Kelet-Magyarország, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-20 / 92. szám
1989. április 20. Kelet-Magyarország 3 Balettest Nyíregyházán A tánc bívöletében A művészeti főiskolák, szakközépiskolák sorában a budapesti Állami Balett Intézet is évről évre meghívást kap a Nyíregyházi Művészeti Hetekre. Itt voltak az idén is. Az előadás délutánján az ifjú táncosok bámulatra méltó fegyelemmel, figyelemmel próbáltak a művelődési központ hangversenytermének színpadán — órákon át. Tanár és tanítvány egyaránt hallatlan gonddal, hivatástudattal készült a fellépésre. Gál Jenő balettmester még beszélgetésünk közben is be-benézett a terembe, hogy figyelje növendékeit. Részlet az Állami Balett Intézet nyíregyházi estjéből, amelyet Dózsa Imre Kossuth- díjas, kiváló művész szerkesztett. A rendező Forgách József érdemes művész volt. són kezdenek, és négy év után be is fejezik tanulmányaikat. — A próbát nézve nekem is alkalmam volt némi fosaimat alkotni róla, milyen kitartást, fegyelmet követel ez a pálya. Fizikailag. lelkileg mennyire alkalmasak erre a mai gyerekek? — Már harmadszor vagyunk Nyíregyházán, ahová mindig nagy szeretettel jövünk, mert itt, úgy tapasztaljuk, balettszerető közönség van, ami bizonyára a város balettiskoláinak is köszönhető. A nyíregyházi művelődési központban dolgozik most Dede Zoltán, aki nálunk végzett, néptánc szakon — ő ápolja a balett- intézet és a város kapcsolatait. SZamumu a egy-egy ilyen szereplés nagyon fontos. Részben azért, mert felkelti, illetve ébren tartja az érdeklődést a műfaj, az intézet iránt. Részben pedig azért, mert a gyerekek számára ez ad értelmet a mindennapi, igen kemény munkának. Ezért, amennyire erőnkből telik, igyekszünk kihasználni az ilyen lehetőségeket. — Az Állami Balett Intézet- ben mindig: is sokszoros volt a túljelentkezés. Ma is változatlan a szülők, gyerekek érdeklődése? — Sajnos nem. Ez persze viszonylagos, hiszen évente most is 600—800 jelentkező van. De mi ezt az ötveneshatvanas évekhez hasonlítjuk, amikor még két-három- ezer gyereket felvételiztet- tünk egy-egy évben... Az akkori, óriási érdeklődésnek több oka is volt. Az egyik az, hogy az intézet megalakulása, tehát 1950 után hosz- szú évekig jóformán csak a sportolók és a művészek juthattak el külföldre. Ez komoly vonzerőt jelentett. A mostaninál lényegesen nagyobb volt a táncosok anyagi megbecsülése is, talán az első két-három fizetési kategóriába tartoztak az országban. Végül még egy dolog: a szovjet balett térhódítása, a Diótörő, a Párizs lángjai bemutatása ■ rendkívüli látványt jelentett, s a műfaj attraktivitása természetesen növelte a népszerűséget. — Míg: ma bárki eljuthat külföldre, a művészek anyagi megbecsülése pedig: közismerten elmarad a kívánatostól — finoman szólva . .. Időközben azonban a balett a szó legjobb értelmében vett divat lett, gombamódra szaporodnak a balettiskolák. Nem érzik ennek jótékony hatását? — Igazából nem. Ugyanis manapság a jazzbalett a legnépszerűbb, a mi munkánk alapját pedig a klasszikus balett jelenti. Emellett természetesen modern táncot is tanulnak növendékeink, hogy bárhol meg tudják állni a helyüket. — Nagy-e a lemorzsolódás? — Elég nagy, hiszen amikor felvesszük a gyerekeket, még nem lehet egészen biztosan tudni, hogyan fejlődnek majd, bírják-e a megterhelést, hiszen a növendékeinknek olyan keményen kell dolgozniuk, mint az élsportolóknak. Én 1966-ban kezdtem tanítani, akkor 24-en voltak az évfolyamon, és végeztek közülük nyolcán. Most évente körülbelül harminc gyereket veszünk fel. és tí- zen-tizenketten végeznek. A néptáncosoknál sokkal kisebb a lemorzsolódás, de hát ők 14 évesen, viszonylag ké— Véleményem szerint el- kényelmesedett a nemzet, a gyereknek is kényelmesebb a tévét vagy a videót nézni, mint naponta hozni egy élsportoló teljesítményét... De ha már bekerülnek az intézetbe, a rajongásig megszeretik a táncot. Az esetleges elválás mindig valóságos tragédia. Egyébként érdekes megfigyelni, mennyire formálja ez a pálya a gyerekek jellemét, magatartását is. A mi növendékeink utazás közben, vagy egy étteremben is fegyelmezettek, kulturáltak. Számukra egy-egy ilyen fellépés nem „buli”, hanem felelősségteljes, komoly munka. — Külföldi növendékei is vannak a balettintézetnek. Elsősorban milyen őrs zásokból érkeznek? — Amerikától Japánon át Olasz-, Franciaországig ... Ebben a műsorban például Észak-Karolinából érkezett növendékek táncolják a Don Quijote-kettőst. Hét éve vannak külföldi ösztöndíjasaink. Célratörőbbek, mint a mieink, mindent meg akarnak tanulni a pénzükért, mert’ pontosan tisztában vannak vele, hogy nagyon sokat kell tudniuk, ha ezzel akarnak boldogulni az életben. Mindez egyébként jól hat a magyar növendékekre is. — Milyen lehetőségek várják az önöknél végző táncosokat? — Nagy szükség van rájuk a színházakban, tehát nincsenek elhelyezkedési gondjaik, ha erre gondol. Annál kevésbé, mert mióta szinte korlátlanok a külföldi munkavállalási lehetőségek, sokan elmennek, rövidebb- hosszabb időre. Ami egyébként nagy érvágás is a hazai balett számára, hiszen kiváló művészeket kell nélkülöznünk. Lőcsei Jenő például most ment ki egy évre Oslóba, az önök városának szülötte, a szintén nagyszerű Szakáig György, egykori növendékem pedig az NSZK-ba szerződött, őt is csak vendégként láthatjuk majd itthon. Jómagam lassan harminc éve tanítok, s ő mindjárt az első évfolyamon volt növendékem ... Az édesanyja mindig eljön megnézni az előadásunkat, amikor Nyíregyházán lépünk fel. Lehet olcsóbban is! E rednek ötletnek számított a megyei kórház megoldása: fontosnak tartják a már megkezdett rekonstrukció folytatását, azonban egyáltalán nem tartják fontosnak, hogy emiatt egy erre a célra szakosodott megyei vállalatnak fizessenek. Ügy döntöttek, hogy a beruházási vállalat helyett a maguk embereivel is meg tudják oldani a kivitelezők ellenőrzését. Abba most ne menjünk bele, hogy bizalomvesztés miatt avagy más motivációk sokszor csak bonyolítóknak, az ügyek nehezebben elintézőnek tartják a beruházási vállalatokat. Igaztalan is lenne ez a megközelítés, mert a világon mindenütt létezik valamilyen megoldással ez a forma, hiszen aki csak egyszer épít egy évtizedben, az nem akar szakosodni a beruházásokkal kapcsolatos tennivalókra. A kórházi döntést egy korábbi kötöttség feloldása eredményezte. Régen ugyanis kevésbé nézték, mibe kerül a műszaki ellenőrzés, külön rubrikák voltak a működtetés költségeire, a fizetésekre és így tovább. Az egységes pénzalap viszont már más gondolkodást kívánd meg. Rájöttek, hogy azt a bizonyos „bonyolítási díjat” megspórolhatják, ha néhány műszaki szakembert vesznek fel, s nekik fizetnek. Ráadásul úgy gondolták, hogy a saját embereik inkább az ö érdekükben cselekednek, takarékosabban bánnak a pénzzel. A tanácsok és a hozzájuk tartozó intézmények gazdálkodásában többek között az ilyen, újszerű megoldások hozhatnak eredményt a mai, költségvetésszűkítő világban, hogy jogos igényekről kevésbé kelljen lemondani, (lányi) Új _ WJ-Zo40 millió üveg üdítő gyártását tervezik a Szeszipari Vállalat demecseri gyárában. Megjelent a Sztár család legújabb tagja a Sztár Szőlő, amely Tokajhegyaljáról származó természetes mustalapanyagból készül. Ez az üdítő a Sztár család kilencedik tagja, (elek) Kényszerházasság után újra önállóan Jánd nem lesz árnyékfalu A sikerért Mindent vállaltak Tíz évvel ezelőtt bontotta fel a kényszerházasságot Jánd a szomszédos Gergelyiugornyával. Január 1-jén múlt tíz éve, hogy újra önállóan intézhetik saját községük ügyeit. Mire elég egy községéletében tíz esztendő? — kérdeztük Kakuk Bertalan jándi tanácselnököt. — A tíz év előtti önállóság megszűnését és az azt követő éveket, majd újra az önállóvá válás kezdeti időszakát, az újrakezdést — egy sikertelen házassághoz hasonlítjuk mi is — emlékezett a községi tanács elnöke. — Ebben a házasságban. a „menyasszony”, azaz a községünk járt rosszul. Üres pénztárcával Ezután a tanácselnök sorra vette a tíz évvel ezelőtt „örökölt” adósságokat, a község utcáinak túlnyomó többségében nem volt járdft, a régi elhasználódott, a települést földutak hálózták be. Hiányzott az egészséges ivóvíz is. Nagy károkat okoztak évek, évtizedek óta a belvizek. Szegényes, nem megfelelő villanyhálózat, elavult óvodai, iskolai, egészségügyi ellátás jellemezte a jándi helyzetet. Érthető, hogy a falubeliek aligha érezhették sajátjuknak községüket, mégha azért igen sokat is tettek a közösködés előtt és alatt is ... Üres pénztárcával nehéz önállóskodni, legfeljebb elkezdeni lehet. Előbb egy-két évig spórolásra kényszerült a község, hogy gondos rangsorolással elkezdhessék a falu modernizálását. S úgy tűnik, a gazdatudat még az üres konyhákon is csaknem csodákra képes... — Elértük, hogy ma már minden utcát, utat járhatóvá tettük — folytatja Kakuk Bertalan. — Még néhány száz méter járdát kell megépíteni és elmondhatjuk, száraz lábbal közlekedhetnek a jándiak is a község minden pontján. A lakosság nem kis anyagi áldozatvállalásával megépült a vezetékes ivóvízhálózat is. A magyar nyelv hete alkalmából számos érdekes programot szerveztek a ti- szaeszlári általános iskolában. Tartottak műveltség! vetélkedőt, versmondó versenyt, a gyerekek gyakrabban búvárkodtak a könyvtárban. A legjobban talán a Milliókat költöttek tíz év alatt az iskola korszerűsítésére, új tantermeket alakítottak ki, rendbe tették a fűtést, világítást, megoldották a napköziotthon konyhájának korszerűsítését, amely nemcsak a gyermekek, hanem az idősebb emberek étkezésében is ‘ ‘szerepet vállalt. A Petőfi, az Árpád, a Jókai, az Ady és a Rákóczi utcákban nem riogatja már a házak falát a rakoncátlan belvíz. Sokat javult a köz- világítás is, amire szintén sok panasz hangzott el. S az elzártságból való kitörés áhított eszköze, a telefon is elérhetővé vált, ötven fővonallal korszerű telefonhálózatot kapott a község. Az elnök nagy elismeréssel szól a községbeli emberekről: rendkívüli társadalmi összefogással sportöltözőt építettek, felújították a tűzoltószertárt és egy nevelői szolgálati lakást. Á falu dicsérete Hogyan volt ez lehetséges? — kérdez vissza a községi tanács elnöke. — Elsősorban a lakosság és a helyi gazdálkodó szervek, társadalmi testületek erkölcsi és anyagi támogatásával. Ezek nélkül hiába lett volna meg az önállóságuk, csak sopánkodhattunk volna a felgyülemlett tennivaló láttán. Pedig azt sem szégyen elismerni — folytatta —, hogy a község lakóinak nagyobbik fele messze a statisztikailag számított létminimum alatt él. Hozzátehetjük, ez nem az emberek szorgalmán múlik döntően, hanem a lehetőségek hiányának következménye. Milyen gondok keserítik az itt élők mindennapjait? — Sokan említik a súlyos megélhetési gondokat, a létbizonytalanságot. Túl sok a rendszeres kiadás, az OTPzáróprogram, a riporter kerestetik verseny sikerült. A gyerekek mikrofon elé kérték a helyi tanács nyugalmazó« ÍJ mai vb-titkárát. az iskola igazgatóját és ívé- szült egy képzelt riport Ti- szaeszlárról —- 2000-ben. részlet, terhet jelent az adó, a tehó, a vízműtársulati díj, a közműfejlesztési hozzájárulás. A szarvasmarhával foglalkozók kifogásolják, hogy megszüntették az állami támogatást, így nem érdemes állatokat tartani eladásra. Igazságtalannak tartják a településfejlesztési hozzájárulást, sokan kérték, hogy töröljük el az adónak ezt a formáját. Nemcsak jogot várnak Jánd — úgy tűnik — a gondok ellenére az utóbbi tíz évben megkapaszkodott, hogy ne süllyedjen el, ne váljék árnyékfaluvá, ne foggyon el népessége, mint sok kis faluban történt. Talán, megfelelő megyei és országos figyelem és anyagi támogatás révén, üdülőfaluvá is fejlődhet, hiszen karnyújtásnyira van innen az ugornyai strand, amelyet tengerparthoz hasonlítanak. Tavasztól őszig üdülők százai, ezrei alapoznák meg az újabb tíz év megélhetési forrásait. Talán a tanácsi önállóság ebben is rugalmasabbá, gyorsabb léptűvé teheti a községet, amely közvetlen megyei irányítás alá kerül. A község és a megyeszékhely közötti „párbeszéd” lebonyolítására — a tervek szerint — telex- hálózat is épül. Remélik oda- vissza érteni fogják majd egymást... Páll Géza Másfélszáz dolgozó számára teremt megélhetési lehetőséget a Tisza—Szamosközi Vízgazdálkodási Társulat Fehérgyarmaton. Mint Boros Endre ügyvezető igazgató elmondta, annak érdekében, hogy a gép- és járműpark kapacitását le tudják kötni, már az 1989. évi közcélú feladatokat is elvégezték 1,8 millió forint értékben. így készült el Szat- márcsekén a Tökös csatorna felújítása, Méhteleken a Zöldes-Nádas és Vámosero- szi határában . a , Közlegeló csatorna. Részt vettek v.íz- műépítésben Ilk, Gemzse, Nyírparasznya, Nyírmihálydi és Nyírcsászári községekben. Sikerrel kapcsolódtak be gázvezeték-építési munkákba Mátészalkán. Nem válogattak a munkában: készítettek bekötő utat, vállaltak tuskókir szedést, műszaki tervezést és egyéneknek szállítást. A sok munkahelyen egy időben történő foglalkoztatás komoly szervezési, ellenőrzési feladatot jelentett, de a termelési tervet így is sikerült 106 százalékra, az eredményterveit 122,4 százalékra telje1 síteni. Ami 1989-et illeti, 300 ezer köbméter gépi, 30 ezer köbméter kézi földmunka, 3' 'és fél ezer köbméter betonmfm- ka vár elvégzésre. Á 25 ezér folyóméter ivóvízhálózat fektetése valamint 613 kilométernyi közcélú csatorna karbantartása ugyancsak hozzájárul á kapacitás lekötéséhez. (m. k.) Putrik és dácsák — Ah, hölgyem, illethetem a kis kacsóját? — Ah, uram, tegye gyorsan, de miért a kezem? Ez a beszélgetés soha nem hangzott el, az összes ah- hokra esküszöm, de utánanéztem a régi társalgási tanácsadókban, hogy egy mai beszélgetés ebben a nagy- nagy szegénységünkben, „kis kegyed” módra is elhangozhatna. ASSZONYMÓD: — Ah, kedvesem. kint voltunk a putriban, és úgy elfáradtam ... — Tudom, angyalom. Árpád meg mostanság olyan nyugtalan, így hát átugrottunk Bécsbe, pedig én a víkendputri- mat akartam rendbe rakni. Igaz, téliesítettük, de ősz óta nem voltunk ott... — Ah, ti se? — Ah, mi se ... FÉRFIMÓD: — Van egy kis rossz nyaralóm, he-he.... jó az a férfiembernek, tudod. Oda ugrottunk ki vasárnap, de én már szombaton kint voltam, összeszedni a hajszálakat ... — au IS £? akartam menni a dácsámba, egy vadaskert van mellettünk. ahová nagyon elit társaság szokott összejönni, de volt otthon egy kis maradék valutám, kiugrottam hát Nyugatra, mert kellene a fiamnak is egy ví- kendputri. tudod, a gyerekeinkért mindent... — És a kedves „nagyságos”? — Jól van. és a kedves nejed? — ö is. Épp most ad egy partit... — Na, akkor szervusz. Elvtárs. — Szervusz, Elvtárs ... Bartha Gábor f Gönczi Mária Riportert kerestek