Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-22 / 145. szám

Röviden Nyeri Rezső a reformokról Hazánk újragondolja a múlt tanulságait, s keresi jö­vendőbeli helyét Európában és a nagyvilágban. Magyar- ország az utóbbi napokban drámai esemény tanúja volt: gondolatilag és érzelmileg egyaránt újra átélte reform­jainak történetét, s szembe­nézett azoknak a férfiaknak a sorsával, akik reformokért harcolva estek ef. Magyaror­szágon ez történelmi igazság- tétel — mondotta Nyers Re­zső államminiszter abban a nagysikerű előadásában amelyet Magyarország bonni nagykövetségén tartott. Ribánszki a román sajtóban n politikai egyeztető tárgyalások második fordulója Gazdaságfejlesztés, tulajdonformák Utasszállító gépek a nyíregyházi repülőtéren. E. E. felv. Németh Miklós nyilatkozata Megbékélve, együtt haladunk tovább A román sajtó továbbra is azt állítja, hogy a június 16-ai budapesti események „ro­mánellenesek” voltak. A bu­karesti lapok ismertetik Ri- bászki Róbert nyilatkozatát, amelyben a politikus a Mar­xista Egységplatformnak az 1956-os eseményekkel kapcso­latos álláspontjáról szól, s e szerint Magyarországon el­lenforradalom volt. Szerepel a román sajtószemlében az interjúnak az a része is, hogy „Magyarországon nem több­pártrendszer lesz, hanem jól szervezett szocialistaellenes és kommunistaellenes moz­galom”. A politikai egyeztető tárgyalások második plenáris ülését szerdán tartották a Parlament Vadász-termé- ben, egy héttel az első fordulót követően. A tárgyalá­son egyenrangú és egyenjogú félként résztvevőket — az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal, valamint az úgy­nevezett harmadik oldal delegációját — Szűrös Mátyás, a tanácskozás elnöke köszöntötte. Az első témakörben az érde­mi politikai tárgyalások kere­tében a demokratikus politi­kai átmenet megvalósítá­sát szolgáló elvek és szabá­lyok meghatározása a fela­dat. — mondotta az ország- gyűlés elnöke. Elsőként: az alkotmánymódosítás időszerű TÖBBET TERMELTEK Kevesebb energiával A napokban értékelték a tiszántúli ipari energiagaz­dálkodási versenymozgalom elmúlt évi, valamint az el­múlt húsz év eredményeit a martfűi növényolajgyár­ban. A versenyben résztvevő harmincnyolc nagy iparválla­lat vezetőit és főenergetiku­sait Császár János, a növény­olajgyár igazgatója köszön­tötte, aki bevezető előadásá­ban ismertei te a gyár főbb termelési és energetikai jel­lemzői t. Ezt követően Wie­gand Győző, az energiafel­ügyelet igazgatója tartott elő­adást az ország energiaellátá­si helyzetéről, és az energia­gazdálkodás aktuális felada­tairól. Az energiagazdálkodásban elért eredményeket Vas Jó­zsef, a debreceni energetikai körzet vezetője ismertette Kiderült, hogy 1988-ban a 88 nagy iparvállalat villamos­energia felhasználása elérte a 626 millió kilowattórát. A versenyző vállalatok hőener­gia fogyasztása egy százalék­kal, a villamosenergia fel- használása pedig 1,4 száza­lékkal csökkent az előző év­hez képest. Az elmúlt húsz év alatt a versenyző vállala­tok termelési értéke közel hat­szorosára, a villamosenergia felhasználása több, mint öt­szörösére, a hőenergia 3,35- szörösére, az összenergia pe­dig több, mint három és fél­szeresére növekedett. Az 1988-as eredményei alapján az energiagazdálko­dási versenyben megyénkből második helyezést ért el Ba­logh András, a vásárosname- nyi INTERSPAN Faipari Kft főenergetikusa, negyedik lett Csurka János, a Fémmunkás Vállalat Nyíregyházi .Gyárá­nak főenergetikusa. Az el­elmúlt 20 év kiemelkedően eredményes munkájáért elis­merő oklevelet kapott Hajdú Sándor, a tiszavasvári Alka­loida energetikusa és Nagy István, a Taurus Gumigyár nyíregyházi főenergetikusa. A kiemelkedő eredménye­ket az energetikusok azzal érték el, hogy nagymérték­ben javították a villamos­energia vételezési egységárát, csökkentették a csúcsidőszak­ban igénybevett villamos tel­jesítményt, jobban hasznosí­tották az egyébként veszen­dőbe menő hulladék tüzelő­anyagokat és hulladékhőket. tételei, a köztársasági elnöki intézmény és az alkotmány- bíróság kérdései. Másodszor: a politikai pártok működésé­nek jogi szabályozása. Har­madszor: a választásokkal kapcsolatos kérdések, a vá­lasztójogi törvények. Ne­gyedszer: a Büntető Tör­vénykönyv és a Büntetőeljá­rási Törvénykönyv módosí­tásának elvei. Ötödször: a tájékoztatás és az informá­ció kérdései, az új tájékoz­tatási törvény. Hatodszor: az erőszakos megoldásokat kizáró jogi garanciák megte­remtése. A gazdasági és szociális válság leküzdésének straté­giai feladatai tekintetében, először: a gazdasági válság, az eladósodás. szerkezetát­alakítás, az infláció stb. ke­zelésének stratégiai kérdései. Másodszor: a gazdasági vál­ság szociális következmé­nyei és kezelésének módjai. Harmadszor: a tulajdonre­form — különös tekintettel az állami vagyon átalakulá­sára. Negyedszer: a földtu­lajdon és a szövetkezeti tör­vény kérdései. Ötödször: a költségvetési reform és az államháztartási törvény. Hatodszor: a versenyjog és a monopolellenes szabályo­zás. a vállalkozások jogi akadályainak lebontása. Szűrös Mátyás megnyitó szavait követően a demokra­tikus politikai átmenet meg­valósítását szolgáló elvek és szabályok meghatározásával kapcsolatos felszólalások, nyilatkozattételek hangzottak el. Elsőként Pozsgay Imre, a Magyar Szocialista Mun­káspárt e kérdésben kijelölt szóvivője kapott szót. A Politikai Bizottság tagja bevezetőjében hangsúlyozta: — Örömmel állapítom meg az MSZMP képviseletében, hogy a szakértők körében folytatott tárgyalások ered­ményeként plenáris ülést tarthatunk, tanúsítva, hogy közös szándék mutatkozik meg dolgaink, ügyeink elő- revitelére. Az előbb ismer­tetett megállapodások feljo­gosítanak erre a kijelentés­re. Ami a demokratikus Ma­gyarország megteremtésében vállalt szerepeket illeti, az MSZMP álláspontjáról sze­retném tárgyalópartnereinket tájékoztatni. Olyan politikai berendezkedésre törekszünk, amelyben a politikai akarat az állampolgártól ered., s ezt az akaratot egy civil társada­lom hiteles és alulról jövő kezdeményezésére épülő in­tézményei valósítják meg. Az (Folytatás a 4. oldalon) A miniszterelnök Nagy Imre és mártírtársainak pénteki temetésével és az azt követő külföldi és hazai visszhanggal kapcsolatban válaszolt a Magyar Távira­ti Iroda kérdéseire: — ön a nemzeti gyász napján a következőket mondta: „Más-más utakat megjárva, különböző oldal­ról érkezünk a ravatalhoz. Jó lenne, ha együtt men­nénk tovább”. Hogyan lát­ja ennek lehetőségét né­hány nappal a temetés után? — Még bizonytalannak, de azért már reményteljesebb- nek. Június 16-án a magyar nép múltján elgondolkozva, európai nemzethez méltóan adott végső tisztességet Nagy Imrének és mártírtársainak és emlékezett meg nemzeti történelmünk egyik nagy tragédiájáról. A rendezvé­nyeken. résztvevők, magatar­tása és a búcsúbeszédek többsége számomra azt iga­zolja, hogy a magyar társa­dalom tisztán kívánja látni történelmét, tiszteletet akar adni mártírjainak és az in­dulatokat megbékéléssé old­va kíván tovább haladni. Ezt még akkor is úgy látom, ha egyes megnyilvánulások­ban éppen a — másfajta vé­leményt, felfogást nem tole­ráló, türelmetlen és a kizá­rólagos igazság birtokának tudatában kinyilatkozó megközelítés volt tettenérhe- tő. — Miben látja június 16- a jelentőségét? — Hozzájárult egy fájdal­masan rendezetlen szakasz lezárásához közelmúltunk történelmében. (Folytatás a 4. oldalon) Vélemények a KB-Ufés előtt (3. oldal) Bűnmegelőzési tanács Nyíregyházán Szilárdítani a közbiztonságot A bűncselekmények száma nemcsak hazánkban, hanem a világon mindenütt növek­szik. Magyarországon a szak­emberek a hetvenes évek elején a közrend, közbizton­ság helyzetét szilárdnak tar­tották, a végén kielégítőnek, a nyolcvanas évek közepén azonban már csak megfelelő­nek. Szabolcs-Szatmár megye, s városai a bűnözés tekinteté­ben „előkelő helyet” foglal­nak el. Az ország 124 városa közül 1986-ban a bűncselek­mények elkövetése tekinteté­ben Kisvárda a negyedik, Nyírbátor a hétedik, Nyíregy­háza a tizenkettedik helyen állt. A helyzet javítására egy évvel ezelőtt megyei bűnmeg­előzési tanácsot hoztak létre, kedden délután pedig a Nyír-jj egyháza Városi Tanácson! megalakult a Nyíregyházig Bűnmegelőzési Tanács. Von­záskörzete a város és környé­ke, valamint Tiszavasvári és Nagykálló, s ezek körzete. Célja a bűnözés visszaszorí­tása. bűncselekmények csök­kentése. Feladatai közé tarto­zik az okok kutatása, elem­zés, javaslattétel, szervezés és ellenőrzés. Az alakuló ülésen a bűnö­zés általános helyzetéről, és a bűnüldözés időszerű felada­tairól tartott előadást dr. To- ronicza Gyula városi vezető ügyész. Megválasztották az. ügyvezető elnökséget, mely-f nek elnöke a városi tanácsa vb-titkára, dr. Fazekas Jánost lett. A bűnmegelőzési tanács1* tényleges munkáját a szabad­ságok letelte után, ősszel kez­di meg. A szabolcsi kommunisták tisztán akarnak látni A megyei pártbizottság levele az MSZMP Központi Bizottságához. AZ MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága szerdán az alábbi szövegű levelet juttatta el a Központi Bizottsághoz. Pártszervezetek, pártta­gok hozzánk eljuttatott észrevételei és véleménye alapján a testületet a követ­kezőkről tájékoztatjuk: Nagy Imre és társai teme­tése nyomán kialakult politi­kai hangulat megyénkben rendkívül ellentmondásos. A párttagság alapvetően egyet­ért a KB állásfoglalásával, a történelmi közelmúlt őszinte, tárgyilagos elemzé­sével, a nemzeti megbéké­lést célzó kegyeleti aktus­sal. Nagyra értékeli, hogy a búcsúztatás békésen, rendza­varás nélkül történt. Nyil­vánvalóvá vált számára, hogy áz ellenzék szervezett, nagy és növekvő tömegbefo­lyással bíró politikai erő, lé­tezése olyan realitás, ame­lyet egyetlen jövőbeni politi­kai program sem hagyhat figyelmen kívül. Súlyos bizonytalanság és zavar forrása, hogy Nagy Im­re és társai jogi réhabilitá­Jöjjön újra a maszekvilág? (3. oldal) cióját nem kísérte a politi­kai rehabilitáció egyértel­mű kimondása. Ezért a KB állásfoglaláséiban sok párt­tag nem talál önmaga szá­mára igazodási pontokat, s ez súlyos lelkiismereti vál­ságot okoz, főleg az idősebb párttagok és a konszolidá­cióban közreműködők köré­ben. Megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy a nemzeti megbékélés szándékát több oldaliról kinyilvánító előze­tes elhatározás ellenére a temetésen elhangzott néhány szélsőséges, a kormányt, az MSZMP-t durván támadó megnyilatkozás, s azokat a mái napig semmiféle hivata­los . visszautasító reagálás nem követte azóta sem. Ezt azzal hozzák összefüggés­be, hogy az MSZMP önmaga számára sem tisztázta vilá­gosan képviselőinek a szer­tartástól való távolmaradás Okait, ugyanakikor a kor­mányfő és az államminisz- ter jelen volt. A párttagság úgy érzi, hogy az MSZMP vezetésének nincs világos álláspontja az ellenzék politikai törekvése­ivel kapcsolatban, a Politikai Bizottság egyes tagjai a párttagság álláspontját fi­gyelmen kívül hagyva poli­tizálnak. A párttagság je­lentős része úgy ítéli meg, hogy a párt jelenleg nem az övé, hanem az egymással vetélkedő vezetőké. Azt vár­ják a Központi Bizottság­tól, hogy még a kongresszus előtt minősítse a Politikai Bizottságot, és foglaljon ál­lást a többpártrendszerre történő átmenet legfontosabb politikai feladatairól. Átszervezett ■ problémák rendezetlensége miatt a párttagság kiszolgáltatott­nak érzi magát. Elbizonyta­lanodása, zavarodottsága, az MSZMP-től váló csöndes, vagy demonstratív elfordu­lása tovább tart. Mind jel­lemzőbbé válik a széteső, felbomló szervezeti élet. Az utóbbi napokban párt­tagok körében erősödő féle­lem tapasztalható egy fegy-. veres társadalmi konfrontá­ciótól is. Sokan kérdezik, hogy a tömegkommunikáció miért enged teret az olyan szélsőséges megnyilvánulá­soknak, amelyek a belső bé­két és nemzetközi kapcsola­tai nikat veszélyeztetik. Megyénk párttagsága rö­vid időn belül politikai nagygyűlésen egyszerre sze­retne találkozni a Politikai Bizottság néhány tagjával. Igényli, hogy egymás jelen­létében fejtsék ki nézeteiket, segítve ezzel a párttagság eligazodását és viszonyulá­sát a politikai platformok­hoz. MSZMP Szabolcs-Szatmár Megyei Bizottsága í§ XLVI. évfolyam, 145. szám ÁRA: 4,30 FORINT 1989. június 22., csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents