Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-01 / 127. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. június 1. Tanácskozik az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) csaknem egymillió család sorsáért, falujuk létéért, életük jobbításáért. A mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvényt az elmúlt két évtized alatt többször módosították — mondta ezután, majd rövid történelmi áttekintést adott erről. A szövetkezeti mozgalom fejlődésének három évtizedes, sok társadalmi, politikai és gazdasági csatától kísért történelmi múltjának összességében kedvező tapasztalatait úgy summázta a miniszter, hogy azok jól érzékeltetik az önrendelkezésben, a vállalkozás lehetőségében, a szövetkezeti tagság élet- és munkakörülményeiben végbemenő változásokat. Hangsúlyozta ugyanakkor: az időközben bekövetkezett megtorpanás megakadályozásához már korábban is több előremutató reformra lett volna szükség. — A beterjesztett törvény- javaslat — mondotta ezután — minden eddigi módosítástól eltérő sajátossága, hogy a tulajdonlás alapkérdésében a magyar gazdasági reformhoz illeszkedő, reformszelle- mü változásokat tartalmaz. A szövetkezetek, a szövetkezeti tagság számára létkérdéssé vált a tulajdonhoz és a szövetkezeti formaválasztás szabadságához fűződő jogok maradéktalan érvényesítése; hogy az alapvető jogok eredendően tegyék lehetővé a demokrácia .tényleges érvényesülését. A törvénymódosítás valódi tartalmat ad a tagság és a szövetkezet vagyoni kapcsolatának, a jogokkal, a felelősséggel és a kockázattal együtt. Ugyanis ez a kapcsolat határozza meg a tag tulajdonosi minőségének tartalmát, és teszi lehetővé számára a tulajdon feletti rendelkezést. Ha ez igazából érvényesül, akkor az új típusú vállalkozó szellemű, kezdeményező — és persze ennek előnyeit élvező — szövetkezeti tag eszménye valóság lehet. A törvénytervezetben javasolt változások hatását szemléltetve számokkal is illusztrálta a tagi érdekeltség fontosságát. Mint mondta: az egy aktív és nyugdíjas tagra jutó tiszta szövetkezeti vagyon átlagosan meghaladja a 260- ezer forintot. Ennek 50 százalékos felosztása esetén egy tagra átlagosan több mint 130 ezer forintnyi vagyonrész jut. Az átlagok — nyilván — nagy szóródást takarnak, ám az bizonyára érzékelhető, hogy a szövetkezetek és a tagság vagyoni kapcsolatában, a tagi érdekeltség növekedésében korszakos jelentőségű előrelépésről van szó. — Az oszthatatlanság és a tulajdonviszonyok kapcsán beszélni szeretnék a kötelező földbevitel, a földjáradék és a földmegváltás kérdéseiről Ez a kérdéskör lényegében több évtizede sajátosan rendezett, igazodott az alacsony mezőgazdasági árakhoz, most azonban a változtatás igénye több helyütt markáns megfogalmazást kap. A valós probléma megoldásának tisztázásához önmagában magasabb jogszabályi előírás sem elegendő. Tény, hogy a gyakorlati megoldásra hivatott döntéshozók — a termelőszövetkezeteke közgyűlései — a gazdasági korlátok miatt dilemmák előtt állnak. A társadalmi igazságosság jegyében — elismerve az igények jogosságát — elő lehetne írni például a földjáradék kötelező emelését, a bevitt földek kiadását vagy akár azt is, hogy a megváltási ár mértékét a kisajátítási kártalanítás szerint határozzák meg. — Ám az a véleményünk, hogy a központi szabályozással csak korlátoznánk a szövetkezeti önkormányzatot — mondotta Hütter Csaba. A továbbiakban arról beszélt, hogy az önkormányzatok ilyen széles körű és érdemi döntési joggal történő felruházása mellett a törvény az egyén, illetve a közösség érdekeit védő, két irányba ható biztosítékot tartalmaz. Az egyik az, hogy az említett kérdések szabályozásakor a jelenleginél kedvezőtlenebb helyzetbe senki nem hozható. Ezt a törekvést szolgálja például a földjáradék donban lévő földek, ingatlanok elidegnítése — akár magánszemély részére is — teljesen szabad legyen. Egyúttal javasoljuk: a magánszemélyek telek-, lakás-, üdülő- és termőföld-tulajdonának szerzésénél meglévő jelenlegi korlátozások teljes megszüntetését azzal, hogy a jövőben magánszemélyek is korlátozás nélkül szerezhesSxabolcsi képviselők as ülésteremben. kötelező minimumának a fenntartása, ami jelenleg aranykoronánként 8 kilogramm búza árának felel meg. A másik kötelező előírás, hogy ezek az intézkedések csak a jelenlegi tagokra érvényesek, azok, akiknek a tagsági viszonya korábban szűnt meg és velük vagy örököseikkel az akkor hatályos előírások szerint a termelő- szövetkezet elszámolt, kártalanításra a törvényjavaslat alapján nem tarthatnak igényt. A miniszter ezután áttért a földről, illetve az erdőről és a vadgazdálkodásról szóló törvények módosításának indoklására. A történelmi visz- szapillantás után részletesebben szólt a tulajdonviszonyok kérdéséről. A reformfolyamatok az 1987-ben elfogadott földtörvény újabb jelentős módosítását sürgetik, mert a felesleges kötöttségek a különböző földek megszerezhetőségét és művelését, azok gazdaságos hasznosítását immár akadályozzák. — Az erdőkre vonatkozó előírások még kötöttebbek — mondotta a miniszter. — Erdőtulajdon szerzését az álla mi szervek részére is csak abban az esetben engedi meg, ha az erdő a feladataik ellátásához nélkülözhetetlen. Erdők létesítése magán- személyek számára gyakorlatilag kizárt. Ezért arra teszünk javaslatot, hogy az állami és szövetkezeti tulajsenek ingatlant, a mezőgazdasági kis- és magántermelés lehetőségeit, biztonságát szándékozunk elősegíteni. Ezzel helyenként a gazdasági szerkezetváltás következtében át- rnenetileg felszabaduló munkaerő bekapcsolódhat a mezőgazdasági kistermelésbe. A spekulatív jellegű ingatlanvásárlásokat a személyi jövedelemadóval, tehát közgazdasági eszközökkel korlátozzuk. Azt azonban hangsúlyozta a miniszter, hogy az erdő- gazdálkodásban meg kell tartani a hosszú távú, nemzeti érdekeinket garantáló terv- szerőséget, ami a jövőben ebben az ágazatban is — szektorra való tekintet nélkül — követelmény marad. Ezt a mai erdőtörvény és az erdő- gazdálkodás különféle intézményei biztosítják. A tulajdonreform végrehajtásánál is nyilván minden módosítási lehetőséget alaposan mérlegelni kell, szükséges annak vizsgálata, hogy egyes települések miként juthatnának — és kérdés, hogy jussanak-e — közösségi földtulajdonhoz. Át kell tekinteni az állami föld- tulajdon további sorsát. Figyelemmel kell lenni a vállalatok tulajdonosi helyzetének megteremtésére, erősítésére, és a társadalmi szervek kezelésében lévő ingatlanok jövőbeni sorsára. Az elnök bejelentette: a három törvényjavaslatot két olvasásban, általános és részletes vitában tárgyalja a parlament. Mezey Károly felszólalása Dr. Mezey Károly SzabolcsSzatmár megyei képviselő, a Kisvárdai Városi Tanács Kórház-Rendelőintézetének osztályvezető főorvosa csatlakozott azokhoz, akik új vadászati törvény megalkotását szorgalmazták. A képviselő kifogásolta a törvénytervezet indoklásában megfogalmazott kitételeit, amely a vadtulajdon kérdésével foglalkozik. A vad, a képviselő véleménye szerint nemzeti érték, nemzeti kincs és ezért az állam tulajdona. A tulajdonforma megváltoztatása ellen szól az is: ha a vad azé lenne, akié a föld, ez a termelő számára ellentmondást szülne a mezőgazdasági és a vadgazdálkodási tevékenység között. Az erdő- és a vadgazdálkodási törvény jelenlegi módosítása azért is nehézségekbe ütközik, mivel a földtörvény módosítása közepette sem világos, miként alakul a gazdaságok szervezete, hány termelőszövetkezet, kisbir- tok, szakszövetkezet, netán családi farm lesz, és ezek kezelői hogyan viszonyulnak a vadgazdálkodáshoz. ★ Az elnöklő Szűrös Mátyás felkérte a mezőgazdasági, illetve a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tagjait, hogy együttes ülésen vitassák meg a törvényjavaslatok vitájában elhangzott módosító indítványokat, s készítsék el jelentésüket. Ezzel az Országgyűlés ülésszakának második napja — amelyen Szűrös Mátyás, Jakab Róbertné és Horváth hajós felváltva elnökölt — befejeződött. Az ülésszak csütörtökön Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter válaszával folytatódik. A főszerkesztő postájából Javaslatok az emlékműre Hová lett a Petöfi-szobor? Figyelmesen olvastuk a Ke- let-Magyarország május 20-i számában megjelent cikket „Milyen is legyen a II. világ- háborús emlékmű?” Az absztrakt megoldást nem javasoljuk, mert a túl modern művet az egyszerű ember nézi-nézi de nem érti meg és idegennek találja. Mi a szerző által javasolt figurális megoldással értünk egyet, a hozzáfűzött magyarázatokkal. Olyan formában kell elkészíteni, hogy az e szerencsétlen ország ezerévi, különösen a második világháborús borzalmait soha se hagyja elfelejteni. Az emlékmű helyével kapcsolatban, egyik vagy másik temetőbe sem javasoljuk. Véleményünk szerint helyes volna a Tanácsköztársaság téri csobogó helyére tenni. További javaslatok: 1. cseréljék meg az Október 31. tér Életfájával, mivel ott olyan nagy körkörös szilárd lócákkal körülvett kész tér van és az Életfa áthelyezése nagy munkát nem igényel. Az emlékmű monumentális volna. 2. Tanulmányoztuk a temető előtti csomópontot, a Dózsa György, a Nagykörút, a Ke- mecsei és a temető főbejárata előtti utak találkozását. illetve a környék területeit, vagyis a Marx teret. Ügy érezzük, hogy az a hely a temető közelségével, nagy forgalmával és áttekinthetőségével jó lenne, az emlékmű pedig a tér jelentőségét növelné. Egyidejűleg kérjük a városi tanácsot, közöljék, hogy hová tűnt az embernagyságú Petőfi-szobor, kinek az utasítására bontották el és kinek adták el. Javasoljuk a műemlékbizottságnak és a városi tanácsnak, hogy ezzel az üggyel foglalkozzon, és az igazi, teljes életnagyságú A Kelet-Magyarország 1989. évi nyári magazinjában egyik dolgozatom megjelent részletei után járó tiszteletdíjamat szűkebb szülőföldem: a rét- közi Dombrád részére kívánom felajánlani. E szerény összeget a szándékaik, akaratuk ellenére egy bűnös politikai vezetés által néhai édesapámmal együtt a Don- kanyarban, és a második világháború frontjára katonaként, munkaszolgálatosként hajtott és feláldozott, konPetőfi-szobrot mielőbb eredeti álapotának megfelelően újra állíttassa fel. Ne a meglévő helyére, hanem a térre újonnan beépült buszállomás melletti kert közepére. A Széchenyi utca felé nézve, legalább 80 centiméter magas lábazati kőre helyezzék el. Minden oldalról látható lesz és a nagy tömegű utazóközönséget emlékeztetheti. Tisztelettel : Solymosi Mihály Nyíregyháza, Lenin tér 3—4. 111/18centrációs táborokba elhurcolt és elpusztult dombra- diák emlékművéhez ajánlom fel, amely emlékmű lehet az I. világháborús szobor felújított, kibővített változata is. Bízom benne, hogy évente a május végi hősök napján és halottak napján jutna egy pár szál virág is emléküknek. Orosz Károly Dombrádról elszármazott vecsési lakos Felajánlom... Nagy Imre temetése legyen mementó Az MSZMP Központi Bizottságának közleménye Az MSZMP Központi Bizottsága történelmi, egyúttal szimbolikus jelentőségű eseménynek tekinti Nagy Imre és sorstársainak 1989. június 16-ai temetését. A történelmi, erkölcsi jóvátételt, a nemzet kegyeletes emlékezését szolgálja ez a nap — fogalmaz a KB közleménye, amelyet szerdán hoztak nyilvánosságra. Nagy Imre és sorstársai életútját és szerepét a hivatalos politika kezdetben igaz- talanul értékelte, ami a legutóbbi időkig fennmaradt. A megújuló MSZMP szükségesnek tartja — írja többek között a közlemény —. hogy a Nagy Imre és társai elleni perben emelt vádak felülvizsgálata mielőbb lezáruljon. igazságot szolgáltatva a megvádolt és elítélt politikusoknak. Az MSZMP Központi Bizottsága tiszteletben tartja a HORN GYULA PÁRIZSBAN. Külügyminiszterünk szerdán felszólalt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Emberi Dimenziók Konferenciája első párizsi találkozóján. Találkozott francia és holland kollégájával is. POZSGAY IMRE BONNBAN azt nyilatkozta, hogy az NSZK politikai erői hajlandók a magyar politikai pártoknak segíteni abban, hogy kijussanak a nemzetközi színtérre, és ott tudást, információt szerezzenek. BORISZ JELCIN olyan kollektív vezetés felállítása mellett foglalt állást a Népi Küldöttek Kongresszusa szerdai ülésén, amely kizárja az egyszemélyi hatalom túlkapásait. Közvetlen államfői választást és megerősítéséről évente tartandó népszavazást is javasolt. ORSZÁGOS IFJÚSÁGPOLITIKÁI KONFERENCIÁT tartanak június végén. Egy jövőbeni állami ifjúságpolitika körvonalazására vállalkoznak „Ifjúság 2000- ben” címmel. AZ OROSZ NYELV HELYETT egy másik idegen nyelv oktatása szeptembertől minden olyan általános Iskolában megindulhat, ahol ennek feltételeiről az iskola gondoskodni tud — hangzott el az MM értekezletén. pártalapításban résztvevő Nagy Imrének és küzdőtársainak emlékét. A párt megújulása során épít az 1956. október végi megalakulásának elveire, nyíltan vállalja az 1953—54-es reform-kezdeményezések örökségét. Az 1956-os eseményekben, a nehéz napok ellentmondásos viszonyai között a szembenálló felek mindegyikének * * Több mint három évtizede halogatott jogi-humanitárius aktus színhelye volt szerdán a Legfőbb Ügyészség: Nagy Imrének, Magyarország koholt vádak alapján elítélt és kivégzett miniszterelnökének leánya. Nagy Erzsébet hosszú évek várakozása után átvehette édesapja személyes jellegű hagyatékát. A szűk körben, minden külsőségtől mentesen lebonyolított hivatalos aktuson Nagy Erzsébet férjével, Vészi Jánossal Jelent meg dr. Nyiri Sándor legfőbb ügyészhelyettes dolgozószobájában. A tágas hivatali helyiség vendégfogadó asztalán glédába állítva várták a hozzátartozókat mindazok a személyes jellegű Iratok. feljegyzések, amelyek Nagy Imre életének utolsó évedben papírra vetett gondolatait. oldalán sokan hősiesen küzdöttek és haltak meg vélt vagy valós, de egyaránt igaznak hitt céljukért. Sokszázan váltak az események véletlen áldozatává. A tragédia maga a testvérharc volt, annak minden halottja a nemzet vesztesége. Újabb megrázkódtatáshoz vezetne, ha Nagy Imre és sorstársai temetése a nemzetet megosztó feszültségek forrásává válna. Ezért ar. MSZMP Központi Bizottsága felhívja a párt tagjait, a •magyar állampolgárokat: felelős magatartással legyenek méltóak a kegyeleti aktushoz. A temetés legyen mementó: a nemzeti megbékélés jelképe. * emlékeit rögzítették; illetve mindaz, ami ezekből a dokumentumokból egyáltalán előkerüli. A jogászi pontossággal összeállított átvételi lajstromra a többi között felkerülhetett az a 71 számozott oldalon íródott élettörténeti vázlat, amelynek Nagy Imre a Viharos emberöltő címet adta. A hagyaték dokumentumai között vehette át a család azt a három román blokkfüzetet Is, amelyek Lapjaira Nagy Imre snagovi ,,fogságának” napjaiba® vetette papírra Gondolatok, emlékek című jegyzeteit. Versek, levelek, orvosi igazolások zárják a Listát, amelynek egyes „tételeit” a hozzátartozók kérésiére átmenetileg továbbra is a legfőbb ügyész helyettesének páncélszekrénye őr 2d. AKCIÓ! AKCIÓ! AKCIÓ! AKCIÓ! Tapéta vásár A TÜZÉP-MINTABOLTBAN! JÚNIUS 01-TÖL 30* ENGEDMÉNNYEL KÍNÁLUNK TAPÉTÁT ÉS FÜRDŐSZOBA- KIEGÉSZÍTŐ GARNITÚRÁKAT. AMÍG A KÉSZLET TART! Nyíregyháza, Rákóczi u. 6. AKCIÓ t AKCIÓ! AKCIÓ! AKCIÓ! (1538)
