Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-23 / 146. szám
1989. június 23. Kelet-Magyarország 3 Csak a kidarcok árvák? Ugyanarról csak más szemüveggel Böngészve a Kelet-Ma- gyarország 1989. június 20-i számát „Üj kulturális szak- szervezet” főcímű, „Bér- fejlesztés, adókedvezmény” hangzatos felcímű írást többször elolvasva eszembe jutott az a találó mondás, hogy valójában „csak a kudarcok árvák, a sikereket mindenki kisajátítja”. Ennek okán a következőket kérem tisztelt olvasók elé tárni, Vadász János országos titkár figyelmébe ajánlani. A KKDSZ-t 1989. április 8-án alapították mintegy 4500-an, s jelenleg tízezer tagja van, ami meglehetősen távol van a cikkben írt 30 ezertől. A leírtak arra engednek következtetni, hogy. fejlődőben van a világ legsikeresebb, legha- tékonyobb szakszervezete, hiszen amelyik szervezet ilyen rövid idő alatt ennyi mindent elér, az már most sikerszervezet és rózsaszín jövő elé néz. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a Közalkalmazottak Szakszervezete már 1980-ban meghatározta a közművelődésben dolgozók bérhelyzetének, élet- és munkakörülményeinek jelentős javítását. 1985-ben a szakszervezet bérharcában ezt az ágazatot első helyre sorolta. Mindenki által ismert okok miatt nem lehetett várni gyors, pozitív döntést, ezért a Közalkalmazottak Szakszervezete megyei titkársága kezdeményezésére a megyei tanácsnál kezelt megyei bértartalékból 1986. szeptember 1-jétől egymillió forintos béremelést harcoltunk ki a tagság szakalkalmazottal részére, bár ebben nagyon jó partnerünk yolt á megyei tanács vezetése — ami országos visszhangot váltott ki. 1984—85—87-ben a köz- művelődés bérhelyzete a szakszervezetünk erőteljes nyomásra a SZOT — kor- mánv tárgyalások napirendién volt. de megoldatlan probléma maradt. 1988 szeptemberében szakszervezetünk a sajtóban is tiltakozott és országos köz- művelődési aktívaértekezletet hívott össze egy eredményre vezető akció bonyolításához. Ezek az erőfeszítések végül mostanra beértek. Ezen az aktíva értekezleten javasolta szakszervezetünk, hogy egy naarkáns érdekvédelmet folytató, önálló szakszervezetet hozzon létre e tagság a közalkal- kalmazottakon belül. Kezdeményezésünk alapján a központi és megyei apparátus technikai, anyagi, stb. segítségét bírva hozták létre a KKDSZ-t. A Pénzügy- és Művelődésügyi Minisztériummal stb. való tárgyalásokat mindig- a szakszervezetünk vállalta magára. Magam is többször hallottam, mikor a KKDSZ tagsága hitet tett a közalkalmazottak egysége mellett. Ezért is olvastam megrökönyödve azt az átjelentkezésre felhívó, megtévesztő bekezdést, amiben az országos titkár jogfolytonosságot, hátránytalansá- got ígér. Úgy gondolom, hogy amikor a Közalkalmazottak Szövetségét építjük országosan és a megyékben, valamennyiünk előtt egyetlen cél lehet: a tagság érdekeit mindenben érvényesíteni tudó, erős, egységes szakszervezetet kell létrehoznunk. Ha ezt elfogadtuk, akkor félre a sandasággal, félre az egységbontó próbálkozásokkal, keressük inkább közös érdekeinket (mert vannak megyében és országosan egyaránt). s ezek megoldására szövetkezzünk. (A cikkben írt egyéb kérdésekre nem tértem ki, mert szövetségünk programtervéről a most folyó alapszervezti választásokon tagságunkkal eszmét cserélünk.) Timkó József Közalkalmazottak Szak- szervezete Szabolcs-Szatmár megyei titkára Honfitársaink külföldön Honfitársaink külföldön jártak, ami természetesén nem jól végződött. ' . r A csoport vezetőjének; Iván Ivánovicsot neveztek ki. Kezébe nyomtak egy listát, és arra kérték, le-, gyen résen. Mindenki térjen vissza, ugyanannnyián, ahányan a listán vannak, egy ember se merüljön el az ingoványbán. Iván Ivánovics abban a pillanatban trésen volt, amint a repülőgép átszelte a levegőben a határt. Nem volt valami könnyű meg- különbözteni a mieink kobakját az idegenekétől, így apró hiba csúszott a számításba. Messziről egy kobak feleslegesnek tűnt. Amikor külhonban autóbuszra szálltak, Iván Ivánovics megint átszámolta a csoportot, de megint odatévedt egy felesleg. A hiba egyelőre nem aggasztotta túlzottan, örült, mint egy kisgyerek, hogy nem fordítva történt a dolog. Az autóbusz mozgó padlóján újra és újra számolt, ezért nem láthatta a Notre- Dame-ot és az Eiffel-tor- nyot. De ott egye a fene azt a tornyot, megvan ő nélküle, otthon is akad ■ilyen elég, de a megszámoltak száma sehogy sem egyezett a listával. Üjra összeszámolta őket a valamilyen múzeumban, az utcán, a valamilyen szálloda halijában. És újra volt egy felesleges ember! Esténként, amikor a csoport tagjai hármasával sétáltak a szálloda körül, Iván Ivánovics nem sétált, hanem a rábízott listát tanulmányozta. Glédában álltak rajta a családnevek, de eggyel kevesebb, mint aháúy ember volt, akiket naponta — Seggéi, este — megszámolt Iván Ivánovics. Utoljára — bánattal megtelve — a hazautazás előtt számolta meg őket a repülőtéren. A szám most sem egyezett. A külföldi utazásról — amit hála istennek két nappal megrövidítettek a szállodai alkalmazottak sztrájkja miatt — Iván Ivánovics teljesen kiborulva érkezett haza. Éjjel két óra volt, amikor lakásának előszobájában fogadta sápadt, zilált felesége. Már az ajtóban ontotta rá a panaszos, nem éppen válogatott szavait. De Iván Ivánovics füle nem hallotta meg ezeket. Ám, hogy ellenőrizze magát, elkezdte számolni, hány ember található a lakásban. Kettőnek kell lennie, de ahogy összpontosítva számolt, eljutott a hármas számig — Kész! — kiáltott fel fájdalmasan. Visszament az előszobába, és leült a külföldi, címkékkel teleragasztott bőröndre. Fejét lógatva nézte saját árnyékát a lakkozott padlón, és alig hallhatóan suttogta: — Tehát nem felelek meg ... És tudják, azóta Iván Ivánovics nem a főnökünk. (G. Kornyilova írását Horváth Lilla fordította) Milyen a Németh-kormány közérzete? Milyen új motívumok várhatók a kormányzásban? Mi-, lyen országos szervek szűnnek meg július 1-jétől? Várhatóak más változások is? Mi a véleménye a kormány képviselőjének a sajtónyilvánosságról? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Nyíregyházán dr. Raft Miklós államtitkárral, a Minisztertanács Hivatalának elnökével. Milyen a kormány közérzete? Raft Miklós államtitkár válaszai a KeUt-Magyarországnalc Döntések kényszerhelyzetben A kormány tagjainak közérzete olyan, vagy hasonló, mint általában az állampolgároké — mondta bevezetőként az államtitkár. Hozzátette, hogy a kormány az átmeneti időszakban igen nehéz körülmények között látja el felelősségteljes — sokszor és sok oldalról bírált — munkáját. Azt viszont kétségtelen eredménynek tartja, — a korábbi pártállam szereposztás helyett —, hogy a kormány most már nem a párt által elhatározott döntések állami, jogi végrehajtója, hanem mindinkább él a politikai kormányzás adott lehetőségeivel. önálló munkát kíván kifejteni, nem akarja az Országgyűlés szerepkörét a továbbiakban átvenni, mint ahogyan a saját munkáját sem szeretné az Országgyűlésre hárítani. Konkrét példaként a bős—nagymarosi építkezés ideiglenes leállítását említette a kormány hivatalának elnöke, amelyet igen felelős lépésnek tart. A végleges döntés, természetesen nem a kormány jog- és hatásköre, ez a Parlamentre tartozik. Ameny- nyiben viszont a Parlament nem tudná dűlőre vinni a dolgot, a kormány másra át nem ruházható fontos feladata egyértelmű információt tárni a nép, a társadalom elé, mind a megépítés, befejezés előnyeiről, mind pedig hátrányairól, hogy az emberek, amennyire ez lehetséges, tisztábban lássák az „igen” és a „nem” következményeit. Bizalmat •s türelmet... A kormány egy sor kérdésben döntési kényszer- helyzetben van — hangoztatta dr. Raft Miklós, — s a rendelkezésre álló tények, szakértői vélemények alapján kell meghozni jó, vagy olykor kevésbé jó döntéseit. A gondokat szaporítja, hogy mindezt gyakran társadalmi támogatás, szilárd parlamenti többség nélkül kell elérnie. Furcsa helyzet, hbgy jelenleg a kormányzó párt kormánya mögött » bizonyos kérdésekben nincs elkötelezett többségi vélemény a Parlamentben. Ez nem azt jelentené persze, hogy a képviselőknek minden kérdésben egyet kellene érteniük, hanem egy-egy közös „pártálláspont” kialakítása után éppen a frakciós érdekek miatt, akkor is meg kellene szavazni az érintett képviselőknek a szóban forgó intézkedést, ha azzal, vagy annak nem minden pontjával ért egyet személyében. Ez minden polgári parlamentben íratlan szabály ... így hát, vannak égetően fontos társadalmi problémák, amelyekben a kormánynak nincs jogköre dönteni, ez a parlamentre tartozik, az viszont — a már említett okok miatt — Megszületett — s az érintetitek körében mindjárt csalódást is keltett a régóta vajúdó döntés az okitaitási- nevelési intézményekben dolgozók bérének emeléséről. Amint a minap hallhattuk a rádióban, a miskolci pedagógusok máris sztrájkkal fenyegetőznek a várakozásuknál lényegesen kisebb, 16 százalékos béremelés miattit. % Nem teljesült a szabolcsi pedagógusoknak az a reménye sem, hogy a mostani bérrendezésnél sort kerítenek az illetékesek az országosnál is rosszabb helyzetben lévő megyék lemaradásának legalább csökkentésére. Hiszen lassan közhelyszámba megy annak fölemlegetése, hogy az országban a pedagógusok bérszínvonala megegyezik az iparban dőlném mindig tud élni törvényadta jogával. Ha nem is több bizalmat, de mindenképpen a mostaninál több türelmet kért az államtitkár a Németh-kor- mánynak, amely szerinte már bizonyítékát adta, hogy képes önálló tényezőként fellépni, kormányozni. Szólt az Állami Egyházügyi Hivatal és az Állami Ifjúsági és Sporthivatal megszüntetéséről is. Az egyházügyi hivatal betöltötte szerepét, a továbbiakban nincs szükség az egyházak állami irányítására. Ezért megszüntették, nem pedig átszervezték a hivatalt — jegyezte meg. Egy tanácsadó testület látja el az állam és egyházi vezetők közötti koordinációt — vallásügyi tanács néven. A megyében is természetesen megszűnik a hivatal, s azt a megyei tanács vezetőinek belátására bízzák, más funkcióval mint eddig, szükségesnek tartják-e egyházügyi titkár alkalmazását. Megszűnik a népi ellenőrzés Az ifjúsági és sporthivatal is megszűnik július 1- jétől; 230 munkatársának már felmondtak, s a következőkben a Művelődési Migozó betanítottt munkásokéval — a szabolcsi óvónők, tanítók, tanárok fizetése azonban még ettől is elmarad vagy tíz százalékkal. A béremelésre szánt összeg azonban az idők során egyre olvadt, és a száz-, meg negyvenszázalékos követelésekhez képest végül olyan alacsonyan állapodott meg, hogy az illetékesek nyilván nem tudták, mert nem merték vállalni a megyék közötti differenciálást — csak mások rovására lehetett volna a hátrányosabb helyzetben lévőket támogatni. így maradt az egységesen 16,8 százalék (hogy egészen pontosak legyünk). Az óvodák, az általános és középiskolák maguk döntenek a helyi tanács által rendelkezésükre bocsátott összeg felosztásáról. A központi nisztérium egyik osztálya foglalkozik az ifjúsági1 és sportügyekkel, de ez össztársadalmi feladat. Megkérdeztük a népi ellenőrzési bizottság esetleges megszüntetésének lehetőségét is, hisz közismert, hogy számvevőszék felállítását tervezik, amely a kormányt, s központi költségvetést is ellenőrzi. A válasz szerint később nem lesz szükség a népi ellenőrzés szervezetére, amely az évek során igen hasznos társadalmi küldetést teljesített. Végül a sajtónyilvánosságról — beleértve a tévészereplést is — az államtitkár kifejtette: véleménye szerint egyetlen út a teljes társadalmi kontroll megvalósításának a teljes nyilvánosság. A nyilvános szereplés — mondta — a megméretésre is nagyon jó, s olykor a legjobb önjellemzést adja magáról — miről, hogyan vélekedik — a nyilvánosság előtt szereplő emberről. Ez is segít a róla alkotott pozitív, vagy éppen negatív kép rajzolását az állampolgárokban, akik majd véleményükkel, szavazataikkal voksolnak a számukra több emberi értéket, bölcsességet, elkötelezettséget „sugárzó” jelöltek mellett... P. G. irányelvek azt javasolják az intézményeknek, hogy mindenki — tehát az adminisztratív, vagy technikai dolgozó is — részesüljön a béremelésből. ' Differenciálni lehet, tehát nem kell automatikusan mindenkinek megkapnia 1988. december 31-i besorolási bérének említett százalékát, de a fizetésemelés mértéke senkinél sem lehet kevesebb nettó 500 forintnál. Az új besorolásokat szeptember 2-ig juttatják el az intézmények a megyei Költségvetési Elszámoló Hivatalnak. A felemelt bért első ízben az október 3-i fizetéssel kapják kézhez az_érintet- tek. Az oktatási intézményekben dolgozók bérének mostani emelése havonta 17 millió 101 ezer forintot jelent megyénkben. (gm) Pedagógus-béremelés Elveszett illúziók... Elégedetlenek a helyi vezetéssel Libák Kispiricsén. Bakti Miklós és Bényei Mihály a nyírbátori Űj Barázda Termelőszövetkezettel kötött szerződés nyomán libákat tart. A jószágok számára a tápot cs más eledelt a téesz adja. A két család jelenleg Kispiricsén mintegy 5800 libát nevel. A szárnyasokat éjjelre fedett helyre terelik. A libák őrzéséről, ellátásáról a két család felváltva gondoskodik, (csgy felv.) Reformkor Kisvárdán Városi MSZMP-tagokból és szimpatizánsokból június 20- án megalakult a kisvárdai reformkor. Célja olyan politikai közösség létrehozása, ahol a város és hazánk társadalmi-gazdasági megújításáért tenniakarók kinyilváníthatják egyéni véleményüket. Elégedetlenek a város „kivárás” taktikáját folytató politikai vezetésével, a jelenlegi állapot megváltoztatására törekednek. Kezdeményezik, hogy a munkahelyi MSZMP alapszervezetek tagjai vonuljanak ki a lakóterületi szervezetekbe, vagy alakítsanak új lakókörzeti alapszervezeteket. Erősíteni akarják a tanácstagok és a választó polgárok , kapcsolatát, ezzel el kívánják érni, hogy a városi tanács jelentősebb döntései a választók megkérdezése után hozassanak. A politikai-társadalmi szervezetekkel eszmecserét kívánnak folytatni — keresve a közös cselekvési lehetőségeket. A konkrét politikai program és feladatterv megalkotása a következő időszak feladata. Második találkozásukra két hét múlva kerül sor. Körükbe várják a tettekben is reformelkötelezett MSZMP tagokat és a hasonlóan gondolkodó pártonkívülieket.
