Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-14 / 138. szám

Kongresszusi előkészületek A Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottsága június 13-án, kedden ülést tartott. A testület megvitatta az MSZMP kongresszusának összehívásával és előkészíté­sével kapcsolatos főbb fel­adatokat. Javaslatait a Köz­ponti Bizottság soron követ­kező ülése elé terjeszti, me­lyet június 23-ára hívott ösz- sze. A Politikai Bizottság fog­lalkozott a belpolitikai hely­zettel és mélyreható vitát folytatott az utóbbi időszak eseményeiről. (MTI) Megkezdődtek a politikai egyeztető tárgyalások A megbeszélés elejéin éles vita bontakozott ki arról — a petícióban szereplő meg­állapításról, amely a megyei vezetés felelősségéről, tett- nélküliségéről, mozdulatlan­ságáról tartalmaz elmarasz­taló megjegyzéseket. Az MSZMP megyei bizottsága, valamint a megyei és nyír­egyházi városi tanács képvi­selői sértőnek találták, hogy a mostani vezetést is elma­rasztalja az ellenzék, a ko­A június 10-én született történelmi jelentőségű meg­állapodásnak megfelelően a Parlament Vadásztermében — Szűrös Mátyásnak, az Or­szággyűlés elnökének elnök­letével — kedden délután megkezdődtek a politikai egyeztető tárgyalások. Az asz­talnál három egyenrangú fél — az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal, valamint a meg­állapodásban felsorolt társa­dalmi szervezetek — delegá­ciói foglaltak helyet. Szűrös Mátyás köszöntötte a tárgyalás valamennyi részt­vevőjét, üdvözölte a jelenlé­vőket, majd megnyitotta a tanácskozást. Ezt követően Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége vezetője szólt. Rövid bevezető után a kö­vetkezőket mondta: — Alig néhány hónapja, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának 1989. februári ülésén arra a következtetésre jutottunk, hogy békés átmenetet kell találnunk a többpártrend­szeren alapuló, a pártok ver­sengését is feltételező kép­viseleti demokráciába. Ha­zánkban 1988 májusa óta tör­ténelmi léptékű átalakulás van kibontakozóban. Fokoza­tosan, de gyorsuló ütemben távolodunk egy belső tartalé­kait kimerített, részleteiben már nem megjavítható ha­talmi szerkezettől. A Magyar Szocialista Munkáspártnak vállalnia kell kormányzópár­ti múltját, s azt, hogy tárgyi­lagosan feltárja a közelmúlt politikai gyakorlatának ta­nulságait — folytatta. — E tényfeltárásnak mindenek­előtt hitelesnek kell lennie. A hiteles történelmi képre nemzeti önbecsülésünk miatt is szükség van. A tét nem csekély. A most új szakaszba lépő tárgyalá­sokkal lényegében azt kell megalapoznunk, hogy a vá­lasztások után, minél több kérdésben, közösen vállal­ható programokkal rendel­kezzünk — mondta a főtitkár, majd kimelte: a Magyar Szo­cialista Munkáspárt elindult azon az úton, hogy bürokra­tikus állampártból baloldali szocialista reformpárttá vá­lik. Befejezésként arról be­szélt, hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspárt javasol­ja: a politikai egyeztető tár­Az MSZMP megyei politikai programja (tervezet) (4. oldal) gyalásokon minden résztvevő keresse a konstruktív együtt­működés módozatait. Ha a múltért nem is, a jövőért kö­zös a felelősségünk — mon­telezőnek ismerje el. és utó­lag semmilyen eszközzel ne próbálja megmásítani. Ezután a megállapodásban harmadik tárgyalófélként fel­rábbi időszak általuk is kri­tizált hibái miatt. Később a vita résztvevői mindinkább megtalálták az A küldöttségek a tárgyalóasztalnál a Parlament Vadásztermében. dotta a szándéknyilatkozat befejezéséül Grósz Károly. Ezt követően Kónya Imré­nek, az Ellenzéki Kerekasztal szóvivőjének adta meg a szót Szűrös Mátyás. — Három be nem teljesült magyar forradalom feladatait kell most békés úton elvé­geznünk — mondta. — Jú­nius 16-án az utolsó ilyen hősi kísérletre emlékezik nemzetünk. Az 1956-os for­radalmat a szovjet hadsereg leverte, nemzeti bizottsá­gainkat, munkástanácsain­kat, újjáéledt pártjainkat pe­dig a hazai reakció számolta fel. Az ezt követő megtorlás és bosszú újkori történel­münkben példátlan méretű volt. — Harminc év bénultsága után végre megszólalt társa­dalmunk. Független szerve­zetek létrejötte és nagyszabá­sú megmozdulások jelzik, hogy kezébe akarja venni sorsának alakítását. — Ezért a hatalom birto­kosaival a következő elvek alapján kívánunk tárgyalá­sokba bocsátkozni: — A hatalom alapja a nép­felség. A szuverenitást egyet­len politikai erő sem sajátít­hatja ki és nem nyilvánít­hatja magát a népakarat le­téteményesének. — A népakaratnak nyílt kimenetelű szabad választá­sokon kell megnyilvánulnia, amelyből semmilyen, a de­mokrácia elveit elfogadó és az erőszakos eszközök alkal­mazásától magát elhatároló párt és politikai szervezet nem zárható ki. — Amíg az országgyűlési képviselők megválasztásával kifejezésre nem jut a társa­dalom politikai akarata, ad­dig azt ne- előzzék meg más. országos jelentőségű, például köztársasági elnöki vagy helyhatósági választások. — A szabad választások eredményét a hatalom is kö­sorolt társadalmi szervezetek és mozgalmak szóvivője. Ku- korelli István kapott szót. — Kezdeményezői voltunk és vállalói vagyunk ennek a mai kerékasztalnak — mond­ta, majd azt hangoztatta: Nem titkoljuk, hogy nem va­gyunk egységes delegáció, de nagyfokú toleranciánk van és lesz egymás iránt. Ezt kíván­juk az egységes delegációk­nak is. Összeköt bennünket az. hogy valamennyien érde­keltek vagyunk a társadal­mi-gazdasági válság leküzdé­sében. Közös a harmadik ol­dalon szereplő társadalmi szervezetek esetében az is, hogy nem a közhatalomban való részesedésért folytatott harc az elsődleges célkitűzé­sük. hanem sokkal inkább például az érdekvédelem, a közösségteremtés. A szándéknyilatkozat el­hangzását követően Szűrös Mátyás mondott zárszót. A tárgyalófelek felhatalmazása alapján bejelentette, hogy — az előzetes megállapodás sze­rint — június 21-én 17 óra­kor ugyancsak az Országház Vadásztermében plenáris ülést tartanak. * * * Az országos eseménnyel egy időben megbeszélést tar­tott Nyíregyházán a megyei ellenzéki kerekasztal is az MSZMP megyéi bizottsága, a megyei és a nyíregyházi városi tanács képviselőivel. A tanárképző főiskolán sor­ra került megbeszélésen a résztvevők a május 27-én Nyíregyházán tartott békés demonstráció alkalmából a megye tanácsi és MSZMP vezetőinek átadott petícióban foglaltak legfontosabb kér­déseit vitatták meg, mely az áremelések megyénk lakossá­gi viszonyaira gyakorolt ha­tásával foglalkozók. az értelmezésben, a célokban közösnek mondható motívu­mokat és számos közös ál­láspontot fogalmaztak meg a megye lakosságának foglal­koztatási, jövedelmi, isko­láztatási viszonyairól, vala­mint az új pártok és moz­galmak eredményes munká­jához szükséges tárgyi és technikai feltételek megte­remtéséről. A résztvevők fontosnak ítélték meg a fo­lyamatos, rendszeres megbe­széléseket a jövőben is. V alóban nagyon hiány­zik már a kisáruter- melök érdekvédelmi szervezete. De addig is, amíg a szervezet megala­kul, jó lenne egy kis őszin­teség, korrektség, mi több megértésre is szükség len­ne. Példa ebhez a meggy. A Kelet-Magyarország az idei meggytermésből, a fel- vásárlási magatartásból,' a kisárutermelőket érő pro­cedúráikból igazán nem kí­vánt ügyet csinálni, de szó érte a ház elejét. Egy jószándékú, a terme­lőket tájékoztató informáci­ót követően tucatnyi tele­font, levélét és elmarasztaló j véleményt kaptunk. Miért írunk valótlant? — kérdez­te az egyik termelő — hi- S szén az az érésgyorsító szer, amivel a meggyet kezelni kell, nem hogy a megyében, de az országban sem kap- ; ható. Idén egy grammot sem hoztak be belőle. Miért j köti hát a konzervgyár a meggy átvételét az érés- ! gyorsító kezeléshez? Egyál­talán akar-e a konzervgyár meggyet venni, vagy sem? Hogy mit akar a konzerv­gyár, nem tudhatjuk. Vi­szont egy hozzáértő szak­ember véleménye, hogy GYORSFAGYASZTOTT SZAMÓCA. Szamócát és egrest fagyasztanak a Zöldért vállalat gesztorságában működő apagyi hűtőüzemben. Mínusz 40 fokon csontkeménnyé fa­gyasztják a szamócát, s a tervek szerint így 100 vagon gyümölcs kerül a raktárba. Egresből is hasonló mennyi­séget dolgoznak fel, későbbi felhasználásra. A képen: mossák, válogatják az epret. (Elek Emil felvétele) Pénz pályázattal munkahelyteremtésre A Tiszavasvári Városi Tanács Végrehajtó Bi­zottságának tevékenysé­gét, a városfejlesztéssel ösz- szefüggö feladatok megva­lósítását vitatta meg és ér­tékelte keddi ülésén a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága. (Az erről szóló be­számoló összefoglalója la­punk 2. oldalán olvasható.) A testület állást foglalt te­rületszervezési kérdésekben, véleményt nyilvánított a Debreceni Tartósítóipari Kombinát, valamint a Bihar- keresztesi és Nyírtassi Álla­mi Gazdaság egyesüléséről, engedélyezte a Szabolcs Ven­déglátó Vállalat tevékenységi körének módosítását, jóvá­hagyta az Ipari Szövetkeze­tek Szabolcs-Szatmár Megyei Szövetségének alapszabályát, döntött pótelőirányzatok en­gedélyezéséről, valamint sze­mélyi kérdésekről. A Keme- csei Nagyközségi Tanács vb- titkárának Kardos Csabát, a Demecseri Nagyközségi Kö­zös Tanács vb-titkárának Szatlóczkiné Diszházi Kata­lint. a Napkori Községi Ta­nács vb-titkárának Nagyné Hriczu Erzsébetet jelölte a testület. Tájékoztatót hallga­tott meg a végrehajtó bizott­ság a múzeumok és közgyűj­temények megyei helyzetéről, továbbá a megyei adófel­ügyelőség működésének ta­pasztalatairól. A végrehajtó bizottság dön­tött munkahelyteremtő beru­házások támogatásáról is. Az Állami Fejlesztési Intézettel egyetértésben úgy határoztak, hogy tíz közületnek 34 mil­lió forintot adnak a foglal­koztatási alapból, s ezzel 266 munkahely létesítéséhez nyújtanak segítséget. A nagy­halászi Petőfi Tsz hazai és tőkés piacra kíván diabetikus csokoládét gyártani a Szeren­csi Csokoládégyárnak bér­munkában és a demecseri Keményítő Gyár alapanyagá­ból krumplicukrot. . Ezzel 59 fő munkaerőt, többségében nőket tudnak foglalkoztatni. A záhonyi Lenin Tsz 5 mil­lió forintot kap, hogy egy raktárbázist alakítson ki a Szovjetunióból érkező, vala­mint az oda exportálni kí­vánt áruk fogadására és rak­tározására. A tiszavasvári Vas- és Építőipari Kisszövet­kezet tömlőszorító bilincs gyártásához kért segítséget, s harmincnyolccal emeli lét­számát. A kisvárdai tanács költségvetési üzem faipari munkák végzésére vesz fel 21 embert, főként cigányokat. Ezt vállalták pályázatukban, ha 4,8 millió támogatást kap­nak a beruházás megvalósí­tásához. A fehérgyarmati költségvetési üzem személy- gépjárművek javítására al­kalmas miniszerviz létesítésé­hez kért ötmilliót, s így tud 25 emberrel többet foglalkoz­tatni. A Tiszalöki Vegyesipari Szövetkezet a tiszadadai par­kettaüzem tevékenységét bő­víti bútorlemezek, rakodóla­pok gyártásával és fabrikett készítésével, így 13-mal több embernek tud munkát adni. Az apagyi Hunyadi Tsz nyir- téti cérnázóüzemének bővíté­séhez kért támogatást, s ka­(Folytatás a 4. oldalon) Meggy-ügy lesz? meggyből idén nagy lesz a termés. Jó taktika, ha a termelők egy későbbi elé­gedetlenségét, zúgolódását valamilyen kikötéssel elhá­rítják, vagy áthárítják. A meggy értékesítésével ta­valy is probléma volt. Kel­lemetlen intermezzó is adó­dott az átvétel szünetelteté­se, majd az árcsökkenés mi­att. Jó az ilyesminek elejét venni. Úgy tűnik azonban, hogy a taktika, az egyre te­rebélyesedő elégedetlenség kivédéséhez nem elég. Jobb lenne az őszinteség. Nem kell a meggy, vagy csíak korlátozott mennyiségben. Friss és indulatos az a Fehérgyarmatról kapott in­formáció, amit Kajdi Fe­renc telefonon közölt. Meg­örültek annak, hogy a Vita­min Vállalat érésgyorsító alkalmazása nélkül, szárral is veszi a meggyet. Nosza megszedték a fákat, ötmá- zsányi árut szállítottak Nyíregyházára — de vihet­ték is vissza, mert a meggyért nem, hogy pénzt, de kifogásokat kaptak. Mi­ért nem 18 milliméteres a méret, miért nem szedték külön rekeszekbe a külön­böző fák termését, másrészt miiért nem vállalattól igé­nyelték a göngyöleget? Ide­gesítő az ilyen magatartás — mondta a telefonáló — arról nem is beszélve, hogy a termelőt — a fuvardíjat is számolva — több mint 10 ezer forintos kár érte. Hát ilyen jól állunk, hogy a ne­hezen megtermelt értéke­ket a szemétre dobhatjuk? Az át nem vett meggy már nem lesz jó semmire. M ilyen jól állunk (gaz­daságilag) azt min­denki tudja. Megyei meggyügyben azonban nem ez a döntő érv, hanem az, hogy van egy jó termés és nem tudunk mihez kezdeni vele. Emiatt sóik száz em­bernek — de csakis a ter­melőiknek — most főhet a feje. Megnyugtató informá­ciókra, de főleg cselekede­tekre lenne szükség. Egyéb­ként a városi piacokon alig van kínálat a közkedvelt gyümölcsből. Seres Ernő XLVI. évfolyam, 138. szám ARA: 4,3* FORINT 1989. június 14., szerda Történelmi léptékű átalaknlás van kibontakozüban lazánkban Az országossal egy időben megbeszélés Nyíregyházán is H menyei tanács vb iiléte

Next

/
Thumbnails
Contents