Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-23 / 119. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. május 23. Nyíregyházán Bevásárlóturizm us Beregi Baráti Kör .A Guszevben elindult valami Akik a Bereget vallják zülőíöldjüknek, nemrégiben zzal a szándékkal jöttek >ssze, hogy megalakítják a leregi Baráti Kört. A me- iyei művelődési központban nár az alakuló ülésen megMegjelent a Szemle A megmentett ttsláp Több hónapos, érthetetle- íül hosszú késéssel jelent neg a Szabolcs-Szatmári Szemle idei első száma, mely sok érdekes olvasni- alót kínál. A tanulmányok, ikkek rovatban például olvashatunk a polgári demok- atikus forradalom megyei iseményeiről, egy másik ákk pedig a Szamuely csa- áddal ismertet meg. Az jgyik írásban Jakab Antal »zoigál adatokkal a hazai református progresszió 1945 itáni történetéhez. A Szemle érdeklődési kőének szélesedését jelzi, hogy :ét dolgozatnak is a természetvédelem a témája. Oroszi Sándor a természetvédelmi törekvések megyénkben lőskorát dolgozza fel. Megis- nerhet jük a szinte páratlan- íak számító bátorligeti ős- áp megmentésének körülmé- ívéit, amely alig több mint >tven évvel ezelőtt kezdő- iött ei. Bátorliget volt a iel- .zabadulás után az első ter- nészetvédelmi terület, amely íz országban újrainduló természetvédelmi munka első állomását jelentette. Megyénkben, bár fogyadozó izámban. még mindig találgató jó néhány olyan fa, ímely méretével, a hozzá fű- :ődő legendákkal megérdem- i, hogy megemlékezünk ró- a. Ezeket sorolja fel cikkéin Barthá Dénes, Elmúlik a szégyenfolt Lavinaként görgeti maga előtt a guszevi lakóterület gondját a Nyíregyházi Városi Tanács. S a lavina természetéből fakadóan a problémák nőttön-nőnek és a nemrég még gondozott városrészből elmenekülnek a jobb érzésűek, átmeneti megoldásként sem fogadnak el ottani lakást az önálló otthonra várók. fogalmazták: arra szövetkeznek, hogy valamiképpen segítsék az ezernyi gonddal küzdő, ám csodálatosan szép vidéket. Célul tűzték a hagyományápolást, az egykori beregi szokások felelevenítését. Megnézték a Vallomások Beregről című videófilmet és megállapodtak abban, hogy az első, hivatalos ülést júniusban rendezik meg. Távolabbi terveik közt szerepel, hogy kirándulnak a beregi táj történelmi központjába, Beregszászra. Zömében értelmiségiek jöttek el a rendezvényre, de a szervezők örömmel látnak mindenkit, aki a beregi szülőföld iránt nosztalgiát érez és tenni is akar az ott élőkért. A közel 300 lakás megmentésére és a guszevi állapotok normalizálására két évvel ezelőtt körültekintő tervet készítettek. A már-már szociológiai mélységeket feltáró terv megvalósításához azonban a tanácsnak nem volt pénze. Viszont azzal is kénytelen mihamarabb szembenézni a város vezetése, hogy a mai ínséges időkben képtelen minden családot lakáshoz juttatni és a Guszevet szanálni. A vasúton túli városrészre hosszú távon is szükség van, éppen ezért normalizál ni kell az ottani állapotokat. Ezzel a határozott céllal rendeztek egy tanácskozási a napokban a guszevi iskolában. A városi tanács, a népfrontbizottság, a tanácstag, két cigány sző vétség, az ottani munkákban leginkább érintett közterület-fenntartó és ingatlankezelő vállalat, valamint a guszevi lakosok képviselői jöttek össze. re szóló programot szeretne megvalósítani. Ennek első lépéseként már ebben az év ben 20 millió forintot fordít a városrész legsürgetőbb teendőire. Mai áron számolva 76 millió forintból már elfogadhatóvá lehetne tenni a Guszevet. Rendőrőrs a telepen A tanácskozáson a jelenlévők elmondták: az 1989. január 1-jével megalakult rendőrőrsöt önkéntesek seItalra nyugtató Nyíregyháza, vasútállomás, vasárnap délután. Máriapócs felől piros vonat érkezik. A peront tömeg lepi el, de valahogy nem mozog, megakad. Nem véletlenül. A kövön barnaruhás fiatalember fekszik, körülötte nők állnak. A férfit két állomási dolgozó felemeli, és „gólya viszi a fiát módon” az állomás épülete előtt lévő kézikocsira teszik. Az emberek körülállták. — Vizet kellene hozni — szól valaki. Már itt is van. A hozzátartozói a férfi mellkasát masz- szírozzák. Egy nő sírva valami menyasszonyt emleget, aki miatt a férfi gyógyszert szedett be. Egy nő — aki az állomáson dolgozik — a fiatalember arcát, karját vízzel hűsítgeti, öblítge- ti. A fiú csuklóján vágási, vagy karcolási nyomok piroslanak. — Ne tessék körülállni, mert nem kap levegőt — szól egy férfi. — Mindjárt jön a mentő — válaszolják rá. — Nem baj, levegő akkor is kell neki — zajlik a párbeszéd. A közeledő mentőautó szirénája hallik. Hamar ideérkeztek. A vezetőfülkéből két férfi száll ki. Egyikük a fekvő férfi nyaki főerét megtapintja. — Menjünk — közli a társával. aki közben kiveszi a hordágy at. A fiút rá teszik, s hajts . . . A férfit a mentő.megérkezéséig Kintiak Veronika kocsifelíró igen odaadóan ápolta. — Mondta: vizet, vizet — hát vittem neki — említi. — Ha ilyen adódik, az ember segít. Előfordul, hogy az utasok rosszul lesznek, pláne ebben a melegben. — Az emberek gyakran beiszogatnak — közli Hidegkúti Miklós főrendész. Ebben a pillanatban egy asszony lép az irodába. Panaszolja, hogy egy öregember már jó ideje fekszik a parkban. A főrendész elindul, intézkedik. — Ritka az olyan nap, hogy ne történjen ilyesmi — újságolja Zsadányi Gyula állomási ügyeletes tiszt, aki értesítette a mentőket. A telefonig mint egy százméteres síkfutó — rohant. — Eszméletlen volt. igyekezni kellett — teszi hozzá. Nyíregyháza, mentőállomás. — A hívás 13 óra 42 perckor érkezett, s a beteggel 14 óra 2 perckor már a kórházban voltunk — tájékoztat R. T. mentőápoló. — A koesi&an a pulzus sát és a vérnyomását rendben találtuk. Az édesanyja szerint feltehetően gyógyszereket szedett be. A hívás előtt egy órával még semmi baja sem volt — állította "a mama. A kórház felvételi osztálya bejáratánál az „állomási” fiatalember hozzátartozói izgatottan állnak. Az ügyeletes orvos elmondta. hogy a beszállított férfi elég agresszíven viselkedett. Infúziót kap, nincs életveszélyben. Enyhe nyugtatót vett be. Meglehetősen sok szeszes italt is ivott. A kórterembe megyek. A fiú karjába infúzió csöpög. — Hogy van? — Nem jól — válaszolja félig álomban. A többi szavát nem nagyon értem. Nem vagyok hülye — ilyesmit mond, s alszik tovább. A rokonai hazainduínak. Valamelyest megnyugodtak. Hát. csúnya vasárnapjuk volt. Cselényi György Kifűrészefik a szarufát A legégetőbb kérdés a lakások felújítása. Közmegegyezésre jutottak abban, hogy differenciáltan : mpdér-- nizálják a lakásokat. Aki ugyanis kifűrészel) és eltüzeli a szarufát a padlásról, ,s ezzel közvetlen életveszélybe sodor sok családot, érthetőért nem kerülhet elsőkéül sorra! Bár a nagy többség érdeké-j ben leszögezték: az éfetye^' széiyt elhárító munkálatokat ezentúl is soron kívül'elyég- . zik. Vannak olyan családok' is, akik gondját viselik a lakásuknak, így joggá! számíthatnak arra, hogy a: hivatalos felújításnál az.'élre kerülnek, A guszevi állapotok' megszüntetésére a tanács öt évgítenék, hiszen a guszeviek többsége a közrendre szavaz. < Társadalmi munkában még az idén megépítik a játszóteret, ha a tanács ad, anyagot — mondták. F'ede.tí buszmegállót létesítenék az iskolánál, közmunkát5, ' szétvernének a szabad munkaerő foglalkoztatására. ; Felvetődött, bogy cigány népművelőre hallgatnának az ottaniak. : mégis- csak'jobban • ismeri az igényeiket, mint más. Szerveznének «gy. cigáprklubot,.S (. ezeket a tervekét' a két, cigány sző vétsék képviselői is támogatták. A hatóság szorgalmazza, hogy szerződésben vágj' magánkézben üzemeltessen Valaki égj- elfogadható .vendéglátó helyet, de, egyelőre senki nem remél hasznot a guszevi üzlettől. T. K. Elek Emil képriportja
