Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-29 / 124. szám

2 Kelet-Magyarorsxág 1989. május 29. Pénteken szombat? Rajtaütés a kenyérgyáron — Pénteken hogyan lehet Bzombat? — kérdezte egy nő a másiktól május 26-án (pénteken) Nyíregyházán, as egyik buszmegállónál. — Nézd — folytatta —, most vettem ezt kenyeret, de már szombati címke van rajta. Tényleg, a Nyíregyházi Sü­tőipari Vállalatnál pénteken hogyan lehet szombat? Délben már másnapra sülnek A Nyíregyházi Városi Ta­nács termelésellátás-felügye­leti osztályán megtudtuk, hogy a sütőipari vállalat és a tanács közötti megállapo­dás szerint a nagyobb ünne­pek előtt, vagy pénteken a 14 óra után sütött kenyerekre már tehetnek szombati cím­két. De azokat a boltokba csak szombaton szabad ki­szállítani. Ha az üzlet pót- megrendelést ad le, akkor előfordul, hogy pénteken már szombati címkével ellátott kenyereket kap, ami szabály­talan. Pénteken délután a Nyír­egyházi Sütőipari Vállalat IX. számú Kenyérgyárán „ütöt­tünk rajta’\ ahol a megérke­zésünkkor több tíz mázsa ke­nyéren volt szombati címke, de rengeteg ilyen kenyeret már ki is szállítottak. Előszállításnak hívják — Igen, a délelőtt gyártott kenyerek nagy részére is szombati címkét tettünk — mondja Ribóczi István gyár­vezető. — Május 26-án, pén­teken összesen mintegy 170 mázsa Alföldi és Fehér ke­nyérre került szombati cím­ke. De nem azért, hogy a ke­reskedelmet és a vásárlókat becsapjuk, vagy bosszantsuk. Ez az üzletek által május 27- re, szombatra igényelt meny- nyiség — pénteki előszállí­tással. Péntek kora délutáni pillanatkép a kenyérgyárból. egykilogrammos tömeg alat­ti súlyú kenyereket nem kell címkézni. Ilyen például a Csemege vekni. Tény, hogy a gyár terme­lési, szállítási lehetőségei, va­lamint a kereskedelem hely­zete, érdeke — melyben a lakosság magatartása is köz­rejátszik — bizonyos komp­romisszumra kényszerítő. De reméljük, belátható időn be­lül eljutunk oda, hogy az üzletekbe jótékony csalafin­taság nélkül is pénteken csak pénteki címkés friss kenyér lesz, szombaton pedig nem „másnapos” a friss kenyér. (cs. gy.) Késiül a nyíregyházi ifjúsági centrum # ................................................. Közösségi szórakozóhely a városközpontban Meglepődik, aki ritkán for­dul meg a nyíregyházi Váci Mihály művelődési központ­ban, és mostanában arra jár: intenzíven haladó, komoly átalakítási munkálatokat vé­geznek a most hét és fél éve átadott épületen. Főleg a földszinten serénykednek az építőmunkások, már most is nehezen lehet ráismerni az eredeti állapotokra. Mi indokolta, hogy az an­nak idején 160 milliótjá ke­rült építményhez hozzányúl­janak, éé most több milliós ráfordítással próbálják meg az igényeknek megfelelően még jobban hasznosítani? A ház gyakori látogatói tudják: eddig a földszinti részt csak úgy lehetett meg­közelíteni, ha előbb a foga­dószintre. azaz az első eme­letre érkeztünk. A földszin­ten rendezték eddig a jelen­tősebb képzőművészeti kiál­lításokat. Időközben átadták a szomszédban a Városi Ga­lériát, még egy másik galé­riára ilyen közelségben nincs szükség. Felvetődött vi­szont az a gond, hogy a fia­talok kinőtték a klubkávéhá- zat, amelyet táncos-zenés programok megtartására ter­veztek. Az is baj volt, ha a fiatalok zenéje túl hangos, és esetleg zavart egy másik rendezvényt. Ezt a két „szálat” kötötte össze Nagy Ferenc, az intéz­mény igazgatója, amikor úgy döntött: a régi galéria legyen a fiataloké, kapják meg ők a földszintet, lent kialakítan­dó külön bejáratokkal, szín­vonalas szórakozóhellyel. A földszint központi részén lesz a fiatalok tájékoztató szol­gálata, ahol kérdéseikre kaphatnak választ, vagy út­baigazítást pl. munkaalkal­m kit radíroz le? • Felhajtották a szoknyáját # Intervideo — szuper- műsorokkal makrói, elhelyezkedésről, jo­gi tudnivalókról stb. A mozi felőli részre beje­lentette igényét az Intervi- deo, kedvező bérleti feltéte­lekkel, szuperműsorok vetíté­sével, kölcsönzésével, árusí­tásával. A körúti oldalon lesz a presszó, a hozzá kap­csolódó területen rendezik majd a diszkókat. A díszlcút itt található talpát üveg­csempe burkolattal fedik, ezt alulról megvilágítják. A Bujtos felé néző sarkon a presszóhoz kapcsolódva nyá­ri időben „gombákat” he­lyeznek ki, ott lesz a terasz. Természetesen elkészítik a földszinten is a mellékhelyi­ségeket. Hallani olyan híreket: a sportcsarnok tervbe vette, hogy „leradírozza” a kon­certjeivel a művelődési há­zat, azaz átcsábítja a közön­séget. Nagy Ferencnek és a népművelőknek erről az a véleményük, hogy nem lehet szó konkurenciáról, hiszen a művelődési ház nem tud egyszerre háromezer embert fogadni, csak háromszázat. Ennyi ember itt jól elfér, viszont háromszázas néző­szám a sportcsarnoknak semmi, nagy koncerten any- nyiért a villanyt se érdemes bekapcsolni. (Reméljük, hogy nem egymás ellen, hanem valóban egymás mellett tud­nak majd dolgozni, működ­ni !) A földszinti átalakítás mi­att az első emeleti fogadó­szinten is lesznek változá­sok. A díszkút törzsét befe­dik, belőle egy kis pódium lesz. Felhajtották a több- emeletes térplasztika „szok­nyáját” — egyelőre. Alkotó­ja, Váró Márton szobrász- művész külföldön tartózko­dik, tőle függ, megengedi-e majd, hogy a most már fö­lösleges részt levágják? Itt kapott helyet egy bábos bu­tik, és ezen a szinten, a mo­zi felőli részen alakítanak ki egy üzlethelyiségnek al­kalmas teret. Szerepel a je­lenlegi tervekben az átalakí­tás nyomán egy könyvesbolt megnyitása. Eredményes gazdálkodásuk révén nem okozott gondot hozzáfogni az építkezéshez, plusz nyertek a pénzükhöz másfél milliót egy pályáza­ton az ÁISH-tól, így olyan mestereket tudnak megfizet­ni — ez látszik is a helyszí­nen —, akik nemcsak fel­vállalták a munkát, hanem valóban dolgoznak is. Biz­tosnak tűnik, hogy tartani tudják az ígért átadási ha­táridőt: azt mondják, szep­tember 1-jén birtokba veheti új közösségi szórakozóhelyét a nyíregyházi diákság és dol­gozó ifjúság. be Kell-e a halálbüntetés? Sóstói út, Stadion és Krúdy utca: Nem lesz több baleset, ...ha betartják az új forgalmi rendet — A kereskedelem így ké­ri — veszi át a szót Nyeste i Sándor műszaki vezető. — Ugyanis alapvető követel­mény, hogy a boltokban szombati nyitáskor megfe­I* lelő mennyiségű kenyér le­gyen. Ha az előszállítással nem élnénk, akkor lenne olyan üzlet, amelyikbe még szombaton délre sem jutna el a kenyér. Ugyanis szom­baton a más napokhoz képest dupla mennyiséget fele annyi idő alatt kellene legyártani és kiszállítani, ami képtelen­ség. — Az előcímkézés a keres­kedelem érdeke — folytatja Ribóczi István. — A vevők nagy része szombaton pénte­ki címkéjű kenyeret nem haj­landó megvásárolni, annak ellenére, hogy a termék ki­fogástalan minőségű. Így óriási kenyérmennyiség a bolt nyakán maradna. Ezért kérik az előrecímkézést. A több napos ünnepek előtt e gond, vagy kényszer még in­kább jelentkezik. A szakemberek elmondták, hogy megtörtént: egv'bolt 48 órás kenyeret árult (jóllehet erre a szabvány lehetőséget ad). De az már nem igaz, hogy a sütőipar kétnapos ke­nyeret szállított az üzletbe. jótékony csalafintaság? — A finom lisztfélékből sütött kenyerek minőségmeg­őrzési ideje minimum 48 óra, a fehér kenyerek és a söté- tebb lisztből készített kenye­reké pedig 72 óra, vagy an­nál több — közli Bernáth Jó­zsef, a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat főmérnöke. — Az Jogász körökben és má­sutt is egyre gyakrabban ve­tődik fel a kérdés: szükség van-e halálbüntetésre, vagy azt inkább el kell törölni? Erről néhány embert mi is faggattunk. íme a válaszok: A beszélgetőpartner ügyész: — Induljunk ki abból, hogy a súlyos bűncselekmény el­követőjét a társadalomból valahogyan ki kell vonni. Ennek egyik, s végső módja a halálbüntetés. Magyaror­szágon évente általában 2—5 halálos ítéletet hoznak. A sú­lyos, élet elleni bűncselek­mények elkövetőjével szem­ben szerintem indokolt ha­lálbüntetést alkalmazni. Vagy pedig az életfogytiglani bün­tetés valóban életfogytig, s ne húsz évig tartson. Mit mond a bíró? Egyes különösen kegyetlen, általános fölháborodást, döb­benetét kiváltó, vagy több emberen elkövetett súlyos, élet elleni bűncselekmény esetén indokolt a halálbün­tetéssel élni. — ön hozott már ilyen ítéletet? — Még nem, de a nyíregy­házi megyei bíróság által halálra ítéltekkel szemben én sem hoztam volna eny­hébb ítéletet. — Ezután két nyomozóval váltottam szót. — A halálos ítéletek ellen­zői egyebek között azzal ér-, veinek, hogy tévedés esetén jóvátehetetlen. Persze itt a tévedést ki kell zárni. Sze­rintünk, ha a halálbüntetést megszüntetnék, a gyilkosok röhögnének a markukba. — Aki a halálbüntetést el­lenzi, még nem volt ember­ölés helyszínén, vagy nem oltották ki hozzátartozója életét. Évente az országban körülbelül kétszáz szándékos emberölés, vagy ennek kí­sérlete történik. Ebben a ha­lált okozó súlyos testi sértés nincs benne. Egy gimnazista fiú vélemé­nye: — A halálbüntetés hülye­ség, ezért azt el kell törölni. Valami kicsi érték minden emberben van, meg aztán az élethez a gyilkosnak is joga van. Ember a másikat ne ítélhesse halálra, akármit is csinált. Egy nyugdíjas asszony: — Van aki megérdemli, hogy az életét elvegyék. Pél­dául az, aki kisgyereket megerőszakol, vagy ott volt a gyerekeit az emeletről le­dobáló apa. Az ilyen halált érdemel. Vagy az életfogy­tiglani büntetés tényleg ad­dig tartson, s a börtönből jó viselkedéséért se engedjenek ki hamarabb senkit. Egy villanyszerelő férfi mondja: — Aki megérdemli, bün­tessék halállal. Legyek akár én, akár más. Egyébként mindenki megölhetné a fél világot. Kell a halálbüntetés, pláne most, hogy terjed az egyre brutálisabb bűnözés. Tanár fiatalember: — A halálbüntetés eltör- lendő, mert az erőszak csak erőszakot szül. És két hazug ember egy ártatlant lehetet­len helyzetbe hozhat. Népművelő férfi: — Ha úgy nézem, mint hozzátartozó, azt mondom, nem kell halálos ítéletet hoz­ni. De ha kívülről, hideg fej­jel szemlélem, az a vélemé­nyem, a súlyos bűncselekmé­nyeknél a halálbüntetést fenn kell tartani. Különben jó néhányan úgy vélekedné­nek: hű, eltörölték, gyere Sa­nyi, rámoljuk ki az öreget a kert végén, s ha felébred, ne habozzunk... Cseiényi György Nagy vitára ad okot hóna­pok, évek óta Nyíregyházán a Sóstói út, a Stadion utca és a Krúdy utca kereszteződése. A szakemberektől, a környé­ken lakóig mindenki elmond­ta már véleményét, mégsem történt soha semmi. Bár a balesetek emberi figyelmet­lenségből, türelmetlenségből következtek be, úgy tűnik, „csordultig telt a pohár”, s az illetékesek lépésre szánták el magukat. Mint Angyal László, a vá­rosi tanács műszaki osztályá­nak vezétőhelyettese elmond­ta, május 25-én egyeztető ülésen vettek részt a megyei és városi tanács közlekedési osztályának szakemberei, a rendőrség, a Szabolcs Volán és a Közterület-fenntartó Vállalat képviselői. Megálla­podtak abban, hogy június 2-től, péntektől megtiltják a két alárendelt útról, a Stadi­on és a Krúdy utcáról a bal­ra történő nagy ívű kanya­rodást. Az egyeztető tanácskozás Az MSZMP Központi Bi­zottsága Lukács Györgyről elnevezett alapítványt ho­zott létre a marxista, szocia­lista eszmeiségű tudományos kutatás, nevelés, oktatás, a politikai ismeretterjesztés feltételeinek javítására. Az alapítványhoz bármely magyar állampolgár, illetve természetes és jogi személy csatlakozhat, pénzeszközzel, résztvevői tudják, hogy ezzel az intézkedéssel nem oldot­tak meg mindent. Éppen ezért a csomópontot egy hó­napig továbbra is megfigye­lik, s ha szükségesnek lát­ják, esetleg az egyenes to­vábbhaladást is megszünte­tik, s akkor a két utcáról csak jobbra kisívben lehet kifordulni. A végleges meg­oldást a csomópont átépítése jelentené. Több elképzelés is van arról, hogy a közelben lévő buszöblöt hová lehetne áthelyezni, a döntést megelő­zően azonban ezt még egyez­tetik a lakossággal a szakem­berek. Valószínűleg a június 2-án életbe lépő korlátozásnak lesznek ellenzői, de az illeté­kesek nem tudnak olyan in­tézkedést 'hozni, amely min­denkinek jó lenne. A forga­lomszabályozás célja, hogy a legveszélyesebb forgalmi helyzet szűnjön meg egyelő­re. Talán ebben sokat segít­hetnének a gépjárművezetők is. (mini) dologgal, vagy tevékenység­gel. Megyénk lakóinak, vál­lalatainak, intézményeinek, munkahelyi kollektíváinak is szól a felhívás, hogy se­gítsék elő az alapítvány cél­jának megvalósítását fel­ajánlásokkal, adományokkal. A felajánlott pénzösszegeket a 218—98—550 MNB szám­lára lehet befizetni. Vitorlás sportba jó kikötő épül a fonyódi hajóállomás szom­szédságában. A két méter mély vizű kikötőt — amelynek beruházási költsége mintegy 50 millió forint — kétszáz- negyven méter hosszú móló védi és a tőkesúlyos hajók fo­gadására is alkalmas lesz. Várják a támogatást Lukács-alapítvány alakult

Next

/
Thumbnails
Contents