Kelet-Magyarország, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-05 / 79. szám
A várossá nyilvánító okirat XLVI. évfolyam, 79. szám ARA: 4,30 FORINT 1989. április 5., szerda Városával», ünnepséget, egyben megyei felszabadulási megemlékezést tartottak április 3-án Záhonyban. A jeles eseményre érkező vendégeket a település határában, a Záhonyt jelző táblánál várták a helyi vezetők. A jelzettnél valamivel hamarabb, fél tízre érkezett meg a kocsisor. Grósz Károlyt, az MSZMP főtitkárát és kíséretét Csősz Béla, a városi pártbizottság titkára, Borbély Károly, a városi tanács elnöke és Kői Tibor, a Központi Bizottság tagja köszöntötte. Az üdvözlő szavak után, az avató ünnepségre menet mód nyűt egy rövid sétára is a városi tanács előtti téren. A városavató ünnepi tanácsülés és megyei felszabadulási ünnepség helyszíne a MÁV mozdonyjavító csarnoka volt. Mintegy kétezren gyűlitek össze helyi lakosok, vendégek, hogy részése legyenek az eseménynek. Két mozdonnyal a háttérben, stílszerűen egy feldíszített vasúti kocsin foglalt helyet az elnökség, a nagygyűlés szónoka, Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Gyuricsku Kálmán, a megyei párt- bizottság első tátikára, Bánóczi Gyula megyei tanácselnök, Urbán Lajos, a MÁV elnök-vezérigazgatója, valamint a félszabadulási ünnepségre megyénkbe érkezett testvérterületek delegációinak vezetői, országos megyei és helyi párt-, állami és társadalmi szervek vezetői. A Himnusz közös eléneklése után Barabás Zoltán egy Juhász Gyula-költeménnyel köszöntötte az ünnepség résztvevőit. A megjelenteket Borbély Károly, a városi tanács elnöke üdvözölte, méltatta néhány szóban a felszabadulás évfodulóját. Ezt követően Grósz Károly, az MSZMP főtitkára emelkedett szólásra. működnünk. Reményünk szerint belátható időn belül minőségi változás következhet be Magyarország és a Szovjetunió közötti elszámolásokban, hozzásegítve mindkét országot a tisztább árviszonyok, és ezáltal a korszerűbb áruszerkezet kialakításához. — Politikai együttműködéZáhony városavató ünnepségén tisztelettel köszöntőm Önöket a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében. Megtisztelő számomra és nagy örömmel tölt el, hogy ezt a jeles ünnepet együtt tölthetem önökkel. Örülök személyesen is azért, mert nem sokkal ezelőtt hazánk délnyugati végén, Letenyén vehettem részt hasonló ünnepségen, most pedig az északkeleti országrészen, Záhonyban szintén egy hartárállomást avatunk várossá. Ez is jelképezi azt az eltökélt szándékunkat, hogy minden irányban a lehető legteljesebb nyitásra, magas színvonalú, korszerű együttműködésre törekszünk. A szándékunk tiszta, egyértelmű. Annak megvalósulását akarjuk politikai eszközökkel elősegíteni, amit a Duna-medence legnemesebb, legtávlatosabban gondolkodó szellemei — függetlenül nemzeti hovatartozásuktól — célul tűztek népeink- elé. Engedjék meg, hogy — magyar ember lévén — én az egyik legnagyobb magyar alkotóra hivatkozzam. Bartók Bélát idézem, aki a következőket írta: „Az én vezéreszmém, amelynek, amióta csak mint zeneszerző magámra találtam, tö- ' kéletesen tudatában vagyok: a népek testvérré válásának eszméje, a testvérré válásé minden háborúság és viszály ellenére.” A bartóki álom megvalósulásáig hosz- szú és küzdelmes út vezet. De létezik ilyen űt, és népeink számára, akik a Duna mentén, a Kárpát-medencében élünk együtt, nincs másik út. Mindannyiunk közös kötelessége, az itt élő népek közös érdeke, hogy a földrajzi közelség szellemi értelemben és az együttműködés sokszínűségében, gazdaságában is eredményes legyen — mondta többek között, majd így folytatta: Grósz Károly köszönti Záhony lakóit — Meg vagyok győződve az együttműködés gyökeres korszerűsítésének időszerűségéről. Látom, hogy ma még a meglévő lehetőségekhez mérten is mennyire méltatlanul “erőtlenek ezek a kapcsolatok. Nem táplálok illúziókat, de szilárd az a meggyőződésem, hogy a korhoz, méltó módon és színvonalon együtt lehet és együtt kell sünk a Szovjetunióval problémamentes. Egyaránt támogatást kapunk nemzetközi kezdeményezéseinkhez és hazai törekvéseinket is megértéssel figyelik. A szovjet vezetők tudják, hogy közös múltunk néhány eleme még átértékelésre szorul, ettük sem zárkóznak el. Ezután arról beszélt: az elmúlt rövid időszakban rendkívül fontos intézkedések születtek a kárpátaljai magyarság helyzetének javításáért, őszinte örömünkre szolgál, hogy a szovjet testvérpárt vezető személyiségei nem a magyarországi nacionalizmus mesterséges félkorbácsolásának tekintik azokat az állásfoglalásainkat, amelyekben a határainkon túli magyarság iránti érdeklődésünket fogalmazzak meg. Ügy gondolom, példaértékű az, ahogyan a magyar—szovjet kishatárforgalom alakul. (Folytatás a 2. oldalon) Pillanatkép a városban tett sétáról n szovjet hősük emlékművénél Koszorúzás, tiszteletadás Hazánk felszabadulásának 44. évfordulója alkalmából tegnap délelőtt koszorúzást ünnepséget rendezlek Nyíregyházán a Felszabadulás téren a szovjet hősök emlékművénél. Katonai tisztelet- adás mellett helyezték el a kozák lovasszobor talapzatára a megemlékezés virágait a megyei és a városi politikai, társadalmi szervek képviselői, a megyénkben tartózkodó szovjet, román és lengyel delegációk tagjai, a fegyveres erők és testületek parancsnokai. Megkoszorúzták az emlékművet a szovjet helyőrség, a Magyar Antifasiszták és Ellenállók Szövetségének képviselői, valamint az ungvári háborús veteránok küldöttsége és a hálastafétával a városba érkezett ungvári sportolók is. Ezt követően üzemek, intézmények, iskolák nevében fejezték ki tiszteletüket virággal a résztvevők, majd a honvédség, a határőrség, a rendőrség és a munkásőrség egységeiből alakított század Koszorúzás Nyíregyházán a lovasszobornál díszmenetével fejeződött be az ünnepség. Szintén ünnepélyes keretek között koszo- rúzták meg április 4-én Nyíregyházán a Marx téren a román hősök emlékművét. Megyénk lakossága is megemlékezett Magyarofszág felszabadulásáról az elmúlt napokban. Fehérgyarmaton április elsején a városi pártbizottságon idézték fel a 44 évvel ezelőtt történt eseményeket. Nagykállóban április 3-án tartották meg a koszorúzást, illetve az ünnepi megemlékezést. Április 4-én Tiszavasváriban, Vásárosna- ményban, Nyírbátorban is virágokat helyeztek el a magyar földben pihenő szovjet katonák sírján. Mátészalkán ugyancsak tegnap koszorúz- ták meg a hősök nyugvóhelyét, majd az új művelődési központban hangversennyel egybekötött ünnepséget ren - deztek. Szovjetr román, lengyel Külföldi delegációk A megyében zajló felszabadulási ünnepségeken hagyományosan részt vesznek a testvérterületek delegációi is. A szovjet delegációt Alek- szandr Tyimofejevics Dol- gopjatov, a Szovjetunió Kár- p&tontúli Területe tanácselnök-helyettese vezeti, tagjai: Jevgenyij Tyimofejevics Barabáshoz ungVári városi tanács elnökhelyettese és Eduard Alekszandrovics Bin- dasz, az ungvári állami gazdaság igazgatója. A romániai delegációt dr. loan Cor- neanu, -a Szatmár megyei pártbizottság gazdaságpolitikai titkára vezeti, tagjai: Nagy Éva, a Mundial Ruhagyár főmérnöke és Burian Trajan a Szatmári Cipőipari Szövetkezet elnöke. A lengyel küldöttséget Frantisek Karp, a Rzeszow megyei pártbizottság első titkára vezeti, tagjai Jerzy Szeremata, a megyei tanács elnökhelyettese és Ryszard Kolodziej, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Ä testvérmegyei küldöttségek a záhonyi ünnepség után Kisvárda környéki mezőgazdasági üzemekbe látogattak, kedden a koszorúzást ünnepség után meglátogatták a Nyíregyházi Városi Képtárat és a sportcsarnokot, majd Mátészalkán és környékén találkoztak mezőgazdasági üzemek vezetőivel, s részt vettek a városi ünnepségen. A küldöttségek ma utaznak haza. A mozgalom marad, de... Átalakul a KISZ Megyei kSIdöttgyfllés Nyíregyházán Három lehetőség közül választhat a KISZ. Vagy felad mindent, vagy megpróbálja megőrizni azt, amit lehet, v.agy pedig a megújulás érdekében teljesen átalakul. Ez utóbbit kell 'választania, bár fájó szívvel, de teljes meggyőződéssel. Ezeket a gondolatokat Nagy Imre, a KISZ KB első titkára mond-' ta beszédében vasárnap a megyei küldöttgyűlésen. (Részletes tudósítás az 5. oldalon.) KéiíIUd telefon - lö-ij (S. oldal) Megyei felszabadulási megemlékezés keretében Grórsz Károly: Csak a munka verethet fellendüléshez, demekráeláhez
