Kelet-Magyarország, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-07 / 81. szám

4 Kelet-Magyaromig 1989. április 7. Roham a valutáért (Folytatás az 1. oldalról) de csak egyharmaduk igé­nyét tudták kielégíteni. A kishatármenti forgalomnak köszönhetően óriási mérték­ben ' megnövekedett a Szov­jetunióból érkezők száma is — hetente 30—40 csoportot fogad az iroda. Sokan bosszúsan távoztak szerdán az OTP egyébként nagyon szépen átalakított új, Dózsa György utcai ügyfél- szolgálati irodájából — BC- számlájukról ugyanis nem tudtak valutát kivenni. Pás­kai Jánost, a betét- és érték­osztály vezetőjét kérdeztük meg, mi volt az oka. Elfo­gyott a valutájuk, ők sem számítottak ekkora „roham­ra”. A Minisztertanács megtárgyalta Önkormányzat a társadalombiztosításban (Folytatás az 1. oldalról) A Minisztertanács ülését követően Marosán György szóvivő tájékoztatta a hazai és a, külföldi újságírókat a kormány előtt szereplő napi­rendi pontokról. A társada­lombiztosítás új irányítási és szervezeti rendszeréről szóló törvénytervezet kidolgozását indokolva rámutatott: az 1989. január 1-jével létreho­zott Társadalombiztosítási Alap, a jelenleg is működő társadalombiztosítási rend­szer működésének törvényes feltételeit meg kell teremte­ni. A kormány úgy ítéli meg, hogy a jövőben a társada­lombiztosítás területén is fo­Taxis és rendőrök különleges esete Budapesten Nem mindennapi színjáték zaj­lott le a szerdáról csütörtökre virradó éjszaka Budapesten, a íí. kerületi Rómer Flóris utcá­ban. Az indulatokat érthetetlen módon felkorbácsoló ügy szerep­lői taxisok és rendőrök, akikről hosszú ideje úgy hírlett. kölcsö­nösen jó kapcsolatokat ápolnak a főváros közrendjének védelme érdekében. Az éjszakai közjáték egyik érintett fele a II. kerületi rend­őrkapitányság, amelynek vezető­je, Szabó György ezredes a kö­vetkezőképpen eleveníti fel a történteket^ röviddel 23 óra után a kapitányság gépkocsizó rend­őrjárőrei felfigyeltek egy sza­bálytalanul várakozó taxira. Az autó akadályozta a bekanyaro- dást a Rómer Flóris utcából a Buday László utcába, ezért a rendőri árőrök a taxihoz lépve figyelmeztették a bent ülő so­főrt: zavarja a forgalmat, és ez­zel szabálysértést követ el. Kér­ték. álljon arrébb kocsijával. A taxis — Piros András 24 éves budakeszi illetőségű fiatalember — válaszul azt mondta az in­tézkedő rendőröknek, hogy utast vár. s nem hajlandó elmenni. A járőr ekkor 500 forint hely­színi bírságot szabott ki. amire Piros mindössze annyit vála­szolt: ..Megveszlek benneteket, kilóra”. A fiatalember adatainak felvé­telére a rendőrök egy betétlapot kértek. A taxis elkezdte ugyan kitölteni az üres lapot, egy idő után azonban meggondolta magát és a kint várakozó rendőrök lá­ba elé szórta a széttépett papírt. Ekkor felszólították, hogy száll­jon ki az autóból. A többször eredménytelenül megismételt fel­szólítás után a járőrök ..testi erőt” alkalmazva kiszedték Pi­ros Andrást a volán mellől, s előállították a közelben lévő rendőrkapitányságon., A rendőrség szerint a fiatal­ember agresszíven viselkedett a kapitányságon: belerúgott egy padba. és fenyegetően lépett fel kísérőivel szemben; a rendőrök ezért megbilincselték. A hírek hallatán hamarosan megjelent a kapitányságon Piros' András munkaadójának, a Gáb­riel taxinak a képviselője, akit az ügyeletes tiszt tájékoztatott a történtekről. Jelenlétében az elő­állított taxis a következő nyi­latkozatot tette: .,A megtörtént esemény miatt én vagyok a hu­nyó. Azért voltam durva, mert ideges voltam; a rendőrök nem bántottak.” Személyi adatainak felvétele után Piros András a Gábriel képviselőjével együtt tá­vozott a rendőrségről. A kapitányság épülete előtt időközben mintegy száz taxi gyűlt össze, s a kocsik hangos dudálással távoztak a rendőr­ségről elengedett kollégájukkal. A rendőrség az ügyben a köz­lekedési rend megsértése és hi­vatalos személy sérelíne miatt kettős szabálysértési feljelentést tett. kozatosan előtérbe kerülnek az önkormányzati elemek. Ezért a jogalkotás során el kell érni, hogy a biztosítot­tak, a járulékfizetők és a kü­lönféle érdekcsoportok valós szerepét megjelenítve létre­jöhessen a társadalombizto­sítás önkormányzati szerve­zete. Marosán György szólt ar­ról, hogy a Minisztertanács — az Országos Érdekegyez­tető Tanáccsal létrejött meg­állapodás értelmében — fel­emelte egyes tömegközleke­dési vállalatok járműveze­tőinek munkaköri pótlékát. A szovjet csapatkivonási tervekről érdeklődő tudósító­nak Marosán György elmond­ta, hogy tudomása szerint a szovjet csapatok kivonása április 25-én kezdődik és jú­nius végéig fejeződik be. E kérdésről egyébként a Hon­védelmi Minisztérium sajtó­tájékoztatót tart július ele­jén. Nagy Imre és társai földi maradványainak exhumálá­sával kapcsolatban számos kérdést kapott az állam­titkár a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, a Magyar Filmhíradó, a BBC, a Reuter és az Independent tudósítójá­tól. Elmondta, hogy a kihan- tolási eljárás szerdán befeje­ződött, most végzik az el­hunytak azonosítását. Nagy Imre és társainak temetése nyilvános lesz és semmilyen különleges intézkedést nem terveznek. A Történelmi Igaz­ságtétel Bizottság is felaján­lotta. hogy a rend fenntar­tásában, az esetleges rend­bontás megelőzésében, meg­akadályozásában aktívan köz­reműködik. Szólt arról is, hogy nem lehet pontosan tud­ni, hol végezték ki Nagylm- rééket. Feltételezhetően a Kozma utcai börtönben haj­tották végre az ítéletet. Hár­mójukat a kivégzés helyén temették el, s 61-ben szállí­tották őket a 301-es parcel­lába. A koncepciós perek vizsgálatával megbízott kor­mánybizottság Nagy Imre és társainak peranyagával még nem foglalkozik. A Történel­mi Igazságtétel Bizottsága újabb kérésével kapcsolat­ban, amely szerint további öt személyt hántoljanak ki és őket is jelképesen 56-os ál­dozatként temessenek el Nagy Imréékkel együtt, a kormány csütörtöki ülésén nem foglalkozott. Az állam­titkár hangoztatta: változat­lan az az álláspont, amely­ben korábban a családtagok­kal és a bizottság akkor je­lenlévő tagjaival megálla­podtak; a többi kivégzett ki- hantolására, azonosítására és adott esetben újraeltemetésé- re csak Nagy Imre és négy társa eltemetése után térnek vissza. Szigorították a vámeljárást (Folytatás az 1. oldalról) Elmondta, hogy az eddigi utas- és ajándéktarifia ezután nem különül el,, hanem mindkettőre érvényes magán­forgalmi vámtarifa lesz. Amit eddig az utasforgalomban az emberek behoztak, azért 30 vagy 15 százalék vámot kel­lett fizetni, a postán vagy egyéb forgalomba beérkezett ajándékokért 45 százalék vá­mot számítottak. Az új jog­szabály megszűntette a kü­lönbséget, most egyformán bírálják el a beérkezett áru­kat, a vám az érték 45%-a lesz. Előnye az új szabályozás­nak, hogy a külföldi vételár lesz a vámfizetés alapja és nem az itthoni, sokszor el­ferdített forgalmi érték. A hiánygazdálkodás miatt né­hány iparcikkért — számító­gépekért például — bármi­lyen árat kifizettek a válla­latok, mert a hivatalos for­galomban nem juthatott hoz­zá. Az eddiginél gazdaságta- lanabb lesz viszont ezután saját célra behozni különbö­ző iparcikkeket. A számító­gépért és a videoberendezé- sekért eddig 15 százalékos vámot kellett fizetni, vagy ha hárman kimentek Auszt­riába, akkor az összevonha- tóság miatt vám nélkül be­hozhattak egy hűtőládát. Most majd a számla értéke lesz a vám alapja, pontosab­ban a hozzáadott értéktöbb­lettel csökkentett vételárat veszik figyelembe, tehát va­lutaárfolyamon számolják ki a vámot. Egy Gorenje (mély­hűtő láda) 12—13 ezer forint­ba kerül, ennek 45 százaléka lesz a vám értéke. A Szabolcs-Szatmár me­gyében élőket nemcsak a nyugati határforgalomban ér­vényes vámok érdeklik, so­kan utaznak a szocialista or­szágokba is. Itt azonban alig lesz érezhető a változás a szomszédos országok vámsza­bályai miatt. Ha életbe lép a Romániában tervezett vám­rendelet, tehát hogy csak konvertibilis valutában le­het az onnan kihozott áru­kért a vámot megfizetni, ak­kor nemigen akad magyar állampolgár, aki dollárját Ro­mániába vinné. A Szovjetunióból koráb­ban gyakran áthozott ter­mékek többsége tiltott listá­ra került, vagyis nem hozha­tók át. Amik áthozhatok ma­radtak, azokért is 45 száza­lék vámot kell itthon fizet­ni. Vannak a Szovjetunióban érvényes rendelkezések sze­rint ennél magasabb vámok is. A leggyakrabban hozott porszívókért, kávédarálókért, konyhai robotokért, kenyér­pirítóért, varrógépért, szi­vattyúkért stb. 100 százalékos vámot kell fizetni a szovjet vámhatóságnak! Csehszlová­kiából már régebben nem le­het kihozni semmit. Más elbírálás alá esik a Szovjetunióval nemrég ki­alakított kishatármenti for­galom. 1500 forint értéket le­het tőlünk kivinni és 30 ru­bel értékű árut lehet onnan behozni. Eddig 25 ezer forint fölötti értékű áruhoz kellett a valu­ta eredetét, vagy az ajándé­kozás tényét igazolni és a Magyar Nemzeti Bank enge­délyét beszerezni. Holnaptól nem a bank, hanem a vám­hatóság gyakorolja ezt a jo­got. A módosítással életbe lép­tetett vámáru- és valutanyi­latkozat a vámkezelés gyorsí­tását szolgálja. A korábbi vámárunyilatkozatot és a de­viza értéknyilatkozatot egye­síti magában az új nyomtat­vány, amelyet tízezer forint fölötti áru behozatala esetén kell kitölteni, s erre kell ra­gasztani az okmánybélyeget is. A gyorsítást azzal szolgál-, ja, hogy a belépésnél nem lesz vámkiszabás, a beléptető vámhivatal csak az áru azo- , nosítását végzi el, majd el­veszi a nyomtatvány mind­két példányát, s számítógé­pes feldolgozás után a hatá­rozatot és a csekket postán kapja kézhez mindenki. A garanciális csere terén is lesz változás. Eddig csak engedéllyel lehetett vissza­vinni cserére a meghibáso­dott készüléket, ezután a vámokmány alapján minden további nélkül ki’lehet vin­ni a hibás készülékeket, amennyiben a behozatalkor a vámot megfizették. Termé­szetesen célszerű lesz a ga­ranciajegy kiállítását kérni a bécsi boltokban is. Kisiparosokat, kiskereske­dőket is érinti a változás: megszűnik a 200 ezer forin­tos kedvezmény azokra a gé­pekre, szerszámokra, mű­szerekre, amelyeket eddig a szolgáltatásokhoz behozhat­tak. A kereskedelmi tarifa alapján hozhatnak be ők is szerszámokat, illetve viszont- eladásra szolgáló árukat, méghozzá mennyiségi korlá­tozás nélkül. Eddig az információ, amelyhez érdemes néhány megjegyzést fűzni. Amikor a világútlevéllel zsebünkbén világgá indulhattunk, s a Valutánkkal is szabadabban rendelkezhettünk, előre jósolha­tó volt, ami megtörtént, hiszen míg itthon nincs, vagy megfizet­hetetlen a video, a számítógép, a hűtőláda, addig a vevő távo­labb is megkeresi. Érthetetlen továbbá, miért vo­nakodnak a valutagazdálkodást szabályozó rendelet megváltozta­tásától, hogy tudniillik itthon is elkölthetné az állampolgár a va­lutát, ha a dolláros boltokban megkapná amiért világgá indul. A mostani rendelkezés a külke­reskedelmi és a magántarifa kö­zötti különbség megszűnéséhez vezet, nem mondható ezután, hogy a dollár itthoni elköltése kettős valutarendszerhez vezet. Biztosan akadna magyar cég, amelyik vállalná a valutáért áru­sítást, így itt maradna a nyere­ség, ide folyna be a dollár, nem kellene több tucat fajta műszer, gép javításáról, alkatrész-ellátá­sáról gondoskodni és nem járat­nánk le magunkat rohamainkkal, szemeteléseinkkel a világ előtt. (b. j.) Párizsi levelünk A visszautasított César-díj „Nem vagyok egy tombolaszínész’’ — jmondta Jean- Pierre Belmondó híres francia színész amikor meghív­ták |az egyik legnagyobb francia művészeti díj kiosztá­sára. Hátha kedvez neki a szerencse — mondták — és az ő nevét húzzák ki a kalapból. Ugyanis négy cédu­lát tesznek egy kalapba, majd közülük húzzák ki a nyertes színész nevét. Belmondo azért nem volt hajlandó el se menni a díjkiosztó ünnepségre, mert nem ért egyet az év leg­jobb színészének ilyen fajta kiválasztásával. Szerinte valaki vagy az év legjobb színésze, és akkor megkap­hatja a díjat, vagy nem az, és akkor nem kaphatja meg, de lehetetlen állapot, hogy a vak véletlen dönt­sön e kérdésben. Belmondo, mikor tudomást szerzett róla, hogy az ő neve is a kalapba kerül, értesítette a rendezőket a visszautasításáról, majd szokásához híven, elment ebé­delni az anyjával. Este a tv-n kezdte nézni a díjki­osztást, de mint mondta, álmos lett és elment aludni. A szervezők most azon vitatkoznak, mi lesz a sorsa, a jövője a César-díjnak? Egy látványossággal szegé-. : i nyebbek lesznek a párizsi esték vagy — jó üzleti ér­zékkel — kitalálnak valamit?. JCtouux 3íümtt Kitüntetések A vasutas dolgozók közül a tavaszi ünnepek során a Munka- érdemrend bronz fokozatát kap­ta Czomba Sándor, a záhonyi gépesített rakodási főnökség la­katosa. Kiváló vasutas kitünte­tésben részesült Dávida József, záhonyi mozdonyvezető és Ma­joros Lászlóné záhonyi állomás- főnök-helyettes. Kiváló munká­ért miniszteri kitüntetést kapott Asztalos Gábor nyíregyházi vál­tókezelő. Boros Gyula, a záho­nyi üzemigazgatóság csoportve­zetője. Macbnik János, a záho­nyi üzemirányító központ szál- lításirányitója. Nagy István, a záhonyi vontatási főnökség ko­csivizsgálója. Szászi Istvánná, a záhonyi óvoda dajkája, Tóth Béla, a záhonyi számítástechni­kai üzem műszerésze és Üjfa- lusi János, a mátészalkai pálya- fenntartási főnökség előmunká- sa. Vezérigazgatói dicséretben részesült Bedö Bertalan műsze­rész (Záhony). Csányi Istvánná, raktári munkás (Záhony), Csák- vári László szobafestő-mázoló (Záhony). Juhász Ferencné ta­karítónő (Nyíregyháza), Justyán József ólmozó-bárcázó (Fényesr litke). Kövér Ferenc mozdony- vezető (Nyíregyháza), Pecze Já- nosné csoportvezető (Záhony), Rabonay Piroska portás (Zá­hony), Tóth Béla ügyintéző (Zá­hony). A honvédségnél az MN 5125. állományából a Haza Szolgálatá­ért Érdemérem arany fokozatát vette át Szentesi György őrnagy és Sebők János zászlós. A kitün­tetés ezüst fokozatát kapta Ben- ke József főtörzsőrmester és Gyüre László törzsőrmester. A bronz fokozattal ismerték cl Zsí­ros Imre főhadnagy, Szalai Lász­ló törzsőrmester és Miterkó Já- nosné kinevezett polgári alkal­mazott munkáját. Kiváló Mun­káért kitüntető jelvényt kapott Ballai Istvánné, Bakos István és Tamás Mihály, mindhárman ki­nevezett polgári alkalmazottak. A BM tűzoltóság országos pa­rancsnoka a belügyminiszter megbízásából a Tűzbiztonsági Érem ezüst fokozatával tüntette ki Muszka István főtörzsőrmes­tert, a megyei tűzoltóparancs­nokság gépkocsivezetőjét, Sziké­ra János főtörzsőrmestert, a kis- várdai tüzoltóparancsnokság be­osztott tűzoltóját és Borbély Jó­zsef főtörzsőrmestert, a záhonyi üzemi tűzoltóparancsnokság be­osztott tűzoltóját. A Tűzbizton­sági Érem bronz fokozatát vette át Kovács Attila törzsőrmester, Gyebnár István törzsőrmester, Paróczai László törzsőrmester. Hajnal Ferenc törzsőrmester és Sebők László főtörzsőrmester. Az MHSZ-ben végzett kiemel­kedő munkájáért a Haza Szolgá­latáért Érdemérem ezüst fokoza­tát kapta Fedor László, az MHSZ ejtőernyős főelőadója és Oláh József nyugállományú zászlós. A kitüntetés bronz foko­zatát vette át Szviridov Mihály, az MHSZ gépjármű szakoktató­ja. Az MHSZ Kiváló Munkáért Érem arany fokozatát adták át Adorján Istvánnak (Nyíregyhá­za), Bessenyei Ferenc munkásőr- századosnak (Mátészalka), Kiss Zoltán társadalmi aktivistának (Tiszadob), Magúra György rend­őr alezredesnek (Nyíregyháza), Molnár Gyula honvédelmi klub­titkárnak (Ópályi), Nagy János honvédelmi klubtitkárnak (Nyír­egyháza), Sztojka László honvé­delmi klubtitkárnak (Nyíregy­háza), Dorogi János szakoktató­nak (Nyírbátor), Sarnyai Sán­dor gépjárműkirendeltség-veze­tőnek (Nyírbátor). A kitüntetés ezüst fokozatát vette át Szabó Antal, Galambos András, Pokol Béla, Huszti István, Pelyvás Sándor, Bodnár István, Szatmári Csaba, Katona Béla, Koczka Mi­hály, Köszaga László, Kocsis László, Suszta László, Sinka Fe­renc, Rádai Gyula, Bökönyszegi Bertalan. A Zöldért Vállalat dolgozói kö­zül Molnár Ferenc fűrészüzem­vezető (Nyíregyháza), a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisz­térium Kiváló Dolgozója kitünte­tést vette át, a Kereskedelmi Minisztérium Kiváló Dolgozója lett Jaczina András kereskedel­mi ágazati igazgató (Nyíregyhá­za), Kiváló Szövetkezeti Munká­ért kapott kitüntető jelvényt Csatlós József boltvezető (Nyír­egyháza), Tassy Lászlóné cso­portvezető (Nyíregyháza), Balsai Istvánné diszponens (Mátészal­ka), Jantász Béla targoncaveze­tő (Baktalórántháza), Berecz István raktáros (Mándok), Tar Béla Gt-igazgató-helyettes (Vá- sárosnamény), Balek Élek cso­portvezető (Fehérgyarmat), Be­recz Sándor átrakásvezető (Tu- zsér), Hanuder Józsefné osztály- vezető (vállalati központ), Sitku Pálné nyugdíjas gépiró titkár­nő (vállalati központ). KOMAR LÁSZLÓ, DÉVÉNYI TIBOR, LEHR FERENC közreműködésével MŰSOROS DIVATBEMUTATÓT rendez a eves RUHÁZATI KERESKEDELMI VÁLLALAT NYÍREGYHÁZI LERAKATA ÉS PARTNEREI 1989. április 14-én, 19,00 órakor a BUJTOSI SZABADIDŐ CSARNOKBAN. Jegyek a helyszínen válthatók. Mindenkit szeretettel vár a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents