Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-10 / 108. szám
1989- május 10. Kelet-Magyarország 7 Ölest hús vagy igazolás Ritkán fordul elő, hogy visszatérünk az előző hét jegyzetére. Most mégis kivételt teszünk. Nagyon jó érzés, ha visszhangja van a leírt gondolatoknak, beszélnek róla, véleményt alkotnak. Nos, az „olcsó hús” sok ismeretlen ismerősben indított el gondolatokat. Volt, aki rosszallóan foglalt állást, más egyetértve bíztatott, hogy nézzek még jobban körül. Egyik olvasónk története szintén ideillik. Súlyos cukorbeteg, idős özvegy asszony 3600 forint nyugdíjjal. A gyógyszeráremelések miatt szinte a „tönk szélére” jutott. Nem beszélve arról, hogy a diétás ételek is sokba kerülnek. Orvosa unszolására „közgyógyellátásra jogosító igazolvány” beszerzését kezdeményezte. Vonakodásának az volt az oka; nem akarta négy gyermekét belekeverni, tudván, nekik is van családjuk, adósságuk. Három hónap után a tanács ügyintézője megjelent a lakásán kör- ' nyezettanulmány felvétele “ céljából. Egy nyomtatványból meglepő kérdéseket tett fel: milyen szekrénysor van a másik szobában, van-e tévéje, hol alszik stb.? Olvasónk megdöbbenve, a szégyen és felháborodás indulataitól alig tudta lecsillapítani felkorbácsolt idegeit. Mi köze van a lánya háztartási felszerelésének az igazoláshoz? — mert vele lakik együtt, s az ő dolgai kerültek a lajstromba. Miért nem elég az orvos által kitöltött papír, hiszen ő ismeri a legjobban betegét és tud annak anyagi helyzetéről. Társadalmunk rákfenéje még manapság is a bürokrácia. Visszatérve az eredeti gondolathoz, a néni hivatkozhatna még a becsületesen ledolgozott évekre, a kivívott vívmányokra, melyekre olyan büszkék voltak. Aztán valami elszakadt. A sors pont azokon veri el a port, kik már amúgy is sokat szenvedtek. A szociális és egészségügyi juttatások áldásait most élvezhetnék. ök nem akarnak olcsón húst, — igaz, a kezdeményezésért köszönet a húsiparnak, hogy segíteni szeretnének ezzel — ők nem akarnak segélyt „kunyerálni”, ők nem akarnak ingyen ebédet, békés megelégedettségben, nyugodtan szeretnének élni. „Mint jó szántóvető, ki növényt ültetett és gondozott, hogy gyümölcsét élvezni tudja.” S ez nem mindenkinek adódik meg manapság. Zárásként megjegyzem: a fenti gondok sok fiatal családnak is gondjai. Ök is megbetegedhetnek, gyerekeik gyógyszert szednek, s nem biztos, hogy elérik a nyugdíjkorhatárt. Az ő panaszukat is meg kellene hallgatni. Dankó Mihály LAKÓTELEPI GONDOK Nyíregyházán a Korányi Frigyes utca IV. ütemében nyaranta a fedetlen csatorna miatt bűzben és szúnyoginvázióban, az esős időszak beálltával sárban, locspocsbán van részünk. A tanács illetékesei már két éve ígérgetik a 7 A is autóbusz volánénak meghosszabbítását, ez máig sem történt meg. A 14-es autóbuszok a járatsűrítés ellenére is képtelenek csúcsidőben a forgalom lebonyolítására. A megállók állapota elképesztő, a táblát akár le is vehetnék. A kátyúk is megfelelnek a jelzőnek. Járda nincs, az ittlakók százai sárban futnak a busz után. Ha már a tervezők nem számoltak azzal, hogy az itt felnövő gyerekeknek is szükségük lenne játszótérre, sportpályára, legalább átjárókat hagytak volna az erdő felé. Daróczi Mária Nyíregyháza ÁROK, ÁROK ... Tákoson a főút mellett a helyi tanács belvízelvezető árkot csináltatott, — amire már nagy szükség volt. A baj ott kezdődött, véleményünk szerint, hogy nem volt jó a tervezés, mert a víz nem folyik el. A kivitelezés még rosszabbra sikerült. A szintezés csapnivaló, nincs meg a mélységhez a part megfelelő szöge. Sok helyen beomlik a föld. A munkálatokat a korán beköszöntött hidegben végezték, ezért több helyen szétfagyott a beton. Nincs beszegve a betonteknők széle sem. A főútról bezúduló víz bemossa az árkot, mert nincs alábetonozva. A kezdetnél csak úgy kerül bele a csapadék az árokba, ha vödörrel belehordják. Az eredeti állapotot nem állították vissza, a kerítések, sőt egy családi ház is veszélyben van. Alig lehet belemenni, de kijönni belőle szinte lehetetlen. Így a tisztítása sem megoldott. Nem értjük, ki a felelős ezért a sok hiányosságért. Barát Árpád és még 15 Tákos, Kossuth utcai lakos (A Csarodai Községi Közös Tanács elnökének válaszleveléből kiderül, hogy a belvízelvezető csatorna felújításának kivitelezésére a múlt év negyedik negyedére került sor. A befejező munkálatokkal csak a fagyos hideg időben készültek el. A felsorolt szavatossági hányosságok elsősorban emiatt keletkeztek. Ezek megszüntetését és az eredeti állapot visszaállítását a kivitelező vállalat 1989. június 30-ig elvégzi.) Szerk. megjegyzés. Sajnos sem olvasónk, sem az illetékes nem közölte a kivitelező vállalat nevét, pedig úgy gondoljuk, „megérdemelte” volna a nyilvánosságot?! A LAKÓK MEGKÉRDEZÉSE NÉLKÜL Lapjuk 1989. május 3-i számában megjelent „Párt- garázsból belvárosi autószerviz” című cikkben munkatársuk egyoldalúan irta meg, hogy garázsból — szervizüzem alakul a belvárosban. Innen tájékozódtunk, hogy a Szabolcs Volánnal kötött bérleti szerződés alapján indítják az autójavítást. A tisztelt pártbizottsági dolgozó még annyi fáradtságot sem vett, hogy a szerződés- kötés előtt, az itt lakó 21 család részére, a szándékról tájékoztatást adott volna. A körülmények pedig azt bizonyítják, hogy a lakások közvetlen ablakai előtt kilenc méterre van a szerviz, garázs, és mosóajtók, ráadásul a mellettük lévő óvoda tűzfala lezárja a belső udvart. Így természetesen a kipufogógázok közvetlen az ablakokra irányulnak. Eddig ezt (a viszonylag kevés forgalom miatt) elviseltük. De mivel lényegesen bővül a szerviz profilja, autóvillamossági, kerék- és gumiszerelést, valamint karosszéria-munkákat is vállalnak majd, kérdezzük: hol léteznek olyan jogszabályok, hogy egy lakásokkal közvetlenül körülvett belső udvarban ilyen üzemet létre lehet-e hozni és üzemeltetni? A körülmények abszolút figyelmen kívül hagyására jellemző, idézem: lehetőséget teremtenek arra is, hogy ügyfeleik munkába menet leadják, hazafelé tartva pedig készen átvehetik autóikat. Ezt hogyan képzelték el? Ügy, hogy a lakók által hosz- szú évek során rendezett virágoskertekből belső parkírozókat alakítanak ki? A kocsimosással kapcsolatban: korszerűtlen a berendezés, mely közvetlenül az ajtónál van telepítve, így a mosóvíz jelentős mennyisége az udvarra folyik és a lakóépület főfala mellett szívódik be a talajba. Természetesen csak növekedhet ez a mennyiség, így a földszinti lakásokban a fal vizesedése folyamatosan emelkedik. Ügy látszik, hogy ez az IKSZV-t sem nyugtalanítja, hisz részére elég, hogy a lakók csak a magas lakbért befizessék. Az épület állagának megóvása már nem számít ... Bártfai László és nyolc lakó Nyíregyháza, Benczúr tér 21. Szerkesztői üzenete k M. L. Gávavencsellő: A munkáltató saját, bérelt, vagy menetrend szerint közlekedő járműveken bejáró dolgozók költségeihez köteles hozzájárulná. Kerékpár-használati díjat azonban nem köteles térí- Iteni. Nagy Katalin, Nyíregyháza: Az 1989. január 1-jétől érvényben lévő rendeletek alapján gyermekenként havi 1750 forint családi pótlék jár annak a biztosítottnak, aki 1980 júliusát követően két vagy több gyermek után szerzett jogviszonyt, mint egyedülálló. Ugyanerre az összegre jogosult az a nem egyedülálló biztosított is, akinek háztartásában az említett időpontot követően három vagy több gyermek van. Csonka Andrásné, Ib- rány: A községi tanács elnöke ígéretet tett, hogy segít megoldani problémáját. Molnár Imre, Nyíregyháza: Szerkesztőségünkhöz küldött, de a megyei rendelőintézethez címzett levelével kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy lapunkban már többször foglalkoztunk a fogászati rendelés gondjaival, közöltük az illetékesek válaszait. Amennyiben a rendelőintézettől kapott értesítés nem elégítené ki, keresse meg ismét lapunkat. T. B.-né, Kisvárda. Mező- gazdasági kistermelésnek minősül a munkaviszony keretén* kívül végzett állattartás. Az ebből eredő bevétel 500 ezer forintig személyi jövedelemadó-men- 'tes. Adófizetési kötelezettsége esetén önt is megilleti a három gyermek utáni 36 ezer forint összjövedelmet csökkentő kedvezmény. Séra Lajosné, Mátészalka: A budapesti MERKUR Vevőszolgálati Iroda arról értesítette szerkesztőségünket, hogy panaszát a mátészalkai Autójavító Kisszövetkezet szakembereinek a bevonásával vizsgálják. S.-né Nyíregyháza és kisari olvasónknak: Panaszukkal érdemben csak abban az esetben tudunk foglalkozni, ha közük nevüket és pontos címüket. Az illetékes válaszol NEM ÄLLAMPOLGÄRI JOGON Igaz-e, ha valakinek nincs munkaviszonya, állampolgári jogon is kaphat gyest? — kérdezte K. J.-né nyíregyházi olvasónk. A Társadalombiztosítási Igazgatóság ügyfélszolgálati iroda vezetőjének válasza szerint a jelenleg érvényben lévő rendelkezés értelmében a gyermekgondozási segély munkaviszonyhoz kötött juttatás és nem állampolgári jogon jár. Gyest az kaphat, aki a szülés időpontjában munkaviszonyban áll és az ezt megelőző két éven belül rendelkezik 270 napi biztosítási idővel. Aki a fenti feltételeknek nem felel meg, de a szülést megelőző két éven belül leVáltozások a Munka Törvénykönyvében Munkanélküli-segély Jó tudni, hogy megváltozott a Munka Törvény; amit a 19-es Magyar Közlöny tartalmaz. Ismét a munkáltató dönti el, hogy a felmondási idő egy részére, vagy annak teljes tartamára felmenti-e munkavégzés alól a dolgozót, attól függetlenül, ki kezdeményezte a határozatlan időre létesített munkaviszony megszüntetését. Ezt a jogukat a munkáltatók általában a régi jól dolgozók nyugdíjba vonulásával gyakorolták. Ha azonban a munkáltató nem él ezzel a jogával, a felmentést kikényszeríteni nem lehet. Természetesen továbbra is érvényben marad az a szabály, mely szerint munkáltatói felmondás esetén — a felmondás indokától függetlenül — munkahelykeresés céljára 15—30 napra a munkavégzés alól a dolgozót fel kell menteni. A felmentési időre átlagkereset jár. Kedvező szabályváltozás, hogy a három műszakos és a folyamatos munkarendben foglalkoztatott dolgozók részére a munkaidőn belül lehetőséget kell adni az étkezésre. Ez az idő azonban műszakonként húsz percnél hosz- szabb nem lehet. Korábban a munkaközi szünetet a munkaidőn kívül, annak megkezdése, vagy befejezése után lehetett kiadni, aminek nem volt jelentősége. Kedvezően változott a sorkatonai szolgálatból leszerelt, továbbá a gyermekgondozási szabadságról visszatérő dolgozók felmondását tiltó jogszabály. Korábban a munkaviszonyukat a munkába állást követő 15 napon belül nem szüntethette meg a munkáltató. Ez a 15 nap most három hónapra módosult, így a törvény fokozottabb védelmet nyújt. Egyes ágazatokban a heti törvényes munkaidő eltérő volt. Most ezt a törvény feloldja és egységes lehetőséget biztosít. A kollektív szerződés, vagy más munkaviszonyra vonatkozó szabály állapítja meg a heti törvényes munkaidőt 40—42 óra között. Ez a szabály nem érinti az ettől eltérő, hosszabb ügyeleti jellegű, vagy rövidebb, például részmunkaidős, egészségre ártalmas munkaköröket. Végül a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje ezt követően szolgálati időn túl munkaviszonyban töltött időnek is számít. Az idő beszámításánál csak a korabeli képzési időt lehet figyelembe venni, az esetleges évismétlést nem. Ez a rendelkezés kedvező, például a pótszabadság, és a jubileumi jutalom esedékességének kiszámításánál. Megjegyezzük, hogy a jubileumi jutalom összege a kifizetéskor érvényes másfél havi személyi besorolási bér. (Nem átlagkereset!) A munkáltatónak kérés nélkül kell fizetni, mert olyan járandóság mint a munkabér, és amíg a munkaviszony fennáll, az elévülési idő el sem kezdődik. V. J. csengeri levélírónk lánya részére munkanélkülisegély folyósítását megszüntették, mert a felajánlott munkakört nem fogadta el. A segély folyósításának feltétele, a dolgozó és a munkaerő-szolgálati iroda együttműködésére. Többek között ez azt is jelenti, hogy a dolgozó mielőbb munkát kapjon, illetve erre törekedjen. Olvasónknak a felajánlott munkakört el kellett vona fogadni, mert korábban is ezen a munkahelyen dolgozott, csak más munkakörben. A munkáltató az átképzést és az ezzel járó bérkiegészítést is vállalta. Azt tanácsoljuk, hogy a felajánlott munkakört, ha még lehetséges, fogadja el, mert ilyen körülmények között a segély folyósítására nincs mód. A munkanélküli-segély nem végleges megoldás. V. Józsefné nyíregyházi olvasónk férje 1988-ban október 23-án munkahelyet változtatott. A volt munkahelyén az év végi részesedés iránti igényét elutasították, amit önkényeskedésnek tart panaszosunk. Az év közbeni ki- és belépő dolgozó (áthelyezést kivéve) résiére év végi részesedést a munkaügyi szabályzat rendelkezése szerint lehet fizetni. A szabályozás úgy is rendelkezhet —, s ez az általános gyakorlat is —, hogy év végi részesedést csak az kaphat, aki a tárgyév december 31-én is a szövetkezet vagy a vállalat állományában van. Férje év köziben lépett ki, tehát az év végi részesedéshez való jogának elvesztésével számolnia kellett. Arra is van joga a munkaügyi szabályzatnak, hogy amennyiben az év végi részesedés összege nem éri el a tárgyévi bértömeg három százalékát, jutalom címén fizessék ki. A személyenkénti jutalmazást a munkáltató dönti el. A döntés ellen jogorvoslati lehetőség nincs. A munkáltató tehát nem önkényesen járt el. Nagy Mihály galább 135 napon át iskolai tanuló volt, vagy munkaviszonyban állt, az kivételes méltányosságból kérheti a gyermekgondozási segély folyósítását. LESZ POHÁR! Lapunk március 14-i számában „Reggeli” címmel cikk jelent meg, hogy pohár és szívószál hiányában zacskóból kell inni a tejet a nyíregyházi MÁV-állomáson. Az Utasellátó Vállalat területi igazgatója kivizsgálta a panaszt, — s mivel jogosnak találta — intézkedett, hogy az elárusító helyeken műanyag pohár és szívószál álljon rendelkezésére a vásárlóknak. Ennek betartására és folyamatos ellenőrzésére, nyomatékosan felhívta a nyíregyházi üzemigazgatóság vezetőjének figyelmét is. ELMARAD A KÁRTÉRÍTÉS Fórum rovatunkban „Dézs- ma” címmel olvasói .levél jelent meg, melyben egy nyíregyházi levélíró a külföldről érkező csomagok kézbesítésével kapcsolatban tett panaszt. A Debreceni Postaigazgatóság illetékese felülvizsgálta a nyíregyházi kézbesítő postahivatalok nyilvántartását. Megállapította, hogy a Svájcból érkező küldemények után nem történt „tudakozódás”. Olvasónkat személyesen is megkeresték, de konkrét adatok hiányában kártérítési eljárást nem kezdeményezhettek. AZ UTÁNFUTÓ ADÓJA L. Józsefné balsai levélírónk az Autósélet februári számából arról értesült, hogy a személygépkocsi utánfutó évi adója 500 kg önsúlyig 120 forint. Ezzel szemben a tanácson azt a felvilágosítást kapta, hogy az évi adó 960 forint. A megyei tanács pénzügyi osztálya értesítése szerint, a nem magánszemélyek tulajdonában lévő pótkocsik (utánfutók) adótételének a nyolcszorosát kell fizetni. Esetünkben tehát a 350 kilogramm önsúlyú utánfutó évi adója 960 forint. (Ez az ösz- szeg változik a pótkocsi önsúlyától függően.) Tanácsolják olvasónknak, hogy az utánfutó vásárlást minél előbb jelentse be a helyi tanácsnál, mert a késedelmes bevallás miatt bírságot kell fizetni.
