Kelet-Magyarország, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-19 / 91. szám

1989. április 19. Kelet-Magyarország 7 Megoldatlan sorsok A szociálpolitika — gyakran tapasztaljuk — nem képes maradéktala­nul ellátni a feladatát. Olyan sok a törvény, jog­szabály és rendelkezés, mint égen a csillag, és mégis maradnak emberi sorsok megoldatlanul. T. János festő-mázoló két évvel ezelőtt munka­helyén lezuhant a létráról. Eltört egy csigolyája, bo­kája, agyrázkódást szenve­dett. Betegsége miatt a családja sok mindent nél­külözött. Ezért is örült, hogy kilenc hónap táppénz után dolgozni mehetett. Ám még a létra első fo­kára sem tudott fellépni, éles fájdalom hasított a hátába. Munkahelyi ve­zetője hazaküldte, és azt tanácsolta, hogy százalé- koltassa le magát, mert nem tudnak neki könnyű munkát adni. Az I. fokú Orvosi Bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy mun­kaképessége csak negyven százalékkal csökkent, ezért könnyű munkára alkal­mas. Hajolnia, emelgetnie nem szabad. Ezzel egyet­értett a II. fokú Orvosi Bizottság is. T. János te­hát elindult könnyű mun­kát keresni, de minde­nünnen elküldték azzal, hogy a munkahelyekre egészséges emberek kelle­nek. Közben — épp a „használhatatlansága” mi­att — az addigi munkahe­lyéről is menesztették. Ol­vasónkat most a felesége tartja el. Rehabilitálni a negyvenszázalékos mun- kaképesség-csökkenésű embereket nem lehet. Ké­szül ugyan állítólag egy törvény az ő megsegíté­sükre, de addig miből él­jenek? Többnyire nem a saját hibájuk miatt ke­rültek ilyen helyzetbe, és arról sem ők tehetnek, hogy (habár akarnak dol­gozni), nincs számukra megfelelő munkahely. Egy másik eset. Nem­rég elhunyt egy idős fér­fi. A hónap közepéig élt. Nyugdíját — az előírás szerint — a hónap végi nyugdíjfizetéskor már nem adták át az özvegy­nek, hanem visszaküldték a Nyugdíjfolyósító Igaz­gatósághoz. Az összerop­pant, lelkileg megviselt özvegynek a temetés, a sok hivatalos ügy intézése közben írnia kellett egy kérelmet, hogy az igazga­tóság fizesse ki elhunyt férje utolsó havi nyugdí­ját. Holott — mert a nyugdíjat a tárgyhónap­ban fizetik — férjének jo­ga volt a nyugdíjra a ha­lála napjáig, vagyis a hó­nap közepéig! Miért kell külön kér­vényezni azt, ami jogos tulajdon? Ezen a jogi sán­taságon még az sem se­gít, hogy általában (egy negyedév múlva) folyósít­ják az elhunyt egész ha­vi nyugdíját a házastárs- nak. Az örökösnek csak azután, ha bebizonyítja, hogy ő a törvényes örö­kös. Ez az utóbbi feltétel még érthető is, de az nem, hogy az emberért való szo­ciálpolitika miért téveszti szem elől néha épp az embert? Tóth M. Ildikó RUHASEGÉLY A MENEKÜLTEKNEK Felhívjuk a megyében élő erdélyi menekültek fi­gyelmét, hogy ruhasegélyt Nyíregyházán, a Luther tér 14. szám alatt minden héten csütörtökön reggel 9 és délután 5 óra között kaphatnak. Evangélikus Egyház Nyíregyháza dS a'.o. «. . MEDDIG VÁRJUNK? Az év első hónapjában kezdtük el a kisgazdaságok­ban termelt alma hámozását, mivel a Debreceni Tartósító­ipari Kombinát azt így felvá­sárolta tőlünk. A felvásárló­telepről — tudomásunk sze­rint — Debrecenbe, a Monos- torpályi úton lévő leányvál­lalathoz vitték a hámozott al­mát, ahonnan az állítólag Ausztriába került. Abban a reményben végeztük mi nyugdíjasok ezt a kisegítő munkát, hogy ezzel hamaro­san egy kis többletpénzhez jutunk. Sajnos tévedtünk. Rendszeresen érdeklődtünk a helyi OTP-fióknál, ahol készségesen segítenek, de sajnos a pénzt még mindig nem utalta át részünkre a kombinát. Ma, amikor az em­ber még azt is meggondolja, hogy hová teszi a filléreket, bizony szükségünk volna ar­ra a pénzre, amely a vára­kozás alatt napról napra ve­szít az értékéből. özv. Kovács Mihályné és társai Nyírkáta (A szerk. meg].: Levélben megkerestük a Debreceni Tartósítóipari Kombinátot és tájékoztatást kértünk, miért kásik az átutalás. Válaszukat közöljük.) A PARKBAN JÁTSZANI TILOS! Kemecsén lakunk az Ifjú­ság utcában. Keskeny utca a miénk, a házak előtt bekerí­tetten előkertek vannak, va­lamint egy park, amit a ta­nács segítségével, társadalmi munkában mi építettünk. Mászókát, hintát szereltek fel, itt fociztak a gyerekek. Hat éven át nagyszerű, ve­szélytelen játszótér volt. Ta­valy óta azonban a tanács egy dolgozója rendszeresen nyírja a füvet. Emiatt kitet­tek egy táblát: A parkban játszani tilos! Játszótér az is­kolaudvaron — és ezzel el­űzték az utca ötvennégy gye­rekét a megszokott parkból. Az elkerített iskolaudvarra csak egy forgalmas útról le­het bemenni, a közelben rá­adásul még építkeznek is. Amíg a parkban minden szülő könnyen szemmel tart­hatta játszó gyermekéi, ad­dig az iskolaudvaron' ott kell lenni egy szülőnek, hogy fel­ügyeljen rájuk. Ezt nem tud­juk megoldani. Azt sem tud­juk, hogy ha az iskola udva­rán valamelyik gyerekkel baleset történik majd, akkor azért ki vállalja a felelőssé­get, netán az iskola? Ügy véljük, a döntés előtt kikér­hették volna az Ifjúság utcai lakók véleményét. Mi is sze­retjük az üdezöld, gondozott környezetet, de meggyőződé­sünk az, hogy a rangsorban fontosabb egy biztonságos játszótér, mint egy díszpark. Különösen akkor, ha az előb­biből nem lehet válogatni. Harminckét lakó Kemecse, Ifjúság utca A„PARASZT NOTRE-DAME” LÁBÁNÁL A lónyai és a tiszakerecse- nyi Idősek Klubjának tagjai pár napja szép beregi kirán­dulást tettek. A tákosi temp­lomban énekeltünk és meg­csodáltuk a „paraszt Notre- Dame"-ot, amelynek híre tá­voli országokba is eljutott. Voltunk Nagyarnál, Petőfi fájánál, itt a gondozónőnk el­szavalta a Tisza című gyö­nyörű költeményt. Felkeres­tük a szatmárcsekei kopja- fás temetőben Kölcsey Ferenc síremlékét. A temetőtől, Köl­csey poraitól a Himnusz sza­vaival búcsúztunk. Elmen­tünk még Tarpára, ahol a szá­razmalmot néztük meg, Túr- istvándiban a vízimalmot csodáltuk. Tiszacsécsén tisz­telegtünk Móricz Zsigmond szülőházánál. Ezt a szép be­regi körutat, ötven ember ki­rándulását a tiszakerecsenyi Dózsa Termelőszövetkezet­nek, patronálónknak is kö­szönhetjük, ők adtak autó­buszt nekünk. Szabóné Bogdán Anna Idősek Klubja, Lónya SZILÁNKOK A nyíregyházi Korányi Fri­gyes utca 32/c. számú ház be­járati ajtaján emberfej nagy­ságú lyuk van a vastag üve­gen. A lyukból repedések ágaznak el. Szemben az észa­ki oldalon szintén repedezett üvegű az ajtó. Mindkét ajtó nagyon veszélyes, és nem­csak az ottlakó tizennégy családnak, hanem azoknak a járókelőknek is, akik sza­bálytalanul ott viszik át gyermekeiket az óvodába. Körülbelül egy fél éve, hat­hét hónapja van betörve az üveg. Többször jelentettük az IKSZV-nek, de nem tör­tént semmi. Ügy látszik meg­várják, míg valakit megse­besít a kitört, repedezett üveg. Dr. Molnár Antal Nyíregyháza, Május 1. tér 10. (A Nyíregyházi Ingatlan- kezelő és Szolgáltató Válla­lat illetékes vezetőinek tá­jékoztatása szerint április 10-én beüvegezték a bejára­ti ajtót. A szerk. megj.: Csak azt nem értjük, miért kellett ehhez a szerkesztőség köz­benjárása?) Kiss Jánosné, Nagykálló: 1989. január elsejével a gyeiunefkgomdozási segély­hez (gyesihez) járó iövede- lempiótlék összegét «lelték 360 forinttal. Ez az emelés a gyenmetegondozási díjban részesülőiket, tehát a gyed­en lévő édesanyáikat nem illeti meg. A jelenleg ér­vényben lévő rendelkezések szerint a gyed összege nem haladhatja meg a terhessé­gi- gyermekágyi segély ősz- szegét. Farkas József, Mátészal­ka: A vállalatoknak lehe­tőségük van arra, hogy az ipari tanulókat esetleg tel­jesítménybérben foglalkoz­tassák. Ezt a lehetőséget a jó tanulmányi eredménytől függően, és a tanuló elért szakmai eredménye alapján alkalmazzák. Gyenge tanul­mányi eredmény esetén nincs lehetőség a teljesít­ménybérben való foglal­koztatásra. Csontos Tivadar, Nyír­egyháza: A lakáscélú meg­Szerkesztői üzenetek takarítás adókedvezményét csak az veheti igénybe, aki­nek a pénzintézetnél elhe­lyezett, elkülönítetten ke­zelt betétje a saját nevére szól. Ez az adókedvezmény nem lehet több évi 7200 forintnál. Lipécz Gyuláné, Tímár: Panaszuk jogos, a levelé­ben említett szerződéses italboltban valóban meg­szűnt a tej és kenyér áru­sítása. Azonban — ezt ál­lapították meg a panaszt vizsgáló szervek — a köz­egészségügyi feltételek mi­att a tej-kenyér árusítást nem lehet megoldani az italboltban. A községben levő ABC kisáruház és az üzemi büfé megfelelően biztosítja a lakosság ellátá­sát. Kovács Sándor, Üjfehér- tó: Munkatársának azt ja­vasoljuk, hogy kérjen szo­ciális segélyt a lakóhelye szerinti tanácstól. Mivel időlegesen került pénzza­varba, szakszervezeti tag lévén a munkahelyi szak- szervezeti bizottsághoz is fordulhat segélykérelem­mel. CSAK A HOLD VILÁGIT Régóta ígérték, hogy a borbányai Százkút tanyára vezető úton megcsinálják a közvilágítást. Tavalyelőtt va­lóban fel is szerelték a hi­ganygőzlámpákat közvetle­nül a házak elé, de az út to­vábbra is sötét. Csak a hold világít nekünk, amikor kora hajnalban munkába indu­lunk, illetve késő este onnan hazatérünk. Mivel olyan sű­rű a sötétség, hogy majd or­ra bukunk, kiskorú gyerme­keink elé kell menni az isko­lához, nehogy valami bajuk essen az úton. Páll Mihály Borbánya, Százkút tanya Az illetékes válaszol SZÜKSÉG VAN ORVOSI RENDELŐRE A nyíregyházi „alvégi” ut­cák: a Váci Mihály, a Malá­ta, Serház, Puskin, Csillag, Rózsa, Szilfa, Dimitrov stb. utcák lakosainak érdekében kereste meg lapunkat Rózsa Lajos nyíregyházi olvasónk. Negyedszázadon keresztül a Vöröshadsereg utcai sztk-ban volt a körzet orvosi rendelő­je, ide még kerékpárral is el tudták vinni a betegeket. Körülbelül két éve az orvosi rendelőt áthelyezték a Vay Ádám körúti „piros ház”-nak nevezett épületbe, s ezzel szinte megoldhatatlan hely­zet elé állították a körzetben lakó sok-sok agg, beteg em­Mftgváltási ár és tulajdonjog Visszakérhető-e a föld? Tóth Mihály nyíregyházi levélírónk a hatvanas évek elején öt katasztrális hold földdel lépett be az egyik mező- gazdasági szakszövetkezetbe, amely néhány év múlva ter­melőszövetkezetté alakult át. Miután többször is megmű­tötték akkoriban, a ítéesztagságot megromlott egészségi állapota miatt nem vállalta. Földeket bérelt, és egyéni gazdálkodóként dolgozott tovább. Mivel a saját földje a termelőszövetkezetbe került, onnan azt kivenni nem le­hetett, hatezer forint megváltási árért a termelőszövetke­zet tulajdona lett. Levélírónk — így akarta kifejezni tilta­kozását az eljárás miatt — nem fogadta el a megváltási összeget. Most arra kér választ, hogy az új földtörvény rendel­kezései alapján az „elvett’ földnek legalább egy részét visszakaphastná-e a termelőszövetkezettől? A földtörvény és a tervezett módositása is jogszerű­nek ismeri el a termelőszövetkezet közös használatába ke­rült földek megváltását, mint a tulajdonszerzés formáját A termelőszövetkezeti tulajdonú földekkel a téesz köz­gyűlése, vagyis a tagság egésze rendelkezik, ennek alap­ján azt bérbe adhatja, illetve bizonyos feltételek megléte esetén eladhatja. Levélírónknak nincsen jogi lehetősége arra, hogy a fődet visszaigényelje, illetőleg a termelőszövetkezetnek ar­ra, hogy azt neki illyen címen visszaadja. Kornél András vásárosnaményi levélírónk sérelmezi, hogy az édesapja tulajdonát képező földek után sem föld- járadékot, sem megváltási árat nem fizetett a termelőszö­vetkezet, annak ellenére, hogy tizenegy katasztrális hold földet használ. Levélírónk tájékoztatást kér arról, mit kell tennie, hogy a termelőszövetkezettől visszakapja édesapja földjét. Olvasónk édesapjának korai halála után a felesége (olvasónk édesanyja) vitte be a földeit a termelőszövetke­zetbe. Több mint egy évtizeddel ezelőtt ő is elhunyt, a megörökölt földet — miután az örökösök kívülállók vol­tak — a Földhivatal megváltotta. Mivel a jogerős földhivatali határozat alapján a ter­melőszövetkezet kifizette a megváltási árat, így megsze­rezte a föld tulajdonjogát. A megváltott földek visszaadá­sára a törvény nem biztosít lehetőséget. Márkus Gyula nyíregyházi levélírónk édesanyja a háború előtt vásárolt földterületet háztáji földként maga használta. Két esztendeje a helyi tanács ezt a területet megvásárolta a termelőszövetkezettől, s emiatt olvasónk­nak másutt jelöltek ki háztáji földet. Amíg azonban a korábban használt területen szépen termő gyümölcsös, valamint szőlő volt, az újonnan kapott föld végig szántó. Olvasónk a kettő különbözeiéért nem kapott megfelelő kártalanítást, a tanácson mindössze ötezer forintos kár­talanítási összeget ajánlottak fel neki, s ezt ő méltányta­lannak tartja. • Sajnos olvasónk leveléből nem derül ki, hogy koráb­ban személyi tulajdonként használt földről, vagy terme­lőszövetkezetbe bevitt földről van-e szó, s a föld belterü­leten, vagy külterületen található. A levélben leírtak alapján feltételezhető, hogy levél­írónk földje a termelőszövetkezetbe való belépéskor bevi­teli kötelezettség alá esett, és a termelőszövetkezet közös használatába került. A termelőszövetkezetnek lehetősége van arra, hogy a közös használatban lévő földjét elidegenítse, azonban csak a tulajdonában lévő föld (részarány) mértékéig. A termelőszövetkezet arra is jogosult, hogy a kijelölt háztá­ji föld helyét megváltoztassa és máshol jelölje ki. A háztáji földdel kapcsolatos kártalanítási igényekről a termelőszövetkezet dönt. Amennyiben levélírónk nem ért egyet, illetve önmagára nézve sérelmesnek tartja a döntést, javaslom, forduljon a szövetkezeti döntőbizottság­hoz. Dr. Nyitrai Zoltán bért. Nekik most a városon keresztül kell botorkálni, mert az alvéghez másfél kilo­méterre van a körzeti rende­lő. forgalmas és veszélyes he­lyen. Dr. Fazekas János. Nyír­egyházi Városi Tanács vt>- titkára tájékoztatta szerkesz­tőségünket arról, hogy a Vá­ci Mihály, Maláta. Serház, Honvéd stb. utcák lakosainak körzeti orvosi ellátással kap­csolatos gondja nem ismeret­len a városi tanács vezetése és a szociális és egészségügyi osztály előtt. A jogos igények közt tartják nyilván az ol­vasónk által tolmácsolt ké­rést. Mielőtt az orvosi körzetet átszervezték, két javaslatot tárgyaltak meg a városrész lakosságának képviselőivel közösen: az egyik szerint a Bocskai úti „nagy SZTK” épületében biztosítanak he­lyet a körzeti orvosi rende­lőnek, míg a másik lehetőség az volt, hogy a rendelés a Vay Ádám körúti épületben legyen. Az egyeztetés során — mint nem éppen megfe­lelő, de elfogadhatóbb meg­oldást — az utóbbit válasz­tották. Ennek oka az volt, hogy a Vöröshadsereg utcai rendelőintézetben csak szak­rendelők működnek, így ott nem lehetett körzeti orvosi rendelőt kialakítani. Az olvasónk levelében is említett indokok figyelembe vételével a tanács is célsze­rűnek tartaná helyben meg­oldani a körzeti orvosi ren­delést. Egy önálló rendelő megépítése azonban jelenleg több mint négymillió forint­ba kerülne, és ennek a pénz­ügyi fedezetét ebben az év­ben nem tudják előteremteni. De talán kínálkozik egy le­hetőség: a nyíregyházi La­kás-, Garázs-, Üdülőépítő és. Fenntartó Szövetkezet részé­re a tanács végrehajtó bizott­sága lakásépítés céljára a térségben területet biztosí­tott. Ehhez kapcsolódóan kö­zös beruházásként — a pénz­ügyi fedezet megteremtésé­vei — célszerűnek tartanák a szükséges orvosi rendelő megépítését, erről már tár­gyalnak is.

Next

/
Thumbnails
Contents