Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-23 / 119. szám
1989. május 23. Kelet-Magyarország 7 A bor kénezése nélkülözhetetlen A mustot és a bort kéndioxiddal — kénezéssel — óvják meg a mikrobák okozta bőrbetegségektől és az oxidálódástól. A kéne- zéskor keletkező szulfi- tok azonban bizonyos allergiás, asztmás betegségben szenvedőkre életveszélyesek lehetnek. Ezért kaliforniai kutatók azt vizsgálták, hogy nem hagyhatnánk-e el a kéne- zést a borkezelés műveletei közül. Nyolc borfajtának hatvan mintáját vizsgálták. Volt közöttük fehér is, vörös is. A mustok egy- harmadát hagyományos módon kén-dioxiddal, egy- harmadát a szeszes italt nem fertőtlenítő, de az oxidálódását gátló nitrogén védőgázzal, a harmadik harmadát pedig az oxidálódását éppenséggel meggyorsító levegővel kezelték. Amikor a bor kiforrt, mindegyik csoportbeli mintának a felét a palackozás előtt kénezték, a másik felét nem. Egy év múltán a mintákat szakemberek minősítették. A nem kénezett borokat határozottan gyengébb minőségűnek találták: kellemetlenül barnás színük, és nemkívánatos zamatjuk és ízük volt. A legjobb borok azok lettek, amelyeket kétszer — mind must, mind bor állapotukban — kéneztek; ha erre csak egyszer került sor, a palackozás előtti volt a hatásosabb. Kísérletükből a kutatók azt a következtetést vonják le. hogy a jó minőségű borokat okvetlenül kénezni kell, jóllehet kívánatos, hogy azok minél kevesebb kén-dioxiddal menjenek végbe. Mire képes az agrárágazat (5.) A_ potenciált javító melioráció A megye talaj adottságai és a vízviszonyok az országostól kedvezőtlenebb lehetőséget teremtenek a mező- gazdasági termelésre. A legnagyobb belvízkárok okozta veszteség 1980-ban mintegy kétmilliárd forint. 1985-ben körülbelül egymil- liárd forint volt. Adottságunkból eredően a biztonságos termelésfejlesztés meliorációigényes. Ez magában foglalja a területrendezési, talajvédelmi, mezőgazdasági célú vízrendezési, öntözési és talajjavítási feladatok összességét. Eddig kevés az eredmény A megvalósult üzemi beruházások — a közcélú melioráció kivételével — szűk területet érintettek. Az V. ötéves tervben az Ecsedi láp és a Tisza II. meliorációjának befejezése és az ehhez kapcsolódó üzemek meliorációja került előtérbe. Kiemelt feladatnak tartottuk az ültetvénytelepítés, a rét-legelő és az átalakult szakszövetkezetek szükséges meliorációs munkáinak az elvégzését a közcélú vízrendezés mellett. Már ebben a tervidőszakban megfogalmazódott a térségi melioráció szükségessége a komplexitás biztosításával. Tervszerűségét azonban több tényező befolyásolta. így hiányzott az üzemközi és üzemi csatorna- kapacitás összhangjának hiánya. Az üzemi meliorációnál a fejlesztési források Aludni a fényben... A bőregerek legnagyobb hazai faja a közönséges denevér (Myotis myotis) is a barlangokban, odúkban talál otthonra. A mérsékelt égövi fajok téli álmot alusznak. Az azonban meglepő, hogy a szürkületi állat Fehérgyarmaton a Kis Ernő utcai emeletes lakóházak lépcsőházi villanylámpáját választotta tartózkodási helyéül. Több hónapos ott-tartózkodása jelzi, hogy álma zavartalan, sem a gyerekzsivaj, sem a fény, illetve hideg nem zökkenti ki; az egyetlen repülni tudó emlős ezen képviselőjét. Fütés-távkapcsolás Délnyugat-Angliában a brit rádiónak (BBC) mind a négy csatornáján továbbítható olyan sajátos jelnek a kisugárzását rendszeresítették, amellyel például bekapcsoltatható az egyedülálló, magatehetetlen öregek lakásának legalább egyik szobájában a hőtárolós kályha. Ezáltal a hidegre különösen érzékeny idős emberek megmenekülhetnek attól, hogy túlságosan lehűljenek. Azt, hogy a kül- • ső hőmérséklet mikor teszi szükségessé a kályhák be-, illetőleg kikapcsolódását, a helyi villamostársaság jelzi az ország áramszolgáltató központjának, s az kéri a BBC közép-angliai droitwichi adóállomását a jel kibocsátására. A rádió-távkapcsaló fogja, parányi tárában rögzíti, s annak megfelelően kapcsolja be, illetőleg ki a fűtőkészülékeket. Tervezik, hogy ezt a rendszert egész Nagy-Britanniára kiterjesztik. Vörőseltolódás mérése Az amerikai Smithsonian csillagászati obszervatórium kutatóinak jelentősen sikerült növelniük a színképvonalak a Pöld nehézségi erőterében bekövetkező vöröseltolódásának mérési pontosságát. Mint a korábbi hasonló kísérletek során, most is nagyon stabil adásfrekvenciájú hidrogénmézert juttattak csaknem függőleges pályán mintegy tízezer kilométeres magasságba.. A kutatók nagyon pontosan megmérték a mézersugárzásban jelentkező frekvenciaeltolódást, és ezen a módon 0,007 százalékos pontossággal igazolták az.Einstein általános relativitáselméletében megjósolt értékeket. szűkössége és megoldatlansága gátolta a munkát. A különböző és indokolt termelési célok megoldása a meliorációs keretet megosztotta, koncentrált felhasználást nem tett lehetővé. A megyei tanács vb. mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya koordinálásában az AGROBER nyíregyházi irodájának közreműködésével 1980-ban elkészültek a regionális koncepciós tervek, amelyek alapján a VI. ötéves tervidőszakra elfogadták a Felső-Szabolcsra és a Tisza-Szamosközre a térségi pályázatot 997 millió forintos beruházási ősz- szeggel. A megyei szinten előirányzott meliorációs beruházás 1497 millió forint volt, ezzel szemben 947 millió valósult meg. Térségi pályázat A megyében kijelölt három térségben a megye földterületének egyötöde terül el, a beruházó mezőgazdasági nagyüzemek használják a terület kilenctizedét. A beruházó mezőgazdasági termelőszövetkezetek száma Felső-Szabolcsban 11, a Tisza- Szamosközben 16, a Bereg- ben 10, továbbá 4 állami gazdaság. A meliorációs térségek kijelölésével a' térségen kívüli beruházások hátrányba kerültek, új induló munkák csak esetenként jöhettek számításba. összességében a VI. ötéves tervben megyei szinten területrendezés 52 ezer hektár, vízrendezett terület 38 ezer hektár, drénezett terület 5800 hektár, talajjavítás 17 ezer hektár területen valósult meg. A tapasztalatok szerint a meliorációval érintett területeken a fajlagos hozamok jelentősen növekedtek, a térségi komplex melioráció kedvező hatása elsősorban a szántóföldi növénykultúráknál mutatható ki. A komplex melioráció részleges megvalósulása is már lehetővé tette a szántóföldi növénytermesztés szerkezetének fokozottabb megváltoztatását. A VII. ötéves terv időszaka alatt eddig 33 400 hektár Szénportttzelís — aulában Az amerikai Generál Motors mérnökei szénportüzelésű gázturbinával végeznek kecsegtető kísérleteket. Az AGT—5 hajtómű leadott teljesítménye körülbelül akkora, mint egy sorozatgyártású V8 benzinmotoré, de jóval kisebb az önsúlya. Az új hajtóművet egy sorozatgyártású gépkocsiba építették be, parányi számítógéppel az égési folyamat megfigyelésére. A tüzelőanyagként felhasznált finom szénport a jobb első kerék felett, a motortérben elhelyezett tartályban tárolják. Légsűrítővel segített szivattyú juttatja folyamatos áramban s szénport a tartályból a motorba. A tartályban elhelyezett vibrátorok aka- dályozák meg a szénpor összetapadását. Villamos gyújtógyertyával fellob-' bántott nyújtóláng égeti el a szénport, amint bejutott az égéstérbe. területet érintett a meliorációs munka, 521 millió forint értékben, az időszak végére ez elérheti a 800 milliós bekerülés mellett az 50 ezer hektár nagyságot. MegkírdSIelezett hatékonyság A melioráció jövőbeli szerepének megítélése a hosz- szútávú prognózis egyik ellentmondásos területe. A melioráció fizikai szükségességét valamennyi szakértő elismeri, azonban a hatékonyság oldaláról erősen megkérdőjelezik. A prognózis készítői szerint a Tisza vasvári kistájban hosszabb távon sem indokolt a beavatkozás, míg a Rétköz hosszabb távon megvalósuló komplex meliorációt igényel. A Felső-Nyírségben és Középső-Nyírségben a defláció elleni védekezés a legfontosabb feladat, ez Alsó- Nyírségben a rendszeres mésztrágyázás és a mélylazítás a gazdaságos hozamfokozás titka, a nyírbátori kistájban a defláció elleni védekezés és a talajok szer- vesanyag-tartalmának növelése az indokolt, a mátészalkai kistájban a homoktalajok fásítással, erdősítéssel és homokjavítással hasznosíthatók. Egyéb talajain a meszezés és a szervesanyagpótlás jelentheti a termésbiztonság növelését. A. Tiszaháton és a szatmári kistájban komplex meliorációval érhető el jelentős termésnövelő hatás, az Ecsedi láp kistájban a láphasznosítás csak a tájvédelem és a gazdasági érdek kompromisszuma alapján lehetséges. A jelenlegitől eredményesebb mezőgazdálkodás a melioráció egyes elemeinek rendszeres alkalmazása nélkül azonban nem képzelhető el. A meliorációra fordítandó források felhasználása során minél kevesebbet indokolt költeni a pénzt emésztő műszaki berendezésekre. Ezzel szemben 15—20 ezer hektár évenkénti meszezésére és a mezőgazdasági terület 25—30 százalékos arányának 3—4 évenkénti mélylazítására nagy figyelmet kell fordítani. Pataky Csaba főmunkatárs megyei tanács Élet a sivatagban Földgömbünkön szinte körös-körül, az Egyenlítőtől északra és délre fűtő Rákté- rítő és Baktérítő mentén alakult ki széles sávban a Föld legszárazabb éghajlata. Ezek az úgynevezett zonális sivatagok. Gyilkos tájak. A forró sivatagok évi középhőmérséklete 20 C- fofc felett van. Ennek az éghajlati területnek a peremén, Szomáliában van a Föld legforróbb pontja: Lugh Ferrandi, ahol az évi középhő- ménséklet 31,1 C-fok. Az abszolút hőmérsékleti maximumok is rendikívüliek. Gyakori itt az 50 C-fok feletti hőség. A zonális sivatagokban mérik a világrékord melegeiket (Tripolitól délre el-Azizi- ában 58 C-fokot, Mexikóban San Luis Potosiban 57,8 C- fokot). A sötét színű, napnak kitett sziklák még ennél is jobbam felmelegszenek. Jellemző a csapadékhiány is: az évi csapadék mennyisége 250 milliméter alatt van (az Alföldön 600—800 milliméter), de például az Ataoama-siva- tag egyes vidékein több mint száz éve nem esett eső. Érthető ezért, hogy a sivatagokban a növény- és állatvilágot kevés faj alkotja. A sivatagban a növényzet fejlődését a csapadék csekély volta, az erős párolgás és a homok mozgékonysága gátolja, sőt bizonyos évszakokban lehetetlenné teszi. A bőséges napsugárzás, a kevés csapadéknak egyszerre való lehullása, valamint többfelé a sivatagi talaj nagyfokú termékenysége azonban kedvez a növényi életnek. A két-három hónapig tartó tavaszi esőzés időszakában szinte kivirágzik a homokos terület. De hamarosan beköszönt az aszályos, forró nyár. A növényzet egy része, az úgynevezett efemerek úgy alkalmazkodtak a szárazsághoz, hogy tenyészidejűk a legkedvezőbb időszakra esik. Ezek vagy teljesen elpusztulnak, és csak ellenálló magjaik vészelik át a szárazságot, meg a telet, vagy a föld feletti részük ugyan megsemmisül, de ők maguk gyökértörzsek és hagymák, formájában kivárják a kedvezőbb időt. A sivatagban élő növények egy másik részének nagy területeket behálózó, vagy a imély talajrétegekbe lenyúló, erősen fejlett gyökérrendsze- re vám, s így a nyári időszakban is elegendő nedvességhez jut. Kemény tövisekké vagy pikkelyekké alakult leveleik pedig — sőt vannak levéltelen növények is — a párolgás 'ütemét csökkentik. Ezeknek az úgynevezett xe- Tofita növényeknek az élete az aszályos nyárban sem szálkád meg: valódi sivatagi növények. A sivatagi növényvilág teszi lehetővé, hogy a félig kötött, vagy futóhomokos területeiket az állatok is benépesítik, hiszen a növényi részek képezik az állatok nélkülözhetetlen táplálékát. Érthető, hogy a sivatagban élő állatok legtöbbje növényevő, ezek közül a zöm a rovaroki közé tartozik: gyászbogamak, cserebogarak, hangyák, legyék, lepkék és hártyásszár- nyúak. Hz égési seb mélysége Az • orvosoknak kevés eszközük van arra, hogy megmérjék, valamely égés milyen mélyen hatolt be a bőrbe, s hogy alatta mennyi életképes bőr maradt meg. Márpedig mindezt fontos tudni ahhoz, hogy az égési sebet a lehető legkedvezőbben gyógyíthassák. Az Egyesült Államokban csaknem tíz évig tartó kutatómunka eredményeképpen sikerült egy olyan — ultrahanggal működő — készüléket létrehozni, amely már alkalmas arra, hogy emberen is kipróbálják. Ez 0,03 milliméteres pontossággal méri a károsodott bőr hatását. Egyiptom, Sínai-félsziget. A Szueztől 258 kilométerre fekvő Szt Katalin kolostor, amelynek Justitianus császár uralkodása idején i. sz. 527-ben megépített külső fala részben eredeti. * Nyitott motorházzal az új négyütemű Wartburg. (MTI Fotó)
