­rősei, rokonai élnek. — És hogyan élik meg az oroszok, ukránok, hogy szá - mukra is megnyílt a határ? Ügy gondolom, hogy vál­tozóban van a véleményük a magyarokról. Régen1 volt olyan vidék, ahol előfordult, hogy durvábban bántak ve­lünk, mert Magyarország gazdasági, politikai élete kezdett eltérni á többi szoci ­alista országétól. Most nem egy orosztól hallottam, hogy lám, a magyaroknak nem­csak a szájuk jár, hanem dol­goznak is, tele vannak a bol­tok és mindent lehet kapni. Ügy gondolom, nagyobb lett a becsületünk, és sokkal tob­ten érdeklődnek az anyaor­szág iránt, (bodnár) nem mindennapi környezet­ben A mi kis városunk szín­művet mutatják be a nyír egyházi színészek. Horváth Istvánt, a színház ügyvezető igazgatóját kérdeztük: ho­gyan jött létre ez a színészek számára is különleges felada­tokat jelentő vendégség? — Mensáros László szín­művésznek, a darab rende­zőjének a kapcsolatai révén. Neki említették az egyházi intézet vezetői, hogy szeret­nék látni a darabot. A leg­egyszerűbb megoldásnak az mutatkozott, hogy mi uta­zunk Panonnhalmára, annál is inkább, mivel az út kelle­mes kirándulásnak mutat­kozik. Sokan közülünk még nem jártak Panonnhalmán, így alklamunk nyílik meg­nézni az Apátságot és a hí­res könyvtárat is. Különleges a feladatban az is, hogy nem viszünk magunkkal díszletet, hanem ott alakítunk ki az ott található berendezésekből egy színpadot. Vasárnap délben indultak Leányfalun egy pihenőre megszakítják az utat, ahol a társulat egy része a Móricz- házban a Nem élhetek mu­zsikaszó nélkül című színmű olvasópróbáját tartja. Innen viszik magukkal azokat a szí­nészeket, akik Pannonhalmán is játszanak. Kedden érkez­nek vissza Nyíregyházára. — A következő útjuk? — Egy hét múlva Újvidék­re utazunk. A Szerb Nemzeti Színház Kisszínpadán június 11-én szintén A mi kis váro­sunk című darabot játsszuk. Még aznap este egy másik produkciónkat is bemutatjuk ott. Nádas Péter Temetés cí­mű színművét. (b) K. É. Márkát, schillinget viszek... Tanulságos esetek a devizafrontról Áz adóról kérdezik ... aki az elmúlt évben út- és közműfejlesztési hozzájá­rulást fizetett, de az ezt bizonyító igazolást csak most kap­ta meg, hogyan intézze az adókedvezmény igénybevételét és kihez kell fordulnia? Mensáros kapta a meghívást... Pannonhalma, majd Újvidék A nyíregyházi színház nagy napjai

Next

/
Thumbnails
Contents