Kelet-Magyarország, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-11 / 84. szám

1989. április 11. Kelet-Magyarorsxág 7 Megyei Növény egészségügyi és Talajvédelmi Állomás Előrejelzések Megelőző védekezés a körté­iévé! bolha ellen A pontozottszárnyú körtele­vél bolha az utóbbi években a körtefák legveszélyesebb kárte­vőjévé vált. Az ellene való vé­dekezést már a nyugalmi idő­szakban célszerű megkezdeni az áttelelő alakok gyérítésével. Idén a rendhagyóan korai kita­vaszodás azonban a gyümölcs­fák korai fakadásához vezetett. A télvégi lemosó permetezés, ,,az áttelelő alakok gyérítésé­nek” elmaradása miatt, a ked­vező időjárási körülmények kö­zött már most tömeges a kárte­vő nőstényeinek tojásrakása. A fertőzött fákon szabadszem­mel is jól látható, pálcika ala­kú, sárga tojások gyérítésére viszont a körtefák fehérbimbós állapotáig van lehetőség. A vé­dekezést finomított vazelin ola­jat tartalmazó Agrollal végezhet­jük, a jelenlegi fenológiai ál­lapotban 2 százalékos, vagy fe­hérbimbós állapotot közvetlenül megelőzően 1,5 százalékos tö­ménységben. A kezelést lemo- sásszerűen, a fák teljes fedettsé­gét biztosítva hajtsuk végre! Az új agrár- politikáról A megyei kertbarátok és kistenvésztők szövet­sége szervezésében már­cius 31-én rendezték meg a kisárutermelők fóru­mát. Az agrárpolitika megújításának koncepci­ójáról Bacsu József a me­gyei pártbizottság osztály- vezetője tartott előadást. Szó volt az idei értékesí­tési és felvásárlási árak­ról, az árrendszer tovább­fejlesztéséről. A vitában többen hangoztatták, hogy a kistermelés és áru- értékesítés nagyobb biz­tonságára van szükség. Talajfertötlenítés a pajorok miatt A májusi cserebogár fejlődé­se, egyéb kárositókhoz viszo­nyítva hosszabb időt vesz igény­be. A bogarak rajzását követő­en lárváik a talajban két évig fejlődnek, így az újabb nemze­dék megjelenése a rajzást köve­tő harmadik évben várható. A megye területén a kártevő két törzse első, illetve másod­éves lárvaként telelt a talaj­ban, 60—80 centiméter mélység­ben. A felmelegedés hatására a pajorok közelítenek a felszín­hez és lágy- illetve fásszárú növények gyökereivel táplálkoz­nak. A két törzs által veszé­lyeztetett terület a Nyírség, melyben a törzsek elterjedési területei szorosan illeszkednek, sőt átfedik egymást. Így 1989- ben, a tájegységben összefüggő, nagy felületen kell számítani a cserebogárpajorok kártételére. A veszélyeztetett kultúrák el­sősorban a zöldségnövények (pl. paprika, paradicsom, ká­posztafélék), a szamóca, vala­mint szántóföldi kapás kultú­rák (dohány, burgonya). Vetést, palántázást, ültetést megelőzően talajfertőtlenítéssel előzhetjük meg a későbbi kár­tételt. A talajfertőtlenítő szerek közül a Basudin 5 G-ből, vagy a Buvatos 5 G-ből négyzetméte­renként 3,5 grammot kell egyen­letesen kijuttatni és a talajba dolgozni. Kisebb felületen növeli a készítmények hatását a kezelt felület néhány napos lezárása (pl. belocsolás, fóliás taka­rás). Nagyobb területen kedve­zőbb a hatás, ha a bedolgozás nedves talajállapot mellett törté­nik. A kezelés Indokoltságáról ta- tajlakó-felméréssel győződhe­tünk meg. Lényege, hogy a te­rület néhány pontján 30—40 cen­timéter mély mintagödröket ás­sunk, és átvizsgáljuk a kiemelt földet. Amennyiben a pajorok egyedszáma a mintagödör felü­leti nagyságát figyelembe véve négyzetméterenként meghaladja az 1—1,5 darabot, célszerű a ke­zelést végrehajtani. A talajfer­tőtlenítést az említett készítmé­nyekkel vetést, ültetést megelő­zően legalább 7—10 nappal vé­gezzük el. Időszerű kerti munkák Magvetés, palántázás, permetezés Április van. megsokasodnak a kerti munkák. Itt az ideje, hogy a fűtetlen fóliasátorban miután a retket felszedtük — a paradicsom számára készítsük el az ágyásókat úgy. hogy négyzet- méterenként 6—8 kilogramm jól érett istállótrágyát, vagy. jó mi­nőségű komposztot terítünk le. Ne feledkezzünk el a szerves trágya dúsításáról sem. mert 4—5 dekagramm kénsavas káli és 8—9 dekagramm szuperfoszfát kiszó­rásával és talajba dolgozásával erőteljes kezdeti fejlődést bizto­síthatunk növényeinknek! Görögdinnye Tápkockákba vethetjük a gö­rögdinnyét. A tápkocka közepébe fúrt lyukba legalább két egész­séges, kitűnő csírázási erélyű magot helyezzünk. A dinnye­magvak* csírázása akkor indul meg. ha a talaj hőmérséklete a 12 Celsius fokot már elérte. A dinnyét magvetésről szaporítva április második dekádjában cél­szerű fészkesen vetni. A fészekkészítés módja, hogy a kijelölt helyeken 15—20 centimé­ter mélyen a talajt kitermeljük és 2—3 kilónyi érett istállótrá­gyát adagolunk a fészekbe, melyre kb. 10 centiméter vastag­ságú jó minőségű termőtalajt te­rítünk úgy, hogy az egybeessék a talaj felső szintjével. A fenn­maradó földből fészekszegélyt építünk, azzal a megfontolással, hogy a fészek alapzatának enyhe dél felé irányuló lejtést biztosítsunk. A korai fajták te- nyészterülete 150X150 centiméter, az erőteljesebb növésű, hagyo­mányos fajtákat pedig 200 X200 centiméter sor- és tőtávolságra ültessük. Hasonlóak a feladata­ink a patisszon, vagy „csillagtök” nevelésénél is. Bár itt meg kell jegyezni, hogy a szabadföldi ve­tést április közepétől június vé­géig folytathatjuk. 80X80. vagy 100X100 centiméteres tenyészte- rületet biztosítva a fészkek szá­mára. Pázsitfelújítás Nagyszerű lehetőség kínálkozik a pázsit felújításához, illetve ha még nem volt üdén zöldellő gyepfelület a kertünkben, úgy a fűmag vetéséhez. A kipusztult foltokra, illetve a gyep telepíté­sére négyzetméterenként 4—5 de­kagramm magot kell kiszórni, az ősszel felásott, majd simára el­munkált talajfelszínre. Mindig magunk előtt vessünk, tehát hát­rafelé haladjunk, majd deszka­lappal lelapogatjuk és gondosan beöntözzük a területet. Amennyi­Még egyszer a riolittufáról ásványi anyag fokozza a termést írás jelent meg lapunkban a riolittufa-őrleményröl. Levélben, telefonon -es. személyesen sokan érdeklődtek, egyrészt a felhasz­nálás módjáról, másrészt a be­szerzési lehetőségekről. A riolit- tufát az Észak-magyarországi Kőbánya Vállalat bodrogkeresz- túri üzemében bányásszák. In­formációnk szerint az őrlemény beszerzésére a vállalat tarcali és bodrogkeresztúrl üzemében van lehetőség. A kisárutermelők 5—2« és 4« kilogrammos csoma­golásban, 21—48 illetve 55 forin­tos áron vásárolhatják. (Az őr­leményt 25 százalékos Áfa ter­heli.) A riolittufa-őrlemény termés- fokozó, talajjavító hatásáról ko­rábban részletesen beszámol­tunk. Akkor közöltük:, hogy az ásványi anyag felhasználói zöld­ségből, gyümölcsből a korábbi­aktól bővebb termést takarítot­tak be, a növények jobban tűr­ték a szárazságot, a fák kondí­ciója javult. Most levélíróink kérésének eleget téve a riolittu­fa-őrlemény felhasználás meny­nyiségéről és módjáról közlünk információt. Homok és vályogtalajokon, szántóföldi növények és zöld­ségfélék, illetve szőlő- és gyü­mölcsültetvények alá a célszerű és hatásos mennyiség négyzet- méterenként 0,5—li,0 kilogramm őrlemény. A kiszórt anyagot igény szerint 0—15 centiméterre a talajba munkáljuk. Palántázott növényeknél ültetőgödörbe, táp­kockába, talajjal elkeverve az ajánlott adagolás 5—10 dkg. Primőr a fólia alatt Két évtizede már, hosry Bodó Ferencné Fehérgyarmaton jö­vedelem-kiegészítésként zöld­ségtermesztéssel foglalkozik. A fólia alatt télen sem szünetel a munka, a fűrészporos kályhá­val melegített légtérben fejlőd­nek a primőráruk és a kiülte­tésre szánt palánták. A saláta most kevésbé sikerült, viszont a paradicsom-, paprikapalánták jó jövedelemmel biztatnak. Bo­dó Ferencné szakcsoporttag, a fehérgyarmati elárusítóhelye­ken közismert kisárutermelő. Felvételünkön a zöldségter­mesztő unokájával gondozza a szabadföldbe hamarosan kiül­tethető palántákat. (Molnár Ká­roly) ben szükségessé válik, az öntö­zést feltétlenül ismételjük meg! A szőlő metszése és a venyige kihordása után a károsítok el­pusztítása érdekében Szulfur 900 FW-vel (4—5 liter/hektár). vagy Neopollal 3 százalékos tömény­ségben. áztatásszerűen permetez­zük le a tőkéket. Az aimafákat zöldbimbós állapot előtt, majd pirosbimbós állapotban, liszthar­mat és varasodás. valamint sod­rómolyok és atkák ellen: 0,2 százalékos Polyram combi + 0,4 százalék Szera és 0,1 százalékos Bi 58 EC kombinációjával véd- hetjük meg. Szamóca A kajszit, a cseresznyét és a meggyet fehérbimbós állapotban a levélfoltosságok, a levéllyuka- csosodás és a monilia ellen 0.2 százalékos Dithane M—45-tel, a barackmoly és a sodrómolyok, valamint az araszoló hernyók ellen 0,2 százalékos Ditrifon 50 WP-vel kezeljük. Amennyiben cseresznyefáinkon fekete levélte­tű telepeket észlelnénk, rovarölő­szerként a 0.1 százalékos Bi 58 EC-t permetezzük ki. Az ősziba­rack tafrinás levélfodrosodását 0,3 százalékos Orthociddal küzd- hetjük le. A szamóca virágzat fejlődésé­nek kezdetén a levélbetegségek ellen 0.2 százalékos Dithane M—45-öt, a sodrómolyok és at­kák ellen pedig 0.1 százalékos Bi 58 EC-t használjunk. Ha nagyon erős az atkafertőzés, úgy 0,3 szá­zalékos Mitac 20 bevetése is szó­ba jöhet. A permetezések során magunk és környezetünk védel­me érdekében a munka- és bal­esetvédelmi óvó rendszabályokat szigorúan tartsuk be! Dr. Széles Csaba Hétvége a kiskertben Saját saláta az asztalra Kemény egy hónap áll a márciusi kedvező időjárást kihasználó kiskerttulajdono­sok mögött. A Tiszavasvári úti zártkertben Görömbei Laj őst, míg a sóstóhegyiben Járó Sán­dort kérdeztük arról: hol tar­tanak a tavaszi munkákban? Görömbei Lajos: — Második éve használom a kertet, las­san sikerül betörni. Tavaly 150 kilogramm műtrágyát, az idén 50 mázsa istállótrágyát kapottá föld. Egyébként nem panasz­kodhatok — elég jól állunk a munkákkal. Túl vagyunk az ásáson, a veteményezésen. Ez utóbbi már szépen zöldül. El­ültettük a csemetéket is: megy- gyet, cseresznyét, barackot, mandulát és körtét. Most van egy kis idő megpihenni a ker­ti munkákban, így a kerítést szépítgetem. Ültetik a krumplit a Tisza­vasvári úti zártkertben. Járó Sándor: — Mindig van itt mit csinálni. Három nap szabadságot vettünk ki a fele­ségemmel és most megpróbál­juk utolérni magunkat. Már­cius elején felhúztunk két fó­liasátrat (2,5x10 m), amibe sa­látát, retket, paradicsomot, paprikát, karalábét vetettünk. A salátából és a retekből már ettünk. Az ásásnak és a vete- ményezésnek a nagy részén már túl vagyunk a szabadban is. Csináljuk a helyet a virágok­nak. Amint ezzel végzünk, hozzákezdünk bővíteni a kis­házunkat, mert már kicsi a szaporodó családunk számára. (sz. a.) Lapszemle Mitől lesz több a meggy? A Phyl-Set-kezelés tapasztalatai A magyar kertészek és kert­barátok hetilapjában (1989. áp­rilis 6. szám) dr. Bubán Tamás (GYDKFV Állomása Üjfehértó) a meggy gyümölcskötődés-növe- lésének újabb tapasztalatairól számol be. A Phyl-Set-tel kezelt nieggyültetvények hektáronként Szőlő-, gyümölcstelepítéskor az ültetögödörbe a 0,5 kilogramm riolittufát érett istállótrágyával, illetve komposzttrágyával és ta­lajjal keverve adagoljuk. Meg­lévő ültetvényeinknél célszerű felhasználás, ha a fák tányérja alá az őrleményt 0.5—1,0 centi­méter vastagon terítjük és a ta­lajba sekélyen bemunkáljuk. Agyagtalajon az őrleményből négyzetméterenként 1.0—1,5 ki­logramm kiszórása a célszerű. Itt a bemunkálás 0—20 centimé­ter legyen. Palántázott növé­nyeknél is növelni kell az ada­got ültetőgödörként. tápkocka­ként a felhasznált mennyiség 10—IS dekagramm legyen. Szőlő vagy gyümölcsfaültetéskor az ültetőgödörbe ennél a talajtípus­nál is elegendő a fél kilogramm riolittufa. A gyümölcsfák tá­nyérja alá kiszórandó mennyi­ség viszont több legyen, u—1,5 centiméter vastagon terítsük az ásványi anyagot és sekélyen munkáljuk a talajba. Egyéb területeken, palántane­velésnél (zöldség, virág és dOr hány) a riolittufából négyzetmé­terenként 1—2 kilogrammot szórjunk ki. Üveg és fóliaházi zöldségtermesztésnél a kiszórt mennyiség négyzetméterenként 1—1,5 kilogramm legyen. Konténe­rek és egyéb nevelő-haj tató edények használatakor a talaj­hoz 2f0 százalékos mennyiségben bekeverve alkalmazzuk az őrle­ményt. A riolittufa-őrlemény ismételt kiszórására (talajba juttatására) szántóföldi növényeknél 3—5 év múlva, üveg- és fóliaház eseté­ben 2—3 év múlva van szükség. A riolittufa nem méreg. Mun­kaegészségügyi szempontból mérsékelten veszélyes, élelme­zésegészségügyi szempontból veszélytelen, környezeti ártalma nincs. A munkaegészségügyi mérsékelt veszélyesség megelőz­hető védőkaliap. munkaruha, gu­micsizma és gumikesztyű hasz­nálatával. Azok, akik a riolittufa felhasználásáról bővebb infor­mációt, vagy a felhasználásban közreműködést igényelnek, a DATE Termelésfejlesztési Inté­zethez fordulhatnak. S. E. 2—3 tonnával adtak nagyobb termést, mint a kezeletlen gyü­mölcsösök. A nagykállói Nyír­ség Mg. Tsz. 1988-ban a kezelet­len területeiről hektáronként Pándy-meggyből 4,58, újfehértói fürtösből 8,99, cigánymeggyből 3,76 tonna termést takarított be. Ezzel szemben a Phyl-Set- tel kezelt területeken hektá­ronként Pándy-meggyből 7,51 tonna, új fehértói fürtösből 10,87 tonna, cigánymeggyből 5,48 tonna termett. A cikk szerzője írásában hang­súlyozza, hogy az újabb tapasz­talatok szerint a kezelést cél­szerű módosítani. Az ajánlás eredetileg úgy szól, hogy Phyl- Set-permetezést (hektáronként 10 tablettás adaggal) kétszer végezzük el: 50 százalékos szi­romhulláskor és 6—7 nappal az első permetezés után. Most ajánlatosabb a második kezelést valamivel későbbre, a csészecső- repedés idejére időzíteni. A csé­szecső repedése a gyümölcskez­demény virágzást követő gyors fejlődésének kísérőjelensé­ge. Körülbelül két héttel a vi­rágzás után jól felismerhető. A kezelési idő módosítása nem eredményez több gyümölcskö­tődést, viszont a gyümölcsmé­ret egyenletesebbé válik. Más szóval az egyöntetűséggel javul a minőség és a piaci ítéletben ez ma elsődleges szempont. A kutató ismételten felhívja a termelők figyelmét, hogy a Phyl- Set nem csodaszer. Megfelelő eredményt csak akkor lehet el­érni, ha a tablettákhoz mellé­kelt kezelési utasítást a fel­használók következetesen végre­hajtják. Kedvező ár, nagy hatásfok Növényvédő szerek Japánból A tavasz beköszöntével hagyo­mány már, hogy a nyugati vegy­ipari óriáscégek, melyek növény­védő szerek előállításával és for­galmazásával is foglalkoznak, ilyen tájt szakmai bemutatók­ra, előadásokra invitálják a növényvédelemben jártas ha­zai mezőgazdászokat. Teszik ezt azért, hogy a felhasználók­kal minél szélesebb körben megismertessék új, korszerű készítményeiket és hasznos gya­korlati jó tanácsokkal szolgál­janak a gazdaságos felhaszná­láshoz. A japán Sumitomo Corporation képviseletében Horn András tar­tott a napokban vetítéssel egybe­kötött előadást a nyíregyházi AGROKER Vállalatnál. Beveze­tőjében kitért arra, a felhasz­nálók ma már rákényszerülnek arra, hogy az azonos hatásfokú kemikáliák közül az olcsóbbikat, a gazdaságosan felhasználhatót válasszák, de egyetlen készít­mény sem élvezhet elsőbbren- dűséget, hiszen a piacon sok hasonmás készítmény van jelen egyidőben. Elsődleges kívána­lom, hogy a növényvédő szerek legyenek környezetkímélőek, ne okozzanak maradandó károso­dást a természetben. Több szer együttes alkalmazásával lehet elérni, hogy a kártevőkben ne alakulhasson ki az ellenálló ké­pesség. Üj, környezetbarát rovarölő szer a Bancol, mely a burgo­nyabogár, a gabonafutrinka, a szőlőmoly és az almamoly ellen hatásos védelmet nyújt. Alapve­tően különbözik a hagyomá­nyos rovarölő szerektől, hiszen megkíméli a kártevők termé­szetes ellenségeit, így a katica - bogarat is. A Bravo és a Daconil eredményesen alkalmazható gom­baölő szer, a paradicsom, a bur­gonya és a kalászosok gombás megbetegedései ellen véd. Gyü­mölcs, szőlő és zöldség ültetvé­nyeken használható a Danitól atka- és rovarölő szer, mely kü­lönösen akkor gazdaságos, ha az atka és a rovarkártevők el­leni védekezés egybeesik. A Nissorun szintén atkaölő, de a hasznos ragadozó atkákat nem pusztítja el. A rovarok áttelelő és nyári „tojásait” viszont meg­semmisíti, így a lemosó perme­tezés a gyümölcsösökben el­hagyható, ha a Nissorun mel­lett dönt a felhasználó. Cs. Zs.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents