Kelet-Magyarország, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-06 / 80. szám

1989. április 6. Kelet-Magyarország 3 Itt a 11-277! Válaszol: Cserrenyák Katalin újságíró Manapság alig telik el hét áremelés nélkül. 8 ha már többet fizetünk valamiért, hát igényesebbek Is vagyunk. Mint ahogy több örökösföldi olvasónk Is. akik arra panasz­kodnak. hogy a Család ABC- ben nem kapnak mindig friss kenyeret, gyakran csak ott hon veszik észre, hogy az előre becsomagolt fél-, illetve negyedkilós kenyér tegnapi, tegnapelőtt!, holott frisset is láttak a boltban. A panaszra Kusnyér László, boltvezető- helyettestől kértem a választ. — Előfordul, hogy előző napról megmarad a kenyér, de rendelet van arra. hogy 72 órás kenyeret még forga­lomba lehet hozni, ha azt megfelelően tárolták. Ez nem jelenti azt, hogy a ve­vő ne választhatná ki azt az árut, amit el akar vinni, készségesen becsomagoljuk neki. Egyébként ünnepek után gyakrabban megmarad a kenyér, ugyanis nehéz elő­re tervezni, miből mennyit rendeljünk — kaptam a fele­letet. A megemelt antennahasz­nálati díjról érdeklődik egy önmagát megnevezni nem kí­vánó „ideges” olvasónk. Ügy tudja, a műholdas műsorok vétele ingyenes, ezért nem tartia jogosnak, hogy fizessen érte. Szerinte most azért emelik a dijat, mert — idé­zem — „a megszűnt mozicsa­tornát így akarják finanszí­rozni”. Kéri, hogy az összes nálunk vehető tévéműsort in­gyen biztosítsák neki. mert azt így tartja jogosnak. Bár jobban örültem volna, ha olvasónk a nevét is alá­írja, azért természetesen utá­najártam kérdésének, megke­restem Mandula Tamást, a Nyírkábel GT igazgatóját. A válasz így szól: — A harmincforintos szol­gáltatási díj az üzemeltetés és a karbantartás költségeit tartalmazza. Nem a külföldi (szovjet, csehszlovák) és a műholdas (SKY, Super, TV 5) adásokért kell fizetni, ha­nem azért, hogy ezek a mű­sorok a kábelhálózaton ke­resztül eljussanak a lakások­ba. Ehhez pedig drága be­rendezéseket kell működtet­ni, karbantartani. Olvasónk­nak az a feltételezése, misze­rint a megszűnt mozicsator­náért kellene fizetniük a la­kóknak, téves, hiszen olya­nért, ami nincs, nem szed­hetnek pénzt. A lakók köré­ben a mozicsatornáról vég­zett közvéleménykutatás azt mutatta, hogy csak a negy­venkét százalékuk igényli ezt a szolgáltatást, így viszont a fenntartása nem lett volna kifizetődő. Evek óta rengeteg baleset történik Nyíregyházán, a Sóstói út—Stadion utca sar­kán. Több olvasónk is érdek­lődött. mikor tesznek már va­lamit a balesetek elkerülése érdekében. Magúra György rendőr al­ezredes, a Nyíregyházi Rend­őrkapitányság közlekedési al­osztályának vezetője arról számolt be, hogy a napok- | ban a városi tanács műszaki | osztályával, valamint a Köz- 1 úti Igazgatóság szakemberei- I vei közös bejáráson vesznek | részt, és akkor döntenek ar- | ról, hogyan oldják meg a forgalmas útkereszteződésben a biztonságos közlekedést. A 15-089-es telefonon egyik Huszár sori olvasónk azt kér­dezi. csak közútra érvényes-e a határátlépési engedély, ;i vagy vonattal való kiutazásra § is feljogosít. i — Záhonynál éjjel-nappal, vonattal és gépjárművel is át lehet utazni a Szovjetunió­ba — tájékoztatott Hollóst János rendőr alezredes, a megyei rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti osztá­lyának vezetője. — Világút­levéllel és határátlépési en­gedéllyel egyaránt, amely Kárpátalja négy járásába (ungvári, munkácsi, bereg­szászi, nagyszőlősi) érvényes. A többi négy, alig egy hónap­ja megnyitott átkelőhelyen — Lónya, Barabás, Beregsu- rány és Tiszabecs — csak a kishatármenti forgalomra vonatkozó határátlépési enge­déllyel lehet elhagyni hazánk területét. Ezen a négy helyen azonban csak gépjárművel, kerékpárral vagy gyalog, és meghatározott időpontban, vagyis 8 és 16 óra között. A megemelt bölcsődei, óvo­dai. napközis térítési díjak sok családnak komoly anya­gi gondot jelentenek. Pócsi Sándor, nyíregyházi olvasónk­nak is. akinek egy gyereke után nem járna az ötvenszá­zalékos térítési kedvezmény, viszont az ö alacsony kere­sete. felesége hónapok óta húzódó betegsége miatt kér­te, hogy a bölcsődében csak ötvenszázalékos térítést fizet­hessen kisfia után. A bölcső­dében először helyt adtak a kérelemnek, majd sajnálattal azzal utasították el, hogy nem kaptak hozzá pénzügyi fede­zetet. Dr. Bartha Tibortól, a Nyíregyházi Városi Tanács szociális és egészségügyi osz­tályának vezetőjétől kedvező választ kaptunk olvasónk kérdésére. Elmondta, hogy a segélykeretből biztosítottak pénzt a rászorulók térítési díjának támogatására, azok számára, akik ugyan csak egy vagy két gyereket nevelnek, viszont anyagi helyzetük alapján indokolt a megsegí­tésük. Nem kis gondot jelen­tett a tanácsnak megterem­teni ehhez a pénzügyi lehe­tőséget, ugyanis anyagi fede­zetet a rendelethék^ajkor­mány nem biztosított. Aífőor- vos azt is elmondta, hogy a második félévtől szeretnének kialakítani egy egységes sza­bályozó rendszert, amely alapján a bölcsődékben, óvo­dákban, iskolákban dönthet­nek majd arról, kik része­sülhetnek az ötvenszázalékos kedvezményben. Amikor az előadó is vizsgázik Ügy tűnik egyre inkább a hallgatók érdeklődése szerint állítják össze a szellemi menüt az MSZMP megyei oktatási igazgatóságán. Nem titok, hogy jócskán megcsappant az ér­deklődés az utóbbi években — országosan — a pártoktatás iránt. Mindez természetesen összefügg a párt mindenkori presztízsével, politikájának, stílusának alakulásával. Érthető, hogy lépésváltás­ra kényszeríti az élet a me­gyei oktatási igazgatóságot is, ahol az utóbbi időben nyitottabb, rugalmasabb te­matikával kísérleteznek. Négy előadássorozatuk volt az utóbbi hónapokban köz- érdeklődésre számottartó témákról: a XX. századi Magyarország történetéről, a marketing szemléletű vál­lalati vezetésről, a deviáns viselkedési zavarokról és a társadalmi előítéletek poli­tikai veszélyeiről. Nem hallgatott, vitatkozott Milyen hasznát vették az előadásoknak? Érdemes volt-e időt, fáradságot ál­dozni a részvételre? Hallga­tóként, vagy vitapartner­ként vettek részt az előadá­sokat követő beszélgetése­ken? Ezekről kérdeztük a a tanfolyam néhány hallga­tóját. Gelegonya István, a Fémmunkás Vállalat vevő- szolgálati előadója a mar­keting sorozaton vett részt és úgy véli, hasznos, kor­szerű ismereteket szerzett a heti egy alkalommal, mun­kaidőben tartott — tehát fi­zetett — foglakozásokon. — A mi tanfolyamunkon nem hallgatott, hanem vi­tatkozott, kérdezett, véle­ményt mondott a hallgató­ság — magyarázta. Sok új, eddig részben ismert infor­mációt szívtunk magunkba. Nekem, mint vevőszolgálati előadónak, aki a legközvet­lenebb kapcsolatban van a megrendelőkkel, s nem mindegy, milyen színvonalú tájékoztatással kínaijuk a termékeinket, sokat adott a tanfolyam. Élvezetes elő­adást hallottam, s ami még egy plusz, április elején egy szakmai úttal zárjuk a tan­folyamot, vállalati költségen Ausztriába látogatunk. Hasonlóan jónak találta ugyanezt az előadássoroza­tot Rakovits Béláné üzem- gazdasági osztályvezető és Czimbula Józsefné ellenőr­zési és szervezési osztályve­zető a Papíripari Vállalattól. Mindketten örültek, amikor a vállalat vezetői megkér­dezték, volna-e kedvük részt venni az oktatási igaz­gatóság újszerű tanfolyamán. Á mi véleményünkre is... — Rendkívül jó előadá­sokat hallottunk igen tekin­télyes szakemberektől, akik nem megfellebbezhetetlen igazságokat mondtak el, ha­nem kíváncsiak voltak a vé­leményünkre is — mondja Rakovits Béláné. S hozzá­tette: az is megfordult a fe­jében, talán, ha ezekre a szakemberekre hallgattak volna a gazdaságpolitika korábbi irányítói, kevesebb gonddal kellene most meg­küzdeni. Azt is megemlíti, sajnálta, hogy első számú mjférem az oltyi- mL sót, hogy ezt * az írást csak akkor olvassa, ha ma felhőtlen reggele volt. Nem dolgom, nem is lehet, hogy bárkit is elszomorít­sak. Egy bizonyos: szomorú volt a ku­tyám szeme ma reg­gel, és szomorú volt az én szemem is. Néz­tük egymást, megértő csöndben, vagy a lá­bam alá férkőző bi­zalommal. Én ültem az ágyam szélén, ő feküdt, pedig nem is történt semmi. Való­ban felhőtlen volt a reggel, de dörgött és villámlott, percek alatt jó néhány fok­kal lehűlt körülöt­tünk ez a jó meleg Világ. Vagy a kutya az értelmesebb, vagy én, egy biztos, a nagy szomorúság közepet­te úgy tűnt, mintha rám kacsintana. Lány történt semmi, csak a mosógépünknek ki­akadt a csapja, és a fürdőszoba pillanatok alatt telített gyerek­medencévé változott. kutya, teheti. És még az is lehet, hogy töb­bet ért a világból, mint amennyit e tárgykörben én vala­mikor is érteni fo­gok. Írtam fentebb, hogy néztük egymást nagy szomorúsággal, kus- hadó csöndben, majd­hogynem mozdulat­lan, pedig hát nem Férfitársaim meg­értik, hogy először a kutya volt a hibás, mert két, vagy há­rom szobával arrébb, nem ugatott, amikor csobogni kezdett a víz, de azt is megér­ti, hogy közvetlenül ezután, lehet, hogy a kutyára asszociálva, én kerültem sorra, és gyönyörűen villámló szemek szúrós ke­reszttüzében kellett megmagyaráznom, hogy miért nem uga­tott a kutyám. A vizet különben feltöröltük, és amikor kész voltunk vele, akkor rádöbbentem, hogy igenis az én szo­morú szemű kutyám kacsintott. Félénken, de együttérzően, fé- lősen, de bizakodóan. Asszonykutya. Tud­ta, hogy rövidesen béke lesz. Belőlem el­múlt volna a törté­net, de a kutya azó­ta is megmorog min­den mosógépet. A ta­nulságot ki-ki vonja le magának. Én ott­hon ugyanezt meg­tenni nem merem. Bartha Gábor vállalati vezetők nem vol­tak a tanfolyam hallgatói között, pedig véleménye szerint ez hasznos lett volna az egymáshoz közeli, vagy azonos szemlélet erősítése miatt. — Én ezzel nem értek egyet — mondja munka­társnője?, Czimbula Józsefné — akivel minden izgalmas kérdést külön is megvitat­tak — A középvezetőknek kell annyi önállóság, hogy a saját igényességükre ala­pozzák a szakmai fejlődésü­ket. Nem várható el manap­ság, hogy mindenkinek a vezető mondja meg mit kell tennie, hogyan kell gondol­koznia. Egyébként ő volt az a csoportban, aki nem egy országos szaktekintéllyel is vitába szállt. Többek között a veszteséges vállalatok megszüntetése ügyében. Sze­rinte, nem megszüntetni, ha­nem nyereségessé kell ten­ni, ezeket a vállalatokat. Külön is említi dr. Iványi Attila előadását az érték- elemzésről és a számítógé­pek hasznosításáról. — Én kifejezetten saját érdeklődésből jelentkeztem a tanfolyamra — mondja dr. Galajda Agnes, a nyír­egyházi városi bíróság bí­rája, aki a „Deviáns” visel­kedési formák társadalmi beilleszkedési zavarok című sorozat előadáson vett részt. Nem titkolja, hogy lényege­sen többet várt volna az elő­adásoktól. Elsősorban az elő­adássorozat gerincét alkotó koncepciót érezte hiányos­nak. Számára olykor úgy tűnt, mintha az előadókhoz igazították volna a sorra ke­rülő előadásokat, nem pedig fordítva... Nem mindegy, kinek — Volt egy-két érdekes, jó előadás is, mint a Hor­váth Endréé , vagy Bánki Csabáé de a többség nem adott újat. Sőt úgy éreztem, az előadók nem is igazában tudják, hogy kiknek tarta­nak előadást. Némelyik a gyenge TIT-előadás szint­jén mozgott, ami csalódást okozott, mert a hallgatóság zöme szakemberekből, jo­gászokból, pszichológusok­ból, pedagógusokból állt. Volt olyan neves előadó is, aki nagyon lezseren fogta fel az itteni szereplését, bár tu­dományos intézetet képviselt; egészen bántó bakikat is ej­tett. .. Eddig a vélemények — nem valamennyi előadásso­rozatról — de úgy tűnik — jót, rosszat — érdemes ko­molyan venni. Mint ahogy érdemes és szükséges foly­tatni az oktatási igazgatóság­nak a kísérletet az újabb és újabb hallgatók megnyerésé­ért. Páll Géza A nyíregyházi bajor söröző pincéjében speciális berendezé­sekkel állítják elő a kitűnő német sört. (elek) Jobb reklámra van szükség Mire „vevők” a nyíregyháziak? Gazdag és igényes volt a most befejeződött nyíregyhá­zi művészeti hetek program­ja — így láttuk „kívülről” a Váci Mihály művelődési központ rendezvénysoroza­tát. És hogyan látják „belül­ről” a szakemberek, mire „ve­vő” a nyíregyházi közönség? Erről kértünk gyorsmérleget Kiss Géza műsorszervezőtől. — Főként könnyű műfajra „vevők”, a korábbihoz ké­pest nem változott a helyzet, sőt, egyre inkább a kimon­dottan szórakoztató, vidám műsoroknak volt nagy vonzerejük. De szerencsére vanniak kivételek is, ilyen volt a Kobayasi-koncert, amire várakozáson felül óri­ási volt az érdeklődés, majd­nem két és fél ezren voltak ott a templomban. Meglepe­tésnek számító nem várt nagy siker: a lengyel dzsessztrió koncertje csak­nem teltházas volt. — Érdekesen alakult a ki­állítások látogatottsága. A hagyományos képzőművésze­ti tárlatokon szinte mindig ugyanazokat az arcokat le­het látni, egy szűkebb törzs- közönséget, és vannak olyan napok, amikor a Pál Gyula teremben egy-két érdeklődő ha megfordul, ezzel szemben az iparművészek bemutatóját nagyon sokan nézték meg. És még egy érdekesség: nem tudjuk mérni, hogyan, mi módon terjed, valószínűleg szájról-szájra jár a híre, ha egy különleges, jó program van, arra aztán tódul a kö­zönség — mint most a Ma­gyar Hirlap fotósainak kiál­lítására. Pedig a politikai fo­tó nem könnyű műfaj... — Ezúttal is a művészeti főiskolák adták a rendez­vény alappillérét. Sajnos, valami baj van, mert a főis­kolások szerepléseit nem si­került eléggé vonzóvá ten­nünk. Pl. az artisták között világszámok is vannak, nem­zetközi díjakkal — a nyír­egyházi közönség szinte nem is vett róluk tudomást. Sze­rintem el kellene dönteni, hogy ezek a programok mennyire értékesek — mert igenis értékesek — és akkor azt fel kell vállalni, és meg kell adni az értékesnek járó reklámot és propagandát. Plakát nélkül nem lehet az utca emberét mozgósítani, és ha valódi értékről van szó, akkor nem lehet azt monda­ni, hogy nincs pénz plakátra — bár az az igazság, minden veszteséges, ami érték. Per­sze nemcsak pénzkérdés a közönségszervezés: alapo­sabb szervezőmunkára volna szükség, ha azt akarjuk, hogy a művész és produkció­ja eljusson a közönséghez. (be.) A hallgató már nem ugyanaz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents