Kelet-Magyarország, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-25 / 96. szám

4 Kelet-Magyarország 1989. április 25. Horn Gyula: Gyökeres politikai változások Európai Közösség Romániával felfüggesztették a gazdasági tárgyalásokat Az Európai Közösség miniszteri tanácsa hétfőn belső irányelveket fogadott el a kelet-euirápai országokkal való í gazdasági és politikai kapcsolatok fejlesztéséről. Elhangzott: Lengyelországra is a „magyar formulát” alkalmazzák, vagyis bizonyos időn belül mindenfajta behozatali korláto­zást, diszkriminációt megszüntetnék a kereskedelmi forga­lomban az egyezmény által érintett területeken. Ugyanen­nek a differenciáltságnak a kifejezése a másik oldalon az, hogy Romániával1 viszont felfüggesztette a közösség a tár­gyalásokat. Az Országos Sajtószolgálat közleményeiből A deficit okai (Folytatás az 1. oldalról) A,Radikális Párt 35. kong­resszusára nagy számban ha­zánkba érkezett külföldi új­ságírók tájékoztatására Horn Gyula elmondta: Magyaror­szágon társadalmi, politikai és ideológiai értelemben egyaránt érdemi fordulat megy végbe. Az elmúlt 33 évben ilyen lényegi változás először fordul elő, 1956-ot követően ugyanis a politi­kában csak stílusváltás tör­tént, de a rendszer, a politi­kai felépítmény érintetlen maradt. Az ebből adódó pangási időszaknak súlyos gazdasági következményei voltak, melyek hatását a mai átalakítási folyamat is meg­érzi — hangoztatta az ál­lamtitkár. A politikai vál­tozások lényeges elemének nevezte a társadalmi, politi­kai és a gazdasági vállal­kozás szabadságának a meg­teremtését, ez jelenti az eu­rópaisághoz való felzárkózás lényegét is — mondotta. A pluralizmus érvényesíté­sének a kezdeti szakaszában vagyunk — folytatta a poli­tikus, aki szerint a társada­(Folytatás az 1. oldalról) Az emberek pénzszűkével küzdenek, ezért a tartós fo­gyasztási cikkeket — amibe a gyár öntvényeinek egy ré­sze kerül — kevesen vásárol­ják. Pénzhiány miatt a beru­házásokról is sokan lemond­tak, így a Vulkán öntvényeit sem rendelik meg, tehát a külső változásokat megérzi a szabolcsi' gyár. A párhuzamos kézi satukból is feleannyit gyártanak, mini régen, s re­mélik, nagyobb csökkenés már. nem lesz. Ennek ellenére bérmunkában öntvényeket készíttettek maguknak, mert az öntvénygyártásban mun­kaerőhiány volt. A dunántúli gyárak jó részében például nem munkaerőhiány, hanem munka nem volt, s ma sincs. A kisvárdai Vulkánban ön­tödei munkaterületen hiá­nyoznak dolgozók, bár Szu- bolcsot úgy ismerjük, hogy munkaerőfelesleggel kell megbirkóznia. Furcsa ellent­mondás, de az öntők munká­ja nagyon nehéz, kevesen vállalják. A gyárban egyéb­ként január 1-jétől 3 száza­lékos differenciált bérfejlesz­tés volt. Ha meghódítják és megtartják a tőkés piacot, az ezer fizikai dolgozó és a más­félszáz alkalmazott fizetése lom nagy többsége érdekelt az alapvető változásokban. Nehézséget okoz ugyanak­kor, hogy a kormányzó párt, az MSZMP összetétele, politikai felfogása, a válto­zásokhoz való viszonya rend­kívül heterogén. A párton beilül tudati zavar tapasztal­ható. Üjra kell értékelnünk az eddigi eredményeinket, s meg kell válaszolni, hogy a múltban milyen területeken követtünk el súlyos hibákat — fejtette ki Horn Gyula. Elmondta: a különböző füg­getlen politikai szervezetek nagyon sok értékes gondolat­tal gazdagítják a társadal­mat, és ezzel az egész meg­újulási folyamatnak lénye­ges ösztönzést adnak. A gyökeres politikai válto­zások evolúciós folyamatai­nak időszakában az erőszak­kal vagy diktatúrával való fenyegetőzés — bárki részéről is történjen az — egyet jelent a reformelle- nesiséggel. Mai helyzetünk­ben minden olyan törekvés, amely meg akarja hiúsítani a reformokat, ellenforradal­mi cselekvés — szögezte le Horn Gyula. növekszik majd. Lehet, nem sokkalj- de manapság a kicsi is nagyon sokat számít. A túlórapótlékot már így is megemelték húsz százalékkal. (tmi) (Folytatás az 1. oldalról) Azt mondják egy idő után természetüket illetően ha­sonlítani kezdenek az őkel körülvevő apró állatokhoz és ugyanolyan szorgalommal végzik munkájukat, mint a méhek. Ez a munka koránt sem könnyű, hiszen éjjel is etet­ni kell. ügyelni kell beteg­ségekre, és minden évszak­nak megvan a maga felada­ta. Egymás segítése, saját sorsuk kézbevétele indította arra a méhészeket, hogy lét­rehozzák a Magyar Méhé­szek Országos Egyesületét. A megalakulás óta eltelt ót év eredménye, hogy u többcsa­tornás értékesítési lehetőség megteremtésével emelkedett az akácméz felvásárlási ára. Korábban a Hungaroneklar volt az egyetlen, aki ilyen A TDDSZ Műszaki és Hát­térintézményi Választmányá­nak állásfoglalása Németh Miklós miniszterelnök 1989. áp­rilis 14-i nyilatkozatáról. t Az ország lakosságát az év első harmadában kormány­intézkedések sora sokkolta: különösen a gyógyszerek bo­nyolult bürokráciával beve­zetett áremelése, a vámeme­lések, a forint ismételt leér­tékelése, az autópályadíj. A „rossz időzítések”, a „csapni­való" bevezetési módszerek, a következtetések elmaradá­sa. a túlbonyolított admi­nisztrációk — amit maga a miniszterelnök ismert el — azt bizonyítják, hogy az ál­lamigazgatási-minisztérium i apparátusok jelenlegi össze­tételükben alkalmatlanok fe­tevékenységgel foglalkozott az áfészeken keresztül. Az­óta bekapcsolódott a TSZKER, sőt egyes áfészek, például a polgári, ma már 75 forintot ad az akácméz kiló­jáért. Szűcs Mihály, az egyesület megyei elnöke elmondta, hogy az elmúlt évben rádión közölték az akác virágzásá­nak mindenkori helyét és időpontját. segítve ezzel a méhészek vándorlását a vi­rágzó területekre. Szakmai tanácsokkal szolgálnak a be­tegségek leküzdésére és meg­próbálnak tenni az elszapo­rodó méhlopások ellen. A legújabb kezdeménye­zések egy gazdasági társulás létrehozására irányulnak. Ebben a vásárló nyugati tő­ke mellett a méhészekre szá­mítanak, belépni addig lehet, amíg van eladó részvény. A társaság létrehozása azt eredményezné, hogy kiikta­tódnának a termelők és a nyugati vásárlók közötti köz­tes csatornák, ami a felvá­sárlási ár jelentős javulását eredményezné. Akár 90—100 forintot is adnának a jó akácméz kilójáért. A világpiacon keresett az akácméz, és a szabolcsinak ráadásul különleges aromája is van. Ügy tűnik azonban, -hogy a méhészek inkább várnak, nem kapkodják el a részvények vásárlását. Ügy gondolják, előbb megnézik, mi sül ki az egészből, majd aztán cselekszenek, de lehet, hogy akkor már késő lesz. Nemcsak a méz értékesíté­sében, hanem más területe­ken is van javítani való, amit a társaság felvállal. Ez pedig a termelőszövetkeze­tekkel, állami gazdaságukkal alakítandó együttműködés. A nyugati országokban elter­jedt szokás, hogy a virágok beporzásánál igénybe veszik a méhek munkáját, sőt -a fó­lia alatt termelt uborkát is így poroztatták be. Nálunk ez még nincs beépítve a me­zőgazdasági termelésbe és a méhészek ezen a téren is többet tudnának tenni. Szilágyi Zsuzsa ladataikra. Ezért érthetetlen és elfogadhatatlan a minisz­terelnöknek — egyebek kö­zött — az a megállapítása, miszerint „az apparátusok | helytálltak”. Épp az appará- 1 tusok kompetenciájának sú- | lyos hiánya az egyik oka a kormányintézkedések meg­alapozatlanságának, tévédé- | seinek, hibáinak, a mulasztá­soknak. A központi utasításos idő- ! szak maradványaként az ál- \ lamigazgatási-minisztériumi szervezetrendszer túlmérete­zett, bonyolult, a feladatok ' és a hatáskörök szövevénye­sen áttekinthetetlenek, nem felelnek meg a modern állam kormányzati követelményei­nek. A bürokratikus túlmére- tezettség egyik oka az appa- j rátus számos tagjának ala- I csony szintű szakmai felké- 1 szültsége, ami szükségessé tette a hatáskörök szétapró­zását. A túlméretezett, szö­vevényes szervezetek lassú, nehézkes reagálásukkal, to­vábbá saját hatalmi pozíciók védelmezése miatt is alkal­matlanok valódi reformok megformálására és irányítá­sára. A miniszterelnök — egye- | bek között — még a vártnál is nagyobb költségvetési defi- j cittel indokolja a rosszul sí- 1 keredett intézkedésekkel a lakosságra hárított újabb ter­heket. Ez az indokolás elfo­gadhatatlan. Az adók, elvona- j sok növelése helyett a költ­ségvetési kiadások nagyará- j nyú mérséklése szükséges, amire három lehetőség kínál­kozik. A túlburjánzott, ha­talmas állami apparátusok létszámának és pazarló dolo- ; gi kiadásainak radikális csők- kentése, egyidejű „minőségi j cserékkel”. A gazdaságtalan állami nagyberuházások leál- í Irtása. A gazdaságtalan vál­lalatok állami támogatásának | a megszüntetése. Itt az állam­igazgatási-minisztériumi ap- \ parátusok drasztikus csök­kentése, egyidejűleg magasan képzett szakemberek bevoná­sa, valamint a tudományos eredmények figyelembe véte­le emelhető ki követelmény­ként. „Disznója” yan a marhának Disznóhús került a dánok ! i Szaúd-Arábiának szállított j ' marhahúsába. A tiltott hússal „fertőzött” marhahús-import­ját a szaúdiak nem állították le, pedig a darált formában szállított dán marhahústól a j belekeveredett disznóhúst bi­zonyosan senki sem tudná I különválasztani. A dánok I széttárják kezüket: elképzel- ] hetetlennek tartják, hogy ser- ! I tésck jussanak a marhavágó- ! j hídra. A lapok szerint, nem ez I volt az első eset. Az Egyesült ' Arab Emirátusokban is disz- ] nót találtak a marhában, s j ezért három dán szállítótól | megszüntették a hús vásárló- j i sát. Ha a szaúdi importőrök i | ugyanígy cselekszenek, akkor ! a dán húsexportörök 190 mil­lió koronás piacának lőttek. ! (Az Esti Hírlapból) j „MI VAN MAROSAN GYÖRGGYEL (márminl az idősebbel)? Miként lehetsé­ges, hogy ez az ízig-vérig közéleti ember, karizmati­kus politikai személyiség a szavát sem hallatja a mai magyar valóságról? Pedig nagyon kíváncsi lennék, hogy mit szól mindazokhoz a változásokhoz, amelyek napjainkban zajlanak vi­haros gyorsasággal az or­szágban. Jó lenne, ha meg­keresnék és szóra bírnák Marosán Györgyöt” — írta dr. Homonnai Aurél Bu­dapestről. Először telefonon keres­tem a politikust. Hosszas csengetés után vette fel a kagylót, s csak akkor szólt bele, mikor már bemutat­koztam „igazoltam” ma­gam.. — Mostanában óvatos vagyok. Sok gyalázkodó, sőt fenyegető telefont ka­pok az utóbbi időben. Nagy az értelmi, indulati zűrza­var ebben az országban — mondja magyarázatul. — Interjút kérsz? Nem adok. Senkinek sem adok. Fél éve már lemondok minden előadást, nem vállalok köz­életi szereplést. Felesleges megkérdezned, hogy miért. Már elmondtam az előbb, amikor a telefonnal kap­csolatos óvatosságomat in­dokoltam. Nem nyilatko­zom tehát, de ha eljósz március 24-én az ELTE Szerb utcai tanári klubjá­ba, ahol a legújabb köny­vemről, a Nincs vissza- útról beszélek, ott lejegyez­heted szavaimat, megírha­tod „egy az egyben" a VÁLASZ-nak. Na, viszlát! — vetett véget a maga megszokott határozottságá­val a interjút kérő dis­kurzusnak. A KÖNYVPREMIEREN Marosán nyolcvanegy évét meghazudtoló szenvedély- lyel, a tőle megszokott éi - zelmi kitörésekkel kísér­ve, színezve mondandóját, beszélt az 1948—1956 kö­zötti kort idéző emlékira­táról. A könyv — mint az várható volt — csak ürü­gyül szolgált, hogy önma­gáról és a mai társadalmi állapotokról szóljon, mond­jon véleményt. Szenvedé­lyes előadásából, a jelen­lévők csöppet sem kíméle­tes kérdéseire adott, meg­hökkentő információkat tartalmazó válaszaiból arra is feleletet káphattunk. hogy szerinte milyen okok idézték elő a mai politikai, társadalmi válságot, bi­zonytalanságot. — 1961-ben fogalmazó­dott meg bennem az elha­tározás: felállók és elme­gyek, nem várom meg, hogy. szembe kelljen ma­gam köpnöm — kezdte az előadását. — Ekkor pattant „ ki a szovjet—kínai viszály. Azt mondtam Kádárnak: beszélj a kopasz ukrán­nal (Hruscsovval, a szerk.), hogy hagyjanak ki minket ebből a cirkuszból. Ne kell­jen nekünk is elítélni a kí­naiakat. Gondolj arra, mi lesz, ha egyszer kibékül­nek! Mit fogunk akkor mondani? Meghazudtoljuk önmagunkat? A folytatást ismerjük. Kádár nem hall­gatott rám. Számomra visszatetsző volt a kína- ; iákká! való szembefordu­lás. Aztán jött 1961 októbe­re, az SZKP XXII. kong­resszusa. Kádár első he­lyetteseként én is részt vettem a tanácskozáson. Mint köztudott, ezen a kongresszuson fogadták el azt a programot, amely a kommunizmus azonnali eljövetelét, az USA gazda­sági túlszárnyalását hir­dette. Amikor megismer­tem e grandiózus, min­den realitást nélkülöző programot, azt mondtam Kádárnak: vagy én vagyok hülye, alkalmatlan poli­tikus, vagy ez az egész, ami itt most történik, me- [ rő szélhámosság. Az SZKP- hoz hasonlóan valamennyi j kommunista párt — így 1 az MSZMP is — kodifikál- i ni fogja a XXII. kong­resszus téziseit, s rövid i távú programként fogal­mazza majd meg a kom- j munizmus megvalósítását, : Na, én nem vagyok haj- j landó ehhez a nevemet j adni. Az 1962-es VII. párt- j kongresszuson már nem j vagyok ott. Minden funk- i dómról lemondok. Most pedig olyat közlök önökkel, amiről eddig még ■ sehol nem beszéltem — emeli fel a hangját és kar- | ját: — 1962-től egészen 1970-ig — mint egy bűnö- j zőt — rendőri felügyelet alatt tartanak. Ezt nehezen bocsátom meg az elvtársa­imnak. EZUTÁN ARRÓL BE­SZÉLT Marosán György, hogy nem igaz az a pártve­zetők által mostanában gyakran hangoztatott érv, hogy nem kaptak időben jelzést az ország bajairól. Ömaga például 1962-töl 1988-ig levélben és szemé­lyes beszélgetésben fi­gyelmeztetett. Rajta kívül még sokan hangot adtak elégedetlenségüknek, ezek azonban hamarosan más munkahelyen találták ma­gukat ... E gondolatok folytatása- I ként mondott el egy újabb személyes élményt.'Amikor 1987-ben, hatvanéves párt­tagsága alkalmából Kádár János személyesen adta át a KB köszöntőlevelét, az ün- | népéit erélyesen figyelmez­tette a főtitkárt „János, menj el! Nem mindegy, i hogy miként távozol, milyen megítéléssel mész el! Most még emelt fővel köszön- ! hetsz le!" — Egy pillanatra megállt a levegő a szobában. Kádár ezúttal sem hallgatót! rám Ez a párt egyebek között azért került válságba, mert vezetői nem tudtak időben felállni a hatalom széké­ből ... A szentségit neki, miért kell megvárni, amíg politikusaink agyérelmesze­sedéssel a Kútvölgyibe ke­rülnek? — kiáltott fel Ma­rosán, majd így folytatta: — Szürke, egyéniség nél­küli arctalan politikusok a párt vesztét okozzák. (Folytatjuk) Az írás a „Válasz” című új­ság (a Magyar Rádió és a Hát­tér Kft szolgáltató hetilapja) I. évfolyam, 8. számában jelent j meg. Divatérzékeny radiátorok Különleges a szabolcsi aroma PÁLYÁZATI felhívási alakuló Nyíregyháza Megyei Városi Tanács V. B. építési közlekedési és vízügyi osztálya OSZTÁLYVEZETŐI munkakörére. A kinevezés feltételei: — építész-, építő-, vagy közlekedésmérnöki végzettség (esetleg építőipari, vízgazdálkodási üzemmérnöki okle­vél). — 5 év szakmai gyakorlat tanácsi munkaterületen, — erkölcsi feddhetetlenség. Bérezés a 11 1983. (XII. 17.) ÁBMH sz. rendelet alapján A pályázatot részletes önéletrajzzal, a végzettséget igazoló oklevél hiteles másolatával, három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvánnyal, eddigi szakmai tevékenység, je­lenlegi munkahely és jövedelem megjelölésével kérjük be­nyújtani Nyíregyháza város tanácselnökéhez (4400 Nyír­egyháza. Kossuth tér 1. sz.). A pályázat benyújtásának határideje: 1989. május 20. Elbírálására 1989. június 9-ig kerül sor. A munkakör betöltéséről — határozatlan időre — Nyír­egyháza Megyei Város Tanácsa 1989. júniusi ülésén dönt. „MENJ EL, JÁNOS!” Mit mond Marosán?

Next

/
Thumbnails
Contents