Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-14 / 138. szám

4 Kelet-Magyarország 1989. június 14. A közvéleménytől várnak javaslatokat a tervezetekhez MSZMP megyei politikai programja Mint arról szombati lapszámunkban hírt adtunk, az MSZMP megyei bizottsága megtárgyalta saját po­litikai programjavaslatát. A pb vitájában elhangzottakat szerkesztő bizottság érvényesítette, s készítette el a vitaanyag szerkesztett változatát és a programjavaslatot. Az alábbiakban a két dokumentumot ismer­tetjük. A válságból az MSZMP ed­digi politikai gyakorlatát fe­lülvizsgálva haladó és ered­ményes tapasztalatait meg­őrizve új utakon lehet csak kijutni. I. 1. Támogatjuk a múltunk­kal való őszinte szembené­zést. Eltökéltek vagyunk a társadalmilag ellenőrzött po­litikaformálás, a politikai pártok közötti kiegyensúlyo­zott, együttműködésre kész viszony mellett. 2. Reformelkötelezett, hite­les MSZMP-t akarunk. Az MSZMP aktív közreműködé­sével lehetséges csak politi­kai kibontakozás. Szükséges, hogy cselekedeteiben válto­zásokat kezdeményező és tá­mogató, a politikai egyen­súly fenntartásáért felelőssé­get vállaló párt legyünk. Cél­jainkat kizárólag politikai eszközökkel érvényesítjük. A párton belüli demokrácia, a platformszabadság, az egyér­telműen szabályozott képvi­seleti rendszer hívei vagyunk. Szükségesnek tartjuk a párt szervezeti és működési rend­jének átalakítását, az egyé­nek és közösségek szabad szerveződését. Becsületes, felkészült, a kö­zösségek bizalmát élvező és érdekeit képviselni tudó párt­vezetőket akarunk. 3. Támogatjuk a demokra­tikus, alkotmányosan szabá­lyozott, többtényezős szocia­lista berendezést. Esély- egyenlőséget, szolidaritást, humanizmust és személyes szabadságot biztosító jogálla­mot akarunk. Készek va­gyunk az együttműködésre mindenkivel. Támogatjuk az újonnan alakult pártok, mozgalmak működési feltételeinek meg­teremtését. Az alkotmányosság talaján álló politikai nézete, meg­győződése, valamely párthoz való tartozása miatt sehol senkit ne lehessen diszkrimi- nálni. 4. Támogatjuk a tettekben megnyilvánuló, következe­tes reformpolitikát. Sürgető feladatnak tartjuk a valósá­gos érdekeltségi viszonyokat teremtő tulajdonreformot, amely érvényesíti a sokszí­■ nűséget, a tulajdonformák egyenjogúságát, a szektor- semlegességet, a közösségi ellenőrzést. A tulajdonlás reformja egészüljön ki adó-, ár- és bérreformmal. A modern gazdaság felté­tele a piacgazdaság kiépíté­se. a tőkemozgás gyorsítása. Helyeseljük a föld piaci ér­tékén alapuló forgalomképes­ségének megteremtését. Egyetértünk a verseny, a vál­lalkozás kibontakozásával, elismerjük a munka eredmé­nyességén és a tulajdoni rész­arányon alapuló érdekeltsé­get. Halaszthatatlan feladat­nak tekintjük az igazságo­sabb, következetesebb szo­ciálpolitika kialakítását, a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését, az időskorúak szociális gondozásának meg­oldását, a társadalombiztosí­tás rendszerének átalakítását. Támogatjuk az egészségron­tás, a bűnözés elleni küzdel­met. II. Szabolcs-Szatmár is része a hazának! A halmozottan hátrányos, belső gyarmati helyzet felszámolása, az egyenlő esélyek érdekében többletjogokat, nagyobb sza­badságot követelünk a lerria- radottaknak. 1. Alapvető célunk me­gyénk leszakadásának meg­állítása, a mielőbbi felzár­kóztatás. Átgondolatlan ál­lami nagyberuházások he­lyett az elmaradott térségek civilizációs ellátottságának fejlesztését: utat, ivóvizet, csatornát, telefont, kórházat, iskolát. — Határ menti föld­rajzi helyzetünk hátrányból váljék előnnyé. Kereskedel­münk nyíljék ki mind a bel­ső piac, mind a kelet—nyu­gati kereskedelem felé. — Legyünk különleges gazdasá­gi övezet, létesüljön keres­kedőház a beregi határszélen, vámszabad terület Záhony­ban. — Kezdeményezzük a vállalkozásokat elősegítő me­gyei befektető-beruházó tár­saság létrehozását. — Köve­teljük az agrárolló szűkítését, a mezőgazdasági termelés biztonságának a javítását. Támogatjuk a szövetkezés al­kotmányosan garantált sza­badságát, a vállalkozó kis­közösségeket. Épüljön ki a feldolgozó- és élelmiszeripar teljes termelési lánca. 2. Fogyó megye helyett megtartó megye akarunk len­ni. Szükségesnek tartjuk: a munkanélküliek átképzését, szükségleteinkhez igazított képzését, továbbképzését. — A munkahelyek igényeit, az iskolák lehetőségeit és az egyéni törekvéseket össz­hangba hozó pályaválasztási rendszer kialakítását, mű­ködtetését. — A megye szel­lemi életét alakító aktív ér­telmiségi közélet létrejöt­tét. — Az értelmiség min­den csoportjának méltó er­kölcsi, anyagi megbecsülé­sét. — A kistelepülések te­kintélyének visszaállítását, a falvak lakosságmegtartó feltételeinek biztosítását. — Emberközpontú egészségügyi ellátást. — A táj és emberi környezet védelmét, a kör­nyezetszennyezés visszaszo­rítását. 3. Helyet a fiataloknak — együtt az ifjúsággal. Sürget­jük a családalapítás feltéte­leinek megteremtését, a ta­nulás, az első munkahely, a lakáshoz jutás esélyeinek ja­vítását. — Javasoljuk a gyorsan változó környezethez alkalmazkodni tudó, a me­gyénk sajátos igényeihez il­leszkedő iskolahálózat kiala­kítását. — Segítenünk kell a pályakezdő értelmiség itt tar­tását, letelepedését és az azt célzó anyagi ráfordításokat. — Segítjük önszerveződő ér­dekkifejezésüket, részvételü­ket a politikai döntésekben kívánatosnak tartjuk. 4. Népben, nemzetben gon­dolkodunk. Magunkénak vall­juk népünk történetének minden haladó, a nemzet fel- emelkedését szolgáló törek­vését. — Egymásra utaltsá­gunkból kiindulva erősítjük az együttélő nemzetiségek megbékélését. 5. Nyíltságot, párbeszédet, felelős közvéleményt. A vé­leménynyilvánítás, a szólás-, a sajtószabadság alapvető emberi jogából kiindulva tá­mogatjuk a nyilvánosság szé­lesítését. A hiteles, körülte­kintő, a személyiség jogait a legmesszebb menőkig tiszte­letben tartó tájékoztatás pártján állunk. — Tisztelet­ben tartjuk a tömegtájékoz­tatás műhelyeinek önállósá­gát. — Üdvözlünk minden jó szándékú véleményt, a nem­zet sorsáért felelősséget érző megnyilatkozást, kölcsönös tiszteleten és türelmen ala­puló vitát. * • * A programtervezet jelsza­vai egyúttal a következő vá- i lasztásokon is zászlónkra ; tűzhetők, amennyiben a mos­tani közzététel után a párt­tagság egyetértésével talál­kozna. Békesség és boldogulás Az MSZMP megyei programjának tervezete A civilizált Európában el­foglalni kívánt helyünkhöz méltó új alkotmány alapján szabályozott KÖZMEGEGYEZÉS, a társadalom eltérő érdekű rétegeinek egyenrangú párt­jai közötti VERSENY, a politikai törekvéseinkhez közelállókkal SZÖVETSÉG által élhetünk békességben. Az egyéni vállalkozáson, a jövedelmező gazdálkodá­son, a meglévő és — támo­gatások nélkül is — vonzó távlatokat nyújtó vállalato­kon és szövetkezeteken ala­puló, értékén megfizetett munka jelenthet boldogu­lást. A megyei pártbizott­ság ezennel vitára bocsátja a tervezetet és várja a vé­leményeket, kiegészítéseket A PÁRT REFORM­IRÁNYZATÁVAL AZONO­SULUNK mindazok közül, amelyek az MSZMP-t je­lenleg megosztják. Az or­szágos és megyei vezetés­ben ennek elkötelezett, hi­teles, tehetséges és népsze­rű politikusokat támoga­tunk. A párton belül a de­mokrácia hozhatja felszín­re a tagság akaratát, a vita pedig csak termékenyebb lehet platformok szervező­désével és az azonos néze­ten lévők között létrejövő horizontális és vertikális kapcsolatok segítségével. GYŐZNI AKARUNK A VÁLASZTÁSOKON. En­nek érdekében a teljes nyíltság jegyében minde­nekelőtt elszámolást kezde­ményezünk az elmúlt négy évtizedben történtekről. Bi­zottság alakítását indítvá­nyozzuk, hogy az feltárja és objektiven értékelje az említett időszakot. VERSENGÜNK A TÖB­BI PÁRTTAL a demokrá­cia és türelem alapállásán. Az MSZMP-vel egyenran­gúnak tekintünk minden törvényes pártot, a velük való viszonyunkat minden tekintetben ez kell, hogy meghatározza. Az ezzel el­lentétes megnyilvánulásokat — akár tagjainktól, akár tisztségviselőinktől szár­mazzanak — a múlt Hibái­val együtt megtagadjuk. Ugyanez a véleményünk más szervezetek hasonló kinyilatkoztatásairól. EGYSÉGFRONTOT aján lünk az érdekképviseleti szervezetekkel, az egyház­zal, minden közös jövőnk jobbítása érdekében mun­kálkodó szervezettel. Velük békességben keressük az egyaránt elfogadható célo­kat, és ezek elérésére — ha kell — akcióegységre lé­pünk. Különvéleményüket tiszteletben tartjuk, a ma­gunké védelme mellett. ★ KONKRÉT GAZDASÁGI PROGRAM SZÜKSÉGES, amely mielőtt a megye fel­zárkóztatását célozná, a le­szakadás fokozódását állí­taná meg. Mivel az ingázás, a gyáregységi „gyarmatosí­tás”, a mostoha természeti és közgazdasági adottságok nyomasztó tőkehiányt okoz­nak, nem mondhatunk le a központi alapból származó támogatásokról. Tiszta lel­kiismerettel azonban csak úgy vehetjük ezeket igény­be, ha a megyén belüli el­osztásukat üzleti alapra he­lyezzük. Az önmagáért va­ló munkahelyteremtés nép­szerű, de csak rövid távon hatásos. A létrehozandó jö­vedelemérdekelt megyei pénzintézet csak megtérü­léssel, sőt haszonnal ke­csegtető üzletbe fektessen pénzt. A LEMARADÁS MINÉL KISEBB LEGYEN, ezért szembe kell szállnunk az itt élők érdekében a rész ne­vében az egésszel. Ezt csak olyan tanácsi önkormány­zat képes megtenni, amelyet azok a politikai erők állí­tanak ki, kik programjuk­kal elnyerték a megye ál­lampolgárainak támogatá­sát. Sem a külföldi tőkebe­vonása, sem a vámszabad terület megvalósítása, sem más fontos gazdasági cél nem valósul meg enélkül. Külfölddel a kapcsolatot közvetlenül kell keresni, ahhoz értő szakemberekkel karöltve. Bevonandó ebbe a munkába minden, az or- szágba-világba elszármazott megyei születésű honfitár­sunk. AZ EGYÉNI KEZDEMÉ­NYEZÉS DÖNTŐ szerepet visz a jövedelmező vállal­kozásba. A támogatások beszűkülése várható, abba kell tehát hagyni a veszte­séges termelőszövetkezet életben tartását, és teret nyitni a társasági törvény adta lehetőségeknek, vala­mint az egyéni gazdálko­dásnak. Hasonló intézkedé­sek halaszthatatlanok min­den más gazdálkodó szer­vezet esetében — legyen az bárhol az országban — amely támogatás nélkül nem él meg. Az ellátó és felvásárló szervezetek szá­mának növekedése indo­kolt, mert az árakat csak az egészséges versengés te­reli az érték medrébe. Csatlakozunk a kormány által meghirdetett kisvállal­kozásokat elősegítő prog­ramhoz. A tulajdon és a tő­ke utáni jövedelmet min­den más jövedelemmel azo­nos rangra kell emelni, mert termelésbe állása csak ezután várható. ITT AKARUNK JÓL ÉL­NI. Büszkén vállaljuk me­gyénk sajátos arculatát. Felélesztjük és ápoljuk a csak itt fellelhető kultúrát, annak tájegységeken belüli különbözőségeivel együtt. A megye dolgait érdekeink szerint alakító aktív közéle­tet látunk szükségesnek. Mi - vei a 19. helyen veszteg­lőnk, minden más megyé­nél nagyobb részt akarunk kiharcolni a létbiztonsághoz és a minőségi élethez az erre a célra elkülönített központi alapokból. Kiemel­ten figyelembe kell venni a szegények és a fiatalok érdekeit. HÍDMEGYÉVÉ KELL VÁLNUNK, ezért erősítjük kapcsolatainkat a szomszé­dos országok minden olyan politikai erejével, amely ha­ladó és reformtörekvéseink­kel nem vall ellentétes né­zeteket. Felelősséget érzünk megyénk határain belül élő nemzeti kisebbségekért, azonosságtudatuk erősödé­sét támogatjuk, szerveződé­seiket kívánatosnak tart­juk. Ugyanezen törekvéseik­ben segítjük a határainkon kívül élő magyarságot. J nyíregyházi helyőrség parancsnoka voltam...” Hubicska Zoltán 1956 októberéről ét a meghurcolásról (2.) CFl: • Lábra céloztattam. Ekkor a tömeg eloszlott, nem maradt ott egyetlen sérült sem. — Nem volt sebesült, vagy áldozat? — Csak később tudtam meg, hogy a kórházban van néhány sérült, aki ott sebesült meg a laktanyánál. Akkor is mondtam, most megismétlem, hogy amikor október 28-án egy szovjet gépkocsi berohant az én tűzvonalamba, arra is tüzet nyitottunk. Amikor 28-án nyilatkozott Kádár János és Nagy Imre, hogy ami Magyarországon történik, az forradalom, s a rádió bemondta, hogy meg kell ala­kítani a katonai tanácsokat is, akkor újra összehívtam a tiszti gyűlést. Ismertettem a helyzetet és megválasztottuk az ezredünk katonai tanácsát. Ekkor Szilágyi László, a megyei bizottság elnöke felhívott telefonon, s közölte, ki­jönne hozzánk, s kérdezte: választunk-e katonai tanácsot? Azt válaszoltam, hogy igen. Ezek után kijött a laktanyá­ba és néhány szót szólt a legénységi étkezdében össze­gyűlt tisztekhez és tiszthelyettesekhez. Csak annyit món- dott, hogy új társadalmi rendszer jön létre, hogy nem akarjuk, hogy bárkinek is bántódása legyen, hogy ez a párt monopóliuma, ami van, meg fog szűnni és az évti­zedes sérelmeket orvosolni akarjuk. O nem uszított. Any- nyit kért még tőlünk, hogy a közrend, közbiztonság, a köz­vagyon megvédésében segítsük a nemzeti bizottságot. Én azt mondtam, hajlandók vagyunk a rendőrséggel és a diáksággal együttműködve járőrözni a városban. Erre még aznap sor került. Egy katona, egy rendőr és egy diák részvételével alakítottak csoportokat, amelyek a Vö­rös Hadsereg útja elején lévő irodájukból indultak jár­őrözésre. — Mi történt ezután? — A megyei nemzeti bizottság által létrehozott hon­védelmi bizottmány tagjává választottak. Ennek volt még tagja Kábái Dezső, a Nemzetőrség parancsnoka és már pontosan nem emlékszem, Petényi József, vagy Filep György rendőr százados. A bizottmány feladata a rend fenntartása volt. Azért döntött így a Szilágyi László vezet­te nemzeti bizottság, mert jó néhányan ki akarták hasz­nálni a zűrzavaros helyzetet, hogy a maguk pecsenyéjét sütögessék. 27-én délután például Borbánya felől érkezett Nyíregyházára egy teherautónyi ember, nyírbátoriak és nagykállóiak. Ezeket az én katonáim a laktanyához nem messze feltartóztatták, mert el volt zárva az út Bátor felé egy rohamlöveggel. Behozták őket a laktanyába, ahol kitűnt, hogy ők tulajdonképpen nem másért jöttek, mint kifosztani a mostani Centrum, az akkori Állami Áruhá­zát. Ilyen emberek is voltak, bár mi csak két esetben találkoztunk ilyenekkel. S mind a kétszer közbe is lép­tünk. Aztán közölték velem, hogy Szilágyiék és Ráczék kérésére megalakul a megyei forradalmi katonai tanács, amelybe engem is javasoltak, s meg is választottak. Ezt követően adtam ki 150 puskát, amit a velünk járőröző diákok kaptak meg. Ormos László hadnagyot, a legjobb politikai tisztünket bíztam meg ennek a járőröző egység­nek a parancsnokságával. Naponta ellenőriztem őket, visz- szaélést nem követtek el. Az egész városban rend volt, senki még csak egy pofont sem kapott — nyugodtan ki­jelenthetem. Nyírtelekről beszóltak, hogy a honvédség és a polgári személyzet otthagyta a helyét, oda kiküldtem egy szakaszt, hogy őrizzék az objektumot. Azután Liget­tanyára kértek erősítést az üzemanyagraktár védelméhez, mert ha ott bármi probléma van, felrobban az egész kör­nyék. Oda is kiküldtem egy szakaszt. Már alig maradt emberem, de mindennap kint voltak az embereink és rend­ellenességet nem tapasztaltam. ft \\p\l — Később tudták mee a városban, hogy At emnten '26-i esti tűzparancsnak 21 sebesült áldozata lett. amiért sokan önt tartják a felelősnek ... — Kérem, én akkor is elmondtam, ma sem mondhatok mást: ezt a felelősséget vállalom. El lehet képzelni, mi lett volna, ha kikerül ez a rengeteg fegyver! Milyen vérontás lett volna akkor politikai, de főleg egyéb okok miatt! Te­hát a rendet fenntartottuk, egészen november 4-ig. — Mi lett azután? — Mivel október 24-től november 4-ig nem voltam ott­hon csak esténként néhány percre és volt négy apró gye­rekem, elmentem néhány nap szabadságra. Ez alatt az idő alatt egy-két tiszt, aki korábban megérdemelten gyen­gébb szakmai minősítést kapott tőlem — hozzájutott a személyi anyagához. Ennek hatására a párttitkár és né­hány tiszt felmentek a HM-be, hogy leszerelésemet kérjék. Meg is történt, 3 hónapi végkielégítéssel. Én akkor rop­pant összetörtem. Rá vagy 5—6 napra cseng a telefon, s közük velem, hogy kizártak a pártból. Teljesen el voltam fásulva, s közömbösen jártam az utcákat valami munka után. Itt találkoztam a Népbolt Vállalat igazgatójával, aki felajánlott egy beruházási előadói állást. Hamarosan lekerültem a lakatosműhelybe. Ott dolgoz­tam február 4-ig, amíg le nem tartóztattak. A lakásomon, munka után bejött két ember, s közölte, hogy letartóztat­nak. Bent voltam két hétig a Sóstói úton, magánzárkában, senki nem szólt hozzám. Majd egyik este nyílik a zárka ajtaja és felvittek az irodába, ott várt rám Antal Pál, me­gyei rendőrkapitány és Szikra őrnagy, aki Végh ÁVH-s őrnaggyal cserélt megyét. Közlik velem, hogy jó lenne, ha Szabolcs-Szatmár területét elhagynám. Miért hagynám el — kérdeztem vissza, — hiszen nekem nincs semmi bű­nöm. Azt javasolták, mert különben bajom lesz. (Folytatjuk) (Folytatás az 1. oldalról) pott 3 millió 174 ezer forin­tot, így 32-vel növelheti lét­számát. A tiszavasvári Mun­ka Tsz sertéstelepén 12-vel, a csengeri húsüzem fűrészüze­mében 26-tal, a Vagép új ék­szerkészítő, -javító és -érté­kesítő üzem létrehozásával 15-tel növelheti létszámát. A végrehajtó bizottság né­hány pályázat ügyében nem döntött, mert azok a közben megjelent szigorúbb feltéte­lek miatt kiigazítást igényel­nek. Ügyükben a legközeleb­bi végrehajtó bizottsági ülé­sen döntenek. A megyei tanács vb úgy határozott, hogy képviselteti magát a június 16-i gyász- szertartáson. A testületet Kő- rössy Kálmán vb-titkár és Hajnal Béla, a végrehajtó bi­zottság tagja, a KSH igaz­gatója képviseli Nagy Imre és sorstársai temetésén.

Next

/
Thumbnails
Contents