Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-12 / 110. szám
Emelkedik a pedagógusok lilája (3. OLDAL) Folytatja munkáját az országgyűlés májusi ülésszaka ■' ' • - „ , . ■ ■ / ■’ .. *V'; . - vW, Ifiáságpártl kormányzati munkát! Módosították a Polgári Törvénykönyvet, a választási törvényt Nincs már törvény Sztálin emlékéről Pozsgay Imre, Straub F. Brúnó és Németh Miklós az ülésteremben. Csütörtökön délelőtt 9 órakor Jakab Róbertné elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés májusi ülésszaka. A Minisztertanács nevében Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjesztette elő a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosítása javaslatát, amely a ptk kamatrendelkezéseinek megváltoztatását kezdeményezi. Az új szabályozás 20 százalékos kamat felsőhatárt állapít meg, s a szerződő felék szabadságát mindössze annyiban kívánja kötni, hogy a szerződő felek ettől fölfelé nem térhetnek el; lehetőségük van azonban arra, hogy a törvényesnél alacsonyabb mértékű kamatban állapodjanak meg. Ugyanez vonatkozik a késedelmi kamatra is. A törvényjavaslat szerint pénztartozás esetén a késedelem időpontjától kezdődően a gazdálkodó szervezetek és a magánszemélyek egységesen 20 százalék kamatot kötelesek fizetni akkor, ha a tartozás egyébként kamatmentes. Ha pedig jogszabály, vagy szerződés alapján kamat is jár, a kötelezett ennek évi 8 százalékos kamattal növelt összegét köteles megfizetni, tehát összesen 28 százalék megfizetésére köteles a késedelmes teljesítő. Az országgyűlés a törvénymódosító javaslatot vita nélkül, öt tartózkodás mellett elfogadta. A napirendnek megfelelően ezután az országgyűlés törvényjavaslatot tárgyalt meg az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1983. évi III. törvény módosításáról. Évtizedek óta először fordult elő, hogy a képviselő tartott expozét az általa kezdeményezett törvénymódosításról. Bödőné Rózsa Edit (Csong- rád m., 3. Vk), a Taurus Gumigyár energetikusa expozéjában utalt arra, hogy az országgyűlés — képviselői indítvány hatására — döntött arról, hogy két fordulóban tárgyaljanak az új választó- jogi törvényről; ez eredetileg nem szerepelt a Tisztelt Ház munkaprogramjában. Az indítványába foglalt konkrét javaslatok közül Bödőné Rózsa Edit csak egyre tért ki részletesen. Nevezetesen arra, hogy a jelölt számára a népfront programja helyett az alkotmányos rend elfogadása legyen kötelező. Nem értett egyet az Igazságügyi Minisztériumnak azzal a javaslatával, hogy a jelölt az alkotmányt fogadja el. Ezért a törvényjavaslat módosításának elfogadására az általa javasolt eredeti változatot indítványozta. Egyetértett viszont a Igazságügyi Minisztérium másik javaslatával, amely összhangban van azzal, hogy képviselő-, illetve tanácstagjelöltek azok lesznek, akik megkapták a jelölőgyűlésekén megjelent állampolgárok egyharmadának szavazatát. Határozathozatal következett: a Bödőné Rózsa Edit által benyújtott törvénymódosító javaslatot, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésével együtt a képviselők 2 ellenszavazattal és 11 tartózkodással elfogadták. A napirendnek megfelelően ezután a „Joszif Visszá- rionovics Sztálin generalisz- szimusz emlékének megörökítéséről szóló 1953. évi I. törvény” hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. Az Országgyűlés egyhangúlag hatályon kívül helyezte a Sztálin emlékét megörökítő törvényt. Ezután az elnök bejelentette, hogy a következő napirendi pontról, az Elnöki Tanács 1985. július 1-je óta végzett munkájáról szóló be; számolót írásban megkapták a képviselők. A jelentéshez Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke nem kívánt szóbeli kiegészítést tenni. S mivel hozzászólásra sem jelentkezett képviselő, határozathozatal következett: a beszámolót a képviselők két tartózkodás mellett tudomásul vették. Az ifjúsági törvény végrehajtásának tapasztalatairól, a kormányzat eddigi és jövőbeni ifjúságpolitikai törekvéseiről Deák Gábor államtitkár, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke számolt be. Elöljáróban emlékeztetett' arra, hogy az Országgyűlés utoljára 18 évvel ezelőtt, az ifjúsági törvény megalkotásakor tárgyalt önálló ifjúság- politikai témát. A kormány beszámolójaként előterjesztett expozéjában az államtitkár rámutatott: a mai helyzetben fontos az új ifjúságpolitika kialakítása. önállóbb arculatú és főleg eredményesebb állami, ennek alapján ifjúságpárti kormányzati munkára van szükség. Az államtitkár a másik és legfontosabb tényezőként az ifjúság helyzetének aggasztó mértékű romlását jelölte meg. Az ifjúság mostani gondjai nem újkeletűek. még csax nem is a közelmúlt termékei, hanem hosszú évek, csaknem két évtized során alakultak ki. Ez a kormány a múlt hibáiért nem veszi vállára a felelősséget. A megoldásért viselt felelőssége azonban áthárít- hatatlan, ezzel ennek a kormánynak kell szembenéznie — hangoztatta. Az eladósodás, az infrastruktúra elhanyagolása, az elhibázott beruházások, a pazarlás, a szakszerűtlenség odáig vezetett, hogy ki kell mondanunk: ez a politikai gyakorlat — szándékától függetlenül — objektíve nem lehetett ifjúságpárti. Így — bármennyire fájdalmas — logikus és szükségszerű a következménye: az ifjúságpolitika is elégtelenre vizsgázott — szögezte le. Megoldatlanok a legjelentősebb ifjúsági problémák. A fiatal felnőttek jelentős rétegei — a mai 20—30 évesek — saját létfeltételeiket nem tudják a maguk erejéből megteremteni; annak ellenére sem, hogy dolgoznak. Az állam már a családra hárította át az ifjúság nevelése költségeinek legnagyobb hányadát, anélkül, hogy az otthon- teremtéssel, a gyermekneveléssel, és a pályakezdéssel összefüggő költségelemek a bérben megjelennének. Az 1989. évi tervezett áremelés átlagosan 800 Ft/fő többletkiadást jelent havonta. Ebből a családi pótlék -300 forintos emelése keveset kompenzál. A gazdaságosabb termelés, a szerkezetváltás nem kívánt, de szükségszerű következménye a munkanélküliség növekedése, amely az ifjúságot az elsők között sújtja. 1986- ban 3600, 87-ben 4700 fiatal nem tudott elhelyezkedni. Helyzetük azért is nehéz, mert többségüknek nincs megfelelő szakképzettsége. Áttörést ebben a helyzetben az oktatási rendszer tartalmi-szerkezeti változása jelenthet. Az államtitkár a feszítő gondok között szólt a lakáshoz jutás nehézségeiről. Az ifjúsági törvény végrehajtásáról szólva hangoztatta, hogy a törvény a maga idejében progresszív szerepet játszott, végrehajtása során azonban kiderült: felemás szabályozás született. Túlzott illúziók fűződtek e jog mindenhatóságához. A deklarált célokhoz kezdettől fogva hiányos, elégtelen eszközrendszer társult. Az államtitkár álláspontja szerint nem egy törvénynek, hanem a jogrendszer egészének kell tükröznie az ifjúság sajátos helyzetéből fakadó jogokat és kötelezettségeket. Ezzel összefüggésben aggasztónak tartotta, hogy az alkotmány mai tervezetében még utalás sincs erre. Figyelmeztetett: a fiatalok helyzetének romlása, életkilátásaik elbizonytalanodása olyan fokú bizalomvesztéshez, sőt bizalmi válsághoz vezethet, ami veszélyezteti a társadalmi rendszer stabilitását is. A közelmúlt ifjúságpolitikája — mivel a felgyülemlett gondokat érdemben kezelni képtelennek bizonyult — elvesztette hitelét. Az államtitkár nem vitatta, hogy az ifjúság érdekében történtek kormányzati erőfeszítések, de kormányprogram híján ezek eleve nem lehettek elégségesek. ' Az ÁISH indítványozta először az első lakáshoz jutás kedvezményezését, ám az első lakáshoz jutók kivételes vállalati támogatására kialakított pénzügyi konstrukció a múlt évi parlamenti költségvetési vitában nem kapott támogatást. Az oktatásban a reálérték folyamatos növelését támogatta, amelyet végül is csak a felsőoktatás vonatkozásában sikerült érvényesíteni. A hivatal az adóreform munkálatainak véglegesítése során egyebek között javasolta, hogy az adórendszerbe épüljön be a gyermeknevelés kedvezményezése, s azt is, hogy a családi pótlék, illetve az anyasági segély olyan mértékben emelkedjen, hogy az legalább a reálérték megőrzését biztosítsa. Az államtitkár hangoztatta: a kormány hosszú évek után, tavaly októberben — ifjúságpolitikai feladattervének tárgyalása során — szembesült kendőzetlenül azzal, hogy az ifjúság helyzete nagy mértékben romlott. A feladatterv tervezete az ifjúsági problémák gyűjteménye lett. Olyan kompromisszumos feladatterv született, amely számos, de nem minden lényeges ifjúságpolitikai kérdést tartalmazott. (Folytatás a 4. oldalon) Szakemberek az okokról, a kiútról Az állattenyésztés helyzetéről kétnapos tanácskozást tart Nyíregyházán a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a megyei tanácsok főállattenyésztőinek. Csütörtökön tájékoztató hangzott el a készülő törvénytervezetről, a jogszabályok módosításáról és az ágazat aktuális problémáiról. Csökken az állatállomány a megyében és ez a tendencia évek óta tart — tájékoztatták a szabolcsi szakemberek a résztvevőket. Bár ez a csökkenés egyelőre nem tapasztalható az állati termékek (hús, tejtermékek) előállításán, hiszen a hozamok nőttek. Gondot okoz viszont az értékesítés, a szerződések megtartása, amivel egymást hozzák nehéz helyzetbe a termelőszövetkezetek. Az elmúlt években megkezdődött megyénkben az állattenyésztő telepek felújítása, de ez napjainkra gazdasági okok miatt teljesen lelassult. Emiatt a megfelelő központi támogatás mellett továbbra is szeretnék megteremteni a kistermelők érdekeltségét.- Csütörtökön délután a főállattenyésztők a rakamazi Győzelem Termelőszövetkezet szarvasmarha-telepére látogattak, ezenkívül megnézték a nemrég átadott sajtüzemet is. A látogatás után Öcsödi Gyula, a MÉM főosztályvezető-helyettese az ágazat terveiről tartott előadást. Ma hozzászólásokkal, vitával folytatódik a tanácskozás. Korszerűsödik a közigazgatás Előadás és konzultáció az új tanácstörvényről Az önkormányzat új fogalmi jegyeiről, a tanácsszervezet továbbfejlesztéséről, feltételeiről tartott május 11-én konzultációval egybekötött előadást dr. Verebélyi Imre belügyminiszter-helyettes Nyíregyházán a városi tanácson. A társadalomban lejátszódó folyamatok, reformok erősen hatnak az államszervezetre, a közigazgatásra, s a megváltozott körülményekhez, a korszerűsödés jegyében a tanácsok szervezeteinek is igazodnia kell. A szakemberek válaszokat kaptak felmerülő kérdéseikre dr. Verebélyi Imrétől, aki nem is olyan 'régen még az Állam- igazgatási és Szervezési Intézet igazgatója volt. A délelőtti előadást követően a belügyminiszter-helyettes a városi tanács vezető tisztségviselőivel tanácskozott az aktuális feladatokról. Javult az ár- és aeivíziieivzet A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság területén a kedvező időjárás hatására javult az árvízvédelmi helyzet. A Tisza május 10-én éjjel Záhonynál 477 centiméterrel tetőzött, Dombrád fölött apadó, alatta áradó. Tiszabercel térségében a Bodrog áradásának visszaduzzasztó hatása miatt elsőfokú készültséget tartanak. A Túr Garbóiénál apadó. A Kraszna Ágerdőmajor- nál — ahol a levonuló árhullám az elmúlt évtized legmagasabb vízállását eredményezte — apadó, Kocsordnál még áradó. Itt a készültség másodfokú. A Szamos végig apadó. A Lónyay főcsatorna Ke- mecsétől áradó, itt május 10- én 16 órától másodfokú ár- vízvédelmi készültséget rendeltek el. A tartósan magas vízállások hatására a Kraszna és a Lónyay főcsatorna védvonalainál altalajszivár(F oly tatás az 5. oldalon) Öntözés a kiskertekben Űj rendszer a bemutatón Kegyeibe fogadta az időjárás csütörtökön délelőtt az öntözési bemutató szervezőit, mert furcsa dolog lett volna öntözőberendezést működés közben megnézni a szabadban, miközben ömlik az eső. A megjelent közel ötven mezőgazdasági kistermelő megismerkedett a Nádudvari Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködés munkatársai által kifejlesztett korszerű Nadir-Namír öntözési rendszerrel. Mit is takar • ez a márkanév? Szabó Gyula a KITE szaktanácsadója a gyakorlati bemutató előtt megtartott ismertetőjében elmondta, hogy egy csepegtető és miniesőztető rendszerről van szó, amely egyaránt alkalmazható egy- négyzetméteres és akár százhektáros területen is. Segítségével elkerülhető a túl- és az alulöntözés, automatikusan is működtethető, ekkor a vezérlést a víz energiája végzi. A vizet deciliteres' pontossággal adagolja, így a növények napi vízigényének kielégítésére is alkalmas. Az AGROKER Vállalat nyíregyházi telepén megrendezett bemutató végén a jelenlévők közelről megismerhették a rendszer egyes elemeit, működés közben láthatták a rendszert. Sz. Zs. Pillanatkép a bemutatóról. XLVI. évfolyam, 110. szám ÁRA: 4,30 FORINT 1989. május 12., péntek y | ■ /_ F II __ F ■■ W. UmI 1 á€3É ^dlSKJl »d» S jf
