Kelet-Magyarország, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-01 / 77. szám
dig a lehetőségeinktől elszakadó fogyasztási modell érvényesül. Fogyasztási propaganda van, ami talán vállalati érdek, de sok területen inkább fölösleges igényeket ébreszt. Hasznosabb lenne egy átfogó takarékossági „hadjárat”, minél több gyakorlati tanáccsal, netán reménytelenül nehézkes és drága szolgáltatások kisebb feladatainak- házi ügyeskedéssel való felváltásával — olyan kézségeit elsajátításával, amelyek már fél évszázaddal ezelőtt minden cserkészfiúnak; birtokában voltak. De azért a magánkisiparosokat is rá kellene szorítani, hogy ne csak luxuscikkeket termeljenek, hanem ezt- azt javítsanak is. (Ma 1500 forintos cipőket tíz és százezrével kell eldobni az olcsó sarkalás híján.) A HELYTELEN ÉRDEKELTSÉG gyakorta és sokféleképpen akadályozza a közérdekű termelő tevékenységet. Háttérbe szorul az olcsó és tartós cikkek gyártása, pedig ez egyike lenne a szocialista termelés fölényének a csak haszonra néző kapitalista gazdasággal szemben. Ehelyett egyre inkább csak magas áron eladható árúkat készítenek, ezt rendeli á kereskedelem is. így a vevő csak drágán vásárolhat! Ennél csak az a felháborítóbb, mikor a verseny elv abszolutizálása jegyében papíron kimutatják, hogy a mindig is gyártott cikkek hazái előállítása immár nem gazdaságos, és azt importálják. Népszerűtlen, de alapvető kérdés, hogy a gazdaság liberalizálása nem teheti kétségessé a szocialista nagyüzem meghatározó szerepét. A támogatást a legtöbb területen meg kell szüntetni, de a munkások közvetlen érdekeltségét, sőt tulajdonosi (szövetkezeti alapon? jugoszláv modell? 56-os elképzelések — munkástanács? stb.) részesedését biztosítani kellene. Még ha népszerűtlen is (de kik körében?): a világútlevéllel és az osztrák vízum- kényszer megszüntetésével fölmerült problémák is vizsgálandók. Akár korlátozással is élni kell. Ne lehessen rendszeresen kiutazni, üzletelni. Ennél csak az a rosz- szabb, ami főként az egyszerű embereket fenyegeti, hogy olcsónak tetsző áruval magyarul beszélő svihákok becsapják őket, s rajtuk keresztül az országot. A hiányokra fel kell figyelni, s elébe menni. (Miért kellett naponta több száz jugoszláv hűtőládát behozni Ausztriából, mire ezt észrevette az állami kereskedelem?) ségre vonás inkább erősítené tisztviselői öntudatukat. Nem folytatom, inkább ide iktatok még néhány jelszószerű, összefoglaló mondatot: Takarékoskodj, amíg van mivel takarékoskodnunk!... Szólj bele mindig, mindenütt abba ami közérdek, közügy! Ne félj felemelni a szavad! Sose vagy egyedül — ám a többi is rád vár! Fent kezdjük a leépítést! Piac? Jó, de piaci legyek nélkül! — Verseny? „Jó, de ne a kisember rovására! — Vállalkozás? Jó, de ne a mi bőrünkre! Szabadság kell, nem anarchia! Nem kevesebb szocializmus kell, hanem valódi! Nem a múlt az érdekes, hanem a jövő De azért jelen is kell! titok, vagy trükk lappang mögötte — erről beszélgettünk Palicz Györggyel, a vállalat főépítésvezetőjével. Forintok, négyzetméterek — Igaz, és sem titok, sem trükk nincsen mögötte. De vegyük sorjába. Kezdjük az áraknál, annál is inkább, mert a Kelet-Magyarország hasábjain többször megjelent olyan írás, mely az útépítést dirága jelzővel illette. Mondok egy példát, s döntsön az olvasó. Tavaly Öfehértó és Máriapócs között építettünk 6 méter széles összeikötő- utat, amelyből 1 kilométer 4 családi ház árába kerül. És ez még nem is a legolcsóbb, mert készült kisebb teherbírású lakóút, amelynek négyzetméterét homokos altalajra 808 forintért építettük. Ha most ezt elolvassák az orosi Meggyes utca lalkói, biztosan mérgelődni kezdenek, mert az az utca többe került. — Többe, ott ugyanis a rosszabb, a vizes altalaj miatt nagyobb, másfajta, erősebb alapra volt szükség és meg kellett oldanunk a víz- elvezetést is. Egyébként ha egy utca lakói elhatározzák, hogy társulati formában asztfalt burkolatú utat építenek, akkor egy 4 méter széles útburkolat — 14 méter széles telket figyelembe véve — egy családnak 5100 forintjába kerül. Eredetileg 22 600 lenne, ám ennek felét a tanács fizeti, mert az útépítéshez 50 százalékos támogatást nyújt a saját erős rész 30 százaléka pedig levonható a jövedelemadóból. Még tovább csökkenhet a bekerülési költség, ha a vízelvezető árkot mindenki saját magának ássa ki. Ez 2800 forintot jelent. Ha mindezeket levonjuk a teljes árból, akkor kapjuk meg az 5100 forintot, amire — sőt a teljes sajáterőre, tehát 11 300 forintra — OTP-kölcsön is igényelhető. Kedvező ajánlat Ha belegondolunk, hogy Szabolcs-Szatmár megye településeinek zömében az utaknak körülbelül csa'k a fele kövesút, akkor az • imén- tiek tulajdonképpen egy rendkívül kedvező ajánlatnak is felfoghatók. A gond azonban, hogy ma már éppen az 'közműépítések miatt olyan terheket vállalt magára a lakosság, ami aligha fokozható. Van-e reális alapja a lakosság vállalkozó szellemére építő vállalati stratégiának? K. N I. Gesztenye arom vadgesztenye a kabátzsebben, hatásos gyógyszer a reuma ellen. Kettő, vagy négy az már nem jó. A három az a varázsszám. Mondtam Stohaneknek, hogy dr. Izé, nekem csak egy vadgesztenyét és három korsó sört ajánlott. — Az egy sarlatán. Szélhámos, tökkelütött kuruzsló. Hát ki hallott már olyat, hogy reuma ellen három korsó sori öntsön valaki a zsebébe? — Nem a zsebébe szomszéd úr. A torkára. A recept úgy szól, hogy tegyen az ember a zsebébe egy vadgesztenyét és igyon meg három korsó sört. A három korsó sör még akkor is használ, ha az ember véletlenül elfelejti zsebre tenni a vadgesztenyét. Különben is hol van ilyenkor, kora tavasszal vadgesztenye? — Itt. — Stohanek kiveszi és mutatja a három vadgesztenyét. — Ősz óta ez állandóan nálam van. — És használ? — Éjjel néha kellemetlen. Ha rájuk fekszem nyomják az oldalam, dehát minden gyógyszeretek van valami mellékhatása. Pont a. vad- gesztenyének ne legyen. Aztán volt még egy félreértés is. Az asszony azzal vert fel a legédesebb álmomból, hogy ember, neked sok a golyód. Mondtam neki, ne nyulkáljcn a pizsamám zsebében .. . — Maga most tréfál, vagy tényleg hisz a babonában? Stohanek megsértődik. Nem komolyan, mert később bevallja, szedte ő az emberorvos által felírt pirulákat is. Az sem használt, a vadgesztenye sem használ, viszont az utóbbinak van egy hallatlanul nagy előnye. Olcsóbb, mint a gyógyszer. Szinte már nem is költ patikára. Nem futja a fizetéséből. — Sörre se futja? — kérdem tapintatosan, mert res- telném, ha az ő három korsóját is nekem kellene fizetni. Stohanek megnyugtat, dr. Izé recepjének kipróbálása nem idegen tőle. Így aztán sörözünk. Ahány vadgesztenye van Stohanek zsebében, any- nyiszor három korsó sört iszunk. Fizetéskor aztán meglepődünk. Nem vagyunk skótok, de bajorok sem. — Hogy ezek a bajorok milyen drága söröcskén élnek, — mondom. tohanek viszont csuklik. Átváltozott volánbusszá, csuklós lett. Gondoltam megijesztem. Rákiáltok: padlóra szomszéd jön a felesége. Stohanek előbb rám, aztán az ajtóra néz. Guvad a szeme, megmerevedik, a csuklás megszűnik, arca hamuszürkévé ■ vált. Mit lát ez, hogy ennyire megijedt. Rosszat! Nem az ő felesége jött, az enyém. Egy heie már, hogy nem kapok vacsorát. ■ Seres Ernő Miközben a vállalatok többségénél azon nek: hogyan lehetne csökkenteni a létszámot; miKo., ben a munkaerőgazdálkodási hivatal jószerint nem tud tanácsot adni a munkát keresőknek; miközben naponta emelkedik a munkanélküli-segélyből élők száma, miközben csökken az útépítésre költhető pénz nagysága, a Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat munkásokat szeretne felvenni. Igaz-e ez a hír és milyen több csija, a tobbs«.. költségeket. Mi úgy ja.. . ehhez hozzá, hogy olyan hatékony szervezetet alakítottunk ki az útépítésre, amely elérhetővé teszi az árakat. Nálunk a termelési költség rendszerint csupán annyi, amennyibe a gépek odaköl- töztetése kerül, a gépesített aszfaltfeldolgozó sor mint vezértevékenység kikényszeríti a hatékony munkát. A fizikai dolgozók létszámához képest kevés az alkalmazottak száma, s ezek összességének eredménye», hogy 216 milliós vállalati vagyonnal, 600-zas létszámmal tavaly például 42 millió forint nyereséget értünk el. Sokat dolgoztak érte az emberek, de meg is fizettük őket, nálunk az egy órára jutó átlag- kereset 70 forint felett volt. Ha csökkent az útépítésre fordítható állami pénz ösz- szege, milyen tevékenységből származott a vállalat bevétele, illetve milyen munkák végzéséhez keresnek dolgozókat? Nem mindenáron — Az idei munkák közül kiemelkedik a kisvárdai felüljáró, a kishatármenti forgalommal összefüggő határátkelők, a kisvárdai tízezer tonnás gabonasiló építése, a Shell-kút, a nyírszőlős-sós- tóhegyi gázvezeték építése, a főforgalmi utak megerősítése és Záhony térségében a vasúti beruházásokkal ösz- szefüggő térburkolatok építése. Szóbeli megállapodást kötöttünk az Interággal, s valószínű mi leszünk a Shell-kút építési program rendszergazdája. Ez a több lábon állás tulajdonképpen átalakította vállalatunknál a munkaerőszerkezetet, s ezért kellenek a mélyépítésben jártas vasbetonszereléshez is értő ácsok, kőművesek. Nem minden áron akarunk embereket felvenni. Tisztességes bért fizetünk, ezért kimondottan jól dolgozókat vagy jól dolgozó brigádokat keresünk. Nálunk a brigádok kis buszt kaptak, így saját maguk oldják meg várakozás nélkül szállításukat. így tölthetnek több időt családjukkal, a munkahelyen pedig csak a feladatukra kell koncentrálni. Balogh József giájú, kors megvásárlásával io^. a „ruhalánc”, hiszen a n»a.. dokiak is leadták a korábban kis szériában készített fotelvázszerkezetek gyártását. A gesztor, a mándoki kisszövetkezet partnereivel a Kelet-Magyarországi Tüzép Vállalattal kötött ötéves szerződés alapján évi 15—20 ezer egy-, illetve kétszárnyas belsőajtót készít. Az idei esztendő a betanulás éve, de a második fél évre már négyezer ajtó leszállítását tervezik 20 milliós értékben Várhatóan létszámot is bővítenék Mándokon, 10 új dol- kozót vesznek fel. Eddig az Érdért tuzséri fatelepe szállította részükre a fenyőfűrészárut, de a megnövekedett kapacitáshoz ez már kevés. A KISZÖV-ön keresztül barterüzletet kívánnak kialakítani szovjet partnerekkel, akik különböző félkész-, illetve késztermékeket kapnának cserébe. Az üzlettől azt is remélik Mándokon, hogy talán sikerül az idősebbik testvér szerepét átvenni és egyszer ők adhatják tovább a „kinőtt ruhát” és helyette újat vásárolhatnak. (máthé) Bicikli zt mondják, biciklizni egészséges. Az ember sportol is egy kicsit, beszippantja a friss levegő illatát, útközben gyönyörködhet a természetben, nem is folytatom. Hát tessék mondani, hol lehet manapság biciklizni? Ha van is néhány út, ahonnan még nem tiltották ki a kerékpárosokat, az autók úgyis letülkölik őket a parkolósávba. Ha van... Azért, persze, mindenre találunk megoldási. Ott van például a kondibicikli! Korunk zseniális találmánya. Nem kell hozzá még kerékpárutat se építeni. Az ember csak kiteszi az erkélyre, mondjuk a tizedik emeletre, ahová már úgysem ér fel a benzingőz, s vidáman teker. Közben még gyönyörködhet a táj (beton) szépségeiben is. És még attól sem kell tartania, hogy valaki elüti. (csk)
