Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-06 / 105. szám
1989. május 6. 5 Mit akar a DEMISZ Szabolcsban? Beszélgetés Juhász Ferenccel, a megyei KISZ~bizottság első titkárával 0 Nagy tapssal köszöntötték a küldöttek április 22-én, a késő esti órákban a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség — a DEMISZ — megalakulását. Azóta eltelt két hét, az érzelmek lecsillapodtak, a gondolatok érlelődtek. Most hogyan látod az új szövetség megalakulásának jelentőségét? — Jóllehet sokan úgy jellemezték, én nem szeretem azt a kifejezést használni, hogy történelmi tett volt. Ezt majd az idő dönti el. A kongresszuson tulajdonképpen a legköny- nyebben megtett lépést ünnepeltük, hiszen a munka dandárja csak ezután következik. Én lehetőségként értékelem ezt az eseményt. Olyan lehetőségként, amely a valós érdekek mentén szerveződő kisebb-nagyobb közösségeknek nyújt a hatékony politizáláshoz segítséget. A Mi a garancia arra, hogy az új szövet- ^ ség eredményesebben, hatékonyabban fog dolgozni, politizálni, mint elődje? — A KISZ XII. kongresszusa garanciát nem tudott adni, de nem is az volt a feladata. A szövetséget megkötő tagszervezeteknek kell biztosítaniuk a garanciát oly módon, hogy saját belső struktúrájukat, működési rendjüket, a politizálásban való részvételüket formálják úgy, hogy a tagok számára az elfogadható, vállalható és vonzó legyen. S végeredményben a tagok kötődése jelentheti majd az igazi garanciát. Ha ezt nem sikerül megteremteni, akkor még az apparátus 1—2 évig tudja működtetni a szervezetet, de azt követően megszűnik. a Sokan azt mondták a kongresszus után, ” hogy csak a név változott, de a vezetők személye és a szervezet a régi maradt. Te is osztod ezt a véleményt? — Nem, sőt rosszindulatú minősítésnek tekintem. Mégpedig azért, mert belső szándék, akarat, igény hívott életre egy olyan szervezeti változást, amely Európa keleti felében egyedülálló. Jelentős volt a kongresszus munkája azért, mert bizonyította, a fiatalok politizálni akarnak, részt kívánnak venni életük, sorsuk alakításában, formálásában. Jelentős volt azért is, mert a kongresszus megszabadult a demokratikus centralizmus működési elvétől. Az elmúlt időszakban a centrális elemek érvényesültek elsősorban, gátolva az érdekek feltárását és az önszerveződést. Jelentős volt azért is, mert új alapra tette a KISZ és a párt viszonyát. S ha már a vezetőket említetted, el kell mondanom, hogy jóval kevesebben lettek, a vezetőtestületbe pedig delegáljuk a tagokat. A régi vezetők közül megmaradt Nagy Imre és Gyurcsány Ferenc. Mindketten rendelkeznek politikai karizmával, ismerik a régit, amit meg akarunk haladni, s van elképzelésük az újra is. Lehet, hogy személyükben a régiek, de munkamódszerükben, stílusukban az új vonások a jellemzők. A Az új szövetség teljes neve: Magyar ^ Demokratikus Ifjúsági Szövetség. Ezt többen is megkérdőjelezték már, mondván, hogy a „demokrata” kifejezés az alternatív szervezetek (SZDSZ, FIDESZ) nevében is szerepel. A névválasztás valamilyen közeledést akar kifejezni? — Úgy érzékelem, a tagság körében nem az új név okozott zavart, hanem a régi megváltozása. Ez a név nehezen született meg a kongresszuson, 13 változat közül ez került ki győztesen. A saját álláspontom az, hogy a név másod-, harmadrangú kérdés, fontosabb a belső tartalom, a működés, hiszen az igazi kötődés ahhoz teremthető meg, s nem a névhez. A demokratikus szó szerepel az új szövetség nevében, s ez névbéli hasonlóságot mutat a ma még alternatív szervezeteknek hívott szerveződésekkel, azonban tartalmilag jóval kevesebb a hasonlóság. Azt hiszem, a demokrácia, mint alapérték ma mindenki számára fontos, szervezeti hovatartozástól függetlenül. • Amint az várható volt, a kongresszuson nagy vitát váltott ki a KISZ és a párt viszonyának a kérdése. Végül az együttműködési szabályzatba az a megfogalmazás került, hogy a szövetség nem fogadja el egyetlen párt irányítását sem. a programnyilatkozatban pedig az olvasható, hogy a politikájában és működésében megváltozó MSZMP-vel politikai szövetségre törekszik a DEMISZ. Ezekkel a megfogalmazásokkal mit akar tulajdonképpen kifejezni a KISZ jogutód szervezete? — Hadd említsek meg egy harmadik dokumentumot is. Az MSZMP március 29-i állásfoglalását, mely deklarálja a KISZ önállóságát, de birtokos jelzőt használ. Ha a három dokumentumot egymás mellé tesszük, a különbözőség szembetűnő. Ebből az következik, a pártnak önmagában is tisztáznia kell, hogy egy DEMISZ típusú ifjúsági szervezetet kíván-e magának. A programnyilatkozat szerint a KISZ-nek jelenleg potenciális szövetségese az MSZMP, de mivel tagolt, elsősorban a reformerőkben látjuk a szövetségest. Az együttműködési szabályzat hosz- szabb távra szól, s nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a szövetség más pártokkal is együttműködjön, s ha kell, azokkal politikai és cselekvési szövetséget kössön. Ugyanakkor az MSZMP-nek is lehetősége lesz arra, hogy kiválassza azt az ifjúsági erőt, mely az utánpótlását biztosítja, s politikáját segíti. Napjainkban nem' lehet statikus kapcsolatokat, szövetséget kialakítani, a társadalmi és közéleti változásokat figyelembe véve időről időre meg kell újítani, illetve változtatni. A Milyen visszajelzéseket kaptatok apárt- w tói a kongresszus után? — Háromféle reagálást különböztethetünk meg. Kisebbségben vannak azok a párttagok, akik azt mondták nekünk, hogy nélkülük meg fogunk fulladni, nem sok jövőt jósolnak nekünk. A második csoportba sorolhatjuk azokat, akik szerint a döntés indokolt volt, s együttműködést ajánlottak fel a későbbiekben. Van egy harmadik csoport is, ők abszolút közömbösek. A nevünkön és a működésünkön ékelődtek, de tartalmilag lényegeset nem tudtak mondani. A Az eddig egységesnek látszó megyei if- w júsági mozgalom most több tagszervezetre tagolódott. Van a megyei KISZ- bizottság. a Nyíregyházi Városi Szövetség, a VISZ záhonyi szervezete, az Ifjú Gárda megyei szervezete, s még néhány rétegszervezet. Bár általuk sokszínűvé lesz a mozgalom, ugyanakkor forgácsolódik az erő, hiszen többször érdekellentét is jelentkezik a tagszervezetek között. Valóban így van? — Most nyilvánvalóan azt a látszatot keltjük — s tevékenységünkkel még bizonyítjuk is —, hogy bizonyos értelemben egymással rivalizálva, a pillanatnyi érdeknek megfelelően akár még a másik rovására is igyekszünk pozíciókat elérni. Ezt rövid távú állapotnak tartom, amely nehezen lett volna elkerülhető egy olyan érdektagolt szervezet szétválásakor, mint a KISZ. Még fokozza ezt az is, hogy az irányítási struktúrából adódóan egy megyei szint volt minden igazság tudója, minden hatalom birtokosa, mely valószínűleg egyes területek, rétegek érdekeit sérthette. Ezek a problémák most mind felszínre kerüllek. Mégis azt gondolom, hogy a megyében meglévő szerveződések között hamarosan a politikai érdekek miatt fog szoros szövetség kialakulni, egymástól pedig megkülönbözteti őket a belső működési mechanizmus, a szervezeti felépítés és néhány speciális érdek. Ha úgy tetszik, ez a vajúdás időszaka, melynek az eredménye nem lehet kétséges, hiszen mi nem egymás ellenére szerveződtünk. 0 A KISZ XII. kongresszusa, mely átalakult a DEMISZ első országos gyűlésévé, határkövet jelentett az ifjúsági mozgalom történetében. Az új úton való haladás érdekében melyek most a legfontosabb feladatok? — A legelső és legfontosabb feladatunk az, hogy minél szélesebb körben adjunk tájékoztatást a kongresszusról, mi történt ott, milyen lehetőségeink vannak. A kételkedőket meg kell győzni arról, hogy a kongresz- szus csak a lehetőséget teremtette meg, tartalommal megtölteni nekünk kell. Fontos megteremtenünk továbbá a szervezeti és poiniKai onauosag garanciáit. Az egyesülési törvényből is adódóan el kell fogadnunk, ki kell alakítani programunkat, önálló belső működési rendünket. Ez annál inkább lényeges, mert a szervezet tényleges működése már csak ezek ismeretében értelmezhető, illetve formálható. Minderre igen rövid időnk van, ugyanis június 30-ig-a cégbíróságnál minden tagszervezetnek be kell jegyeztetnie magát. £ Amit elmondtál, az a szövetség negyven- valahány tagszervezetére érvényes. Szűkítsük a kérdést, s csak a megyei szövetségnél adódó feladatokról beszélgessünk. — A megyei szövetségnél szintén elvetjük a demokratikus centralizmust, mint a szervezet egyfajta szerveződési elvét. Úgy véljük, hogy megyei szinten is szövetséget kell kialakítani a városok, a nagyközségek és intézmények között. Biztosítani kell az adott szervezet maximális önállóságát, természetesen azokat a jogokat, amelyeket eddig a megyei KISZ-bizottság gyakorolt. Helyben kell dönteni arról, melyek a fő érdekek, tevékenységi formák, amelyekhez embereket, közösségeket lehet kapcsolni, illetve amelyeket az emberek érdekei hoznak létre. A szövetség megyei szintjén kimondottan és kizárólag az lesz a feladat, hogy megbízás alapján ellássuk a képviseleti feladatokat, s szakmai, politikai, mozgalmi szolgáltatásokat nyújtsunk. 0 Mondanál ezekre példákat is? — Szakmai szolgáltatás például az, hogy alternatívákat dolgozunk ki a városi, községi kisebb egységek működésére. Ez azért szolgáltatás, mert az adott közösség azt elutasíthatja, átdolgozhatja. A mozgalmi szolgáltatás alatt értem az építőtáborok szervezését, míg a politikai szolgáltatás az lehet, hogy például mi a párttörvénnyel kapcsolatosan előzetesen állásfoglalási javaslatot dolgozunk ki, vagy a hozzánk kapcsolódó szervezetek érdekképviseletét látjuk el. Nem úgy fogom fel az érdekképviseletet, ahogy az eddig működött. Nem tartható az, hogy a kapott jogosítványokkal — amelyeket például az ifjúsági törvény biztosít — csak mi éljünk. Az ifjúsági érdekképviseletet úgy kell kialakítani, hogy abban mindenki részt vehessen szervezeti hovatartozástól függetlenül. Q Befejezésül szóljunk még egy kényes témáról. Az elmúlt hónapokban sok vitára adott okot a költségvetési támogatás jogossága, valamint a KISZ-vagyon megosztásának kérdése. Ezekkel kapcsolatban még a mozgalmon belül is szélsőséges vélemények hangzottak el. Mindezt hogyan látod? — Először is tarthatatlannak érzem, hogy költségvetési támogatásban csak a KISZ részesüljön! Azt viszont indokoltnak és szükségesnek tartom, hogy az ifjúság valamennyi szervezete normatív módon részesüljön a támogatásból. Ez tőlünk keletre és nyugatra is így van. Ugyanakkor a KISZ vagyonának megosztásakor, esetleges társadalmasításakor különbséget kell tenni az állami támogatásból szerzett eszközök, vagyontárgyak, és a saját működéssel szerzett vagyon között. A szövetségi tanács döntése értelmében az állami támogatásból szerzett vagyon megosztása szükséges más szervezetek között, azonban például a KEMÉV közösségi munkavállalással megszerzett eszközeihez senkinek semmi köze nincs. 0 Köszönöm a válaszokat. M. Magyar László ... érdemei visszaidézni a szakszervezeti főtitkár május elsejei beszédének egyik passzusát. Ezt mondta: „A szak- szervezetek azokat támogatják ... akik a politikai diktatúra helyett nem a töke, a pénz diktatúráját kívánják bevezetni ..Nem tagadom, sokakkal együtt engem is megleptek ezek a szavak, amelyek igazságtartalmuk mellett is bizonyára vitát váltottak ki gazdasági körökben. Hallom az egyik kórust: „Ez a szemlélet homlokegyenest ellentétes azzal a törekvéssel, hogy a vállalatok, a gazdálkodó szervek önállóan döntsenek, s hogy ne korlátozza őket semmiféle külső beavatkozás. Miért papolunk akkor annyit a vállalkozói szellemről, a tőkebefektetésről, a piacorientáltságról, a nyereség elsődlegességéről, ha az ezzel járó tüneteket a diktatúra jelzővel pántlikázzuk...” Mi tagadás, van ráció ebben az érvelésben. Mégis úgy vélem, hogy a szónok szavaiban a dolog másik oldalát is sokan meglátták. Mert mit harsog a másik tábor? „Ké- nyük-kedvük szerint diktálnák a vállalatok, virágzanak a bankok, éppúgy, mintha a magyar gazdaság valahol az európai élvonalban teljesítene. Hogy létezik az: lassan üres az államkassza, a bankok meg osztódással szaporodnak, s a szemük sem rebben, amikor kimondják a kamatot?” A politikail diktatúra számos tünetét volt módunk megismerni az elmúlt évtizedekben, hol drasztikusabban, hol kifinomultabb formában. Ezzel szemben a tőke és a pénz diktatúrája legtöbbünk előtt még ismeretlen. Napi gyakorlati példákat is többen felhoznak. A legfrissebb: újra ijesztgetik az ország lakosságát a gyógyszer- gyárak, hogy felemelik az árakat, mert — (mint mondják — nekik is többe kerül az alapanyag. Vagy: emlékszünk még az utazási irodák akciójára, amikor egyik napról a másikra égbeszöktek az áraik, s a magyar turista, ha utazni akart, nem volt más választása, mint fizetni. Ugyanakkor: számos ilyen áremelésekben élenjáró vállalat magasrangú vezetői csak milliós nagyságrendben tudják elképzelni bruttó jövedelmüket! Ügyszintén e vállalatok jó részétől kerülnek ki a világ különböző részeire röpködő „üzletkötők” méregdrága repülő- és szállodai árakkal, és természetesen valutában. Üjabban hallani, hogy a gyakori áremelésekről ismert vállalat tízmilliókat helyez el különféle bankokban, amely busás kamatot, osztalékot fizet, mert a bank ezt a pénzt még nagyobb kamatért adja annak a termelő cégnek, amelyik rászorul. Máris bezárul a kör: a termelő- vállalat természetesen e magas kamat és banki nyereség minden fillérjét rárakja a termékre, és azt megfizetteti a fogyasztóval... A kör különböző pontjain pedig a gazdasági elit szépen tol- lasodik. Miért baj ez? A gazdasági életnek ez az alapképlete, itt nem a tőke és a pénz diktatúrájáról, hanem a kereslet és a kínálat törvényének érvényesüléséről van szó. Mondhatnánk persze ezt is, ha gazdaságunkban már általános volna az esélyegyenlőség. De nem általános. Vannak szerencsésebb éghajlat alatt létesült, később privilegizált vállalatok, cégek, amelyek úgy tesznek, mintha az államnak immáron semmi köze nem volna azokhoz az eszközökhöz, amelyet ők egykoron az indulásnál igénybe vettek. Aztán kifelejtödik a számításból, hogy egy sikeres gazdálkodáshoz a vállalat kerítésén túl olyan környezet is kívántatik, amelyben az adott cég virágozhat. S az ilyen gazdasági „vegetációhoz” egy egész ország így vagy úgy szolgáltatja az éltető „napfényt, vizet”, tehát nem külön kis sziget egyik ilyen termelőhely sem. Erről sem volna szabad megfeledkezni, amikor azokat a bizonyos bruttó milliókat leírják a bérjegyzékre, mert az ilyen jelenségek még akkor is a tőke és a piac diktatúráját sejtetik, amikor pedig a szándék is tisztességes, a gazdasági lépés is törvényszerű. II Kelet a Rbgyarország HÉTVÉGI MELLÉKLETE Angyal Sándor
