Kelet-Magyarország, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-05 / 79. szám
1989. április 5. Kelet-Magyaromig 5 Sorsdöntő kongresszusra készülnek Átalakul a KISZ A KISZ XII. kongresszusára készülve rendezték meg Nyíregyházán április 2-án az ifjúsági szervezet Szabolcs- Szatmár megyei tagjai küldöttgyűlésüket. A közel 100 küldött és az 50 meghívott vendég először a tavaly őszszel megtartott megyei K1SZ- értekezlet óta eltelt időszakról hallgatott meg beszámolót. Juhász Ferenc, a megyei KISZ-bizottság első titkára szóbeli kiegészítésében felidézte azokat a gondolatokat, amelyek akkor elhangzottak: a sztálini szocializmus építési modellje idejét múlta; a társadalom nem ifjúságpárti; a mezőgazdaságban dolgozó tagoknak a KISZ nem tudott segítséget nyújtani, s elfordultak az értelmiségi fiatalok is; a vezetőképzés nem megoldott; az érdekvédelem nem tudott eredményeket elérni. Mindezek a hibák miatt csendes forradalom játszódik le a KISZ-ben, s épp ezért a 32 éves szervezet történetének legjelentősebb kongresszusa lesz ez a mostani. Utalt arra, hogy olyan hatékonyan működő szervezet kell, amely figyelembe veszi a múlt eredményeit, de rugalmasan alkalmazkodik az új körülményekhez is. Az októberi tanácskozás óta eltelt hónapokban megalakították a városi és községi titkárokból a titkári tanácsot, az irányított szervezetek nagyobb önállóságot kaptak, valamint eredményesnek mondható a Reformklub-hálózat is. 4fizt követően a „Szocializmust, de másképp!” elnevezésű politikai platformot, a KISZ utódszervezetének együttműködési szabályzatát, és a szövetség történetének értékelését vitatták meg a résztvevők. A felszólalók többek között foglalkoztak a szervezet elnevezésének kérdésével, az utánpótlásneveléssel, gazdaságpolitikai kérdésekkel, a kettős tagsággal, az alternatív szervezetekkel való kapcsolatteremtéssel, a KISZ és az MSZMP viszonyával. Mint várható volt, ez utóbbi téma igen élénk vitát váltott ki. Szót kért Gazda László is, az MSZMP megyei bizottságának titkára is. Hangsúlyozta: nem egymás hibáit kell keresni, hanem oz azonosan gondolkodó erők fogjanak össze a közös politikai fellépés érdekében. Fontos megtalálni azokat a közös pontokat, amelyeken el lehet indulni. Az MSZMP elfogadja az ifjúsági szervezet stratégiai szövetségét, cserébe őszinte párbeszédet, építő vitát, kölcsönös toleranciát tud ajánlani. A megyei küldöttgyűlésen meghívott vendégként részt vett Nagy Imre, a KISZ KB első titkára. Beszédében a KISZ jövőjének lehetőségeit elemezte. Felvázolta azokat a visszafordíthatatlan politikai folyamatokat, amelyek teljesen átformálják Magyar- országot. Ebben a helyzetben csak egyetlen lehetőség kínálja a jövő esélyét a KISZ számára: ki kell mondani, hogy a KISZ-nek, mint szervezetnek vége van, de nem a mozgalomnak. A KISZ régi tégláiból új közösségeket kell felépíteni alulról bizonyos értékekhez, akciókhoz kapcsolódva. S mivel ez a szövetség már nem a régi lesz, ezért vetődik fel az új név szükségessége is. Az újjáépítés alapját a megvitatott dokumentumok biztosítják majd, természetesen ha a kongresszus április 21—23. között elfogadja. A megyei küldöttgyűlés a vitaanyagokat módosításokkal együtt elfogadta. Több önálló kérdésben eltértek a vélemények — például platformnak vagy politikai álláspontnak nevezzék a dokumentumot, 13 vagy 14 év legyen az alsó korhatár —, azonban a megyei küldöttgyűlés állásfoglalásában nemcsak a többség, hanem a kisebbség véleménye is szerepel, hiszen egy másik fórumon változhatnak az arányok. A munkaértekezlet kis ünnepséggé változott akkor, amikor a mozgalomban végzett tevékenységéért KISZ Érdemérem kitüntetést vehetett át Dancsné Szőke Judit és Vékony János, a megyei KISZ-bizottság két volt titkára. A megyében a különböző szervezetek korábban már 24 kongresszusi küldöttet választottak, vasárnap pedig még 7 újabb KISZ-tag kapott mandátumot az országos rendezvényre. A megyei küldöttgyűlés május 20-án folytatja munkáját, ugyanis a kongresszus határozataihoz alkalmazkodva a KlSZ-szer- vezetek Szabolcs-Szatmár megyei Szövetsége akkor fogadja el a saját politikai álláspontját és programját. (mml) I r Kormányprogram készül Kétmillió telefon — 2000-ig Rákosi Mátyás állítólag egyszer azt mondta: ha Fe- rencz Józsefnek jó volt, akkor nekünk is jó. És ez a mondata hosszú évekre eldöntötte a magyar távközlés sorsát... Ezért mondják szemlesütve ma a posta vezetői és a távközléssel foglalkozó szakemberek: míg Magyarország e tekintetben 1945-ig Európában élenjárt, mostanra csak Lengyelország és Törökország van mögöttünk. Ezt a kis általános helyzetképet Hegedűs Tibortól, a Debreceni Postaigazgatóság vezetőjétől hallhatták a Hazafias Népfront gazdaság- politikai, illetve településpolitikai bizottságának tagjai azon az együttes ülésen, amelynek témája a távközlés fejlesztése volt. Hallhatták azt is, hogy nem mindenben Magyarország a hibás az egyre nagyobb lemaradásért, hanem az a hátrányos megkülönböztetés is, hogy a távközlésben másutt alkalmazott fejlett technikát mi nem vásárolhattuk meg. Ahogy az ország lemaradt Európától, ugyanúgy lemaradt Magyarországon Sza- bolcs-Szátmár megye is a távközlésben és az sem vigasztaló, hogy a Debreceni Postaigazgatóság is az utolsó az igazgatóságok között. Az már inkább vigasztaló lehet, hogy egy kormányprogram készítése került napirendre, ami kétmillió telefont jelentene a következő ötéves terv végéig. Mit kap ebből Szabolcs- Szatmár megye? Két nagy területet jelöltek ki fejlesztésre, a nyíregyházit és a mátészalkait. A nyíregyházi terület határa Rakamaztól Balkányig, Nagykállótól De- mecserig terjed, a mátészalkai pedig a volt szálkái és fehérgyarmati járás településeit öleli fel. Lesz Nyírbátorban is fejlesztés, most egy konténerközpontot helyeztek üzembe és épül Nyir- bélteken is egy kis telefon- központ. A nyíregyházi góckörzetben a települések hetven százaléka kapcsolódhat a távhívásba, a mátészalkai és fehérgyarmati területen pedig minden település az érintettek közé került. Mátészalkán helyközi és helyi központot is létesíteKét fejlesztési terület megyénkben Távhívás falvakból - • Konténerközpontok Elektronizálás nek, a vásárosnaményi konténerközpontot pedig Mátészalkán keresztül lehet majd hívni. Csenger ellátása most úgy tűnik, az ezredfordulóig megoldott, de Porosaimán és Tyúkodon meg kell építeni egy kisebb távbeszélő központot, hogy mire — ez 1990 ősze — elkészül a mátészalkai helyközi központ, ezek is készen legyenek. Ezután készül majd el a nagy- ecsedi, a mérkvállaji, a ho- dászi, a vajai és a szamos- szegi központ. E góckörzet második ütemét a volt fehér- gyarmati járás területén tervezett fejlesztés jelenti. A fehérgyarmati központ mellett még öt csengerihez hasonló kis központ épül. ezeken keresztül kapcsolhatók be a települések a városokban épülő központba. A másik nagy beruházás a nyíregyházi góckörzet. Még ebben az ötéves tervben elkészül a baktalórántházi, a nagykállói, a kemecsei, a ti- szalöki és tiszavasvári távbeszélő központ, a többi a következő ötéves terv első évére húzódik át. A következő tervidőszak feladata lesz, a nyíregyházi központ kibővítése is és a most épülő központok végkiépítése is erre az időre tolódik. Szándéka a postának, hogy elektronikus központokra alakítja át a mostani elektromechanikus központokat, de ehhez az embargó teljes feloldása szükséges. Tehát nemcsak a késztermékek vásárlását kell lehetővé tenni, hanem azt is, hogy itt építhessenek elektromos központokat. Nyíregyházát Nyírbátor követi, de erre 1995 körül kerülhet sor, sajnos Kisvárda környéke még a következő ötéves tervbe se fér bele. Itt végleges megoldás csak az ezredforduló táján várható. Ez a terület ugyanis tavalyi árakon számolva 5 milliárd forintba kerülne, s ennyi pénze nincs á postának. Pedig a tanácsok jelentős összegekkel járulnak a fejlesztéshez, ez sem elegendő azonban. Tervezik éppen ezért, hogy vagy kötvényakcióval, vagy részvénytársasági formában pénzhez jussanak, de ha módosítják a postatörvényt, elképzelhető, hogy más tőkeerős szervezetek és külföldiek , is vállalkoznak a távközlés fejlesztésére. Ha mindezek a fejlesztések megvalósulnak, Szabolcs- Szatmár megye még mindig utolsó lesz a megyék sorrendjében, de kisebb lesz a különbség, mint amilyen ma. Balogh József Adósságlavina Ki tartozik kinek? Mindenki mindenkinek tartozik, summázhatjuk röviden gazdasági helyzetünket. A pénz forgási sebessége annyira lelassult, hogy adósságpapírok vándorolnak egyik kézből a másikba, a követel és tartozik rovat végösszege csak hosszas számtani műveletek után kerül egyensúlyija. Mint amikor a hegytetőn valaki fcöny- nyelműen eldob egy keményre gyúrt hógolyót, amely nyomában megindul a lavina. Kitérni előle nem lehet, menekülésre nincs mód. Hogyan működik egy pénzügyi lavina, erre kerestünk példát. A „mamut” hátraléka A Nyíregyházi Bútoripari Szövetkezet, mint Mikula János elnök elmondta 2,5 millióval tartozik, de 8 milliós a követelése. Olyan mamutcégek is adósok, mint a Taurus Gumiipari Vállalat. Termelésüket másrészről az alapanyag hiánya gátolja. Nincs elegendő habszivacs, amelyet Sajóbábonyból, a vegyiművektől vásárolnak és minimális az a fenyőfű- részáru-mennyiség, amelyet a Felső-tiszai Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaságtól kapnak. Mi is meggurítottuk azt a bizonyos hógolyót, kíváncsiak voltunk: a lavina kit ragad magával. Az Érdért tuzséri gyáregységében a fenyőfűrészáru 95 százalékát a Szovjetunióból szállítják, a belföldi ellátás jelentéktelen. Annál nagyobb a felhasználók köre, akikkel előzetes szerződést kötnek, de ennek többszörösére lenne szükség. Mivel a szovjet fél elsősorban a 'belföldi fel- használás javítására fordítja a faanyagot, többletszállításra nincs lehetőség. A kisha- tármenti forgalom jelentős növelése lenne a megoldás, ezek egyelőre nehézkesen alakulnak, bár mindkét fél szeretné az előrelépést. Az Érdért is kénytelen Nyugat- illetve Észak-Európából importálni a fenyőfűrészárut, de ennek korlátot szabnak az importszabályok. Várhatóan nehéz plusz faanyag importban reménykedni. Az Észak-magyarországi Vegyiművek kereskedelmi osztálya arról tájékoztatott, hogy 10 ezer tonna habszivacsra lenne belföldi vevő, de maximum 6 ezret szállítanak. Az árhivatallal kötött egyezség alapján önerőből ezt nem tudják növelni, viszont arra van lehetőség, hogy partnereik tőkés import keretükből átadnak bizonyos részt. így olcsóbban járnak, mintha külföldről hoznák be a habszivacsot. Egyelőre nincs remény a termelés növelésére, ráadásul azokat a cégeket részesítik előnyben, akik a nemzetközi piacon jól értékesíthető termékekkel rukkolnak elő. 1990-re ígérnek pozitív változást a bútorgyártóknak, amikor a Borsodi Vegyi Kombinát megkezdi a kemény habszivacs gyártását, ezzel kiváltja az eddigi tőkés importot. Magával rántja... é A Taurus Gumiipari Vállalat bármennyire tőkeerős cég, egy-egy pénzügyi válság akár fizetésképtelenné is teheti a vállalatot, kaptuk az információt a nyíregyházi gyár gazdasági helyettesétől, Orosz Józseftől, ilyenkor a Taurus is kénytelen hitelt felvenni, mert akkora a követelése, hogy ez a belső működését gátolja. A mező- gazdasági termelési rendszerektől a Rába Vagon és Gépgyárig széles a ákála. Emiatt kénytelen tartozását is késedelmesen kiegyenlíteni. Egyfelől a kisebb cégek tartozásai lavinaként magával rántja a Taurust, másfelől a Taurus is késedelmes fizetésével bővíti a kört. Mivel a Taurus közvetlenül nem szállít vevőinek, a megyei Agrökerhez fordultunk, vajon őket érinti-e a „hógörgeteg”? Kovács Károly igazgató szerint az a legnagyobb gond, hogy a Taurus beiktatta az eladási láncba az Agroteket, csak tőle fogad el megrendelést. Az Agrotek adja tovább az Ag- rokemek, amely gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek forgalmaz. A végén csattan az ostor szisztéma alapján a veszteségesen működő termelőszövetkezetek népi tudnak fizetni, így. sokszor az Agroker kénytelen hitelt felvenni, hogy kiegyenlítse számláit az Agrotekmek. Ezért is alakított 16 Agroker részvénytársaságot, hogy a növekvő árakat a termelők ne azért fizessék, hogy a közbeesők nyereségét növeljék. Növekvő költségek, csökkenő fogyasztás A lavina pedig megállíthatatlan, egyre többen sodródnak bele a görgetegbe. A téeszek, a bankok a húsipari, a gabonaipari vállalatokra ■mutatnak, utóbbiak a szabályozókat, a növekvő költségeket, a csökkenő fogyasztást okolják. Igazságot nehéz tenni. (máthé) O lvasok a Népszabadságban egy nyilatkozatot, afféle tavaszi tudósítást arról, hogy menynyibe került az idei télen a távfűtés, mennyit lehetett megtakarítani a rendelkezésünkre álló összegekből. Korrektek a kérdések, és korrektek a válaszok is, már-már tudomásul veszem, hogy háromszázhatvanmillió forinttal lettünk gazdagabbak, és felhőtlenül örülnék, ha nem üt meg a következő mondat. Szerencsére „alternatív kazánjainkat” nem kellett átalakítanunk, így a megtakarítás mértéke nagyobb. Életemben sok mindenkivel éltem, feleséggel, kedvessel, fogalmakkal és jelszavakkal is. Nem hittem, hogy meg kell tanulnunk még egy fogalmat. Ez a bizonyos alternatív kazán. A szakembereket mint lehetőséget izgathatja. Engem mint politikát szerető embert. Azt, hogy az alternatív a politikában mit jelent, manapság minden kisiskolás tudja. Eszerint iszik reggel tejet, kávét, vagy kakaót. Most próbálom elképzelni magam, jóllehet tudom, hogy milyen lehet egy olaj- és gázfűtésre alkalmas kazán. Viszont ha nem tudnám elképzelni, hogy milyen, akkor még a legjobb társaságban is válaszolni tudnék; a kazán feltehetően altartantiv. Boldog gyermekkorom egyik emléke, hogy a Szat- már megyei Nagysomkúton bejárhattunk a városkát, vagy nagyközséget ellátó villany telepre. Ott is volt kazán. Püfögött, szuszogott, ha úgy tetszik nyögött, jajgatott, de az utcán világítottak a lámpák. Volt ebben valami természetes, még akkor is, ha szükség szerint néha fát, máskor szenet dobtak a kazánba. Elárulom nem tudok elképzelni ennél nagyszerűbb alternatív kazánt. Nyögött, pufogott, szuszogott, de tette a dolgát. És világítottak a lámpák. Most a Népszabadságban olvasok egy alternatív kazánról, ami már-már csodának számít. Ide és oda, vagyis átállítható, akár a közgondolkodás. Nos nem tudom, hogy a tisztes ipar lopja-e a szókat, avagy a politika lopja meg a tisztes ipart. A válaszom különben egyértelmű, azaz alternatív. Bartha Gábor Bokrokban „nyílnak" a szép házak: készül Vajdabokor egyik legékesebb lakása (S. A.)
