Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-11 / 109. szám

1989. május 11. Kelet-Magyarország 5 EZT ÍRJA A PRAVDA: Tumultus a magyar határon Belgium nagykövete Debrecenbe látogat Kutyus 9 ajándékba Kedden délután Nyír­egyházán, a Zrínyi Ilona utcán két csinos lány lépkedett. Egyikük öléből pici kutya fürkészte a forgatagot. A lányok az ebet minden arra járónak felkínálták: „önnek nem kell egy kutya, vigye ha­za, ingyen adjuk” — mondták. A négylábút ‘ ugyanis a Tanácsköztár­saság itéren találták, ahol gazda nélkül kétség- beesetten vinnyogott. A lányok nagyon megsajnál­ták. Gondolták: hátha va­laki akarattal hagyta a 1 parkban, netán a kutya elkóborolt. A lányok az ebbel délután fél öttől negyed halig sétáltak az utcán, míg egy asszony szive megesett a jószágon, s e hazavitte. A kutyus nála p minden bizonnyal meleg s/otthonra lel. i (csgy) 'zr .... ------ . — . . ■■■■­ÜTINFORMACIÖ. A Tisza ára­dása és magas vízállása miau a 'Dombrád—Cigánd. illetve a Ti­ll?, ad db—Tiszaiul- kózütti pon- a>nhídon a közlekedés szünetel. A szovjet—magyar hatá­ron kialakult autósorokról, a hosszú várakozási időről számolt be szerdai számá­ban a moszkvai Pravda. Mint a rövid tudósításból kitű­nik, Csapon és a többi ha­tárátkelőhelyen .az április elejei hegyeshalmi csúcs- forgalomhoz hasonló helyzet alakult ki azzal a különb­séggel, hogy ezúttal nem magyar állampolgárok, ha­nem szovjetek, a határ túlsó oldalán várakoztak hossza­san — Magyarországra utaz­va. A közelmúltban előfor­dult olyan nap — írja a ve­zető szovjet újság —, ami­kor legalább ezer személy­autó várakozott a csapi határ­átkelő előtt. (A győzelem napjának évfordulóján a Szovjetunióban május 8. és 9. munkaszüneti nap volt.) A nem ritkán több órás vá­rakozás oka a Pravda szerint az, hogy a szovjet határát­kelőhelyeken a hatóságok nem készültek fel kellőkép­pen az utasforgalom nagy­mérvű megugrására. A Szovjetunióból érkezők fő úticélja Záhony és Vásá- rosnamény volt, melynek üzletei talán sosem fogad­ták még annyi vásárlót, mint hétfőn, s kedden. Mind­két városban az ABC áru­házakra várt a legnagyobb feladat. Záhonyban például csak hétfőn 450 ezer forint értékű árut adtak el, holott korábban ez az összeg nem haladta meg a 150 ezret. Vá- sárosnaményban még ennél is nagyobb volt az érdeklő­dés, az itteni üzletben egy­milliós forgalmat értek el. Március óta, mióta meg­nyitották az újabb határát­kelőket, egyébként is ug­rásszerűen megnőtt a térség üzleteiben a kereslet. Ta­valy például Vásárosna- ményban, a város legnagyobb ABC-jében havonta mint­egy 12 millió forint értékű termék talált gazdára, míg az idén áprilisban 18 millió. Ez arra kellene, hogy ösztö­nözze a megye áfészeit, ke­reskedelmi vállalatait, üzle­teket nyissanak a határ kö­zelében, ám néhány kivétel­től eltekintve, erre nemigen vállalkoznak. Pénzhiányra hivatkozva, csak éppen arról feledkeznek meg, hogy jobb munkaszervezéssel, az erők összefogásával is sokat le­hetne javítani az ellátáson. Május 11-én, csütörtökön Belgium nagykövete Debre­cenbe látogat, melynek célja az ősszel miniszteri szinten hazánkba jövő belga üzlet­emberek útjának előkészíté­se. A tájékozódó megbeszélés­re a Magyar Gazdasági Ka^, mara Észak-alföldi Bizottsá­A munka ünnepe alkalmából több, megyénkben kisiparost ki­tüntettek. Közlekedési miniszteri kitüntetést kapott Horváth Jó­zsef kőműves (Oros). 25 éves kisipari munkásságáért ezüstgyü- rü kitüntetésben részesítették Szilvasán György cipészt * (Nyír­egyháza). Czentnár Mihály ács­állványozót (Pusztadobos). Izsák Imre szűcsöt (Nyíregyháza). Ko­sa László kádárt (Nyírtura). Zsí­ros János szekérfuvarozót (Ti- szalök). Szabó Zoltán szekérfu­varozót (Nyíregyháza), id. Sza­bó Béla ács-állványozót (Vásá- rosnamény), ifj. Sata Miklós szekérfuvarozót (Nyínmada). Kiváló Kisiparos ezüst fokoza­tú Jelvénnyel ismerték el Baj- nai Gábor szobafestő (Szamossá- lyi). Tóth Gáspár kőműves (Fe­hérgyarmat) munkáját. Kiváló Kisiparos bronz fokoza­tú jelvényt kapott Gyöngyösi gának székházéban (Debre­cen, Kálvin tér 6/B.) kerül sor, ahol a régió gazdasági te­rületei, köztük szabolcsi vál­lalatok szakemberei a nagy­követet tájékoztatják arról, milyen gazdasági kapcsolatok kialakulása lehetséges. András villanyszerelő (Beregsu- rány), Buda Csaba teherfuvaro­zó (Nyíregyháza), Galambos Ti­bor cserépkályhás (Nagykálló). Kiváló Szervezeti Munkáért ezüst fokozatú jelvénnyel tün­tették ki Venczel József villany- szerelőt (Nyíregyháza). és Ko­vács Károly asztalost (Nyíregy­háza). Kiváló Szervezeti Munkáért bronz fokozatú jelvényt kapott Gyüre Imre rtv-műszerész (iKis- várda). és Pintér Béláné női szabó (Nyíregyháza). A KIOSZ Kiváló Dolgozója lett Makiári Miklós alapszervezeti titkár (Kisvárda). Kiváló Tanulónevelésért ki­tüntetést kapott Sugka József szobafestő (Vásárosnaménv). Tizenhármán a Közlekedés Kiváló Iparosa kitüntetést ve­hettek át. harminckilencen pe­dig az Ipar Kiváló Mestere; ki­tüntetésben részesültek. ELISMERÉS A KALLTEXNEK Sportruházat helyett konfekció Nagy Imre és társai Kitüntetett kisiparosok Elsősorban sportruházattal, valamint divatos szabadidő- ruhákkal, blézerekkel vívta ki évek óta az elismerést bel-, illetve külföldön a Nagykállói Textilruházati Kisszövetke­zet. Tavalyi munkájuk eredményeként szerdán vehette át Fülöp Sándorné főkönyvelő a kollektíva nevében a KI- SZÖV elnökségi vándorzászlót. Tízszázalékos létszámcsök­kentés mellett a Kalltex 1988-ban 43,5 milliós árbevételt ért el, ebből 17 millió a tőkés export. Nyeresége 6,5 millió volt. Mivel a sportruházati termékek piacán visszaesés tapasz- íAqí torunk között a munkaigényesebb konfekció­temetése Az Igazságügyi Miniszté­rium szerdán közzétette az 1956. december 20-a és 1961. december 13-a között, a bí­róságok által halálra ítélt és kivégzett személyek név- —■»* amolvpt. a büntetés­FERENC napja A Nap kéi 5 óra 13 perc­kor, — nyugszik 20 óra 9 perckor. A Hold kél 1(C óra 29 perc­kor. — nyugszik 1 óra 32 perckor. Hatvanöt évvel ezelőtt szü­letett Sir Antony Hewis Nobel-díjas angol rádiócsil­lagász. (Folytatás a 2. oldalról) ségét megőrizni, hogy egyide­jűleg elinduljunk az új fejlő­dési pályán — hangoztatta Né­meth Miklós, majd a követ­kezőket mondta: — Nem aka­rok részese lenni semmiféle egyéni vagy csoportérdektől vezérelt hatalmi harcnak, de áldozata sem! Az Országgyűlés ezután — az Elnöki Tanács javaslata alapján — a Minisztertanács tagjainak felmentéséről nyílt szavazással döntött. Szűrös Mátyás maga és képviselőtársai nevében kö­szönetét mondott a Minisz­tertanács most felmentett tagjainak tevékenységükért. A szünetet követően Pesta László, az Országgyűlés jegy­zője ismertette az újonnan megválasztandó miniszterek­re vonatkozó titkos szavazás eredményét. Mint mondotta, összesen 352-en adták le sza­vazatukat. Békési László pénzügyminiszterré történő megválasztása mellett 313-an voksoltak, ellene 39-en. Glatz Ferenc művelődési minisz­terré történő megválasztása mellett 330-an voltak, 22-en ellene szavaztak. Horn Gyu­la külügyminiszterré történő megválasztására 326 igen és 26 nem szavazat érkezett. Horváth Ferenc ipari mi­niszterré történő megválasz­tása mellett 292-en, ellene 60-an voksoltak. Hütter Csa­ba mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszterré történő megválasztását 313-an tá­mogatták. ellene 39-en sza­vaztak. Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnö­kévé történő megválasztásá­val 339-en értettek egyet, 13- an nemmel szavaztak. Szűrös Mátyás felkérte az újonnan megválasztott mi­nisztereket, hogy — a ma­gyar parlamenti gyakorlat­ban elsőként — az ország- gyűlés plénuma előtt tegyék le ünnepélyes esküjüket. Az eskütétel után az új minisz­terek elfoglalták helyüket a miniszteri székekben. A miniszteri eskütételt kö­vetően Szűrös Mátyás tájé­koztatta a képviselőket arról,, hogy a parlamenti bizottsá­gokkal kapcsolatos személyi kérdéseket — mivel a kon­zultációk elhúzódtak — a kö­vetkező, május 30-ai üléssza­kon terjesztik az országgyű­lés elé. Határoztak viszont a képviselők annak az ideigle­nes bizottságnak a felállításá­ról, amelyre a legutóbbi ülés­szakon tett javaslatot Técsy László. Az ad hoc bizottság feladatköre a ciklus végéig hátralévő országgyűlési munkaprogram felülvizsgála­ta. Az ideiglenes bizottság el­nökévé — három tartózkodás mellett — Jakab Róbertnét, az Országgyűlés alelnökét vá­lasztották meg. A testület el­fogadta azt is, hogy az ideig­lenes bizottságba valamennyi állandó parlamenti bizottság egy-egy képviselőt delegáljon. Ezek után Szűrös Mátyás felkérte Gyuricza Lászlót, a Vida Miklós lemondásával megüresedett alelnöki tiszt­ség betöltésére javaslatot te­vő jelölőbizottság elnökét, hogy tájékoztassa az ország- gyűlést az eddigi konzultáci­ók eredményéről. Gyuricza László elmondta: a jelölőbi­zottság munkáját még nem fejezte be, s tovább folytat­ja a konzultációkat. Az országgyűlés ezután — a soros elnök, Horváth Lajos indítványára — együtt tár­gyalt az alkotmány módosítá­sáról szóló törvényjavaslatról, valamint a Minisztertanács tagjainak és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvénymódosító javas­latról. Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.) ügyvéd, az Országos Ügy­védi Tanács elnöke, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tagja, a javaslatok előterjesztője felhívta a fi­gyelmet arra, hogy nem elég csupán a gyakorlatban meg­valósítani a hatalmi ágak megosztásának elvét, hanem az elkülönült ágak egymás közötti egyensúlyát is meg kell teremteni. Erre garanciát jelenthet a parlament és a végrehajtó hatalmat gyakorló kormány között — a bizalmi viszony megrendülése esetére — a bizalmatlanság, illetve a bizalom felvetésének jogilag szabályozott intézménye. A jelenlegi változó, demok­ratizálódó politikai rendszer­ben a parlamentnek — az át­meneti időszak törvényalkotó munkájában — az új alkot­mány-felfogás szellemét kell érvényesíteni. Nem kodifikál­hatja csupán a kormánnyal szembeni bizalmatlansági in­dítványt, mert a hatályos al­kotmány a kormánynak és egyes tagjainak parlament előtti, alkotmány előtti fele­lősségét határozza meg. Az egyes miniszterekkel szembe­ni bizalmatlansági indítvány benyújtásának lehetősége ezért nem zárható ki. Hor­váth Jenő elmondta: a bizal­matlansági indítványt előter­jesztő képviselők számának meghatározására az előter­jesztés két alternatívát jelöl meg. Nem abszolút számban, hanem a képviselőház lét­számának hányadában hatá­rozza meg az indítvány ér­vényes előterjeszthetőségé- nek módját A beterjesztett javaslat a Minisztertanács egészére ki­terjedő bizalommegvonás esetén meghatározza az úgy­nevezett ügyvezetői kormány feladatait; hatáskörét csak a folyamatos tevékenység biz­tosításához feltétlenül szük­séges lehetőségekre korlátoz­za. A javaslat azonos idő­pontot határoz meg az új kormány megválasztására és programjának elfogadására. Azt 60 napra mérsékli az­zal, hogy elsőként a progra­mot kell előterjeszteni, s csak utána kerülhet sor az új miniszterelnök és a mi­niszterek megválasztására. A Minisztertanács elnökének és tagjainak megválasztása ezáltal az előterjesztett prog­ram elfogadását is jelenti. Ezzél elkerülhető, hogy a parlament a miniszterelnök és a Minisztertanács tagjai­nak megválasztásakor isme­retlen, csak később előter­jesztendő programra adjon biankó-esek két — mondta végezetül. A vitában felszó­lalt Bognár Rezső (Hajdú- Bihar m., 6 vk.), Biacs Pé­ter (Budapest 30. vk.), Huber Jenő (Baranya m. 2. vk.), Moldvay István (Szabolcs- Szatmár m. 9. vk.), Avar István (Budapest, 17. vk.). Az elnök a szavazást meg­előzően emlékeztetett arra, hogy az alkotmány megvál­toztatásához az országgyűlé­si képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A par­lamentnek 382 tagja van, a minősített szavazáshoz leg­alább 255 képviselőnek kel­lett igennel szavaznia. A testület tagjai a vitát kö­vetően végülis 275 igenlő sza­vazattal amellett döntöttek, hogy a képviselők legalább egyötödének kell írásban be­nyújtaniuk a bizalmatlansá­gi indítványt a Miniszter- tanáccsal vagy valamely tagjával szemben. A Minisz­tertanács elnökével szembeni bizalmatlansági indítványt a Minisztertanáccsal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Az Országgyűlés ezután az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot rész­leteiben és egészében — 309 szavazattal és 3 tartózkodás­sal — elfogadta. A Miniszter- tanács tagjainak és az ál­lamtitkár oknák a jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény módosítását egyhangúlag szavazták meg. Az országgyűlés ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — rátért a par­lamenti házszabályok mó­dosításáról szóló határozat- tervezet megvitatására. Az ügyrend-előkészítő bizottság­tól a tervezetet a képviselők a korábbihoz képest több he­lyen módosított és kiegészí­tett változatban kapták meg, ez már figyelembe vette az alkotmánymódosítás néhány rendelkezését is. A terveze­tet az ad hoc bizottság ne­vében dr. Kereszti Csaba ter­jesztette elő. Mint mondta, a társadalmi és politikai változások fel­gyorsultak, s a parlament történelmi feladata, hogy azo­kat követve biztosítsa a megfelelő átmenetet a dikta­tórikus szocializmusból a de­mokratikus szocializmusba. A Házszabályok módosítá­sa feletti vitában két képvi­selő, Huszár István (országos lista), és Huber Jenő (Bara­nya m., 2. Vk.) nyilvánított véleményt. Az elnök szavazásra bo­csátotta a bizottság jelenté­sét. A képviselők közül 114- en értettek egyet azzal, hogy nincs szükség harmadik al- elnökre, 128-an nem fogad­ták el a jelentést, 15-en pe­dig tartózkodtak a vélemény- nyilvánítástól. Az elnök így arra kérte a bizottságot: folytassa munkáját. Ezzel az Országgyűlés má­jusi ülésszakának, első mun­kanapja — amelyen Szűrös Mátyás és Horváth Lajos fel­váltva elnökölt — befejező­dött. Az elfogadott napirend­nek paegfelelően az ülésszak csütörtökön 9 órakor folyta­tódik. Kádár János válaszlevele az MSZMP KB-hoz Tisztelt Központi Bizottság! Hozzám intézett levelüket kézhez vettem. Emberileg bizonyára megértik, hogy nehezen fogtam tollat, de úgy éreztem: kötelességem válaszolni önöknek. Annál is inkább, mert nem tudom, hogy lesz-e hozzá még egy­szer fizikai és lelkierőm. A Testület döntését fegyelmezett kommunistaként is elfogadom, de mint önök közül sokan tudják, jómagá­mat is hónapok óta foglalkoztatott a visszavonulás gon­dolata. November óta orvosaim csak minimális munka­végzést engedélyeztek, áprilistól pedig egészségi álla­potom tovább romlott. Ezúton szeretnék köszönetét mondani minden egyko­ri munkatársamnak, elvtársamnak azért a támogatá­sért, amelyet munkámhoz kaptam tőlük az évtizedek során. Csaknem fél évszázadot dolgoztam a munkás- mozgalomban. A politikai munkámban bizonyára kö­vettem el hibákat is. De higgyék el, minden tettemet a jószándék vezette; mindenekelőtt a magyar nép, a moz­galom, a párt érdekeit tartottam elsődlegesnek. Köszönöm a bizalmat minden honfitársamnak, aki választópolgárként hitt és segítette a nemzeti megbéké­lésre és egy jobb, szebb Magyarország megteremtésére irányuló politikát. Ha voltak közösen elért eredménye­ink, akkor ezek összegzése majd mások feladata lesz. Engem mostanában inkább saját felelősségem gondo­lata foglalkoztat. Remélem, önöknek lesz igazuk: a fel­növekvő nemzedékek majd tárgyilagosabban ítélik meg az elmúlt három évtized eredményeit és hibáit. Ügy érzem, köszönetttel tartozom azoknak a külföldi elvtársaimnak is, akikkel a nemzetközi munkásmozga­lomban együttmunkálkodva és sokszor vitázva kísérel­tünk meg egy korszerűbb szocializmusképet és -gyakor­latot kialakítani. Sokan tanúim rá, hogy internacionaliz­musomtól soha nem tudtam elválasztani a magyar nép iránti felelősségemet. Néhány sor erejéig fel kell idéznem azokkal a külföl­di politikusokkal folytatott tárgyalásaimat — Keletről és Nyugatról egyaránt —, akikkel az utóbbi évtizedek­ben találkoztam. Hiszem, hogy barátainkban és eszmei ellenfeleinkben sok gyanakvást és előítéletet oltott ki az emberközpontúnak szánt magyar szocializmus gya- gyorlata. Belső állapotaink és külpolitikai lépéseink is bizonyára hozzájárultak ahhoz, hogy hazánkról kedve­ző kép alakult ki a nagyvilágban, mindenekelőtt Euró­pában. • Tisztelt Központi Bizottság! Befejezésül minden honfitársamnak, pártunk tagjai­nak és vezetésének sok sikert kívánok azoknak a nehéz feladatoknak a megoldásához, amelyek a magyar nem­zet, a társadalom és az MSZMP előtt állnak. Budapest, 1989. május 10. Elvtársi üdvözlettel Kádár János II Kelet­InayyarorszáQ KÉPEK 11.,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents