Kelet-Magyarország, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-27 / 98. szám
4 Kelet-Magyarország — Nyíregyházi Élet 1989, április 27. Túl a sorompón Eldőlt a vita! Viták kereszttüzében áll hónapok óta a nyíregyházi iparcikk- és használtcikk piac sorsa. Amióta keresik a helyét, azóta a piacra járók, az ott árusítók hallatják szavukat, mondják ellenvéleményüket, azelőtt pedig a Hatzel tér környékén lakók túlnyomó többsége követelte: találjanak végre valami megoldást, mert áldatlan állapot, hogy aki ott lakik az szombaton ki sem mozdulhat kocsijával, mert még egy biciklit sem lehet végigtolni a földre rakott használt cikkektől, s a köztük válogató vásárlóktól. Közel két hónapja, hogy a Kelet-Magyarországban egy előzetes tájékoztatást adtunk a helykeresés akkori állásáról, s mi is kaptunk haragos hangú, de kaptunk javaslatokat tartalmazó levelet is. Természetesen nem mi döntöttünk, hanem április 24-én, hétfőn a városi tanács és ez a testület sem kis vita után tett pontot a piac sorsának ügyére, noha az ülés előtt városlakók, szakemberek, hatóságok, tanácsi társadalmi bizottságok véleményét kérték ki, sőt pályázatot írtak ki: hátha érkezik olyan javaslat is, amelyikre — nem látják á fától az erdőt alapon — nem gondoltak, s amelyik elfogadható, jó megoldást hoz. Milyen okok miatt is kell áthelyezni a Hatzel térről a piacot? Rendszeres panasz forrása, hogy a Hatzel tér környékén élők szabad mozgását, pihenését zavarja, hogy a piaci árusok száma olyan mértékben meg- növekedett; hogy kulturált elhelyezésük nem biztosított; hogy feloldották az építési tilalmat; mind több új ház épül, ám az építési anyagok szállításáról szerdai, és szombati napokon szó sem lehet, vagy ha mégis megkísérli valaki, csak nagy veszekedések árán sikerül. Hasonlóképp a piac elvitele mellett érv, hogy a területet közművekbe szeretnék bekapcsolni, ami csak hosszabb idei útlezárásokkal lehetséges, ez pedig zavarja a piac megrendezését. Az autósok a megmondhatói, mekkora gondot okoz megállni, vagy várakozni a környéken, így aztán a piac területéhez nem tartozó utcákban is forgalmi dugók keletkeznek. Hasonlóan nagy gond, hogy szerdán és szombaton a belváros egyébként is zsúfolt, túlterhelt útjain már- már lehetetlen közlekedni. Vannak természetesen érvek amellett is, hogy maradjon meg a piac az eredeti helyén. Néhány ott élő család nyugdíját egészíti ki, Hogy udvarában, garázsában megőrzi a piaci árusok holmiját, többen bérbe adják raktározásra alkalmas épületeiket, WC-Használati díjat szednek, kávét főznek, lángost, fánkot sütnek, de jelentős érv a kialakult szokás is és, hogy a piac területe a város központjában van. Ezek az érvek nem voltak olyan nyomósak, mint a piac kihelyezése mellettiek, így kellett amellett dönteni, hogy a Tokaji úti sorompó mellett vásártér legyen az iparcikk- és használtcikk piac helye. Ez a terület minden tekintetben alkalmas a piac megrendezésére. Legfontosabb tény, hogy az igényeknek megfelelően bármikor folyamatosan bővíthető. A város általános rendezési terve is ezt a területet jelöli ki hosszú távon piactérként, mert a lakosság nyugalmát, pihenését nem zavarja, hiszen nincsenek lakóházak a környéken. Nyomós érv ilyen gazdasági helyzetben, hogy a piac áthelyezése viszonylag kis beruházással megoldható, továbbá, hogy jól elkülöníthető területeken egy időben többfajta piac is megrendezhető. Például az iparcikk- és használtcikk piaccal egy időben lesz a marhavásár es a sertésvasár is, csak a lóvásár időpontját kell áttenni szerdai napokra, de később a bővítéssel a lóvásár ^visszakerül majd szombatra. Várospolitikai szempontból is indokol' döntés volt a piac áthelyezése, mert ezzel jelentősen csökken a belváros zsúfoltsága, növekedhet az árusok száma, ezzel együtt természetesen az áru mennyisége, választéka, sőt a minősége is, de az áttekinthetőbb terület miatt a közbiztonság is javul majd. A kereskedők régi igénye is teljesül azzal, hogy kulturált, stabil formában hosszabb távon is megoldódik állandó elhelyezésük. Természetesen nem volt és nem lesz egyszerű minden feltételt megteremteni a piac lebonyolításához a' nyíregyházi vásártéren. A legalapvetőbb feltétel a fénysorompó kiépítése volt, mert a régi sorompó fél órákra megbénította a környék forgalmát, s gyakorlatilag megközelíthetetlenné tette a piacot. A Volán vállalta, hogy rendszeres autó- buszjáratot indít piacnapokon, a tanács pedig arra vállalkozott, högy a piachoz szükséges infrastruktúrát megteremti, tehát gondoskodik burkolt felületről, parkolási lehetőségről, buszfordulóról, sőt az elmúlt napokban már abban is megegyeztek a termelésellátás-felügyeleti bizottsággal, hogy az Acél, a Szikla és a Kerék utcát megjavítják, hogy a Tiszavasvári út felől érkezőknek, vagy az arra hazatérőknek ne kelljen bejönni a városba és visszafordulni a Tokaji útra, hanem ezeken a vasúton túli utcákon közelíthessék meg a piacot. Védettségre szorulna Bujtosi vizek Ma még a Hatzel téren és környékén él és virul a bolhapiac. Holnap már új helyén lesz. Valószínűleg ezt is megszokjuk... A piac kihelyezése ellen szót emelők leginkább azt kifogásolták, miért nem a város- központban lesz a piac, miért helyezik ki a város .szélére? Az imént leírt érveken túl egyszerűen azért, mert egyetlen más terület sem lenne alkalmas, illetve amelyik azzá tehető olyan nagy beruházásokat igényelne csak az alapfeltételek biztosítása, amire nincs pénze még hosszú ideig a városnak. WC-t, vízvételi lehetőséget, villanyhálózatot kerítést, parkolót, parkolt terepfelületet kellene létesíteni. A későbbi bővítés lehetőségei minimálisak lennének, és olyan helyre kerülne a piac, ahol családok nyugalmát zavarná. Tehát gyakorlatilag nem oldódna meg semmi. Melyek voltak azok a területek, amelyek szóba kerültek, egy későbbi piac helyeként? Például a Május 1. tér. Fekvését tekintve alkalmasnak is mutatkozna, ám a használtcikk- és iparcikkpiac együttes megtartására kicsu (Zárójelben azt is érdemes megjegyezni, hogy amikor ideiglenesen itt volt az iparcikkpiac, több panasz érkezett a tanácshoz a lakosságtól, hogy zavarja a nyugalmukat és a piac nélkül is hovatovább elviselhetetlen forgalom teljesen megbénul a Marx téri kereszteződésben, illetve lehetetlen bejutni a Jósavárosból a városközpontba).' A Móricz Zsigmond út, tehát az almatároló előtti terület is a javasolt helyek között volt. Ennek a nagysága elegendőnek is mutatkozna, ám ha kiépül a Móricz Zsigmond utcán a Nagykörút, és figyelembe veszik, hogy a MÁV a kihúzóvágány két oldalán négy-négy méteres sávban életvédelmi kerítés építését írta elő, továbbá, hogy itt a rendezési terv szerint garázsok épülnek, már kiszámítható, hogy ez a terület sem alkalmas piac tartására. A bujtosi SZÉSE sportpálya neve is elhangzott és tulajdonképpen ebből lehetett volna legolcsóbban piacot kialakítani. A gondot az okozta volna, hogy parkolást csak a környék szűk utcáiban lehetett volna megoldani, ami zavarná az ott lakók nyugalmát, közben azonban két újabb akadály is felmerült. Az egyik, hogy a sportpálya kezelője ilyen célokra nem adja a területet a városnak, a másik, hogy az általános rendezési terv e terület egy részét jelöli ki a mezőgazdasági szakközépiskola helyévé. Javasolták a Kossuth, Dózsa György út és Nyár utca egy részét, de ez olyan sokba kerülne, hogy nem is vizsgálták a lehetőségét. Elhangzott a Május 1 tér a Robinson dombbal és a Volán-teleppel együtt is, ami már elegendő nagyságú hely volna, ám a Volán telepe a vállalaté és nem a városé, a domb elhordása pedig ugyancsak nagy összegbe kerülne. Ide egyébként valamikor majd ligetet terveznek, de a Május 1. tér alkalmatlanságát igazoló érvek egyébként is kizárják. Felvetődött a Hunyadi út keleti oldalán lévő városközpont közeli hely is( ami szintén nem lenne jó megoldás. Nemcsak azért, mert egy zöld terület kialakítását szeretnék itt megoldani, hanem mert ennek a mély fekvésű, vízfelületekkel tarkított, avuló épületállománnyal rendelkező területnek a beépítése gazdaságtalan. Itt sincsenek közművek, nincs úthálózat, sok a lakás a környéken, ráadásul később a Hunyadi út nyugati oldalán üzletek, többszintes lakások lesznek, és a városligetben megvalósuló sportlétesítmények miatt is zavaró lenne a piac itteni elhelyezése. Szóba került még az örökösföldi lakótelep északi oldala, ám ez is sokba kerülne, mivel ez a terület nem a tanács tulajdona, és ha később bővíteni szándékoznák a lakótelepet, pár év múlva kezdhetnék elölről a piac helyének keresését. Nyilvánvaló, hogy időbe telik majd megszokni, hogy új helyen lesz a piac, nyilvánvaló, hogy szokatlan lesz kiszállítani a használtcikkeket az eladóknak. Ám ha megtalálták ennek a módját a Hatzel tér környékén, megtalálhatják majd az új vásártéren is, kijutni pedig csak a városközpontból nagyobb távolság a Tokaji út mint a Hatzel tér. Balogh József 1988. november 24-én a Hazafias Népfront rendezésében a Bujtos környezeti rekonstrukcióját tárgyaló gyűlésen vettem részt. Ekkor jutottak eszembe a 4. sz. főközlekedési út, mint a városi Nagykörút 1982-ben megnyitott bujtosi szakaszán első alkalommal megtett utam benyomásait rögzítő akkori soraim. Mivel ez az említett gyűlésen érdeklődésre talált, megpróbálom közölni. Az Északi temető melletti benzintöltő állomást kellett felkeresnem, de ezt már október utolsó napjaitól az új 4. számú főúton a Bocskai úti kereszteződéstől is meg lehetett közelíteni. így módomban volt az új út legújabb szakaszán végigkocsikázni. A kettős autópálya szélein országúti szegélyező lemezekkel még kivilágítatlan, teljesen városon kívülinek tetsző. Bal kézről elhagyjuk az István úti régi „Elektromos” (NYETVE, NYEKISE) futballpályát, még nyíregyházi ember is alig ismeri fel a megváltozott körülmények között a Liliom, Mák, Nefelejcs és Belsőkörút elnevezésű Bujtosi városrész régi utcáit. Jobbról csak a nádasokra és közöttük csillogó víztükörre figyel fel az ember. Közben a kettős hídrendszeren haladunk át, majd enyhe kanyar után a temető eleje előtt tér rá az új. út a régi 4. számú főút temető melletti Pazonyi úti szakaszára és ez vezet el a töltőállomáshoz. E leírással a régi Bujtos erős megváltozására szeretném felhívni a figyelmet. Éppen ezért érdekes egy kissé a bujtosi vizek keletkezésével, helyzetével, különleges állat- és növényvilágával foglalkozni. Igaz, én nem vagyok szakembere ennek, de mint a város fejlődését szívén viselő ember, mielőtt a múlté lenne, eltűnne e kedves tája a városnak, szeretném némileg rögzíteni a fenti érdekességeket és remélve, hogy ezen felbuzdulva megfelelő szakember is teljes részletességgel fog ezzel foglalkozni. Előre megjegyzem, hogy adataimat főleg két egyéntől szereztem be. Az egyik Kovács Istvánná, Család utcai születésű, a másik Izsák Imre — ma is a bujtosi vizek között. lévő házában lakó szűcsmester. A terület gazdája ma a városi tanács kevés kivétellel, mint a fent említett Izsákhoz és környezete. Régebben a terület nagy részét a Krómy család birtokolta és az említendő téglagyárak tulajdonosai. A városiasodé Nyíregyházának ezen a területen két téglagyára is volt a századforduló idejében, mivel az itt található agyag minősége úgy tégla, mint tetőfedőcserép-égetésre igen alkalmas volt. Az egyiket Barzó Mihály 1888- ban alapította, a másikat néhány évvel később Király Sándor és fia. Mindhárman nevezetes építőmesterek voltak. Ez utóbbi téglagyár később városi téglagyár néven működött. A szükséges nyersanyag agyagmeny- nyiségét a mai bujtosi vizek területéből termelték ki. A keletkezett mélyedéseket részben az esővíz, részben az ezen a területen magasan lévő talajvíz töltötte fel. Tehát e tórendszer inkább mesterségesnek tekinthető. A körülbelül 13 hektárnyi terület a város északkeleti részén terül el. Határai: délről a Belső körút, kelet felől a Liszt Ferenc utca folytatása és ennek keleti oldalán a Városi 1. sz. csatorna, északról a Jég utca és nyugati oldalát részben a Hunyadi utca s a 4. számú főút új bekötő része, egészen a Pazonyi útig. A vízfelületet az agyagszállítást megkönnyítő földgátak több kisebb-nagyóbb, de egymással összeköttetésben álló tórendszerre bontották. Ez a múltban a környezet, sőt a város sportoló ifjúságának strandolási, télen korcsolyapályaként téli sportolási lehetőséget biztosított. Megjegyzésként megemlíthető, hogy több országos úszótehetség nevelődött itt: Mitró György, Balczó András, az öttusa olimpiai bajnoka, Hering testvérek stb. Idővel a víz eliszaposodott, a nádasok elterjedtek, a fürdőzést beszüntették, legfeljebb szomorú esetenként halljuk, hogy nyaranként mindig előfordul, a tiltott fürdőzés ellenére valaki belefúl. Ma a bujtosi vizek a környék ifjúságának horgászó paradicsoma. A felhasználás szerint a vízfelület különböző részei megfelelő elnevezéssel mentek át a környezet köztudatába. Legvalószínűbb a vázlatos térkép szerinti, mert most 40 év távlatából már a visszaemlékezések sem egységesek. Előbb a délnyugati rész a Király, Városi a hasonló nevű téglagyárakról, mellette kelet felé a 10 filléres, vagy Cserkész strand, utal az olcsó esetleg ingyenes fürdési lehetőségre, télen korcsolyapálya, ennek északi része a MADISZ, körülbelül ott, ahol most az új autóút hídrendszere van, közben szigetek és füves rész, az István utca folytatásaként egy földgát. Tovább keletre a Belső körút mentén az Anyás, Veres, majd a délkeleti sarokban a múltban öltözővel is ellátott Városi strand, ennek észak- nyugati része volt a legmélyebb a 4 méteres, fából készült ugrótorony trambulin is volt hozzá építve. Ezeket északról a Lajos utca folytatásaként egy földrész zárta le. Innen észak felé a Csűrös, a Máté sziget környékén a Csendőr, a sziget bokrai, fái között rejtőztek el a tilosban fürdőzők a csendőrök elől. A legészakkeletibb csücsökben nagy területen a Lófürösztő egészen a Jég utcáig. Innen a Jég utca mentén nyugatra fordulva volt a jégkivételi hely jégtárolóval, hogy nyáron ennek élelmes gazdája a városban kocsiról árusítsa a jeget. Majd a nyugati részen a Barzó féle téglagyár környezetében volt a városi gondozott jégpálya megfelelő zenés, hangszórós melegítővel, erre utal az utca elnevezése is. E jellegzetes vízi tájnak igen érdekes volt a növény- és állatvilága is. Legyen itt ízelítőül aa állatvilágból a következő felsorolás- kezdjük talán a halakkal: széles kárász, ezüst kárász (ezek a legújabb telepítés), potyka, ponty, amúr (az utóbbi évtizedekben telepítve), dévér, keszeg, csík, törpe harcsa, csuka. Kétéltűek: békák közül a nyári esték hangulatos szószólói a varangy, kecske, gyepi és mocsári békák. Megtalálhatók a tarajos gőték és szalamandra. A vízi rovarok közül: csíkbogár, csíbor, vízipók, kék nüniike. Puhatestűek közül az éti és a. meztelen csiga. Hüllők: gyík és nadály (ló és orvosi pióca). Nem beszélve a szárnyas rovarok nagy tömegéről, szúnyogokról, szitakötőkről stbMadárvilága is igen népes, költöző madarak is kedves otthonra találtak: fácán, dankasirály, nádi rigó, szárcsa, búbos- és búvárvöcsök, vadkacsa, vízityúk, törpegém, szürkegém (innen kerültek az állatkertbe), szövőmadár, stiglinc, széncinege, balkáni gerle, kakukk, sármány, bábaszarka, fekete rigó stb. Az emlősök közül megtalálhatók: vakond, földi kutya, pézsma, vízi pocsók, vízi patkány, hermelin, görény, nyest, mezei egér stb. Növényvilág: a fűzek több fajtája, melyek közül voltak kosárfonásra alkalmasak. Káka, nád, sás, mocsári gólyahír stb. valószínűleg nem egy olyan növény is, mely védettségre is szorulna a bátorligetiekhez hasonlóan. A régi Bujtosból a téglagyárak már a múlté. A nyersanyagforrás kimerült, a megfelelő agyag elfogyott, a gyártás nem lett gazdaságos, a minőség erősen romlott. A környék városiasodott. Ezt mutatja a megnyitott új autóút. Ez szemeteléssel, környezetrongálással, szennyezéssel jár. A növény- és állatvilág pusztulásnak van kitéve. Megszűnt ezzel a város Krúdy Gyula által is megcsodált térség romantikája. Szegényebbek lettünk egy vonzó természeti tájjal. M. Takács Ferenc Halak és madarak találtak itt kedves otthonra. A Bujtos azonban rohamosan változik: épülnek a házak, száradnak a tavak.