Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-08 / 106. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. május 8, Nem tűnnek el a divat süllyesztőiben „A könnyűzene talán legrégebben éneklő „művelői”, akik a magánéletben is egymáshoz tartoznak — immár 36 éve . . Azt hiszem, ha ezt a mondatot rejtvényformában tennénk fel, nemcsak az idősebbek tudnák a helyes megfejtést, hanem a legfiatalabbak is. Az örökzöld Homokórát, valamint a Hungária és a többi slágert már ők is ismerik. Záray Márta és Vámosi János negyven éve vannak a pályán. Mind a mai napig sikeresek, a változó divat őket nem érintette, nem tűntek el a „süllyesztőben”, gyakori szereplői a különböző kívánságműsoroknak. Legutóbb az MVMK-ban léptek fel — ismét nagy sikerrel. Ehhez nagymértékben hozzájárul, hogy kedvesek, közvetlenek, a közönség előtt nem Játsszák el a művésznő, művész úr szerepét, nem akarnak megközelíthetetlen sztároknak látszani, mindenkihez van egy kedves szavuk. Két fellépés között beszélgettünk, és — elsősorban arra kerestük a választ, mi a sikerük titka . .. — Nem tartozunk azok közé. akik nem szeretnek turnézni — mondja Záray Márta. Nagyon szívesen megyünk bárhová az országban. Mostanában a külföldi fellépéseket ritkítjuk — úgy gondoljuk, pályafutásunk során sokat utaztunk, most már átadjuk a teret a fiatalabbaknak. A hazaiak szeretete azonban nagyon jólesik. Hiába énekelnénk, ha nem vásárolnák lemezeinket, kazettáinkat. A nyíregyháziak is jó ismerőseink — legutóbb két évvel ezelőtt találkoztunk velük. Nagyon jó érzés hallani, hogy a gyerekek is ismerik számaink szövegét, éneklik azokat. Legutóbb három nagylemezünk is aranylemez lett, és ez még jobb munkára ösztönöz bennünket — Változatlanul sok levelet kapunk — veszi át a szót Vámosi János. Mi mindenkinek válaszolunk, a fényképen, plakáton kívül levelet is írunk és nincs erre külön titkárságunk. Nálunk ez úgy alakult, hogy Márta intézi ezeket az ügyeket, én pedig tárgyalok a lemezgyárra], intézem a fellépéseket. — Valaki egyszer azt kérdezte tőlem, meddig lehet ezt csinálni — említi a művésznő. — Azt feleltem: amíg tudunk újat nyújtani a közönségnek, amíg elfogadják azt a fajta zenét, amit mi csinálumi csinálunk. — Mi jelenti önöknek a ki- kapcsolódást? A horgászás — felelik szinte egyszerre. Évtizedek óta ez a közös hobbink. Amint van egy kis szabad időnk, irány Oroszlány, ott van egy kis horgásztanyánk. Szívesen végezzük a kerti munkákat is — ezek jelentik számunkra a tökéletes feltöltődési. Hajdú Gabriella „„.megnyírt fejjel adják el...“ Márpedig ái a pecsét hatalma Bécsben tanultak a borbélysebészek Voltak idők. amikor egy-egy pecsét hatalma, ereje döntött vagyonokról. emberek sorsáról, talán életéről is. Az átlagember ma érthetően keveset tud a pecséttanról!, régmúlt történeti korok e felbecsülhetetlen értékű emlékeiről. Pecsétes írásokat ma is gyakran kap az állampolgár — és ma sem mellékes ezek szerepe, súlya — még nagyobb volt a régi korokban. A pecséttan kutatói rég bizonyították, hogy a pecsét használata nálunk egyidős az államisággal. Már Szent István is használt pecsétet. Szent László rendelkezései szerint „a bíró bárkire ráküldheti” pecsétjét. „kivévén a papokat és egyházi személyeket, meg ispánokat”. Aki pedig a „bíró pecsét; jét” megveti, az idézésre elő nem áll. először és másodszorra öt-öt pénzzel „bűnhődjék**, harmadszorra azonban „veszítse ügyét és megnyírt fejjel adják el adósságáért” mint szolgát. Talán sokunk idegenkedése a pecsétes, hivatalos iratoktól, valami ősi beidegződésből, örökölt félelemből is táplálkozik, foghatjuk kisé derűsebbre a pecséttanban elénk táruló kuriózumok böngészését. Nemrég Jelent meg ugyanis Nyíregyházán egy kiadvány Bereg, Szabolcs és Szatmar megye pecsétnyomatairól és címereiről, mélyet a népfront megyei bizottsága — mint a honismereti mozgalom egyik gazdája — jelentetett meg. A kiadvány munkatársai Bene János, Csermely Tibor, Fehérvári Béla, Páll István és Takács Péter voltak. Ügy tűnik a pecsétek a korai időktől végig kisérték történelmünket és értékes adatokkal egészítik ki ismereteinket. Számos érdekességgel szolgál például a XIV. századbeli „átkos emlékű János deák” oklevél és pe- oséthamisitásairól, a Werbőczi által a Hármaskönyvben szereplő pecséthasználatról, a magán- személyek pecsétéiről, a vármegyék, mezővárosok, a paraszti közösségek pecséthasználatáról, a pecséteken látható_ ábrázolásokról és még sok kuriózumnak számító kérdésről szóló tanulmány. -'.ifit A kötetben 473 pecsétnyomat eleveníti meg a régmúlt időket. A mezővárosok többnyire gazdagabban illusztrált, finomabb vésetű. időben korábbra datálható pecséteket használnak. A másik élesen kirajzolódó különbség a nemesi és a paraszti (jobbágy) közösségek pecséthasználatában érzékelhető. A jobbágyközösségek pecsétjein leggyakoribb jelképábrázolás az eke, isztike, csoraszlya. sarló, ásó. kapa. a falura jellemző táji adottság — tölgy, mailek, erdő. hal, folyó, cserje, dinnye, búza, rozs. szőlő stb. kerül a pecsétmezőbe. A nemesi pecséteken viszont elengedhetetlen jelkép a kard. visszatérő motívum az ágaskodó, harcias oroszlán, a többnyire nyitott korona stb. A kutatók szerint az 1780-as évekig többnyire a mezővárosok, nemesi közösségek élnek a pecséttel. s csak ritkán a jobbágyközösségek. Viszont az 1790-es évek elejétől megszaporodnak a Jobbágyok pecsétel, amglyet a szakemberek a n. Józsefnek az örökös jobbágyságot eltörlő rendeletével hoznak összefüggésbe. Alighanem helyi kovácsok, vándor mesterek, laikus és kontár emberek, legtöbbször vándor cigányvésnökök, kovácsok készítik vásárokon a pecséteket pár óra, legfeljebb egy nap alatt falusi bírák, esküdtek megrendelésére, kívánság szerint vésve a szimbólumot és a köriratot. Sokszor tévedve, fordított betűformát kialakítva. girbe-gurba vonalakkal lezárva a pecsétmezöt. Egykor e pecséteknek hatalmuk, erejük volt, mint ahogyan van a mostani iratokon lévő pecsétjeiknek is. Kései utódaink viszont mint egy kor beszédes - dokumentumait fogják majd tanulmányozni, s nem kell tartaniuk attól, hogy „megnyírt fejjel adják el” őket. Mint ahogyan már nekünk sem kell tartani ettől. De a pecséteket, ma is komolyan kell vennünk . . . P. G. Talán kevesen tudják, hogy az „agyafúrt” kifejezés az ősi időkben született, amikor kezdetleges, de sokszor igen hatásos agyműtéttel gyógyították a beteget a táltosok, akik papi, orvosi, gyógyszerészi feladatokat láttak el egyszemélyben. Megyénkben is találtak a régészek a honfoglalás korából származó koponyákat, melyeken lékelés nyomai láthatók. Ezekről az érdekességekről is olvashatunk a „Mozaikok Szabolcs-Szat- már orvosi múltjáról” című megyei kiadású könyvecskében, melynek szerzője dr. Fazekas Árpád, aki évtizedek óta — hazai és külföldi levéltárak anyagai között búvárkodva — ássa ki az ismeretlenségből a megye orvostörténeti emlékeit. Külön fejezet foglalkozik „agyafúrt” őseink megmaradt koponyáival, s azzal az 1957-ben feltárt rétközbe- rencsi koponyalelettel, amelyről a régészek megállapították; „gyógyító célzattal lékelést, úgynevezett trepanációt végeztek, s a nyomáscsökkentés céljából eltávolított csontrészek helyét 90X60 milliméteres átmérőjű, ovális alakú ezüstlemezzel fedték”. A szakember — Bartucz professzor — megállapította: a honfoglaláskori koponya lékelések egy része nem háborús sérülés következménye, mint eddig általában hitték, hanem részben kóros folyamatok kezelésére alkalmazott sebészeti beavatkozások, melyek elég fejlett technikáról tanúskodnak. Az orvostörténész hozzáfűzi: sajnos a szegények valószínű kénytelenek voltak megelégedni a jelképesnek is mondható kopo- nyalékeléssel, vagy kisebb „felületi fúrással, kaparásos véséssel”, mert a komolyabb agyműtét sokba került és kevés volt az ügyes „sebész”. A megye orvostörténetét összefoglaló könyvben, sok egyéb mellett, a korabeli borbélysebészekről is találunk már-már feledésbe merült adatokat. Ezek szerint az első Szabolcsban gyógyító borbély, akinek a neve fennmaradt. Máthé borbély volt 1600-ból. Minden bizonnyal a tokaji Borbély ezéh működését 1607. gyénkben a nyírbátori Borbély ezéh működését 1607. január 31-én engedélyezte Báthori Gábor az ecsedi várban kiadott rendeletével. A korabeli adatok szerint Szabolcs vármegyében 1895- ben a foghúzással is foglalkozó összesen 56 orvosra 35 borbély jutott, azaz a betegek sorsa még a XIX. század végén is hozzávetőleg egyharmad részben a borbélysebészek kezében volt. Közülük nem egy — így a nagykállói Gáli Antal — nemcsak az ország nagy városait járta végig borbélysegédként, hanem Bécsben is tanulta a mesterséget. A borbélysebészetről, a tevékenységüket szabályozó rendelet így szól: ezek vér-r bocsátással foglalkozó egyének, akiknek túlnyomó része egyébként a borbélymesterséget is űzte. Kik voltak a leghíresebb szabolcsi orvosok? Hol tevékenykedtek az első szabolcsi ispotályok, azaz kórházak? Miért létesült a nyíregyházi barakk-kórház ? Miről ír Zay Annak Herbá- tiruma? Hol született az első magyar fülészeti könyv? Milyen egyiptomi hatások fedezhetők fel a szabolcsi bábaesküben? Kik raboskodtak megyénkből 1849- ben az osztrák börtönökben? Kik voltak az első mentők Szabolcsban? Milyen emlékek maradtak fenn a népi gyógyászatról? Ilyen és hasonló kérdésekre kaphat feleletet az érdeklődő a Jósa András Kórház-Rendelőintézet kiadásában megjelent kötetben. S igazat kell adnunk a szerzőnek, aki azt reméli, hogy a könyv nemcsak az orvos-egészségügyi szakembereknek, hanem általában a kultúrtörténet iránt érdeklődőknek is nyújt új ismereteket, s talán haszonnal forgathatják a turisták is, akik Szabolcs-Szatmár megye értékeit jobban meg akarják ismerni. Páll Géza BIKAGOLÁS TORREÁDOR MÓDRA: Először lép fel az arénában, és máris mintha csak új harcmodort próbálna meghonosítani, holott nem önszántából került ellenfele hátára a hagyományos áprilisi vásár idején rendezett viadalon. fl szerelem nem ismer falakat... Börtönnász a la Nyíregyháza A szerelem nem ismer határokat, pardon falakat, merthogy a minap egy férfi és egy nő örök hűséget fogadtak egymásnak Nyíregyházán, a Büntetésvégrehajtási Intézetben. Nincs nászinduló, nincs virág, a szigorú csend, fegyelem felett mégis egy meghitt hangulat emelkedik felül. A két tanú a börtön alkalmazottja, az anyakönyvvezető kicsit erőltetett mosollyal próbálja oldani a feszültséget. Az ember életében több olyan fontos állomás van, ami további sorsát döntően meghatározza. A párválasztás talán a legfontosabb. Vajon mi az, ami két embert összeköthet, mi adja a döntést ahhoz, hogy két idegen ember egymást így is elfogadja? —* Nem tudom, igazán nem lehet ezt megfogalmazni, — tétovázik az újdonsült férj az üvegfallal körülvett „beszélő” teremben. — Talán a legfontosabb a lelki, érzelmi kötődés. A feleség szelíden mosolyog, nem nagyon szól semmit. A férj tovább folytatja. — A tudat, hogy vár valaki odakinn. Egyébként nem hiszem, hogy mindenek fölött győzni keli a szexnek, a mi esetünkben ez például kizárt, hiszen még néhány évig itt kell lennem. Egyre inkább elbizonytalanodom, az egészet nem értem. Nincs útban a gyerek, lakást se kapnak, semmilyen előny nem származik a frigyből. Azért az is megfordul a fejemben, hogy végül is ez az ember rosszat tett, hiszen börtönbe zárták. Kételkedve nézek a feleségre. — De hát én szeretem — válaszolja természetes nyugodtsággal. (bojté) NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 17,00—18,30: Hétnyitó. Hétfői információs magazin. Szerkesztő: Gajdos László. NYÍREGYHÁZI VÁROSI TELEVÍZIÓ 20,00: FRIDERIKUSZ-SHOW (Vendégek: Bálint Attila SZOT- szóvivő, PA-DÖ-DÖ. Monyók Ildikó, Zorán.) (A műsor valamennyi vételi helyen egyidő- ben fogható.) MAGYAR TV 9,00: Képújság. — 9,05: Tévétorna nyugdíjasoknak. — 9.10: A ragyogó felfedezés. Amerikai dokumentumfilm. — 10.10: A HÉT (ism.). — 11,10: Delta. Tudományos híradó (ism.). — 11,35: Képújság. — 14.10—16,28: Televíziós Gyermekműsorok és Gyermekfilmek VHI. Kőszegi Szemléje. — 14,11: Lehoczki István. Kicsi és nagy. Bábgro- teszk. Vám. Ősbemutató. — 14,20: Üj cim-cim. Irodalmi rejtvényműsor gyerekeknek (ism.) Lázár Ervin. — 14,41: Milyenek a felnőttek? Dokumentumfilm (ism.). — 15,07: Krúdy Gyula: A komáromi fiú. Tévéfilm (1988) (ism.). — 16,30: Hírek. — 16,35: Déli videóújság. A Szegedi Körzeti Stúdió műsora. — 16,45: Stíri. — Hírek román nyelven. A Szegedi Körzeti Stúdió műsora. — 16.50: Hónapsoroló. XII/5. rész: Május. — 17,25: Emma és a nagyapa. Angol ismeretterjesztő sorozat. XII/5. rész: Május. — 17,35: Műsorajánlat. — . 17,40: Számadás. Gazdasági negyedóra. — 17,55: Három nap tévéműsora. — 18.00: Kalendárium 1989. Ismeretterjesztő magazin. —18,45: Reklám. — 18.50: Esti mese. Biga csiga és Batka manó. A hajóút. Csehszlovák rajzfilm. — 19.00: Üj cim-cim. Irodalmi rejtvényműsor gyerekeknek. A Csillaglány. — 19.20: Reklám. — 19,25: Közlemények. Műsorajánlat. — 19,30: Híradó. — 20,00: Reklám. — 20.05: Családi kör. Van de nincs. — 21.05: PaSz. Tulikov 1989. május 8., hétfő noráma. Világpolitika percről percre. — 21,50: Reklám. — 21,55: Elfelejtett katonák. Lábjegyzet a történelemhez. Dokumentumfilm. — 22.50: Híradó 3. TV 2 Sugár Ágnessel és Dömsödi Gáborral 17,00: Képújság. — 17,15: TV 2. Benne: Reklám. — Riportok. — Időjárás. — Zene. — A nevem: Bodza Klára. — Tévétorna. — 17,45: Mozaik. Telefonos játék. — 18,00: Hétfőn hatkor. — 18,25: Gyerekeknek! Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludak- kal. NSZK rajzfilmsorozat. Kalskrona kikötőváros (ism.). — 18,50: TV 2. — 19,00: A eha- teauvalloni polgárok. Francia tévéfilmsorozat. XXVI/19. rész. — 19,51: TV 2. — 20,00: Körzeti tévéstúdiók. — Budapest. — Pécs. — Szeged. — 20.55: TV 2. — 21,00: Híradó 2. — 21.20: TV 2. Benne: Reklám. — 21,30: Telesport. — 23,00: TV 2. — NapSKY CHANNEL 6,30: Üzleti hírek. — 7,00: Gyermekműsor. — 9,30: Játékos show műsor. — 11,00: Sullivanék. Filmsorozat. — 11.30: Magazinműsor. — 12,30: Gond-fórum. — 13.00: Egy másik világ. Amerikai filmsorozat. — 14.00: Hangszeres zene. — 15.00: Változó világ. Filmsorozat. — 16.00: Szeretni. Filmsorozat. — 16.30: Családi ügy. Vígjátéksorozat. — 17.00: Rockshow. — 18.00: Filmek. SUPER CHANNEL 7,00: Hírek. — 8,00: Egyveleg. — 15,30: Videóklip slágerlista. — 16,30: Forródrót. Telefonos kívánságműsor. — 18,30: Üj zenés show. — 19,30: Bűnügyi sorozat. — 20,00: Nagy völgy. Westemsorozat. — 21,00: Színházi műsor. — 21,45: Világhír- adó. — 22.00: Élet a Földön. — 23,00: Túlélés. Ismeretterjesztő sorozat. — 0,00: Egyveleg. TV 5 16,10: Teva. Tévésorozat. — 16.30: Főzőműsor. — 16,45: Gyermekműsor. — 17,30: Vetélkedő. — 18,00: Film. — 19,30: Csillogó papiros. — 20.00: Varietéműsor. — 21.00: Üj világ. — 22,00: Tvhíradó. — 22.35: Filmklub. — 23.25: Észak-Dél. — 23,55: Vállalkozó Rt. — 0,20: Biondi és társai. Interjú. SZOVJET TV 6,00: Hírek. — 6,20: Labdarúgó-szemle. — 6,50: Rajzfilm. — 7,00: A mi kertünk. — 7,30: Koncert. — 7.50: Az ember. — 8.50: Dokumentumfilm. — 9,40: A szocializmus országaiban. — 10,10: 1945. (verses összeállítás). — 11,20: Az állatok világa. — 12.20: Hírek. — 12,30: Filmelőzetes. — 13.30: Alekszej Ekim- jan. — 14,40: Nemzetközi műsor. — 15,40: A csend (film 1—2. rész). — 19.00: Híradó. — 19.40: Katonadalok fesztiválja. —21,55: Hírek. — 22.05: A vizbori magaslat (tévéfilm). — 23,25: Filmelőzetes. 0,25: Sz. Tulikov dalai. SZLOVÁK TV—1. 9,00: Szovjet mesefilm. — 10,25: Népdalok és táncok. — 11,00: Tévéjáték (ism.). — 12,25: Fúvószene. v— 13,00: Dokumentumfilm. — 13,45: A csehszlovák állami dal- és táncegyüttes műsorából. — 14,30: A Yanomamiovok életéből (dokumentum- film). — 15,35: Dal a fáról és a rózsáról (cseh film). — 17,00: Kerékpáros békeverseny. — 18,20: Esti mese. — 18.30: Dalok visszhanggal. — 19,10: A Vörös- kereszt. — 19,30: Híradó. — 20,05: A déli posta (szlovák film). — 21,40: Sporthíradó. — 22,00: Prágai szimfónia. —22,10: Zsukov marsall (szovjet portré- film FF). — 23,30: Zenés-szórakoztató műsor (az NSZK és a csehszlovák tévé közös műsora). SZLOVÁK TV—2. 10,00: A férfi, akit Brumtelesznek hívtak (tévéfilm). — 11,20—11,50: Katonamelódiák. — 15,15: A titokzatos sziget (tévésorozat). — 15,50: A moszkvai Kreml (szovjet dokumentumfilm 1. rész). — 16,20: Letty (angol tévésorozat). — 16,45: A nap percei. — 16,55: Zéman őrnagy (tévésorozat befejező része). — 18,30: A hét eseményei magyar nyelven. — 19,00: Torna. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Híradó. — 20,05: Dokumentumfilm a pozsonyi várról. — 20,30: Folklórműsor. — 21,00: Sportvisszhangok. — 22,00: Ne menj el nyári éjszakán (tévéfilm). 8., hétfő 19,00: A MI-KIS VAROSUNK. Radnóti. 16,00: ÉNEKES MADÁR. Bérletszünet! (Krúdy színpad.)
