Kelet-Magyarország, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-24 / 95. szám
1989. április 24. Kelet-Magyarország 3 Itt a 11-277! M. Magyar László újságíró válaszol A tavaszi munkák idején a jó gazda az ásót, s nem a tollat forgatja. Talán ez is közrejátszott abban, hogy nem sok kérdést kaptam az elmúlt héten. A megújuló természet, a zöld színben pompázó környezet azonban egy-két olvasónknál gondolatot is ébresztett, s kérdés lett belőle. A fásítási hónap kapcsán arra kiváncsiak Nyíregyházán az örökösföldi lakók, hogyan lehet beszerezni a facsemetéket. Bár ezzel a témával múlt héten foglalkozott rovatunk, de mivel szinte az egész várost érinti, ismét válaszolok rá. Mint Pintér Miklós, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára elmondta» az idő rövidsége miatt az érdeklődők ne a körzeti népfrontbizottságokon keresztül kérjenek facsemetéket» hanem közvetlenül a városi tanács terv és munkaügyi osztályán Balázs Pálnak vagy Barna Miklósnak jelezzék az igényeket. Ugyanakkor Bar- csay Miklósné, a városi tanács főkertésze arra hívja fel az állampolgárok figyelmét, hogy a természet nagyon előrehaladott állapotban van, megindultak a hajtások, ezért már elkéstünk a faültetéssel. A gondos ápolás mellett is kevés az esély a facsemeték életben maradására. Mindenképpen érdemes várni őszig. Szintén a keleti városrész lakói kérdezik, mikor lesz Orőkösföldön a Patyolatnak felvtevőirodája. Mészáros Lászlóné, a vállalat igazgatója arról tájékoztatott, már tárgyalnak erről, s szeretnék minél hamarabb — talán már májusban —, megnyitni az üzlethelyiséget az ABC közelében. Mivel a mosó-szolgáltatás önmagában veszteséges lenne kereskedelmi árusítással tervezik egybekötni. Lehet majd kapni többek között lakástextilt, fonalat, tisztított használt import ruhákat. R&kamazról érkezett P. M. levele. A fiának nyitott több évvel ezelőtt ifjúsági takarék- betétet. s azt kifogásolja, hogy a fia nem kapott az ifjúsági takarékbetét után adókedvezményt. Páskai Jánost, az OTP betét és értékosztály vezetőjét kértem meg, segítsen kibogozni ezt az ügyet. Legelőször is azt fontos tisztázni, hogy az adókedvezményt a betételhelyező (ebben az esetben a szülő) kérheti s nem a kedvezményezett. Tavaly március 31-ig kellett nyilatkozniuk az ifjúsági betét-tulajdonosoknak, hogy igénybe veszik-e az adókedvezményt, de a később beadott nyilatkozatot is elfogadta az OTP. Olvasónk tavaly nem töltötte ki ezt a nyilatkozatot, ezért nem is vették figyelembe az adó- kedvezményt. A megoldás most már csak az lehet, hogy átíratják a fiú nevére a takarékbetétet, mivel most már egyébként is ő a betét- elhelyező, s a fiatalember* töltsön ki egy nyilatkozatot arról, hogy a betétben elhelyezett összeget lakáscélra fordítja. Szilassy Péter nyíregyházi lakos azt tette szóvá, hogy a Vay Ádám körúton lévő lakásában nem tudja fogni a szlovák 2 műsorát. Mint a Modultól megtudtam, ilyen jellegű bejelentés nem érkezett eddig hozzájuk. Ha gyengébb minőségben is, de lehet a központi antennával fogni az adást. Az igazsághoz az is hozzátartozik: várnak egy berendezést, amely javítja majd a minőséget. Valószínűleg egyedi hibáról van szó, amelyet a 10-765-ös telefonszámon lehet bejelenteni. Lapunkban is beszámoltunk korábban arról, hogy megszűnt a házasság előtti kötelező tanácsadás, helyette pedig optimális családtervezésre Jelentkezhetnek önkéntesen a> érdeklődők. Tóth Istvánná nyíregyházi olvasónk kérdése az. hogy működik-e már ez a forma. Igen, már működik a Czei- zel Endre által kidolgozott program. Nyíregyházán és a megye néhány városában a nővédelmi tanácsadó intézetekben lehet jelentkezni, ahol részletesebb felvilágosítást is adnak az orvosok a feltételekről. NEM FOGUNK SZOMJAN HALNI. Még kimondani is sok, nemhogy meginni azt a sörmeny- nyiséget, amelynek palackozását és forgalmazását erre az évre a Keletsör GT tervezte. Raska Béla, az üzem vezetője adta az információt, miszerint a palackozás mértéke 133 500 hektoliter lesz, ezenkívül hétféle minőségben a Borsodi Sörgyár termékeiből 60 ezer hektolitert forgalmaznak. Az első negyedév túlteljesítéssel zárult. Az elmúlt három hónapban 2800 hektoliterrel fogyasztottak többet a sörivók, mint azt az üzem tervezte. Üdítőt is forgalmaz a GT, ebben viszont lemaradás volt, mondván a Pepsi és a Gyöngy szezonja a nyár és az még odébb van. Sör és hús A SÖRRŐL, ÜDÍTŐRŐL kapott adat talán szót sem érdemelne, ha azon frissiben nem jutok egy másik információ birtokába is. A Kelethús GT az idén 26 ezer hízott sertést vág le, feldolgozza és értékesíti. Kvancz József az üzem vezetője az értékesítéssel kapcsolatban mondta el tapasztalatait. A húsipari termékek iránt csökkent a kereslet. Illetve a vevők az olcsóbb húsokat, húskészítményeket keresik, tömeges vevője a körömnek, húsos csontnak, oldalasnak lenne, dehát egy sertés nemcsak körömből és húsos csontból áll. Sör és hús. Véletlen, hogy az ezzel kapcsolatos információk a jegyzet- füzetemben egymás mellé kerültek, az viszont már tudatos, amit ezekről gondolok. A sör drága és ha mégoly folyékony kenyér is, létfenntartásunkban nem előbbrevalóbb, nem fontosabb a húsnál. A hús is drága. Az egyre laposabb pénztárcánkhoz viszonyítva a comb, a karaj nagyon is drága, viszont fontosabb a sörnél. És a sörre mégis többet költünk. Lehet, hogy az összevetés, a sörés húsfogyasztás egymással való szembeállítása túlzás. Az is meglehet, hogy aki sört iszik, az nem eszik húst, avagy fordítva. Ilyen vagy hasonló ellenérvek kockázatát is vállalva kimondom: a mi fogyasztásunk összetételében és arányában túlzott. Túlzottan nagy az olyan kiadás, ahol takarékoskodni kellene, illene, lehetne. NEM A SÖRT, A BORT és általában a szeszes italt sajnálom én az emberektől. Azt hiányolom, hogy amíg az alapvető élelmiszereknél érvényesül a kényszerű mértéktartás, addig az italoknál nincs mérték. Ez utóbbi is súlyosbítja az amúgy is nehéz helyzetünket. S. E. ____________ ____„ —————■———I— Á 28 milliméternél kisebbeket elengedik Csigáért valuta ' A világ minden kincséért meg nem enném a csigát, de vannak, akik esküdöz- nek: épp oly ízletes, mint a csirkezúza. Ami pedig még mellette szól, bárhol „megterem”, csak össze kell gyűjteni. Azért pedig fizetnek. Kilónként 35 forintot a Vitamin Zöldség és mm a feldobom zloty, ha ff leesik alátét. Ezt a játékot játsza a szomszéd, miközben nézzük a kukát a szemközti oldalon, ami már két hete hever megrokkantan, a Kun Béla úton, felborítva, helybenhagyottan. —Unokáink is látni fogják — mondom — mert nincs se IKV, se jóravaló lakó, aki észrevenné, hogy egy szemétgyűjtő konténer tönkrement. — Szemét dolog — jegyzi meg Stohanek és mint a ■pereces; csak hajtja a magáét — ha feldobom zloty, ha le&sik a\átét. —Mit akar azzal a zlotyval? Én a kukáról beszélek. i Én meg a zlotyról. Olvastam a Népszabadság április: 17-i számában, a hír rovatban, hogy a lengyel tetőfedők egyzlotys pénzérmét használnak alátét helyett a hullámpala rögzítéséhez. Jobb mint az eredeti alátét és mennyivel olcsóbb! Egy eredeti alátét ugyanis 10 zlotyba kerül. — És? Szomszédom simán kiakadt a kötözködésemen, ahelyett hogy Andaxint ■venne be, elkezd velem ordítani: ZLOTY — Maga pancser! Hát nem érti a forint perspektíváját? Még néhány hét és a forint is jobb lesz alátétnek mint fizetőeszköznek ... — Ne mondja? — De mondom. Nem kell más, csak három áremelés, néhány leértékelés és a magyar tetőfedők is rájönnek, jobban járnak, ha a palát ném a drága alátéttel, hanem az olcsó forinttal rögzítik. Lelki szemeimmel már látom is a forintos tetőket. Stohanek a forintos tetőket látja, én meg azt látom, hogy a nagyrabecsült szomszédom tűzbe jön, arca lázrózsában ég, szeme szikrázik és izgalmában totyog. , — Mi o baja? — kérdezem. — Eszembe jutott valami. Korszakalkotó ötlet. Miután a forint előbb utóbb átalakul alátétté, már most lyukasan kellene verni. Lyukas forrint, vagy lyuk a forinton, megkönnyítené a tetőfedők dolgát. Beadom újításnak. Tovább megyek ... — Ne menjen tovább. A maga újítását visszakézből megkotrázzák. Lyukasztás nélkül is drága a forint előállítása. Különben is, ez az egész egy agyrém ... Ügy válunk el, hogy nem tudom meggyőzni Stoiha- neket. Másnap az ócskapiacon találkozunk. Látom, alátéteket árul. Kizárólag csak egyforintosokért. Kérdezem: megörült? Minek az a sók egyforintos. — Egy alátétért kapok öt-hat egyforintost. Kit, hogy lehet becsapni. Én egy alátétet adok, ők cserébe öt-hat alátétet adnak. Érti már? Értem. Értem, hogy hogyan lesz egy eszméből rögeszme? — Ez az ember ragaszkodik ahhoz, hogy jó a forint, de csak alátétnek. Dehát a forintnát, zlotynal nemcsak aprópénz van» papír is. Azzal vajon mihez kezd majd egy tetőfedő? Seres Ernő Gyümölcs Forgalmazó Vállalat Debreceni utcai felvásárló telepén Nyíregyházán. Miből lehet pénzt csinálni? Máté János igazgató arról tájékoztat, hogy az elmúlt időszakiban elég sok vadon termő dolog iránt nőtt meg a kereslet külföldön. Bodzából tavaly például 300 tonnányit értékesített a vállalat, de keresett a béka és az éticsiga is. Még sokkal nagyobb a lehetőség, mint amennyit eddig kihasználtak, arról nem is beszélve, hogy ez a kereskedelem valutát hoz az országnak. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, szívesen vállalkoznak a csigagyűjtésre az emberek, április 15-től eddig tíz mázsa éticsigát vásárolt fel a vállalat. Volt, aki egyszerre ötven kilót is hozott, s mindössze három óra alatt gyűjtötte. Még csak attól sem kell tartani, hogy felborul a természet egyensúlya, ugyanis a 28 milliméternél kisebb csigákat nem veszik át, tehát azok többnyire visszakerülnek a természetbe. Szakértelmet nem igényel Különösebb szakértelmet, nem igényel a esigagyűjtés, elegendő annyit tudni, Rogy ez az állatka a vizenyősebb, láposabb, akácos, tölgyes területeket kedveli, és legjobb a hajnali órákban, harmatos reggefekem „vadászai-. úm&ilni. Itt már tisztítják, osztályozzák a csigát. Az MTI felvétele a soponyai vadfeldolgozó üzemben készült. Kemecsei Györgyné kislányával és fiával már a harmadik alkalommal hozta be pénteken a „zsákmányt”, amit a Jósavárosban a Kalevala sétányon és a sóstói Múzeumfaluban szedtek. A gyerekek kapják meg a pénzt, ruhára költik. Gumikesztyűben dolgoztak, mert egy kicsit azért utálatos a csiga, no és csíp a csalán. Azért élvezték a gyerekek, legalább a levegőn lehettek a tanítási szünetben. A ház körül Luka Istvánnénak egyszerű a dolga, Géza utcai lakása mellett a ház körül, az árokban sok a csiga. Évek óta várt már arra, hogy itt is legyen felvásárlás, mert hallotta, hogy máshol az országban régóta szedik a csigát. örül neki, hogy a nyugdíj mellé egy. kis hasznot hoz a konyhára ez is. Nem undorodik az állatkáktól, emlékszik még arra, hogy a háború alatt rákot is fogtak, meg ürgét öntöttek. Naponta 8—12, illetve 14— 17 óra között tart nyitva a felvásárló telep szombaton és vasárnap is. Ott egyébként három napig tárolják a csigát, majd a központi be- . gyűjtőhelyre szállítják, ahol tisztára mossák az állatkáikat és 13 kilogrammos ex- portládáikbam indítják útnak Olaszországba, Franciaor- szágpfL, (cs. k.) SZERKESZTŐI Bizalom Pétert régről ismerem. Ungvári születésű, ott nőtt fel, is onnan került hazánkba, katonaként. Már második éve szolgál Budapesten, mint a Déli Hadseregcsoport harcosa. Pénteken Péter (csak így, Péter, és nem Petya, hiszen magyar fiú ő, állandó tolmácsa parancsnokainak) jutott eszembe, amikor bejelentették a szovjet csapatok Magyarországról való részleges kivonását. Meg, Szása és Nyikoláj, Aljosa és Jura, s a többi, hazánkban szolgáló szovjet katona, akik távol szülőföldjüktől töltik le a két esztendőt. Aztán a fülembe csengtek a honvédelmi minisztériumi államtitkárnak a pénteki sajtótájékoztatón elhangzott szavai, miszerint az európai bizalomerősítés és biztonság növelésének, a védelmi doktrína megvalósításának fontos állomása a már korábban bejelentett egyoldalú szovjet csapatcsökkentés, így hazánk területerői való részleges kivonás. ~Azt hiszem, senkinek sem kell külön magyarázni, mit jelent ez. Hazánk ismét példát mutat: íme lehet tenni és kell is Európg biztonságáért, ami nem feltétlenül a fegyverkezést jelenti. Sőt, biztonság teremthető fegyver nélkül is. Mert ha fegyvert fegyver ellen fordítunk, abból csak rossz lehet, ám fegyver nélkül nem lehet háborúzni. S ezen van a hangsúly, hiszen ki akar ma háborút? Akarom hinni, hogy kicsiny hazánkban egyetlen állampolgárnak sem jut eszébe ilyesmi, de azt is akarom hinni, hogy ezen a Földön sem él olyan ember, aki fegyverrel akarja hatalmát biztosítani. Ez utóbbinak sajnos sok helyi konfliktus ellentmond, viszont el kell kezdeni valahol, valakiknek. Ezért tartom nagyon jó példának a magyarországi csapatcsökkentést, a tízezer szovjet katona kivonását, a harckocsik, a lövegek, az aknavetők, a gépjárművek és más harci technikák magyar földről való hazavitelét. A bejelentés szerint jövő év végéig vonják iki a katonákat és harcieszközöket. S nagyon bízunk benne, nem késik a másik oldal válasza sem, s akkor sor kerülhet a többire is. A jó példa általában ragadós. Hogy ez menynyire lesz az — mindenféle előzetes jóslás nélkül —, remélem hamarosan eldől. S hogy visszakanyarodjak ungvári barátomhoz, Péterhez, ő kölyök- korában már abban bízót, mire katonaköteles lesz, eljön a világbéke. Erről így, a szó szoros értelmében még nem beszélhetünk, de Európa békéjéről, biztonságáról már igen. S mivel még szükség van katonákra, így péter is leszolgálta a két esztendőt, júliusban megy haza — végleg. Most már arról ábrándozik — s talán már nem is annyira álom ez —, hogy az ő fia valóban nem léSz katona, mert már nem lesz szükség a katonákra. Európa és a világ katonái fenyegetettség nélküli biztonságban és békében fog élni. Sipos Béla
