Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-14 / 138. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. június 14. A közvéleménytől várnak javaslatokat a tervezetekhez MSZMP megyei politikai programja Mint arról szombati lapszámunkban hírt adtunk, az MSZMP megyei bizottsága megtárgyalta saját politikai programjavaslatát. A pb vitájában elhangzottakat szerkesztő bizottság érvényesítette, s készítette el a vitaanyag szerkesztett változatát és a programjavaslatot. Az alábbiakban a két dokumentumot ismertetjük. A válságból az MSZMP eddigi politikai gyakorlatát felülvizsgálva haladó és eredményes tapasztalatait megőrizve új utakon lehet csak kijutni. I. 1. Támogatjuk a múltunkkal való őszinte szembenézést. Eltökéltek vagyunk a társadalmilag ellenőrzött politikaformálás, a politikai pártok közötti kiegyensúlyozott, együttműködésre kész viszony mellett. 2. Reformelkötelezett, hiteles MSZMP-t akarunk. Az MSZMP aktív közreműködésével lehetséges csak politikai kibontakozás. Szükséges, hogy cselekedeteiben változásokat kezdeményező és támogató, a politikai egyensúly fenntartásáért felelősséget vállaló párt legyünk. Céljainkat kizárólag politikai eszközökkel érvényesítjük. A párton belüli demokrácia, a platformszabadság, az egyértelműen szabályozott képviseleti rendszer hívei vagyunk. Szükségesnek tartjuk a párt szervezeti és működési rendjének átalakítását, az egyének és közösségek szabad szerveződését. Becsületes, felkészült, a közösségek bizalmát élvező és érdekeit képviselni tudó pártvezetőket akarunk. 3. Támogatjuk a demokratikus, alkotmányosan szabályozott, többtényezős szocialista berendezést. Esély- egyenlőséget, szolidaritást, humanizmust és személyes szabadságot biztosító jogállamot akarunk. Készek vagyunk az együttműködésre mindenkivel. Támogatjuk az újonnan alakult pártok, mozgalmak működési feltételeinek megteremtését. Az alkotmányosság talaján álló politikai nézete, meggyőződése, valamely párthoz való tartozása miatt sehol senkit ne lehessen diszkrimi- nálni. 4. Támogatjuk a tettekben megnyilvánuló, következetes reformpolitikát. Sürgető feladatnak tartjuk a valóságos érdekeltségi viszonyokat teremtő tulajdonreformot, amely érvényesíti a sokszí■ nűséget, a tulajdonformák egyenjogúságát, a szektor- semlegességet, a közösségi ellenőrzést. A tulajdonlás reformja egészüljön ki adó-, ár- és bérreformmal. A modern gazdaság feltétele a piacgazdaság kiépítése. a tőkemozgás gyorsítása. Helyeseljük a föld piaci értékén alapuló forgalomképességének megteremtését. Egyetértünk a verseny, a vállalkozás kibontakozásával, elismerjük a munka eredményességén és a tulajdoni részarányon alapuló érdekeltséget. Halaszthatatlan feladatnak tekintjük az igazságosabb, következetesebb szociálpolitika kialakítását, a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését, az időskorúak szociális gondozásának megoldását, a társadalombiztosítás rendszerének átalakítását. Támogatjuk az egészségrontás, a bűnözés elleni küzdelmet. II. Szabolcs-Szatmár is része a hazának! A halmozottan hátrányos, belső gyarmati helyzet felszámolása, az egyenlő esélyek érdekében többletjogokat, nagyobb szabadságot követelünk a lerria- radottaknak. 1. Alapvető célunk megyénk leszakadásának megállítása, a mielőbbi felzárkóztatás. Átgondolatlan állami nagyberuházások helyett az elmaradott térségek civilizációs ellátottságának fejlesztését: utat, ivóvizet, csatornát, telefont, kórházat, iskolát. — Határ menti földrajzi helyzetünk hátrányból váljék előnnyé. Kereskedelmünk nyíljék ki mind a belső piac, mind a kelet—nyugati kereskedelem felé. — Legyünk különleges gazdasági övezet, létesüljön kereskedőház a beregi határszélen, vámszabad terület Záhonyban. — Kezdeményezzük a vállalkozásokat elősegítő megyei befektető-beruházó társaság létrehozását. — Követeljük az agrárolló szűkítését, a mezőgazdasági termelés biztonságának a javítását. Támogatjuk a szövetkezés alkotmányosan garantált szabadságát, a vállalkozó kisközösségeket. Épüljön ki a feldolgozó- és élelmiszeripar teljes termelési lánca. 2. Fogyó megye helyett megtartó megye akarunk lenni. Szükségesnek tartjuk: a munkanélküliek átképzését, szükségleteinkhez igazított képzését, továbbképzését. — A munkahelyek igényeit, az iskolák lehetőségeit és az egyéni törekvéseket összhangba hozó pályaválasztási rendszer kialakítását, működtetését. — A megye szellemi életét alakító aktív értelmiségi közélet létrejöttét. — Az értelmiség minden csoportjának méltó erkölcsi, anyagi megbecsülését. — A kistelepülések tekintélyének visszaállítását, a falvak lakosságmegtartó feltételeinek biztosítását. — Emberközpontú egészségügyi ellátást. — A táj és emberi környezet védelmét, a környezetszennyezés visszaszorítását. 3. Helyet a fiataloknak — együtt az ifjúsággal. Sürgetjük a családalapítás feltételeinek megteremtését, a tanulás, az első munkahely, a lakáshoz jutás esélyeinek javítását. — Javasoljuk a gyorsan változó környezethez alkalmazkodni tudó, a megyénk sajátos igényeihez illeszkedő iskolahálózat kialakítását. — Segítenünk kell a pályakezdő értelmiség itt tartását, letelepedését és az azt célzó anyagi ráfordításokat. — Segítjük önszerveződő érdekkifejezésüket, részvételüket a politikai döntésekben kívánatosnak tartjuk. 4. Népben, nemzetben gondolkodunk. Magunkénak valljuk népünk történetének minden haladó, a nemzet fel- emelkedését szolgáló törekvését. — Egymásra utaltságunkból kiindulva erősítjük az együttélő nemzetiségek megbékélését. 5. Nyíltságot, párbeszédet, felelős közvéleményt. A véleménynyilvánítás, a szólás-, a sajtószabadság alapvető emberi jogából kiindulva támogatjuk a nyilvánosság szélesítését. A hiteles, körültekintő, a személyiség jogait a legmesszebb menőkig tiszteletben tartó tájékoztatás pártján állunk. — Tiszteletben tartjuk a tömegtájékoztatás műhelyeinek önállóságát. — Üdvözlünk minden jó szándékú véleményt, a nemzet sorsáért felelősséget érző megnyilatkozást, kölcsönös tiszteleten és türelmen alapuló vitát. * • * A programtervezet jelszavai egyúttal a következő vá- i lasztásokon is zászlónkra ; tűzhetők, amennyiben a mostani közzététel után a párttagság egyetértésével találkozna. Békesség és boldogulás Az MSZMP megyei programjának tervezete A civilizált Európában elfoglalni kívánt helyünkhöz méltó új alkotmány alapján szabályozott KÖZMEGEGYEZÉS, a társadalom eltérő érdekű rétegeinek egyenrangú pártjai közötti VERSENY, a politikai törekvéseinkhez közelállókkal SZÖVETSÉG által élhetünk békességben. Az egyéni vállalkozáson, a jövedelmező gazdálkodáson, a meglévő és — támogatások nélkül is — vonzó távlatokat nyújtó vállalatokon és szövetkezeteken alapuló, értékén megfizetett munka jelenthet boldogulást. A megyei pártbizottság ezennel vitára bocsátja a tervezetet és várja a véleményeket, kiegészítéseket A PÁRT REFORMIRÁNYZATÁVAL AZONOSULUNK mindazok közül, amelyek az MSZMP-t jelenleg megosztják. Az országos és megyei vezetésben ennek elkötelezett, hiteles, tehetséges és népszerű politikusokat támogatunk. A párton belül a demokrácia hozhatja felszínre a tagság akaratát, a vita pedig csak termékenyebb lehet platformok szerveződésével és az azonos nézeten lévők között létrejövő horizontális és vertikális kapcsolatok segítségével. GYŐZNI AKARUNK A VÁLASZTÁSOKON. Ennek érdekében a teljes nyíltság jegyében mindenekelőtt elszámolást kezdeményezünk az elmúlt négy évtizedben történtekről. Bizottság alakítását indítványozzuk, hogy az feltárja és objektiven értékelje az említett időszakot. VERSENGÜNK A TÖBBI PÁRTTAL a demokrácia és türelem alapállásán. Az MSZMP-vel egyenrangúnak tekintünk minden törvényes pártot, a velük való viszonyunkat minden tekintetben ez kell, hogy meghatározza. Az ezzel ellentétes megnyilvánulásokat — akár tagjainktól, akár tisztségviselőinktől származzanak — a múlt Hibáival együtt megtagadjuk. Ugyanez a véleményünk más szervezetek hasonló kinyilatkoztatásairól. EGYSÉGFRONTOT aján lünk az érdekképviseleti szervezetekkel, az egyházzal, minden közös jövőnk jobbítása érdekében munkálkodó szervezettel. Velük békességben keressük az egyaránt elfogadható célokat, és ezek elérésére — ha kell — akcióegységre lépünk. Különvéleményüket tiszteletben tartjuk, a magunké védelme mellett. ★ KONKRÉT GAZDASÁGI PROGRAM SZÜKSÉGES, amely mielőtt a megye felzárkóztatását célozná, a leszakadás fokozódását állítaná meg. Mivel az ingázás, a gyáregységi „gyarmatosítás”, a mostoha természeti és közgazdasági adottságok nyomasztó tőkehiányt okoznak, nem mondhatunk le a központi alapból származó támogatásokról. Tiszta lelkiismerettel azonban csak úgy vehetjük ezeket igénybe, ha a megyén belüli elosztásukat üzleti alapra helyezzük. Az önmagáért való munkahelyteremtés népszerű, de csak rövid távon hatásos. A létrehozandó jövedelemérdekelt megyei pénzintézet csak megtérüléssel, sőt haszonnal kecsegtető üzletbe fektessen pénzt. A LEMARADÁS MINÉL KISEBB LEGYEN, ezért szembe kell szállnunk az itt élők érdekében a rész nevében az egésszel. Ezt csak olyan tanácsi önkormányzat képes megtenni, amelyet azok a politikai erők állítanak ki, kik programjukkal elnyerték a megye állampolgárainak támogatását. Sem a külföldi tőkebevonása, sem a vámszabad terület megvalósítása, sem más fontos gazdasági cél nem valósul meg enélkül. Külfölddel a kapcsolatot közvetlenül kell keresni, ahhoz értő szakemberekkel karöltve. Bevonandó ebbe a munkába minden, az or- szágba-világba elszármazott megyei születésű honfitársunk. AZ EGYÉNI KEZDEMÉNYEZÉS DÖNTŐ szerepet visz a jövedelmező vállalkozásba. A támogatások beszűkülése várható, abba kell tehát hagyni a veszteséges termelőszövetkezet életben tartását, és teret nyitni a társasági törvény adta lehetőségeknek, valamint az egyéni gazdálkodásnak. Hasonló intézkedések halaszthatatlanok minden más gazdálkodó szervezet esetében — legyen az bárhol az országban — amely támogatás nélkül nem él meg. Az ellátó és felvásárló szervezetek számának növekedése indokolt, mert az árakat csak az egészséges versengés tereli az érték medrébe. Csatlakozunk a kormány által meghirdetett kisvállalkozásokat elősegítő programhoz. A tulajdon és a tőke utáni jövedelmet minden más jövedelemmel azonos rangra kell emelni, mert termelésbe állása csak ezután várható. ITT AKARUNK JÓL ÉLNI. Büszkén vállaljuk megyénk sajátos arculatát. Felélesztjük és ápoljuk a csak itt fellelhető kultúrát, annak tájegységeken belüli különbözőségeivel együtt. A megye dolgait érdekeink szerint alakító aktív közéletet látunk szükségesnek. Mi - vei a 19. helyen veszteglőnk, minden más megyénél nagyobb részt akarunk kiharcolni a létbiztonsághoz és a minőségi élethez az erre a célra elkülönített központi alapokból. Kiemelten figyelembe kell venni a szegények és a fiatalok érdekeit. HÍDMEGYÉVÉ KELL VÁLNUNK, ezért erősítjük kapcsolatainkat a szomszédos országok minden olyan politikai erejével, amely haladó és reformtörekvéseinkkel nem vall ellentétes nézeteket. Felelősséget érzünk megyénk határain belül élő nemzeti kisebbségekért, azonosságtudatuk erősödését támogatjuk, szerveződéseiket kívánatosnak tartjuk. Ugyanezen törekvéseikben segítjük a határainkon kívül élő magyarságot. J nyíregyházi helyőrség parancsnoka voltam...” Hubicska Zoltán 1956 októberéről ét a meghurcolásról (2.) CFl: • Lábra céloztattam. Ekkor a tömeg eloszlott, nem maradt ott egyetlen sérült sem. — Nem volt sebesült, vagy áldozat? — Csak később tudtam meg, hogy a kórházban van néhány sérült, aki ott sebesült meg a laktanyánál. Akkor is mondtam, most megismétlem, hogy amikor október 28-án egy szovjet gépkocsi berohant az én tűzvonalamba, arra is tüzet nyitottunk. Amikor 28-án nyilatkozott Kádár János és Nagy Imre, hogy ami Magyarországon történik, az forradalom, s a rádió bemondta, hogy meg kell alakítani a katonai tanácsokat is, akkor újra összehívtam a tiszti gyűlést. Ismertettem a helyzetet és megválasztottuk az ezredünk katonai tanácsát. Ekkor Szilágyi László, a megyei bizottság elnöke felhívott telefonon, s közölte, kijönne hozzánk, s kérdezte: választunk-e katonai tanácsot? Azt válaszoltam, hogy igen. Ezek után kijött a laktanyába és néhány szót szólt a legénységi étkezdében összegyűlt tisztekhez és tiszthelyettesekhez. Csak annyit món- dott, hogy új társadalmi rendszer jön létre, hogy nem akarjuk, hogy bárkinek is bántódása legyen, hogy ez a párt monopóliuma, ami van, meg fog szűnni és az évtizedes sérelmeket orvosolni akarjuk. O nem uszított. Any- nyit kért még tőlünk, hogy a közrend, közbiztonság, a közvagyon megvédésében segítsük a nemzeti bizottságot. Én azt mondtam, hajlandók vagyunk a rendőrséggel és a diáksággal együttműködve járőrözni a városban. Erre még aznap sor került. Egy katona, egy rendőr és egy diák részvételével alakítottak csoportokat, amelyek a Vörös Hadsereg útja elején lévő irodájukból indultak járőrözésre. — Mi történt ezután? — A megyei nemzeti bizottság által létrehozott honvédelmi bizottmány tagjává választottak. Ennek volt még tagja Kábái Dezső, a Nemzetőrség parancsnoka és már pontosan nem emlékszem, Petényi József, vagy Filep György rendőr százados. A bizottmány feladata a rend fenntartása volt. Azért döntött így a Szilágyi László vezette nemzeti bizottság, mert jó néhányan ki akarták használni a zűrzavaros helyzetet, hogy a maguk pecsenyéjét sütögessék. 27-én délután például Borbánya felől érkezett Nyíregyházára egy teherautónyi ember, nyírbátoriak és nagykállóiak. Ezeket az én katonáim a laktanyához nem messze feltartóztatták, mert el volt zárva az út Bátor felé egy rohamlöveggel. Behozták őket a laktanyába, ahol kitűnt, hogy ők tulajdonképpen nem másért jöttek, mint kifosztani a mostani Centrum, az akkori Állami Áruházát. Ilyen emberek is voltak, bár mi csak két esetben találkoztunk ilyenekkel. S mind a kétszer közbe is léptünk. Aztán közölték velem, hogy Szilágyiék és Ráczék kérésére megalakul a megyei forradalmi katonai tanács, amelybe engem is javasoltak, s meg is választottak. Ezt követően adtam ki 150 puskát, amit a velünk járőröző diákok kaptak meg. Ormos László hadnagyot, a legjobb politikai tisztünket bíztam meg ennek a járőröző egységnek a parancsnokságával. Naponta ellenőriztem őket, visz- szaélést nem követtek el. Az egész városban rend volt, senki még csak egy pofont sem kapott — nyugodtan kijelenthetem. Nyírtelekről beszóltak, hogy a honvédség és a polgári személyzet otthagyta a helyét, oda kiküldtem egy szakaszt, hogy őrizzék az objektumot. Azután Ligettanyára kértek erősítést az üzemanyagraktár védelméhez, mert ha ott bármi probléma van, felrobban az egész környék. Oda is kiküldtem egy szakaszt. Már alig maradt emberem, de mindennap kint voltak az embereink és rendellenességet nem tapasztaltam. ft \\p\l — Később tudták mee a városban, hogy At emnten '26-i esti tűzparancsnak 21 sebesült áldozata lett. amiért sokan önt tartják a felelősnek ... — Kérem, én akkor is elmondtam, ma sem mondhatok mást: ezt a felelősséget vállalom. El lehet képzelni, mi lett volna, ha kikerül ez a rengeteg fegyver! Milyen vérontás lett volna akkor politikai, de főleg egyéb okok miatt! Tehát a rendet fenntartottuk, egészen november 4-ig. — Mi lett azután? — Mivel október 24-től november 4-ig nem voltam otthon csak esténként néhány percre és volt négy apró gyerekem, elmentem néhány nap szabadságra. Ez alatt az idő alatt egy-két tiszt, aki korábban megérdemelten gyengébb szakmai minősítést kapott tőlem — hozzájutott a személyi anyagához. Ennek hatására a párttitkár és néhány tiszt felmentek a HM-be, hogy leszerelésemet kérjék. Meg is történt, 3 hónapi végkielégítéssel. Én akkor roppant összetörtem. Rá vagy 5—6 napra cseng a telefon, s közük velem, hogy kizártak a pártból. Teljesen el voltam fásulva, s közömbösen jártam az utcákat valami munka után. Itt találkoztam a Népbolt Vállalat igazgatójával, aki felajánlott egy beruházási előadói állást. Hamarosan lekerültem a lakatosműhelybe. Ott dolgoztam február 4-ig, amíg le nem tartóztattak. A lakásomon, munka után bejött két ember, s közölte, hogy letartóztatnak. Bent voltam két hétig a Sóstói úton, magánzárkában, senki nem szólt hozzám. Majd egyik este nyílik a zárka ajtaja és felvittek az irodába, ott várt rám Antal Pál, megyei rendőrkapitány és Szikra őrnagy, aki Végh ÁVH-s őrnaggyal cserélt megyét. Közlik velem, hogy jó lenne, ha Szabolcs-Szatmár területét elhagynám. Miért hagynám el — kérdeztem vissza, — hiszen nekem nincs semmi bűnöm. Azt javasolták, mert különben bajom lesz. (Folytatjuk) (Folytatás az 1. oldalról) pott 3 millió 174 ezer forintot, így 32-vel növelheti létszámát. A tiszavasvári Munka Tsz sertéstelepén 12-vel, a csengeri húsüzem fűrészüzemében 26-tal, a Vagép új ékszerkészítő, -javító és -értékesítő üzem létrehozásával 15-tel növelheti létszámát. A végrehajtó bizottság néhány pályázat ügyében nem döntött, mert azok a közben megjelent szigorúbb feltételek miatt kiigazítást igényelnek. Ügyükben a legközelebbi végrehajtó bizottsági ülésen döntenek. A megyei tanács vb úgy határozott, hogy képviselteti magát a június 16-i gyász- szertartáson. A testületet Kő- rössy Kálmán vb-titkár és Hajnal Béla, a végrehajtó bizottság tagja, a KSH igazgatója képviseli Nagy Imre és sorstársai temetésén.
