Kelet-Magyarország, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-21 / 93. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. április 21. Ülést tartott a Minisztertanács A megyei pártbizottság megtárgyalta (Folytatás az 1. oldalról) Még tartott a Minisztertanács ülése, amikor a Parlamentben megkezdődött Marosán György szóvivő nemzetközi sajtókonferenciája. A kormány tanácskozásán elhangzottakat ismertetve a szóvivő elmondta, hogy döntés született a régóta húzódó Hévíz kontra bauxit-ügy- ben. A Minisztertanács úgy határozott, hogy legkésőbb 1990. június 30-ig be kell zárni a nyírádi bauxitbányát. Bár gazdasági és környezet- védelmi szempontokat egyaránt mérlegeltek, a döntés kialakításakor a nemzetközi hírű tó megmentése volt az elsődleges cél. A körültekintő előkészítést igénylő bányabezárás menetrendiét gyorsított ütemben dolgozzák ki, s az ezzel összefüggő megoldásokat két hónap múlva terjesztik az illetékes tárcák vezetői a kormány elé. Határozat született arról is, hogy az érintett parlamenti bizottságok részvételével — társadalmi bizottságot kell létrehozni a bezárás ellenőrzésére. A kormány felülvizsgálta az autópályadíj bevezetésére vonatkozó korábbi határozatát is. -A döntést még ér(Folytatás az 1. oldalról) rendetlen porták, eldobott műanyag zsákok látványa igencsak szúrja a szemet.. Régen természetes volt, hogy az emberek rendben tartották lakóházukat, annak környékét. Sokan vannak, akik még emlékeznek: a vasárnapi kora reggelek utcasepréssel, gereblyézéssel kezdődtek, mire templomba indultak a népek, egyetlen porta sem maradhatott takarí- tatlan. Nem kellett ehhez sem rendelet, sem előírás, mindenki tudta és tette a dolgát. A régi hagyományok felélesztése e téren is üdvös lenne. Az országban elsőként meghirdetett társadalmi egészségmegőrző program Szabolcs megyei, Szívügyem az egészségem címmel meghirdetett mozgalmának szervezői most erre tesznek kísérletet. Ebben az a tanács- rendelet is segíti őket, amely azt írja elő, mire kötelesek környezetük megóvása érdekében a lakók? A szép tervek, elméletek azonban önmagukban vajmi keveset érnek. Olyan szervezőkre, lelkes emberekre van szükség, akik nem csak önmagukért, másokért is tenni vénybe lépése előtt visszavonják. Egyúttal megbízták a kormápy illetékes tagjait, hogy az érdekképviseleti szervekkel konzultálva dőli gozzanak ki olyan javaslatot, amely — aZi ésszerűtlennek bizonyult megoldást felváltva — a társadalom számára is elfogadható módon teremt forrást az úthálózat fenntartására és fejlesztésére. További két, a lakosságot közvetlenül érintő témát is megtárgyalt a kormány. Az egyik a háztartási energia- hordozók tervezett áremelése. Mint ismeretes, az idei terv május elejére időzítette az áremelést, 100 forintos kompenzálással összekötve bizonyos társadalmi csoportoknál. A kormány most úgy döntött, hogy a SZOT-tal esedékes tárgyalásokig elhalasztja a már korábban bejelentett árintézkedéseket. Természetszerűleg így a 100 forintos kompenzáció sem lép életbe. A mai ülésen ismét napirendre került a víz- és csatornadíjak emelésének problémája. A Minisztertanács beható vita után úgy döntött, hogy ezt a kérdést is a SZOT-tal való tárgyalásokon terjeszti elő, egy csomagterv részeként. A testület ezzel tudnak. A megyei természet- barát szövetség tagjai ilyen emberek, ök például április 22-én reggel 8 órakor azért gyülekeznek a sóstói tornapályán, hogy együttesen kitakarítsák az erdőt, összeszedik az eldobált papírokat, konzervdobozokat, elhordják a szemetet, hogy a jó idő hatására egyre szaporodó kirándulók a természet szépségeiben gyönyörködhessenek. (k. é.) kapcsolatban kialakította véleményét a SZOT elnökségének legutóbbi állásfoglalásáról. Ennek kapcsán a szóvivő leszögezte: a külső és a belső pénzügyi helyzet első negyedévben tapasztalható romlása rendkívüli intézkedés-eket tett szükségessé. Elismerte, hogy ezek közül némelyek konstrukciója, a kivitelezés módja, illetve ütemezése vitatható, illetve helytelen volt. Ugyanakkor hangoztatta, hogy a kormány felelősséget vállal az ország fizetőképességének fenntartásáért. és ennek okán népszerűtlen intézkedésekre is rákényszerül. A kormány szükségesnek tartja, hogy az egyéb érdekegyeztető fórumok mellett soron kívüli tárgyalásokra kerüljön sor a Szakszervezetek Országos Tanácsával. Az indokolt ár- és kompenzációs intézkedéseket együtt kívánják életbe léptetni. Miután a SZOT keresi a megegyezés lehetőségét a kompenzációt illetően, a kormány kész arra, hogy a tervezett és elhatározott árlépéseket a SZOT-tal folytatott tárgyalások után tegye meg. Ugyanakkor a Minisztertanács úgy véli, hogy a szak- szervezetekkel fennálló konstruktív, az érdemi együttműködés nélkülözhetetlen részét alkotó bizalmon alapuló tárgyalásokhoz nem szabhatók további feltételek. A Minisztertanács felkérte a belügyminisztert: a Nagy Imre és társai ellen lefolytatott büntető eljárás iratait adják át a legfőbb ügyésznek, aki megvizsgálja az eljárás és az ítélet törvényességét. A kormány amellett felkérte az igazságügy-minisztert, hogy gyorsítsa meg azokat a munkálatokat, amelyeknek célja az államellenes bűncselekmények felülvizsgálata a Büntető Törvény- könyvben. (Folytatás az 1. oldalról) Sággal és felelősséggel tevékenykedő pártszervekkel és alapszervezetekkel olyan kapcsolatot szüksékes kiépíteni, amelyben az atyásko- dást a partnerkapcsolat váltja fel. A megyei pártbizottság elsősorban segítő, konzultatív, a központi és a megyei szándékokat közvetítő, szervező és koordináló tevékenységet fejtsen ki. Tennie kell ezt azzal együtt, hogy a megyei és a városi pártbizottságoknál a közeli jövőben mintegy 40 százalékos létszámcsökkentést terveznek. A területi pártszervek közvetlen megyei irányításra három módozatot kínált az előterjesztés. A vitában részt vevők nagy többsége azt a változatot támogatta, amely mindössze 53 városi, nagyközségi illetve olyan községi pártbizottságok közvetlen irányítását jelenti, ahol a párttagság létszáma meghaladja a 120 főt és háromnál több pártszervezet működik. A testületi döntés figyelembe veszi a természetes vonzáskörzetet, maximális lehetőséget nyújt a szabad választásra, egyúttal jobban épít a térségi érdekekre. A helyi közélet színterei, a fórumok működésének tapasztalatai, az alternatív szervezetek részvétele — címmel vitatták meg azt az előterjesztést, amelynek előadója Kiss Gábor megyei titkár és Végh Béla politikai munkatárs volt. A témát tudományosan közelítő írásos anyag, — amelyet rendkívül értékes és tanulságos kérdőíves felmérés is gazdagított — (A helyi társadalom működésének tapasztalatai Kisvárdán, Nagykállóban és Mi- lotán), a többi között rámutatott: Szabolcs-Szatmár társadalmi, politikai tevékenysége jó ideig egyoldalúan munkahely- és rendezvényközpontú volt, a lakóhelyi fórumok, szervezetek háttérbe szorultak. Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy a helyi politizálás színtere — a munkahelyeket szorító gazdasági kényszer, az alternatív szerveződések kihívásai, a szociális kérdések lakóhelyi megjelenése, az adófizető állampolgár közélethez való viszonyának megváltozása és nem utolsósorban a választások közeledése miatt — mindinkább áttevődik a lakóhelyre. Annál is inkább indokolt a helyi közélet funkcióváltásával szembenézni, mert számos új törvény jelenik meg, felerősödnek a spontán kezdeményezések, mindez elmozdulást igényel a pártmunkában. Igazodni szükséges az új feltételekhez, a lakosság elvárásaihoz. Isztambuli rablóbanda Turistákat fosztott ki Elsősorban külföldieket szemel ki áldozatának egy isztambuli rablóbanda, amely az idén már több mint húsz turistát fosztott ki. A Reuter hírügynökség konzuli forrásokra hivatkozó jelentése szerint az isztambuli rablóbanda áldozatai között egy magyar tanárnő is volt, akit — több sorstársához hasonlóan — a bűnözők megerőszakoltak. A banda számlájára írják egy 24 éves lengyel turista meggyilkolását. Az áldozatok többsége japán, de vannak köztük amerikaiak, britek és új-zélandiak is. Az isztambuli repülőtérre érkező japánoknak országuk konzulátusa röplapokat osztogat, amelyen figyelmeztetik őket a veszélyre. A lengyel képviselet ugyancsak óvatosságra intette honfitársait. A konzulátusok megbeszéléseket folytatnak az ügyről — közölte az isztambuli brit főkonzul. A banda legtöbbször magányos turistát szemel ki, majd autóba invitálja. altatót tartalmazó gyümölcslével kínálja. A kifosztott áldozatot egy erdőben, vagy szeméttelepen magára hagyja. Nagytakarítás szombaton A SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI GABONAFORGALMI ÉS MALOMIPARI VÁLLALAT pályázatot hirdet a mátészalkai malomüzem — mint önelszámoló egység ÜZEMVEZETŐI munkakör betöltésére. Az üzemvezető főbb feladatai: — az üzem őrlési tevékenységének irányítása, szervezése, — az előállított termékek értékesítésének szervezése, — a termeléshez szükséges munkaerő folyamatos foglalkoztatása, a munkáltatói jog gyakorlása. A munkakör betöltésének feltételei: — szakirányú felsőfokú végzettség és 4 éves szakmai gyakorlat, vagy — szakirányú technikusi végzettség és 5 éves vezetői gyakorlat, — erkölcsi feddhetetlenség. Bérezés: megegyezés szerint. Alkalmazás: megegyezéstől függően 3—5 évre szól. A pályázathoz mellékelni kell: — részletes, kézzel írt — az eddigi munkahelyeket és munkaköröket is tartalmazó — önéletrajzot, — 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, , — iskolai végzettséget, szakmai képzettséget igazoló okiratok hiteles másolatát. A pályázatot 1989. április 25-ig kell benyújtani a vállalat személyzeti és oktatási osztályára. Cím: 4401. Nyíregyháza, Mártírok tere 9. Pf. 152. A pályázatok a benyújtási határidőtől számított 15 napon belül kerülnek elbírálásra. (987) amely joggal kérdőjelezi meg a korábban kiosztott szerepköröket, a vezetők és a lakosság kapcsolatának minőségét, a vezető szakmai fel- készültségét, értelmiséghez való viszonyát, a települések önkormányzatának hiányát, a fejlesztés léptékét. Az emberek döntő többségét ma még nem sikerült beavatni a rájuk tartozó kérdések előkészítésébe. A vizsgálat kimutatta, hogy az állampolgárok csupán 5—20 százaléka vesz részt a lakóhelyi fórumokon. Ennek az is oka, hogy számos probléma megoldása évek óta elmarad, a helyi döntések hivatalos intézményrendszere nem igazán fejezi ki a lakosság érdekeit. Haladásgátló tényező a politikai kultúra fejletlensége: az elmúlt évtizedek beidegződése miatt az emberek többsége csak akkor vállal részt a közös feladatokból, ha erre megkérik. Az önálló kezdeményezésnek még napjainkban sincs igazi tétje. Gondot okoz a helyi nyilvánosság, az információáramlás hiánya, esetenként a tájékoztatás visszatartása. A pártszervek és -szervezetek sem töltik be azt a szerepet, amelyre hivatottak az alsóbb rendű pártrendezvények döntő többsége ma még nem nyilvános. A párt vitafórumai a sok formális elem miatt nem töltik be szerepüket. Szükség van közvetlen, kisebb körű beszélgetésekre. Az utóbbi hónapokban megpezsdült közélet nyomán létrejött a pépfőiskola, a fiatalok reformklubhálózata, különböző politikai jellegű fórumok, egyesületek, független alternatív szerveződések és pártok alakultak, amelyek képviselőivel kiegyensúlyozott kapcsolatot építettek ki a helyi párt-, állami és társadalmi szervezetek. Az együttműködés jó terepei, egyúttal hasznos közéleti fórumai is a gazdasági érdekek alapján szerveződő társulások, a küldött- és közgyűlések. A vita alapján is levont következtetések: az MSZMP-t is felelősség terheli a településszerkezet alakításában elkövetett hibákért, az erőltetett központosítási törekvések mechanikus érvényesítéséért. A megyei pártbizottság szükségesnek tartja, hogy ezeket a lehetőségek szerint korrigálják. A testület természetesnek tekinti, hogy a helyi döntések meghozatalában szerepet kell kapniuk az öntevékeny alternatív szerveződéseknek. A pártbizottság ajánlja, hogy a megye valamennyi pártszerve dolgozza ki és nyilvánosan képviselje a legszükségesebbnek tartott helyi tennivalókkal kapcsolatos álláspontját, azt vitassa meg az összes, ott működő szervezettel, s ezek alapján találják meg a kölcsönösen elfogadható legjobb megoldásokat. A testület kifejezte, hogy az egyirányú alárendeltségen alapuló irányítási gyakorlatot fel kell váltani a közös politikaformálással. A testület javasolja, hogy meghatározott célok elérése érdekében az egyes régiók, térségek, települések érdekközösségeket hozzanak létre. Támogatja, hogy a települések politikai tényezői nyilvánosan politizáljanak, a helyi szervezetek közösen vizsgálják meg további városi és községi lapok indításainak lehetőségét. A pártbizottság legutóbbi ülése óta végzett munkáról Gyuricsku Kálmán számolt be. Elmondta: megkezdődött a választásokra való felkészülés, amelynek keretében a megyei pártbizottság választási irodát létesít. A testület megismerkedett a pártbizottság közvéleménykutató és információs csoportja kérdőíves felmérése alapján készült összefoglalóval, amely az 1956. októberével kapcsolatos, a Társadalmi Szemle különszámaként megjelent tanulmányt fogadta. Ezt követően hozzájárult, hogy a megyei pártbizottság szóvivője dr. Tóth László, a pártbizottság politikai munkatársa legyen. Végezetül a párton belüli platform-szabadságról megyénkben folytatott viták tapasztalatairól tájékozódott a testület. (Állásfoglalását holnapi számunkban közöljük.) A főszerkesztő postájából Pártegység vagy pártszakadás? Sok hamis alternatívával küszködünk, köztük csak egy a mostanság gyakran megfogalmazódó pártegység vagy pártszakadás. Értelmetlen az ilyenfajta kérdés több szempontból is. Nem kétséges ugyanis, hogy egy politikáját széles körben elfogadtatni kívánó szervezet melyik jelszó felvállalásában érdekelt. (Az MSZMP-n belüli pártszakadás nem az MSZMP választási esélyeit növelné.) Az is nehezen elképzelhető, hogyan lehet egy pártszakadást vezérelni, márpedig ha járható útnak tételezzük, ezt is végig kellene gondolni. A dolog persze bekövetkezhet a szándék hiányában is, de tartok tőle, hogy nem lehetőségként, hanem válságként élné meg a mozgalom. A pártszakadás mint pozitív cél meglehetősen abszurd gondolat, inkább lehetséges következményként kellene számba vennünk, s főként azért, hogy kivédhessük. A gyakorlati politikával szembesítve sem állja meg helyét az alternatíva. Az MSZMP-n belül nem artikulálódnak egyértelműen a különböző irányok, nincsenek a politikai porondon tisztán elkülönülő programok, cselekvési módok, nem egészen világos, hogy kik a jobbról és balról leválaszthatók. A párttagság — az országos és megyei pártértekezlet tanúsága szerint is — a megújulás mellett kötelezte el magát. A mozgalom megújulása lényeges eleme a társadalmat átfogó válságból való kilábalásnak. Azok véleményét osztom, akik az egész mozgalom megújítását szorgalmaznák, s hangsúlyt helyeznek a célokban, kivezető utakban megnyilvánuló lényegi egységre. Az egység ebben az értelmezésben nem egyszer s mindenkorra kivívott állapot, hanem konkrét politikai döntésekben megnyilvánuló, vitákban kiküzdött, s mindig újra teremtendő törekvés: cselekvőképességünk eszköze. S ezekben a vitákban remélhetőleg nem 2—3 álláspont ütközik csak (reformpárti, fundamentalista stb.) a valóság minden bizonnyal többpólusú, s a vitatkozók sem feltétlenül sémákat szegeznek egymásnak. De ehhez az úthoz a pártot meg kell tisztítani a még ható bürokratikus formáktól, mozgalmivá kell végre változtatni, mert sokkal nagyobb ballaszt a jelenlegi hierarchikus forma, mint a régieknek minősített értékek védelme. Hudák Erzsébet Fehérgyarmat
