Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-13 / 137. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. június 13. EflV mondatban Nem fogadják el az országos műemlékfelügyelőség dolgozói az intézet főigazgatójának, akit a miniszter kinevezett, mert nem ért hozzá, s vezetői tevékenysége is megkérdőjelezhető. • Hogy csillag, vagy nemzeti címer legyen-e a televízió épületének tetején, ahhoz országgyűlési, vagy kormányzati döntés szükséges — mondta a tévé elnöke. • Legyen június 16-a a megbocsátás és az igazi megbékélés napja — nyilatkozták az egyházak vezetői. • Nem madarak, hajtóműhiba okozta a múlt heti párizsi légibemutatón a lezuhant szovjet gép katasztrófáját. 0 A vasfüggöny az osztrák—magyar határról a román—magyar határra került, — jelentette ki Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete az az ABC tv vitaműsorában. • Azonnali gazdasági segélyt kell nyújtani Magyarországnak — mondta Brezinski, Carter elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadója. Egy állítás nyomában Mit is csináltak májas 27-én a szabolcs-szatnári munkásaink? A megyei pártbizottság legutóbbi nyilvános ülésén az egyik résztvevő szóvá tette: Tiszadadán az MDF egy rendezvényén elhangzott, hogy a május 27-i nyíregyházi tüntetés során a pártbizottság épületét és a MÉSZÖV székházát munkásőrök szállták meg, csőre töltött fegyverekkel. Danes Pétert, a Munkásőrség megyei parancsnokát kértük: válaszoljon a testülettel kapcsolatos állításra. — Nem volt így! Az említett napon — ugyanúgy mint április közepétől június közepéig minden szombaton — a munkásőrök lövószgyakor laton vettek részt Nyíregyházától 37 kilométerre, oz ófehértói lőtéren. Ezen a napon a megyei törzs és közvetlen alegységei mentek lőgyakor- latra, amely gyakorlatot még tavaly decemberben terveztünk meg. Ha valaki kíváncsi rá, szívesen meg is mutatjuk, akár csak a honvédség által történt 89. márciusi visszaigazolást, amely a környék mezőgazdasági üzemeivel való egyeztetés alapján született. A munkásőrök aligha tudhatták fél évvel a nyíregyházi tüntetés előtt, hogy nekik majd ezt a tüntetést kell „megzavarniuk.” Olyannyira nem, hogy magam is csak május 20 után szereztem tudomást a készülő tüntetésről egy röplapból, amelyből még az sem derült ki, hogy a pártbizottság épülete élé is mennek majd. Ezt egy nappal a tüntetés előtt tudtam meg, s mivel a tüntetésre délelőtt fél tízre hirdettek gyülekezőt, úgy rendelkeztem, hogy reggel 8-kor az utolsó gyakorlatozó alegység is hagyja el Nyíregyházát. A pártbizottság épületében összesen négy munkásőr maradt — csőre töltött fegyver nélkül, s egyetlen munkásőr sem volt a környező épületekben. A Tiszadadán elhangzottakat tehát nem tudom máskénit felfogni, mint a testület lejáratását, amit súlyosbít, hogy a jelenlegi körülmények között az amúgy is meglévő feszültséget élezi és ez senkinek nem hiányzik. Programtervezetet adott közre a Hazafias Népfront Szabolcs-Szatmár Megyei Bizottsága. Ebben megfogalmazzák mindazokat a törekvéseket, célkitűzéseket, amelyek a mozgalom megújítását, az új típusú szövetség kialakítását szolgálják. A népfront országos és megyei szervezete az új körülményekhez akar alkalmazkodni, hogy a mozgalom vonzó és hiteles legyen. A jövőben az állampolgárok érdekeinek vállalójaként kötelezi el magát, ezzel együtt a tisztességes politikai vita, az emberhez méltó élet, az erkölcsi tisztaság értékeit igyekszik erősíteni, s bízik abban, hogy az új programmal elnyeri a megye lakosságának támogatását. A programtervezet első részében az új típusú szövetség tartalmát fogalmazzák meg. Hangoztatják: helyet kérnek a mozgalomnak a formálódó jogállamban, -következetesen síkraszállnak az érdekérvényesítésért, s képviselőket kívánnak küldeni a parlamentbe, illetve a helyi tanácsokba. Kinyilvánítják azt is, hogy pártoktól független — de velük minden jó ügyben együttműködni kész — önálló politikai mozgalomként akarnak tevékenykedni, s fontos feladatnak tekintik erkölcsi és nemzeti értékeink, érdekeink védelmét. A népfront megyénkben is együtt szeretne tevékenykedni mindenkivel — foglalkozásra, világnézetre, pártállásra való tekintet nélkül — aki a gazdasági, társadalmi és erkölcsi megújulást őszintén igényli és támogatja egy új, demokratikus Magyarország megteremtését. A továbbiakban következetesen erősíteni akarják a kapcsolatot a hazánkban élő nemzetiségekkel és a határainkon kívül élő magyar kisebbséggel, felelősséget érezve sorsuk alakulásáért. Az új típusú szövetség egyik kiemelkedő motívuma, amit megfogalmaznak a program- tervezetben, hogy a népfront egyetlen felettesének a magyar nemzetet ismeri el. Részletesen foglalkozik a programtervezet az életünk minőségének javítását szolgáló tennivalókkal. Kiemeli; mindenkinek legyen joga a létbiztonsághoz és lehetősége az egészséges életvitelhez. Továbbra is a családot tekintik a társadalom alapsejtjének, ahol biztonságos és felelősségteljes légkörben teljesedhet ki a gyermekek vállalásának és felnevelésének áldozatos munkája. Megkülönböztetett módon kívánják képviselni a pályakezdő fiatalok, az idős és kishyug- díjból élő emberek érdekeit, de a mozgalom természetesen nem mond le a keresőkorú lakosság érdekképviseletéröL A mozgalom jellegéből eredően is igényli az egyházak támogatását, a vallásos emberek részvételét a társadalmat jobbító törekvésekben, a karitatív munkában, a szegénység terheinek enyhítésében. Részt vállalnak a különböző nemzetiségek, etnikumok jogainak érvényesítésében, megyénkben különösen a cigányság gondjainak enyhítésében, s támogatják önszerveződési törekvéseiket. Számos igényt fogalmaznak meg a programtervezetben az elszegényedés megállítására és különösen a megye lakosságmegtartó képességének erősítésére. Gazdasági esélyegyenlőséget követelnek a megyének, hangoztatva, hogy a kormány növelje a Szabolcs-Szatmár fejlesztésére szánt alapokat, s azok felhasználását bízza a megyére. Szükségesnek tartják új munkahelyek létesítését, a meglévő jövedelmi és foglalkoztatási feszültségek mielőbbi feloldását. Támogatják a megye különleges gazdasági övezetté, a határ menti térség szabad vámterületté nyilvánítását, a szovjet piac közelségének hasznosítását. Mindehhez elsődlegesnek tartják az infrastruktúra fejlesztését, a korszerű távközlés és úthálózat kiépítését, megyénk idegenforgalmának bővítését. Új koncepciót dolgoztak ki a közművelődés értékeinek elismertetésére is. A magyar társadalom igényeihez és a megye sajátosságaihoz jobban alkalmazkodó iskola- rendszert kérnek, támogatják az értelmiség megfelelő anyagi és erkölcsi megbecsülését, az átképzést és továbbképzést, a nyelvtanulást, az egyetemi és főiskolai tanszabadságot. Végül kezdeményezik és támogatják megyénkben a falu- és templomturizmust, a műemlékek és természetvédelmi területek megismertetését, a II. világháború áldozatainak emlékét idéző és megőrző emlékművek állítását, a méltatlanul elhanyagolt sírkertek gondozását. Tudatában vannak annak, hogy a szövetségteremtés alapját az életképes — a valós helyzetben gyökerező — megvalósítható program képezheti, ezért várják a megye állampolgárainak észrevételeit, javaslatait a tervezet kiegészítéséhez. Levél a Politikai Bizottságnak (Folytatás az 1. oldalról) pb a megye párttagsága nevében hasonló tartalmú felhívással fordult Magyarország lakosságához. Többek között megfogalmazta: „Hazánk sorsán érzett felelősségtől vezettetve nyugtalansággal tapasztaljuk a jelen gazdasági, politikai helyzetben felizzó indulatokat, melyek hatására eljátszhatjuk a világfejlődés fő folyamataiba, a modern Európába vezető ritka esélyt kínáló történelmi lehetőséget.” Ezért mértéktartásra és józanságra szólít fel minden, a nemzet sorsáért felelősséget érző állampolgárt, az MSZMP tagjait, működő vagy alakulóban lévő szervezeteket, mozgalmakat, közösségeket. A nyilvánosságra szánt gondolatok önmérsékletet tanúsító megfogalmazására kér mindenkit, politikusokat és magánszemélyeket, a tömegtájékoztatás hivatásos munkatársait. „Meggyőződésünk: az ország súlyos válsághelyzetében az a legfontosabb, hogy tetteinket a kiengesztelési szándék vezesse. A válságból kivezető közös cselekvés érdekében ma legfőbb politikai célnak a nemzeti összefogás megteremtését, a szélsőséges indulatok megfékezését tartjuk.” Gorbacsov Bonnban (Folytatás az 1. oldalról) te. Geraszimov az esti órákban Hans Klein szövetségi miniszterrel, a bonni kabinet szóvivőjével közösen ismertette a tárgyalások tartalmát. Geraszimov szóvivő a tárgyalások légköréről és tartalmáról szólva növekvő kölcsönös bizalomról beszélt. Ezt a pozitív változást az általános kelet—nyugati kapcsolatokra és az európai helyzetre is vonatkoztatta. Arra a kérdésre, hogy van-e egyáltalán „német kérdés”, Geraszimov úgy fogalmazott, hogy realitás Európa háború utáni berendezkedése, két német állam jött létre és Nyugat- Berlin. És jelenleg van egy összeurópai folyamat. Nem annak meghatározása fontos, hogy ezt minek nevezzük — mondotta Geraszimov. Ülést tartott a képviselőcsoport (Folytatás az 1. oldalról) a Honvédelmi Minisztérium képviselője tájékoztatta a szabolcsi képviselőket. Elmondta, hogy a javaslatban fegyver nélküli katonai szolgálat és polgári szolgálat közül választhatnak azok, akik vallási vagy lelkiismereti okból nem akarnak fegyvert fogni. A törvényjavaslat szerint ennek ideje 30, vagy 36 hónap lenne, mert aki eleget tesz hadkötelezettségének, az is ennyi időt szolgál sorkatonai, illetve több tartalékos állományban. Az egyetemet, főiskolát végzettek a javaslat szerint egységesen 12 hónapot töltenének le, végzettségüknek megfelelő beosztásban. A javaslat vitájában Mezey Károly, Moldvai István, Széles Lajos, Szűcs Gyula, Tölgyes István, Pregun István, Novák Lajos, Moravszki György és Kovács János mondott véleményt. Székács Anna. a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője ezután a múlt évi költségvetés végrehajtásáról, a költségvetési reform koncepciójáról, és az adórendszer működésének felülvizsgálatáról tájékoztatta a képviselőket. Elmondta, hogy az államháztartás változatlan fenntartása teljes összeomlással fenyeget. A jövőben nem a kiadásokat kívánják a bevételekhez igazítani, hanem fordítva, a bevételek határozzák meg a kiadásokat. Tervezik a támogatások leépítését. A költségvetési reform része az új elosztáspolitika, a munkajövedelmek részarányának növelése, a szociális támogatások csökkentése. Mérsékelik a vállalkozásokat terhelő adót, nem változik viszont a lakossági adók szintje, de igazságosabbá kívánják tenni. Végezetül az alkotmány módosítására, a köztársasági elnöki intézmény bevezetésére kidolgozott törvényjavaslatról. a pártról, illetve az alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatról vitatkoztak a Szabolcs-Szatmár megyei képviselők. (b. j.) (Folytatás az 1. oldalról) A beszámolót követő vitában a szabolcsiak hasznát, a megye lehetőségeit firtatták a résztvevők. Tették ezt azért is, mert mint egyikük szó- vátette, igen csekélynek tartotta a kormánybiztos által felvázolt, csak nagyvonalakban ismertetett megyei lehetőségeket. A vitában elhangzott: a repülőtér fejlesztése régóta ígért, de máig még meg nem valósult beruházás a megyében, mellette telefon- központra, szállodákra, korszerű utakra is igen nagy szükségünk lenne. Volt aki azt kérdezte: hogyan kalkulált a világkiállítás szervező bizottsága a Szabolcsban tapasztalható szocialista turistaforgalommal? Mint a kérdező megjegyezte, erre nemhogy az ország, a megye sem készült fel kellőképpen, pedig a szomszédos országok turistáira is igen nagy szüksége van az országnak, az idegenforgalomnak. Csabai Lászlóné, Nyíregyháza város tanácselnöke azt hangsúlyozta: nem várható a megye lakosságától a világkiállítás támogatása addig, amíg a már régóta beígért beruházásokat, fejlesztéseket sem teljesítette a kormány. (k. «.) „II nyíregyházi helyőrség parancsnoka voltam...” Hubicska Zoltán 1956 októberéről é> a meghurcolásról (*.) — önt, Hubicska Zoltán volt honvéd őmacyot. a nyíregyházi katonai helyőrség parancsnokát 1957. június 15-én letartóztatták, s a Debreceni Katonai Bíróság Külön Tanácsa Nyíregyházán az 1957. október 24-től december 13-ig megtartott nyilvános tárgyaláson egy évi börtönre Ítélte. Miért? — Tulajdonképpen nem tudom. Most írtam a Legfőbb Ügyészség Katonai Kollégiumának, hogy tisztázzák az ügyemet. — Elmondaná, mit írt ebben a beadványban? Egyáltalán, mi volt az ön szerepe 1955. október 23 és november 4 között? — 1956. október 24-ére az ezredparancsnokok, illetve magasabb beosztású katonák föl voltak rendelve Budapestre. a Honvédelmi Minisztériumba. Én helyőrségparancsnok, s egyben ezredparancsnok is voltam Nyíregyházán, a Damjanich-laktanyában, egy páncélos és gépesített ezred parancsnoka. (Négy apró gyermekem volt, így csak az éjjeli vonattal indulhattam el.) 24-én hajnali ötkor érkeztem a Nyugati pályaudvarra. Akkor már Buda- 'i- pesten lövöldözés volt, a vonatot nem fogadták. Előre- 'l mentem a mozdony vezetőjéhez, megkérdeztem, mi a helyzet. Közölte, hogy megy vissza Debrecenig. Akkor már a sebesülteket is szállították teherkocsikkal a külvárosban. Visszajöttem azonnal az alakulatomhoz. Felhívtam telefonon a megye vezetőit, így Varga Sándort, az MDP megyei titkárát. Fekszi Istvánt, a megyei tanács elnökét és Végh őrnagyot, a belügyi szervek vezetőjét. Elmondtam nekik, mit láttam Budapesten, mire közölték, ők is értesültek a történtekről. Azt mondták, készüljünk fel a legrosszabbra. Mondtam, hogy nekem csak egy úgynevezett B-alakulatom van, alig 600—700 fővel, amely az itt kiképzendő egyetemistákból, főiskolásokból áll. Ezután összehívtam a tiszti gyűlést és közöltem velük, mit láttam Pesten, s utasítást adtam arra, hogy a laktanyát senki nem hagyhatja el. Ha jól emlékszem. Nyíregyházán felvonulás volt-25-én, de inkább 26-án, amikor a kozák lovasszobrot döntötték le. Akkor a pártbizottsággal telefon-összeköttetésem volt. ugyanúgy, mint a rendőrség épületével. És volt egy különvonalam Budapesttel. Ez a vonal akkor még működött, ezen kerestem a Honvédelmi Minisztériumot, utasítást kértem, de ott minden órában más vette fel a telefont, sűrűn változtak a személyek, a beosztások. Maiéter Pált személyesen is ismertem, onnan, hogy .amikor a törzs- és főtiszti iskolán voltam, akkor ő volt a szabályzatszerkesztő csoportfőnök. Kértem őt is a telefonhoz, mert Pilcsik alezredes és a többiek — akiket el tudtam érni — azt közölték, hogy Budapesten olyan káosz van, hogy senki nem tud semmit. így tulajdonképpen teljesen magamra maradtam. — És az itteni pártbizottság, a megyei vezetők? — Beszéltem velük. Varga Sándor azt mondta nekem szó szerint — amikor a szobordöntés idején megkérdeztem. mit csináljak, megakadályozzuk? —, egy szobrot újra lehet önteni, de embereket föltámasztani nem lehet. 26-án délután Rácz István tanár egy 150—200 fős diákcsoporttal jött a laktanya elé. Ott éljenezték a honvédséget. Majd Brandt századostól, az ezred tüzérparancsnokától — akit kiküldtem hozzájuk — tudtam meg, hogy fegyvert kértek. A százados azt válaszolta, hogy innen fegyvert nem kapnak, mire ők elmentek. Ezt Követően jelent meg egy nagyobb tömeggel — akik között már a börtönből kiszabadult rabok egy része is ott volt — Toma- sovszki és még két civil. Én mentem ki közéjük, mert hangosan követelték a fegyvert. Beszéltem velük, ott főleg azok voltak a hangadók, akik a börtönből frissen szabadultak, hogy majd leszámolnak azokkal, akik miatt a börtönbe csukták őket, s hogy a honvédség menjen velük és a többi. Én két teherkocsira felraktam néhány honvédet. hogy menjenek a tömeggel, s így vigyék el ezeket az embereket a laktanya elől. A tömeg szerencsére elvonult, a katonák visszajöttek, minden a legnagyobb rendben ment — Nem kaptak fegyvert? — Nem. De estefelé még többen jöttek fegyvert követelni. közöttük többnyire miskolciak voltak, akik közül néhányat megismertem, mert én is Diósgyőrben éltem le a fiatal koromat, sokáig futballoztam Miskolcon. Néhá- nyan a nevemen is szólítottak. Arra hivatkoztak, hogy földiek vagyunk. A velük lévő, fogságból kiszabadult ra- t bök közül sokan már eléggé ittas állapotban voltajr^ Olyan J 700—800 főre becsültem a tömeget, akik közül töbjpn. vésztjóslóan követelték a fegyvert. Egy öttagú küldöttség bejött hozzám a laktanyába, előttük is megtagadtam a fegyver kiadását. Mi lenne, ha odaadnám? — mondtam, , . s akkor erőteljesen megfenyegettek. Értsék meg, közöl- V“ tem velük, engem az esküm kötelez, hogy a laktanyából a fegyvert ki ne adjam, s az ezredemet megvédjem. Amikor kimentek, szóltak a tömeghez, amely zúgolódott és megrohamozta a laktanyát. Ásókkal, drótvágó ollókkal kezdték elvagdalni a kerítést, s akik bejöttek, az egyik tisztemet bántalmazták. Volt. aki benzinespalackot, volt, aki ködgyertyát dobált be a laktanyába. Ezt követően adtam parancsot, hogy 25—30 tiszt álljon az iroda elé. Űjra figyelmeztettem a tömeget, oszoljon szét. Jó néhányan gyalázkodtak és jöttek tovább. Leadtam egy riasztólövést a levegőbe, de mivel semmit nem használt, közöltem, hogy ha tovább jönnek, tüzet nyittatok. * ... (Folytatjuk) A megyei népfront programtervezete
