Kelet-Magyarország, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-19 / 91. szám

4 Kelet-Magyarország 1989. április 19. Negyedszázados jikilevM Oigvánn Képviselői javaslat: Huszonöt éves az Ungvári Állami Egyetem magyar tan­széke. Az eltelt idő alatt több mint 400 tanárt képez­tek, akik iskolákban, rádió­nál, televíziónál, sajtónál ka­matoztatják tudásukat. Az egyetemre a jövőben ma­gyar nyelven is lehet felvé­telizni. Elek Emil Az Ungvári Állami Egye­tem (fent). Pjotr Lizanec, a magyar tanszék vezetője a nemrégen megalakult Hungarológiai In­tézet vezetője (középen). A magyar szakos hallgatók egy csoportja (lent). Visszaadni a földet Az Országgyűlés település- fejlesztési és környezetvédel­mi bizottsága a földtörvény módosításáról tanácskozott. Mindenekelőtt Raisz Gusztáv mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes szólt arról, hogy az agrárpolitika megújításának egyik kulcs­kérdése a földtörvény módo­sítása. Legfontosabb a tulaj­doni és a földhasznosítási korlátozások oldása, a piaci feltételek megteremtése. Tal- lóssy Frigyes (Budapest) ki­fejtette: csak akkor lenne tisztességes a földtörvény, ha visszajuttatná a földet azok­nak, akik annak idején be­vitték a termelőszövetkeze­tekbe. Mint mondotta, ez nem azt jelenti, hogy a föld régi tulajdonosai, illetve azok örökösei kivigyék a földet a közösből, de feltétlenül indo­kolt, hogy a szövetkezetek tisztességes haszonbért fizes­senek a föld használatáért. Vassné Nyéki Ilona (Pest m.) is csatlakozott képviselő- társához, mondván, hogy ez a kérdés a magyar paraszt­ság fájó gondja. Szerinte le­hetővé kellene tenni, ha a paraszt nem találja meg szá­mításait a szövetkezetben, kapja vissza a földjét. Á Délker a vevő elé megy „Shop" a határon Magyar—izraeli megbeszélés (Folytatás az 1. oldalról) lálkozókat, elismerően szól­tak az együttműködés külön­böző területein tapasztalható előrelépésről és megerősítet­ték a kapcsolatok további bővítésére irányuló kölcsönös készséget. Egyetértés volt ab­ban iá, hogy az izraeli mi­niszterelnök mostani látoga­tása jól szolgálja ezt a folya­matot. A megbeszélés során mind­két fél kifejtette álláspontját a közel-keleti helyzetről, a válság megoldásának lehetsé­ges módozatairól. Egyetértet­tek abban, hogy az ilyen őszinte, nyílt véleménycserék elősegítik egymás felfogásá­nak alaposabb megismerését. Magyar részről hangsúlyoz­ták: nagy fontosságot tulaj­donítanak annak, hogy a ma­gyar—izraeli kapcsolatok to­vábbfejlesztése az együttmű­ködésben rejlő kölcsönös elő­nyök kiaknázásán túl járul­jon hozzá a közel-keleti prob­léma rendezésének előmozdí­tásához is. A délután folyamán az iz­raeli kormányfő a Magyar Izraeliták Országos Képvise­lete szervezésében találkozott a magyarországi zsidó közös­ség vezetőivel. Dicséretekkel árasztotta el a magyar sajtó az osztrák kereskedőket, amiért Bécs ostromát úgy előzték meg, il­letve enyhítették, hogy a ha­tár közelében nyitottak egyik napról a másikra üzleteket, raktáráruházakat és kínálták azokat a műszaki cikkeket, amelyekért a magyar Auszt­riába ment. Most itthon akadt a gyorsaságra jó pél­da: a Délker Vállalat három nemrég megnyílt határátkelő helyen nyit üzletet, hogy a kishatármenti forgalomban Magyarországra látogató és nyilván vásárolni is szándé­kozó kárpát-ukrajnaiak vá­sárlását megkönnyítse. Kovács Endre, a Délker műszaki osztályának vezető­je kedden járt Nyíregyházán és a helyszíneken, hogy a há­rom üzlet építéséhez, illetve elhelyezéséhez az engedélyt megszerezze. Minthogy ebben az ügyben sikerrel járt, min­den bizonnyal május elsejé­re meg is nyithatják Tisza- becsen, Beregsurányban és Barabáson a Shop-üzleteket. A háromból kettő harminc­két. a harmadik negyvenkét négyzetméteres lesz és aján­dékokat — parfümériát, me­chanikai, műszaki cikkeket, csomagolt élelmiszert (nem napi élelmiszert), italárut és cigarettákat kínálnak. Most faházakban kezdik meg az árusítást a határ men­ti településeken, de ha azt tapasztalják, hogy megked­velték a vásárlók, akkor vég­leges megoldást keresnek és nagyobb alapterületű boltot építenek. A keddi megbeszélésen szóba került, hogy Nyíregy­háza és Vásárosnamény köz­pontjában is nyitna üzletet a Délker, ha erre alkalmas épületet, vagy területet kap­na. A döntésre minden bi­zonnyal a közeljövőben szá­míthatunk. A Független Kisgazdapárt megyei választmánya Elvétenék a kara tavasziakat (Folytatás az 1. oldalról) A MÉM adatai szerint az üzemek a tavalyinál nagyobb területen, 135 ezer hektáron vetettek borsót. E fontos fe­hérjenövény termelésére azért is szívesen vállalkoztak a gazdaságok, mivel a borsó­nak viszonylag jó a piaca, az ára is kedvező. Kikelt és so­rol már a tavaszi árpa, ame­lyet a tavalyihoz hasonló te­rületen, 110 ezer hektáron vetettek a gazdaságok. Jól halad a zab vetése, a nö­vényt csaknem 40 ezer hek­táron termelik nagyüzeme­ink. A burgonya ültetése túl­jutott félidején, a 45 ezer hektárból 24—25 ezer hektárt már elültettek. Az előző évinél 10—12 ezer hektárral nagyobb területen — mintegy 120 ezer hektáron — vetnek a gazdaságok az idén cukorrépát; a munka közvetlenül befejezés előtt áll. A növényolajipar igé­nyének megfelelően, az előző évihez hasonlóan, mintegy 360—365 ezer hektáron ter­melik a gazdaságok a napra­forgót, ennek a felét vetették el eddig. A kukorica magjá­nak a vetését akkor lehet megkezdeni, ha a talaj felső rétege 12—13 fokra fölme­legszik. Ez már egy héttel ezelőtt bekövetkezett, s az­óta már előrehaladott a ku­korica vetése is. A gazdaságok hozzáláttak a szója vetéséhez, a növényt a tavalyinál 10 ezer hektár­ral nagyobb területre, össze­sen 75 ezer hektárra szánták az üzemek, ám az importból várt gyomirtó szerek némi késése miatt az idén is meg kell elégedniük 65—66 ezer hektárral. E területre elegen­dő a vegyianyag-készlet. A Független Kisgazdapárt megyei szervezetéről keddi számunkban közöltünk inter­jút, a választmány egyik tag­jával. Mivel több olvasónk érdeklődött az új szervezet irányítóiról, így közöljük a választmány teljes névsorát: Angyal Gyula gépész üzem­mérnök, Tiszarád, Cserbakői Levente ny. népművelő. Ura, Cserepes László gazdálkodó Kispalád, Geszterédi Endre ny. agrármérnök, Csengerúj- falu, Grajczárik Lajos kis­szövetkezeti elnökhelyettes Nyíregyháza, Irényi Zoltán Botpalád, dr. Kávássy Pál ál­latorvos, Sonkád, dr. Kávás­sy Sándor történész-kandidá­tus, Sonkád és dr. Nagy Mik­lós ny. jogtanácsos Nyíregy­háza. Lebuktak a papagájosbőrönddel Madárcsempész bandát fogott el az ausztrál rendőrség. A három nyugatné­met és egy ausztrál kisállatkereskedőtő] színes tollú papagá­jokkal teli bőröndö­ket foglaltak le. A Szingapúrba készülő nyugatnémet csem­pészeknél egy dög­lött krokodilbébit is találtak. A melbourne-i re­pülőtéren végrehaj­tott madárfogás” hathónapos nyomo­zás eredménye. A 32 papagáj az egzotikus állatok feketepiacán több mint 172 ezer ausztrál dollárt (140 ezer amerikai dol­lárt) ér. Az őshonos állatok engedély nélküli ki­viteléért az őrizetbe vett kereskedők akár 10 évi börtönbünte­tést is kaphatnak. A megmentett mada­rak egy állatkertbe kerültek, hogy kihe­verjék az út vi­szontagságait. A főszerkesztő postájából FIDESZ-álláspont a menekííltkérdésről A Kelet-Magyarország Nyíregyházi mellékletében 1989. március 30-án, a 2. oldalon megjelent „Rend­hagyó párbeszéd” című cik­kel kapcsolatban az aláb­biakat tartjuk fontosnak megjegyezni. — A FIDESZ nyíregyházi csoportja elítéli a hivatalos bukaresti politikát, amely­nek során az emberi jogok oly mértékben csorbulnak, hogy emiatt tömegesen me­nekülnek Magyarországra a zömében magyar nemzeti­ségű román állampolgárok. — A kialakult helyzetben elfogadhatónak tűnik az a jelenleg érvényesülő ma­gyar politika, hogy a me­nekültáradatot, Románia (Erdély) elhagyását ösztö­nözni nem kell, azonban a menekülőket emberséges bánásmódban kell részesí­teni, előmozdítva család- egyesítési kéréseiket, és tá­mogatva beilleszkedésüket. — Fontosnak tartjuk, hogy a menekülttáborok egyes helységekben való el­helyezéséről, működéséről megfelelő időben és megfe­lelő módon tájékoztassák a település lakosságát. — A tájékoztatás mellett a FIDESZ helyi csoportja a legfontosabbnak a tábor belső életének és külső kö­rülményeinek humánus és a menekültek számára meg­felelő rendezését tartja szükségesnek. Ezzel meg le­het előzni a Vöröskereszt képviselője által említett visszaéléseket, mint a me­nekültek értéktárgyainak potom összegekért történő megvásárlását, munkaere­jük éhbérért történő kizsák­mányolását. Ezeket a problémákat a Vöröskereszt képviselőjé­vel megbeszélve — érdek- azonosságunk és gondolko­dásunk hasonló pontjai mi­att — a legteljesebb egyet­értésben álltunk fel az asz­taltól. Seszták Oszkár, a FIDESZ nyíregyházi csoportjának szóvivője Exporttárgyalás Fehérgyarmaton Itt a minimotel Szállít-e az év hátralévő részében Tajga lakókocsikat Szibériába a Nyíregyházi Me­zőgép Vállalat? Erről kezdő­dött tegnap ártárgyalás a szovjet és a magyar felek között. A Mezőgép fehér- gyarmati gyáregysége április végéig 250 lakókocsit vasúton küld a Szovjetunióba, de á további 500-ra már a belföldi alapanyagár emelése miatt magasabb árat kér. Időköz­ben a Mezőgép kínálata is változott. Az eddig leszállí­tott kocsik helyett egy igé­nyesebb, 15 kocsiból álló mi­nimotelt mutattak be, amely­ben 26 dolgozó fér el kényel­mesen. Ehhez pihenő, raktár, szauna, konyha, ebédlő és kultúrszoba is tartozik. Az ártárgyalás ma a nyíregyhá­zi központban folytatódik. Megjelent a sztrájktörvény A Magyar Közlöny 22. szá­mában megjelent a sztrájk- törvény szövege, s a jogsza­bály általános és tételes in­doklása. A törvény leszögezi: a dolgozókat gazdasági és szociális érdekeik biztosítá­sára — az e törvényben meghatározott feltételek sze­rint — megilleti a sztrájk jo­ga. A szakszervezetek szá­mára biztosítja a szolidaritá­si sztrájk jogát is. A jogszabály rendelkezik arról, hogy mikor kezdemé­nyezhető sztrájk, illetve fel­sorolja az eseteket, amikor a munkabeszüntetés jogellenes. Kimondja, hogy a sztrájk kezdeményezése, illetve a jogszerű munkabeszüntetés­ben való részvétel nem mi­nősül a munkaviszonyból eredő kötelezettség megsér­tésének. A sztrájk miatt ki­eső munkaidőre azonban a dolgozók csak akkor kaphat­nak bért, ha abban a munka- vállalók munkáltatójukkal megállapodnak. KM-KUPONNAL f I I ! j

Next

/
Thumbnails
Contents