Kelet-Magyarország, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-18 / 90. szám
1989. április 18. Kelet-Magyarország 3 Alkotmányozás Nem címerügy TALÁN TtL SOKAT IS HALL az állampolgár mostanában az alkotmányozásról, a születendő új alkotmány körüli vitákról, amelyek olykor leszűkülnek arra a kérdésre: milyen legyen az új címer. Valójában a jogállamiságunkat megalapozó legátfogóbb alaptörvényünk kimunkálásán dolgoznak a szakemberek, amely a legközvetlenebbül érint bennünket, utódainkat is. Elég nagy a tét; sikerül-e egy európai mércével is hitelesíthető és modern, civil szellemiségű alkotmányt kidolgozni és majd az Ország- gyűlésben elfogadni, vagy csupán toldozgatásról-fol- tozgatásról van szó, mint életünk sok más területén. A napokban Nyíregyházán a népfront kezdeményezésére tartott társadalmi fórumon is megfogalmazódtak az alkotmányozással összefüggő kételyek, nyitott kérdések. Kukorelli István államjogász, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Közjogi Bizottságának titkára vitaindítójában nem kerülgette a még kiérleletlen, a vita állapotában lévő kérdéseket. Kifejtette véleményét, hogy teljes körű, új alapokra helyezett alkotmányozásra van szükség, végképp szakítani kell a sztálini alkot- mánymodell hazai és külföldi változataival. SAJÁTOS, NEMZETI ALKOTMÁNYBAN kell gondolkodni, amely nem 1949- től, hanem az államalapítástól számítja államiságunkat, föv4iPÍt történelmi értékeinkre^ hagyományainkra. Ezzel együtt, természetesen meríteni lehet és kell a legkor- széíább külföldi alkotmányozási gyakorlatból is. Az, tehát az előadásból — az alkotmány előkészítésének eddigi vitáiból — is kiderül; új alkotmány kidolgozása van napirenden, s az idő sürget, mégis minden vonatkozásban szilárd jogi alapokon nyugvó tervezetet szabad csak az Országgyűlés elé vinni. Az előadó azt sem rejtette véka alá; véleménye szerint az új alkotmány megvitatását és elfogadását a következő választások eredményeként létrejövő és a többpártrendszer alapján szerveződő új parlamentnek kellene majd megvitatni és jóváhagyni. SZÓLT A FÓRUM VEZETŐJE arról is, sokan a felségjelek, a címerek megválasztására szűkítik le az alkotmányozást, holott — ezek jelentőségét nem lebecsülve — ezeknél nagyobb horderejű kérdésekre kell választ adni az alkotmány megalkotóinak. Az egypártrendszer körülményei között kialakult hatalmi struktúra lebontása és egy új hatalmi szerveződés jogi garanciáit kell létrehozni. Az Országgyűlés, a kormányfői, a Minisztertanács, az alkotmánybíróság, az önkormányzat, az igazságszolgáltatás intézményeinek gyökeres átalakítása segítheti a demokratikus közhatalom működését. Sok állampolgár nem érti igazán, mi szükség van most az alkotmányozással foglalkozni, amikor az ország gazdasági helyzete soha nem ismert aggasztó méreteket öltött. MIT ÉS MIKOR SEGÍT ebben az alkotmány? A kérdésre az államjogász úgy válaszolt; valójában az új alkotmány szellemében megvalósuló közhatalom gyakorlása valószínű csak az évezred táján érezteti majd a megváltozott jogállamiság gazdasági, társadalmi, kulturális, az emberi jogokra és minden fontos kérdésre kiterjedő pozitív hatását. Közvetlen és gyors hatást az új alkotmány bevezetésétől nem várhatunk. (P. g.) SZINTETIKUS ALAPANYAGBÓL zsákokat és lágy falú konténereket készítenek a nagyhalász! zsákgyárban. Képünkön Szappanos Imréné szövőnő, (suri) Közvetítenek állam és polgára között Mit éra gazda pénz nélkül? Ha valaki egyszer készítene egy statisztikát arról, mi mindennel keresik meg az emberek a helyi tanácsot, alaposan elcsodálkoznánk. Munkahelyet, boltot, iskolát, közvilágítást, naponta rendelő körzeti orvost, nyugalmunkra ügyelő rendőrt, szolgáltató cipészt, fodrászt, postát, patikát, betonjárdát, szilárd burkolatú utat, olcsó lakásokat sürgetnek az ügyfelek az államigazgatás munkatársainál. Sokszor még azt is a tanács nyakába varrják, amiről azok munkatársai már végképp nem tehetnek. A gazdaszereppel felruházott tanácsoknak egyre szűkebb a mozgásterük életünk kis és nagy ügyeinek intézésében. Képtelenség minden igényt kielégíteni, ez már a falu közvéleménye előtt is világossá vált. Szélmalomharcot vívnak gyakorta az ügyintézők, hogy igazságosan közvetítsenek állam és polgára között. Családi pótlék a testvér jogán? — De vajon megkérdezte már valaki, hogy mi bántja a tanácsiakat? — kérdez vissza a dögéi elnök. Barkó Lajos. Szavainak igazát nem kell külön hangsúlyozni, a mennyezeten és a falon ujjnyi repedések, az egész épületet hamarosan életveszélyessé nyilváníthatják. Aki itt járt, megerősítette, erre kár egy fillért is költeni. Az idő majd elrendezi a 102 éves, jegyzői lak sorsát... Az aznapi tanácsülésre a helyi művelődési házban jönnek össze. — Szóval, indokolt lenne egy új tanácsházát építeni, de miből? A tavalyi 1,2 millió forintból 200 ezret a vízműre, 400 ezret a belvízelvezetésre. 250 ezret a járdaépítésre költöttünk. Kellene nekünk egy házasságkötő terem, tornaterem, sárosak az utcák. Ravatalozóra így nyílt lehetőség, de az is csak a lakosság társadalmi munkája révén épülhetett meg. A klasszikus tanácsi feladatok mellett törheti a fejét az elnök, mit mondjon Lakatos Miklósáénak. Az asszony férje közhasznú munkás, a kétéves szerződése lejárt, így a családi pótlékhoz nem tud munkaviszonyt igazolni. A legidősebb gyermekük szintén közhasznú munkát vállalt, így az ő nevére szeretnék a családi pótlékhoz a jogfolytonosságot. De a törvény egyelőre a testvérnek nem ad lehetőséget a pótlék megszerzéséhez... Nyugdíjazták a kisbírót — Néhányan még az adócsekket is csak akkor viszik el, ha kitöltjük nekik. — Pár faluval arrébb. Kékesén mondta ezt Juszku Ferencné pénzügyi előadó. — Ha akarom. közügy, ha akarom, magánügy, amiben az emberek segítséget kérnek. A 70- es években például nyugdíjazták a kisbírót, de az utódja, a hivatalsegéd nem vállalta a dobolást, talán azért, mert nem asszonynak találták ki a kisbíró tisztét. így most felújítjuk a hangoshíradót, s ezen keresztül közöljük a lakosságot érintő, a felvásárlással, a fizetési határidőkkel, lakással, iskolával kapcsolatos közérdekű híreket. — Mostanában amiatt fáj a fejünk, hogy az idei százezer forintos segélykeretből március végéig 70 ezret szétosztottunk. A gyógyszerek megvásárlásához a rendkí-, vüli segélykeretből nyújtunk támogatást. Tavaly még nem számítottunk ilyen kiadásra — magyarázza az igazgatási ügyekért felelős Pál Andrásné. — Reméljük, hogy a hamarosan átadásra kerülő szolgáltatóház, fodrásszal, takarékszövetkezettel. húsbolttal a közeli kis- várdai ellátásra emlékezteti a kékcseieket. Fejlesztő helyett gondoskodó tanács — Emelkedtek a térítési díjak, többet fizetünk a közüzemi díjakért, a nagycsaládosok, az idősek, az alacsony jövedelműek hónapról hónapra élnek. Megjelent a munkanélküli-segély mifelénk is. Senki nem vitatja, hogy nehezebbek az életkörülményeink, ennek ellenére a falugyűléseken nem törölték el a tehót — mondta Hudák László, a vajai vb titkára. Kirívó elégedetlenséggel nem találkozunk, de az is igaz, túlzott igényeket már nem támasztanak a tanáccsal szemben. — Mi viszont azt tapasztaljuk — folytatta a gondolatsort Solymosi László dombrádi tanácselnök —. hogy amikor nehezebben élünk, az emberek sokkal jobban elszámoltatnak bennünket, mint amikor ...futott a szekér”. A születéstől a halálig mindenki kapcsolatba kerül a tanáccsal és sokszor a zsilip szeretjét töltjük be. Ha a pénzünkből nem futja, legalább meghallgatásra, jó szóra vágynak a hozzánk bizalommal fordulók. Az a baj. hogy a fejlesztő tanács helyett a gondoskodó tanács szerepét ruházta ránk az állam, ennek viszont egyre szűkebb pénztárcával kellene megfelelni. De hát mit ér a gazda pénz nélkül? Tóth Kornélia VITA a platfermszatadsáirál TÚLSÁGOSAN SOKÁIG KELLETT az MSZMP tagjainak egyformán gondolkodni mindenről. Kész gondolatokat, állásfoglalásokat kellett fejbólintással sajátjává tennie, anélkül, hogy joga és lehetősége adódott volna egyéni véleményének, kritikai észrevételeinek kifejtésére. Ezért tartjuk a párt jelene, jövője, életképessége szempontjából igen fontosnak a megyében is elkezdődött vitákat a párton belüli politikai kezdeményezés szabadságáról, a kritika, a nézet, a vélemény és a vitaszabadság érvényesüléséről. A röviden platformszabadságnak emlegetett kérdéskört az élet sürgetésére kellett napirendre tűzni; a szervezeti szabályzat új szövegének tervezetét előkészítő munkabizottság bocsátotta vitára a párton belüli platformszabadság érvényesülésével kapcsolatos elképzelését, javaslatait. A kiadott vitaanyag hangsúlyozza, hogy a pártdemokráciát szolgáló szervezeti biztosítékok rendszerébe illeszkedik a platformszabadság érvényesítése is. Ez a párttagok jogainak kiterjesztését jelenti, s a megfelelő biztosítékokat is magában foglalja e jogok érvényesítésére. De mi is tulajdonképpen a platform, illetve a platformszabadság ? 4 MIVEL A PÁRTTAGSÁG SZÁMÁRA új kérdésekről van szó, amely eddig nem jellemezte, sajnos, a pártéletet, a vitairat fontos információkat is közread, hogy az eligazodást elősegítse. Utal arra, hogy platformnak a politika színterén megjelenő álláspontot, nézetrendszert, s az ennek alapján szerveződő véleményközösséget nevezik. A platformszabadság akkor érvényesül, ha a párt tagjainak joguk van egyéni véleményüket más párttagokkal is megismertetni, egyeztetni és az így kialakult platform elfogadásáért, a többség megnyeréséért közösen fellépni, küzdeni. Mindez — a nyílt és alkotó vita, a kritikai gondolkodás — jelentősen elősegítheti a döntések megalapozását és az egységes végrehajtást. „Kétségtelen, hogy az álláspontok nem mindig megalapozottak — olvashatjuk a vitára bocsátott anyagban — a viták nem mindig vezetnek megegyezéshez, a kritr- kába is keveredhetnek személyes meggondolások, torzítások. Ezért a viták elmérgesedhetnek és cselekvésképtelenséghez, sőt szélsőséges esetekben szakadáshoz is vezethetnek. De ezek a veszélyek nem háríthatok el a régi módon; viták hiányában jószándékú, de szubjektív és önkényes döntésekkel, a kritikai szellem — pártfegyelemre hivatkozó — visszaszorításával.” Számos életszerű motívumot sorakoztat fel a témakört taglaló előzetes vitaanyag, amelyben az egyik markáns megjegyzés az, szakítani kell minden olyan korábbi felfogással, amely lehetővé tette, hogy a demokratikus centralizmus elveire hivatkozva antidemokratikus és szubjektív vezetői gyakorlat alakulhasson ki. Figyelmen kívül hagyva a kritikát, egyesek kibújhassanak a felelősség alól, visszaélhessenek a bizalommal. A demokratikus centralizmus éppenhogy feltételezi a közös akarat kialakításához nélkülözhetetlen politikai kezdeményezest, az egyéni nézetek közösségi állásponttá szerveződésének lehetőségeit, a róluk folytatott nyílt, demokratikus vitákat. NAGY VIZSGA ELŐTT ÁLL az MSZMP tagsága, hiszen a vita során is megszaporodhatnak a konfliktusok, s már maguk az alapszervezetekben sorrakerülö beszélgetések is egyben a platformszabadság megélésének első csíráiként is felfoghatók. Megyénk csaknem harmincezer tagot számláló párttagsága is jelentőségéhez mérten fogadja a platformszabadság napirendre kerülését, de azzal is sokan tisztában vannak, hosszú út vezet még ezek mindenkori érvényesítéséig. Páll Géza Mi a célja, milyen formái vannak? Ma: menedzserklub A nemzetközi menedzser- képző központ igazgatója, dr. Ránki Zsuzsa lesz a vendége a Váci Mihály megyei városi Művelődési Központ menedzserklubjának. Az április 18- án 16 órakor 'kezdődő rendezvényre nemcsak a klubtagok, hanem az érdeklődők is eljöhetnek Nyíregyházán, a művelődési közipontba. A foglalkozáson egyebek közt a menedzserképzés céljáról, formáiról lesz szó. Tavaszi szél vizet áraszt... 77!zt ° népdaltól lopott íjj jegyzetet, nem vala- J~~d miféle tavaszköszöntőnek szánom. A tavaszi szél dolga, hogy vizet árasszon, de ha eszébe jut az évnek, mert mit tudja a dolgozó ember, hogyan döntenek odafent, akkor a víz fölénk és alánk is árad. Ennél bonyolultabban nem lehetett volna elmondani, hogy éppen esik az eső. Sűrű, szapora, hideg. Akinek muszáj, az viseli, akinek nem muszáj, az megmarad otthon, ahol csak a plusz húsz foknál is szükségesnek tartott fűtési díjat fizetni kell. Mondta volt reggel a mel- iéttem élő nagyon kedves ember, hogy neki kellene egy esernyő. Vázolta is, hogy milyet szeretne, bár az inkább ejtőernyőre emlékeztetett, ami alá nem fúj be a szél, de nem lévén semmi pénzem otthon, nem azt kérdezgettem, hogy milyen esernyő kellene neki, hanem azt, hogy mire kell neki az esernyő. Akadt már hasonló példa a gondokkal küzdő népgazdaságunkban is. Én egy ejtőernyőre számítottam, ö egy esernyőt is elégnek ítélt, de sok a vadász, kevés a fóka. Nem volt pénzem az efnyőre. Mit csinál ilyenkor a politikához értő ember? Kicsit éles hangon megkérdezi, esetleg rosszallóan fejet csóvál, és visszakérdez, ugyan már minek neked az esernyő? Urak és elvtársak eddig is megvoltunk ernyő nélkül, ráadásul „Puska, puska, Puska vagy...” És minden. A mellettem élő nagyon kedves ember a világ legbékésebb válaszát mondta nekem. Az ernyő azért kell, mert esik, és szeretné feltartani a feje fölé. Mit mondhattam volna én? Sose gondoltam, hogy ennyire bonyolult az alaposan elázott gazdaságpolitika. Különben egy tekintélyes külföldi hitelből ma délben megvettem az ernyőt... Bartha Gabor