Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-16 / 113. szám

1989. május 16. Kelet-Magyarország 7 Az oldalt összeállította: SERES ERNŐ Miniöntözö-rendszer kistermelőknek Kevesebb vízzel többet termelni Több mint húsz éve an­nak, hogy ilyen kora nyári­nak mondható estéken nagy­apám fogta a locsolót, és többször fordulva a kút és a kert közöt, megöntözte a pa­lántákat, retket, hagymát. Ma már sokkal korszerűbb be­rendezések állnak a kiskert­tulajdonosok rendelkezésére ahhoz, hogy a növények mindennapi vízigényét ki­elégítsék. Ezek közül az egyik legújabb a Nadír-Na- mír márkanévvel fémjelzett öntözési rendszer, melyet a Nádudvari Kukorica és Ipa­rinövény Termelési Együtt­működés szakemberei fej­lesztettek ki. A Nadir csepegtető cső se­gítségével lehetővé válik, hogy az öntözés csak a szük­séges ponton történjen. A polietilén csőbe beépített víz­adagoló elem deciliteres pon­tossággal adja ki a vizet, és az akár naponta többszöri, kis vízadagú öntözés optimá­lis feltételeket teremt a nö­vény számára. Maga a cső savnak, lúgnak ellenáll, jól bírja a tiprást és ha valaki véletlenül elkapálta, egysze­rűen ki lehet toldani. A ki­lépő vízcsepp a talajra érve lefelé és oldalirányban ha­lad és „hagymaformát" alakít ki a növény gyökér­zete körül. A nedvesített zó­na függ a különböző talajok minőségétől és ez meghatá­rozza az egyes elemek lera­kásának távolságát. A rendszer másik tagja a Namír miniesőztető, amely használatával lehetővé vá­lik a gyümölcsösökben a lombkorona alatti precíz víz­adagolás. Mivel csak a szük­séges területre permetezi a vizet, így a sorköz folyama­tosan járható marad, nem zavarja az aktuális munká­kat és jelentős vízmegtaka­rítás érhető el a használatá­val. A miniszórófej-család több tagját is kifejlesztették a gyártók, ezért többféle ön­tözési feladatra is alkalmas­sá tehető a rendszer. Uvegházakban kiválóan al­kalmazható a csepegtető és az esőztető rendszer kombi­nációja, mert nemcsak vizet, hanem tápoldatot is képes a talajba juttatni. A nádudva­riak kísérletei azt is mutat­ták, hogy a Nadír-Namír ön­tözőrendszer használata ese­tén jelentős , termésátlag-nö­vekedés érhető el, például almapaprikából a hektáron­kénti 100—200 mázsa helyett 480—520 mázsa termett. RÉGI ÓLBAN GOMBATENYÉ­SZÉT. Kedvelt a laskagomba Fe­hérgyarmaton. Sokan próbálkoz­nak a termesztésével. A Tömött­vár utcában Kánya Antalék a régi ólban rendezkedtek be las- kagomba-termesztésre. Táptalaj­nak szalmát szecskáznak, majd főznek, a szaporítóanyagot ötlite­res üvegekben, a főváros közelé­ből egy állami vállalattól rende­lik. Beoltás után a műanyag zsá­kokra vágott lyukakon bújnak elő a gombák. A jó termés érde­kében a hőmérsékletet és pára- tartalmat rendszeresen ellenőrzik, A hűvösebb időkben a fűrészpo­ros kályha segíti a gazdát. A termést a helybeliek háztól meg­veszik, kilogrammonként 70 fo­rintért. Az érés szakaszos, egy- egy beoltott zsák spórái kétszer- háromszor teremnek. A zsákok tartalmát később a sertések ta­karmányozására hasznosítják. (Molnár Károly felvétele) A Nadír-Namír bemutatóját május 11-én tartották a nyír­egyházi AGROKER Vállalatnál. Az érdeklődőknek el­mondták, hogy az öntözőrendszer a vállalatnál már meg­rendelhető, a szakemberek a kertnagyságnak és az öntözé­si célnak megfelelően állítanak össze egységeket és adnak szaktanácsot. A KITE szaktanácsadója azt is elmondta, hogy az egyes elemek kombinálhatok tetszés szerint, a rendszer részben vagy teljesen auto­matizálható és így éjszaka is használható. Mivel precíz be­rendezés, ezért ennek megfe­lelő bánásmódot igényel. Al­kalmazásának egyetlen kizá­ró tényezője a víz magas vas­tartalma, mert ez az egyetlen, amit nem tudnak kiszűrni. A kezdeti beruházási igénye nagy, de hosszú élettartamú és a magasabb termés gyor­san megtéríti. Szilágyi Zsuzsa A dohány jól jövedelmező növény Palántaneveléstől kiültetésig — Apnlás és védekezés Szabolcs-Szatmárban (de főként Szabolcsban) a dohányter­mesztésnek szinte évszázados hagyománya van. A jól jövedel­mező ipari növény fajtában, termesztéstechnológiában, de terme­lői szektorában Is sokat változott az utóbbi évtizedekben. A szek­torváltásra például jellemző, hogy a kisüzemi termelést felváltot­ta a nagyüzemi, de most túlsúlyban újra a háztáji, a kisüzemi termelés a jellemző. Ezért Is nem érdektelen, ha egyszer-egy- szer a dohánykertészettel is bővebben foglalkozunk. A dohánykertészek szerint egy- egy termőtájban a talaiszerke- zet. kémhatás, tápanyag-, víz- és levegőgazdálkodás egyértelműen meghatározza a nagy szakértő­met kívánó munka sikerességét. A könnyű, humuszban szegény, semleges vagy enyhén savanyú homoktalajok a cigarettadohá­nyok termesztésére a legalkal­masabbak. A homokos vályog és vályogos homok területek 2—3 százalékos mésztartalom. s sem­leges kémhatás esetén, de jelen­tős humusztartalmat feltételez­ve, a szivar- és pipadohányok számára a legkedvezőbbek. Az újabban egyre közkedveltebbé váló Burley 29 és a SupdT*Bur- ley jó termőképessége és ter­mésbiztonsága viszont a homo­kos vályog, illetve az agyagos vályogtalajokon a legnyilvánva­lóbb. Leveleik világosbarnára és barnára színeződnek. szövetük vékony, finom erezetű. Mindenképpen tartsuk szem előtt, bogy az egyoldalú, túlzott mértékű nitrogéntrágyázás ked­vezőtlenül hat a levelek minősé­gére. A harmonikus foszfor­utánpótlás biztosítja a gyors fej­lődést és az időben történő érést. A kálium a növény élet­működésének szinte valamennyi részfolyamatát kedvezően befo­lyásolja. A dohány alá közvet­lenül ne adagoljunk istállótrá­gyát. hanem az elővetemények szerves trágyázását biztosítsuk. A dohányt palántaneveléssel, majd szabadföldön termesztjük. A gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a palántane­velés mintegy 6—8 hetet vesz Igénybe. Ez idő alatt megfelelő­en fejlett, kiültetésre alkalmas, erős gyökerű, 16—18 cm hosszú­ságú. 4—7 erőteljes és egészséges levelekkel rendelkező dohánypa­lánták nevelhetők. A palántane­velésnél igen fontos a dohány­betegségek, elsősorban a do- hányperonoszpóra elleni véde­kezés. A kórokozó spóráinak csí­rázásához és a növénybe törté­nő behatolásához cseppfolyós vízre van szükség. A betegség lappangási ideje a palántaágyak­ban mindössze 5—7 nap, a szán­tóföldön viszont már 12—15 nap. A spórák képződéséhez 16—20 fok hőmérséklet. bőséges har­mat vagy csapadék és 70 száza­lék fölötti légnedvesség szüksé­ges. Ha a levegő páratartalma IDŐSZERŰ KERTI MUNKÁK IParadicsompalántázás szakszerűen A bőségesen hulló májusi csa­padék kellően feltöltötte a talaj vízkészletét. Amennyiben ősszel alaptrágyaként egy-két kilo­gramm jó minőségű istállótrá­gyát dolgoztunk be a talajba, úgy feláshatjuk a paradicsom- ágyások humuszban gazdag föld­jét. Ha mi magunk neveltük a paradicsompalántákat, úgy 7—8 nappal a kiültetés előtt meg­kezdhetjük a palánták edzését. A paradicsom tenyészterületét aszerint kell megválasztani, hogy milyen típusú fajták magvaiból neveltük a palántákat. A törpe típusú paradicsomfaj­tákból négyzetméterenként négy­öt tövet célszerű kiültetni. Ez azt jelenti, hogy 65X40, vagy 60X40 centiméteres sor- és tőtá­volságot alkalmazunk. Természe­tesen, ha az ágyások mérete megengedi, úgy 90-f40X40-es ikersoros elhelyezést is biztosít­hatunk növényeinknek. Amennyiben determinált növe­kedésű fajtáink vannak, úgy na­gyobb térállást kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy egy négy­zetméterre legfeljebb három nö­vényt ültethetünk. Házikertek­ben hagyományos telepítés ese­tén 80X40 centiméter, ikersoros Növényegészségügy Elűzzük meg a „veszélyes” kártevők elszaporodását A nagy- és kisüzemi mezőgaz­dasági termelésre vonatkozó nö­vényegészségügyi rendelet, köte­lezően írja elő az úgynevezett veszélyes károsítok elleni véde­kezést. Megyénkben a hagyományos mezőgazdasági kultúrák — a téli alma és a burgonya — védelme, valamint a jelentős exportszállí­tások növényegészségügyi elő­írásai kiemelik a burgonyabogár, az amerikai fehér szövőlepke, valamint a kaliforniai pejzstettí elleni védekezés jelentőségét. Az áttelelt burgonyabogarak érési táplálkozása közvetlen lombkártételt okoz burgonyá­ban. A tömeges tojásrakás és tarrágás megelőzése érdekében, a bogarak ellen Bancol 50 WP 0,06%-os, Zolone 85 EC 0,15%-os, Decis 2,5 EC 0,05%-os, Fendona 2 EC 0,05%-os, vagy Fendona 10 EC 0,02%-os oldatával védekezhe­tünk. Az amerikai fehér szövőlepke hernyófészkeinek megjelenése gyümölcs- és egyéb lombos fá­kon, cserjéken (pl. juhar, eper, bodza), a közeli napoktól vár­ható. A fertőzött ágrészek eltá­volításával. megsemmisítésével, növényvédő szer alkalmazása nélkül is hatékonyan mérsékel­hetjük a kártevő felszaporodását. Nagyobb felületre kiterjedő fer­tőzés esetén vegyszeres védeke­zést a szövedékek kialakulását megelőzően végezzünk Bi 58 EC 0,1%-os. Zolone 35 EC 0.15%-os, Decis 2,5 EC 0.05%-os vagy Fen­dona 2 EC 0.05%-os oldatával. Virágzó fák. cserjék környezeté­ben — a gyűjtögető méhek kí­mélése érdekében — a Bi 58 EC-t ne alkalmazzuk, és a kezelést a többi készítménnyel lehetőleg a késő délutáni, kora esti órákban hajtsuk végre. A nagyüzemi és házikerti gyü­mölcsösökben is felszaporodott a kaliforniai pajzstetű. Vizsgálata­ink alapján lárváik megjelenése május végén várható. Felszapo­rodásuk megelőzése érdekében, a szétszéledő lárvák ellen, a jel­zett időszakban Bi 58 EC 0,1%- os. Zolone 35 EC 0,15%-os vagy Pirimor 50 DP 0,06%-os tömény­ség oldatát alkalmazzuk. — Sza- bolcs-Szatmár megyei Növény­egészségügyi és Talajvédelmi Ál­lomás. ültetés esetén viszont 120-Í-40X40 centiméteres lehet a tenyészte- rület. Egy pillanatig-se okozzon gon­dot, ha palántáink megnyurgul­tak. Ilyenkor is a szokásos mély­ségben helyezzük el a növénye­ket, csak éppen a megnyúlt szár­részt enyhe szögben lefektetjük a talajra, -mivel a paradicsom szára, ahol földdel betakartuk, teljes hosszában meggyökerese­dik. Jelentős mértékben megnövel­hetjük a palánták növekedési se­bességét, ha Tomasol paradicsom starterrel (egy kedvező hatású műtrágya-készítménnyel) öntöz­zük be a kiültetett palántákat. Tapasztalt kertészek szerint: a 0,5 vagy 1 százalékos oldatból 3—4 deciliter tökéletesen elegendő tö­venként. Virágzás és terméskö­tődés esetén a növények öntözé­sét célszerű megismételni. Kövessük nyomon a cseresznye és meggyfák legveszedelmesebb kártevőjének a cseresznyelégy­nek a megjelenését. Köztudott, hogy a cseresznyelegyek imágóit (kifejlett alakjait) a sárga szín csalogatja. Ezért ha sárga színű, ragasztóanyaggal bekent megfi­gyelőlapokat helyezünk el a fák koronájának külső felületére, úgy a legyek rárepülnek e csap­dákra, s beleragadnak a madár­lép típusú ragasztóba. Igen ha­tékony a cseresznyelegyek ellen, a környezetbarát Zolone 35 EC (1,75 1/hektár dózisban) ködsze- rűen kipermetezve. Azokban a szőlőültetvények­ben, ahol az előző évben szőlő- orbánc- és lisztharmat-fertőzést észleltek, 0,2 százalékos Dithane M—45 és 0,1 százalékos Kara- thane FN—57 kombinációjával célszerű permetezni. Ha szőlő- ilonca-kártételt észlelünk, mely atkafertőzéssel is párosul, 0,1 százalékos Bi 58 EC kiszórása ja­vasolható. Rózsatöveinket megtámadhat­ják a levéltetvek, ekkor a Bi 58 EC a kellemetlen szívókártevők ellen is rendkívül hatékony le­het. A permetezések során ma­gunk és környezetünk védelme érdekében a munka- és baleset- védelmi óvó rendszabályokat szi­gorúan tartsuk be. Széles Csaba lecsökken — 30—40 százalékra és á hőmérséklet megemelkedik, legalább 28—30 fokra —. a be­tegség terjedése szinte magától megáll. Megelőző védekezésként köd- szerűen kipermetezve biztonsá­gossá teszi a palánták fejlődé­sét a 0,2 százalékos Antracol WP-vel végzett kezelés. A do- hányperonoszpóra tüneteit vi­szonylag könnyű felismerni — különösen palántakorban — mert az egymás mellett álló beteg nő*- vénykék levelein sajátos sárga foltok jelennek meg. A levél­szélek lefelé pödrődnek. különö­sen szembetűnőek a gyűrődések a levélalapoknál. E jelenségeket a levelek hullámosodása követ­heti. A beteg foltoknak megfele­lően a levelek fonáki részén, ké­kes árnyalatú szürkés penész- gyep jelenik meg. Ha nem is­mételjük meg az antra colos per­metezést, úgy a fertőzött növé­nyek elrothadnak. A palánták ápolási munkáihoz tartozik a kiültetést megelőzően, legalább 8—10 nappal korábban végzett edzés. Ilyenkor a fóliát egyre hosszabb időre felteker­jük, az öntözést csökkentjük. Az utolsó 2—3 napban már egyálta­lán ne borítsa fólia a palántá­kat. A kiültetést megelőző na­pon a palántákat ismét jól be­öntözzük. majd Antracollal ke­zeljük. A palánták ültetése kert- szerűen elmunkált, porhanyós, gyommentes talajba történjen: 0,7—1,1 méterszer 0,3—0.4 méter sor- és tőtávolságra. Amennyiben szükségessé válik, a geronoszpóra elleni küzdelmet nem szabad abbahagyni. Sze­rencsére e veszedelmes kórokozó elleni küzdelemben már sziszte­matikus (a növénybe felszívódó, s abban elterjedő készítmények) gombaölő szerek is rendelkezé­sünkre állnak. Ilyen például a Ridomil Zineb 58 WP (2 kg/ha), vagy a Sandofan Z (2,5—3 kg/ ha). A készítmények megelőző (preventív) hatása a szisztemi- kus komponens és a kontakt komponens, szinergista. azaz összegeződő fellépése mintegy 10 napig meggátolja a kórokozó be­hatolását a növény szöveteibe. Á hajtásválogatás, gyümölcsritkítás Feladatok a szőlőben és a barackosban Mint az várható volt, a fagy alaposan lelassította a szőlő hajtásnövekedését, sok rügy ki sem hajtott. A no­vemberi (1988) fagykár ott volt nagyobb, ahol az ültetvényt nem szakszerűen kezelték. Ezeken a helyeken csak mér­sékelt termésre lehet számí­tani. A késői fakadás miatt rö­vidül a tenyészidő, ezért a munkákat időben kell elkez­deni. Fontos munka a hajtás­válogatás. A tőke igyekszik pótolni az elhalt részeket, de az időjárás is elősegítette a hajtások tömeges előtörését. Fiatalítsuk a lugaskarokat Csak azokat a hajtásokat hagyjuk meg, amelyekre va­lamilyen okból szükségünk van. Különösen fontos, hogy az idősebb, tápanyag szállí­tására már alig alkalmas lu­gaskarokat fiatalítsuk. A fe­lesleges hajtásokat szedjük le, mert a tápanyagot és a napfényt csak elhasználják, rontják a hasznos részek fej­lődését. Egyes kertekben tapasztal­ható a szőlőlevélatka kárté­tele, várható a szőlőilonca a szőlőmoly megjelenése, főleg azokon a helyeken, ahol a tavaszi lemosó permetezés elmaradt. Kedvez az időjá­rás a szőlőperonoszpóra meg­jelenésének is. Ezért célszerű a növényvédelmi munkákat elkezdeni. Néhányan biztosan felfigyeltek arra is, hogy az idén nagyobb tömegben je­lent meg a szőlőeszelény. Külön védekezést nem igé­nyel, mert a fenti kártevők elleni védekezés csökkenti a szőlőeszelény kártételét is. Érje a napfény Az őszibarack termesztése nem jelentős megyénkben, de A nyíregyházi mezőgazda sági szakközépiskola tanulói hajtásválogatást és gyümölcs­ritkítást végeznek az ősziba­rackosban. a házikertek kedvelt gyü­mölcse. Hozzáértéssel, fe­gyelmezett technológiával eredményesen termeszthető ez a gyümölcs, a fa élettarta­ma elérheti a 15—20 ével. Érdemes elvégezni a hajtá­sok megválogatását, ritkítá­sát a barackosban is. Az egymást keresztező, a korona belsejébe törő hajtásokat cél­szerű kimetszeni. Általában úgy rendezzük a hajtásokat, hogy a korona belsejét, a gyümölcsöt a napfény jól érje. At idén, ahol virág volt, ott a terméskötődés is jó. Célszerű megvizsgálni a kötődött és fejlődésnek in- dut gyümölcsök számát. Ha túl sok a gyümölcs, akkor a ritkítást kell végezni. Ritkítani A nyers, fogyasztásra szánt gyümölcs csak akkor adható el, ha darabos, jó színeződé- sű és zamatos. Ezt segíti elő a gyümölcsritkítás. Egy-egy termővesszőn a fa kondíció­jától függően 3—5 termést célszerű meghagyni. Akik őszibarackot termesztenek, tapasztalhatták, hogy a le- vélfodrosodás évek óta káro­sítja az ültetvényeket. A sa­ját tapasztalatom szerint a rügyfakadás előtt 2 százalé­kos bordói lé a leghatásosabb szer az őszibarack tafrinás levélfodrosodása ellen. Na­gyon fontos, hogy a perme­tezés lemosásszerű legyen. Ebben az időszakban az Orthocid 50 WP használható a betegség ellen. Filep Lajos kertészmérnök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents