Kelet-Magyarország, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-17 / 89. szám

1989. április 17. Kelet-Magy Írország 7 Király Gábor — Egyáltalán hogyam játsza­nak, léteznek? — kérdezem Bu- daházd Bélát. — összesen hét csapat szerepel a bajnokságban, a mérkőzésekre tizenketten-tizenhárman rendsze­rint összejövünk. Az utazáshoz a téesz adja a buszt, mi magunk írjuk a meccskömyvet. Ezt a munkát Kovács József mozdony­vezetőre bízzuk, a csapatban ne­ki van a legszebb írása. Az is előfordul, hogy nincs hivatalos játékvezető, ilyenkor valamelyik hozzáértő nézőt kérjük meg bí­ráskodni. — Mi történik, ha vitás eset alakú 1 ? — Gyakran előfordul az ilyes­mi. Veszekszünk, kiabálunk, majd békésen folytatódik a mér­kőzés. Most valahogy együtt van a gárda, két tavaszi mérkőzé­sünket is megnyertük. — Bizonyosan sokat edzenek, azért győznek — provokálom a kérdést. — Meg fog lepődni. Mi egyál­talán nem edzünk. minket a munka tesz erőssé. Vasárnap rendszerint a mérkőzés előtt ta­lálkozunk. Különböző szakmabe­li megtalálható az együttesben, van köztük traktoros, tanító, földműves, gépkezelő. Nagy Tibi például a budapesti Metrónál dolgozik, kéthetente hazajön a mérkőzésekre. A beszélgetés során sok min­denről esett még szó. Megtud­tuk azt is, ha nyernek, egy kor­só sör a győzelmi prémium, ezt természetesen a saját zsebből fi­zetik csakúgy mint a bírót, az ő díját a mérkőzés után dobják össze. Hűséges patrónusuk a Bujáki-názaspát, a 75 éves Pista bácsi és felesége Ida néni. ök tartják rendben a felszerelést, mossák, foltozzák . . . (K. Gy.) Ha feltűnik egy csiszolatlan gyémánt... Bajnoki bravúr: bronzérem Kevésnek bizonyult a lilák Királya, a Szparinál ász volt: Kapera „Minket a munka tesz erőssé'* A hatvanéves Grohqly Mihályt bizonyára nem kell bemütatni'az idősebb futballszerető szabolcsi közönségnek. Meghatározó^ egyé­nisége volt az ötvenes éVek nyír­egyházi sikercsapatának. Épp harmincöt évvel ezelőtt végeztek az NB II második helyén. Misi bácsi pesti lakos volt. az NB I-es Elektromos kölyökcsa- patában kezdett el focizni. Olyanokkal játszott együtt, mint Hidegkúti. Börzsei . . . Felejthe­tetlen évek voltak! Ezt követően azonban közbejött a háború és messze került a labdától. 1949-ben tudta folytatni a pályafutását. Előbb az NB III-as Nyírmada csapatában játszott, majd három év következett a Szpari elődjé­ben. az Építőkben. A legnagyobb sikert ekkor ér­te el. 1954-ben tagja volt az NB Il-es ezüstérmes gárdának. (Csak emlékeztetőül. így állt fel a csa­pat: Bakos — Albert. Csemiczki, Magyar — Pokrovenszki. Szarvas — Parti. Lendvai. Kertesi. Laka­tos. Groholy.) Ebben az idényben 23 gólt lőtt balszélsőként. Játé­kostársai hosszú átadásokkal jól ugratták ki. ő pedig igyekezett gólt szerezni. Átlagon felüli gyorsaságát itt tudta legjobban kamatoztatni. Különösen arra a gólra emlékszik vissza szívesen, amelyikkel legyőzték a perece- sieket. Ennek történetét így me­sélte el: — Pereces már nagyon hosszú ideje nem kapott ki ott­hon. A második félidőben 2:2-re állt a találkozó és szinte a ka­punkhoz szegeztek bennünket, egyszerűen nem tudtunk kijönni a 16-osunk területéről. Nem sok­A Nyíregyházi Építők csa­pata, az álló sorban jobbról a második Groholy Mihály. kai a mérkőzés lefújása előtt a középpályásunk. Lakatos előre­vágott vaktában egy labdát, ami az ellenfél térfelértek közepén ért földet. Hárman rajtoltunk rá: a perecesiek kapusa, egyik védője, valamint én. Szinte egy­szerre értünk oda. ugyanabban a pillanatban próbáltuk elrúgni. Ettől a labda olyan gellert ka­pott. hogy az ellenfél kapujában kötött ki. Ezzel a szerencsés gól­lal szakítottuk meg a perecesiek veretlenségi sorozatát. Misi bácsi 34 évesen vonult vissza az aktív játéktól. Ezt kö­vetően 1977-ig felváltva volt ifi-, vagy utánpótlásedző. A kö­vetkező három évben az NYVS- SC-nél dolgozott technikai veze­tőként. 1980 óta semmilyen sze­repet nem vállal a labdarúgás­ban, de azért ma is ott van minden mérkőzésen. A szíve pe­dig egyre jobban fáj. mert úgy látja, az utódok sem a váloga­tottban. sem a Szpariban nem tesznek meg mindent a győzele­mért. sokszor lélektelenül ját­szanak. pedig tapasztalatból tud­ja: szívvel és akarattal nagyon sok technikás csapat legyőzhető. Ez volt az erőssége az ötvenes, a hatvanas, majd a nyolcvanas évek nagy nyíregyházi sikercsa­patainak. A szív és az akarat volt a titka mindennek . . . (sz. a.) Felszabadultan rúgják a lab­dát, kergetik egymást a játszó­téren. az iskolaudvaron. Van. amelyikőjük úgy érzi. öt nem akarják bevenni a társak és egy darabig duzzogva figyeli a töb­biek játékát, aztán csak vissza­áll focizni. Ki lene-ti zen két éves gyerekek, nem tudják még. hogy ők az utánpótlás. gondtalanul játszanak, de már sportolnak. A mostani nagyok is így kezdték valamikor és ahhoz, hogy a csúcsra eljussanak, kellett vala­ki. aki felfigyelt rájuk. A sportban tehetséges gyere­kek megkeresése ha nem is el­sődleges, de egyik nem titkolt célja annak a kezdeményezés­nek. amely ez évben indult be megyénkben a megyei tanács if­júsági és sportosztályának jóvol­tából. Minden általános iskola megkapta a felhívást arra. hogy az előre elkészített mérőlapok alapján készítsenek felmérést a harmadik és ötödik osztályo­sok körében. Ezzel nem a test­nevelő tanárok munkáját kíván­ják minősíteni, hanem arra kí­váncsiak. honnan indulnak a gyerekek, milyenek az alapok az egészséges életmód megvaló­sításához. Mit is tartalmaz a mérőlap? Minden tanulónak mérik a test- magasságát. súlyát, azt. hogy mennyire hajlékony és milyen az egyensúlyérzéke. A gyerekek ösz- szemérhetik tudásukat 30 méteres síkfutásban és abban is verse­nyezhetnek, ki mennyit bír sza­ladni tizenkét perc alatt egy­folytában. A testnevelők a kö­telező próbákon kívül választ­hatnak olyat is. amelyben úgy érzik, hogy diákjaik kiemelked­nek a többiek közül. A nevezési határidő március 3L-én lejárt, de a sportosztályon azok jelentkezését is elfogadják, akik bizony késnek egy keveset, hiszen az ő érdekük az, hogy mi­nél több gyerek adata ismertté váljon. Eddig 115 visszajelzés ér­kezett. ebből 85 iskola nevelői vállalták az ezzel járó pluszmun­kát tanítványaik érdekében. A felméréseket május 15-ig kell befejezni és a mérőlapokon ma­guk a testnevelők jelölik meg az általuk tehetségesnek ítélt gyerekeket. Az anyag ezután kerüL Nyír­egyházára. ahol számítógép se­gítségével történik majd az ér­tékelés. A megyében ^ dolgozó testnevelő szaktanácsadók elő­zőleg segítenek abban, hogy az esetleges hibás adatokat kiszűr­jék. A gép egy központi prog­ram alapján rangsorolja a gye­rekeket. osztályonkénti, iskolai, megyei sorrendet kialakítva. A kapott eredményeket kozlik majd az iskolákkal és a szülők­kel is. Cél az. hogy meggyőződjenek arról, hogyan fejlődik ez a kor­osztály, milyen a gyerekek fizi­kai erőnléte, mit kell másképp csinálni mint eddig a javítás ér­dekében. Ha valahol azonban feltűnik egy-egy. ma még csiszolatLan gyémánt, arra a későbbiekben is oda kell figyelni, segíteni kell tehetsége kibontakoztatásában. Ha mindenkiből nem is lesz olimpiai vagy világbajnok, attól még egészséges, sportot szerető ember lehet. Szilágyi Zs. Budaházi Béla vonzo-tfca az embereket.. Az it­teniek szerint talán az ország legszebb falusi sporttelepe volt. Most? Elhanyagolt a környezet, a téesz raktárnak használja az öltözőket. Utoljára hat esztende­je vettek felszerelést, hiányzik az edző is. Szegényesen vannak, a Mátészalka városkörzet Labda­rúgó-bajnokságban szerepelnek. A faluszéli szövőüzemhez ve­zetnek a szálak. Budaházi Béla gépkocsivezetővel, az ökör!tói li­la-fehérek középcsatárával be­szélgetek. Valóságos Tiborc-pa- nasza árad belőle. — Valamikor messzehangzó volt a község sportélete — mond­ja. — Ez az Isten háta mögötti táj igazolta, hogy a főváros zajától három és félszáz kilométerre is lehet jó sportéletet teremteni. Am azóta történt egy és más. a vidék sportja lassan kihull az emberek emlékezetéből. Egy régi játékos érkezik. Ki­rály Gábor, aki másfél évtized­del ezelőtt még számolatlanul lőtte a gólokat csapatában. — Akkor még támogatták a sportot, akkor az emberek egész­ségvédelme, a falu szórakoztatá­sa még fontos tényező volt. Most a kutya sem törődik velünk, be­vételünk nincs, jó ha ötven-hat- van ember ellátogat a hazai mérkőzésekre, természetesen ők sem fizetnek. Az én időmben három busz vitte a szurkolókat a szomszéd falvak elleni mérkő­zésekre — Pátyodra. Tyúkodra. Győrteílekre . . . Most mindössze egy futball-labdánk van, izgu­lunk, hogy az ellenfél hozzon magával lasztit. A 47 esztendős Kiss Gusztáv közbeszól: — Én voltam a csapat utolsó edzője, de eldöntöttem, nem csi­nálom tovább. A családomtól vettem el a pénzt a futball mi­att. TENISZ Kétszáztíz induló! Nyíregyházán elkezdődött a Szigma Kupa országos I. osztá- yú pénzdíjas teniszverseny, »melyen 18 egyesület színeiben {étszáztízen indulnak. A legna­gyobb figyelem az I. osztályú :érfi egyes csatározásait kíséri, ahol sorrendben Szerbajlo (szov­jet), Keresztes (MTK-VM), Orosz­pataki (Építők SC), Vágó (MTK- v^M) a négy kiemelt, míg nők- iél a Bp. Sportacus két tenisze­zője Szikszai Réka és Csurgó Virág indulhatott a legkedve­zőbb helyről. A nagy mezőny alaposan próbára tette a ver- 5enybíróság dolgát, nehéz volt a pályabeosztást időre és pontosan ílvégeznl. Szombaton és vasár­nap az előcsatározások folytak, a döntőket várhatóan hétfőn — ;setleg kedden — délelőtt vív- ák. A versenyen természetesen ndulnak az NYVSSC verseny­zői is. az első osztály versenyé­ben két nyíregyházi — Sárréti és 3ázmándy — került szembe egy­mással. kettőjük küzdelmét Sár- 'éti nyerte 7:5. 6 :l arányban. — A név, vallási eredetű, mint­egy háromezer éves, egy Macca- bi nevű hős papról maradi fenn az utókor számára. Nálunk egyébként gyakori ez a névhasz­nálat, nemcsak a sportban, az élet sok más területén alkalmaz­zák. —■ Milyen az izraeli sport, me­lyek a legkedveltebb verseny­ágak? — Hazámban igen népszerű a kosárlabda, a sportág világhíres reprezentánsa a Tel Aviv Macca- bi. Ezenkívül a labdarúgás, az úszás és az atlétika játszik je­lentős szerepet Izrael sportkul­túrájában. — És az önök klubjában? —• Több válogatott úszónk van, futóatlétáink ugyancsak a leg­jobbak között szerepelnek. Lab­darúgóink az országos harmadik ligában játszanak. — Maradjunk a futballnái. Mi­lyen az izraeli bajnoki rend­szer? — Az országos első ligában ti­zenkét csapat szerepel, ezenkí­vül van másod- és harmadosz­tályú bajnokság is. Mellettük sok még a gyermekcsapat, isko­lai bajnokság is zajlik. — Hány versenyuszoda talál­ható Izraelben? — Megközelítően tizenöt uszo­da van az országban, ezek mind­egyike nemzetközi versenyek rendezésére is alkalmas. — Milyen az iskolai testneve­lés? — A magyar viszonyokhoz ha­sonlóan, nálunk is most kezd kibontakozni az iskolai sport­élet. Határozat születető nem Születésnapi visszapillantás Grohily a halszélen épülhet iskola tornaterem nél­kül. A heti foglalkozások száma alacsony, két testnevelési óra biztosított az iskolákban, véle­ményem szerint ez nagyon ke­vés. Vannak úgynevezett tö­megsport egyesületek, sokan ko­cognak, kirándulnak a közeli hegyekbe. Divatba jött a hosz- szűtávfutás is, gombamódra épülnek- a teniszpályák. A par­kokban. a ligetekben kosárpa- lánkok vannak elhelyezve, itt kedvükre dobálhatják a labdát a fiatalok és az idősebbek. Az ál­lamvezetés falai közé is bevo­nult a sport, évente megrende­zik a parlament—újságírók vá­logatott labdarúgó-mérkőzést. Hezi Bigler úr nyitott szemmel járt Nyíregyházán. Igyekezett mindent megfigyelni, hosszú órákat áldozott arra. hogy meg­ismerje a magyar sport, egye­sületi és versenyrendszerét. Jegy­zetelt, beszélgetett. . . Szenvedé­lyesen bizonygatta: kellenek a felfelé vezető úthoz a lépcsőt építők. Egy-egy sportág fejlődé­sét az egymást követő generá­ciók úgy hozzák létre, hogy az újabb versenyzői, edzői, vezetői rakják le a lépcsőfokokat, nép­szerűséget hagyva örökül. — Mit tud a magyar sportról? — Talán többet, mint azt so­kan gondolják. Jól ismerem az egykori aranycsapat eredményeit, tudom: kitűnőek a magyar ví­vók, az öttusázók, az úszók, a súlyemelők. Ismerem a szöuli olimpián elért eredményeket, Iz- rael-szerte csodáltuk Magyaror­szág tizenegy olimpiai aranyér­mét. — Hogy érzi magát Nyíregy­házán? — őszintén beszélek: megle­pődtem amit itt láttam, tapasz­taltam. Remélem, hogy az NYVSSC és a Nahariya Maccabi klubok kapcsolata hosszan tar­tó és gyümölcsöző lesz mindkét fél számára. Kicsi a világ. Néhány nap alatt ideérkezik a levél Izraelből, néhány óra alatt átszökkennek a legmodernebb óriásgépek. A fi­zikai távolságok legyőzhelök, a megértés hídja összekötheti a távolélőket. Kovács György Az a csapat fog nyerni, ame­lyik jobban el tudja viselni azt a terhet, amelyet a mérkőzés je­lent — vélekedett Botos Ferenc, az újpestiek edzője vasárnap dél­utáni az NYVSSC—Üjpest NB I- es férfi röplabdamérkőzés előtt. A tét pedig nagy volt. hiszen a bajnokság zárónapján a két gár­da a bronzéremért játszhatott. Mint ismeretes, az előző két ösz- szecsapás nem hozott döntést, ezért mindkét együttes/ számára az utolsó lehetőséget jelentett a tegnapi találkozó. NYVSSC—Újpesti Dózsa 3:1 (12, 10. —6, 8). Nyíregyháza, stadion játékcsarnoka. ezer néző. v.: Herpai. Békési. NYVSSC: Var­ga. Kapera. Prékopa. Mikunda. Drotár Batai. Csere: Nagy. Stre- zeneczki, Szikszai. Edző: Balázs István. Üjpest: Schildkraut, Gló- zik. Fabianczyk. Király. Karmos. Jagodics. Csere: Valics, Maros­völgyi. Domán. Edző: Botos Fe­renc. A bemelegítésnél a nyíregyhá­ziak tűntek idegesebbnek, sze­rencsére a kezdéskor elszállt a félsz, és hazai pontokkal indult a találkozó. Utána rövid időre a lilák vették át a vezetést, ám 6:6 után gyorsan jött négy Szpa- ri-pont. Ezt követően- még egy­szer felvillantak a vendégek, de a hajrá a piros-kékeké volt. és a harmadik lehetőséggel élve nyerték az első szettet. A má­sodik játékrészben sebességet váltottak a hazaiak és percek alatt elhúztak (1)0:3, 13:4). Bote« edző cserékkel törte meg a ha­zai lendületet, együttese fel is zárkózott (1)3:10). de a hajrá is­mét a hazai szurkolóknak tet­szett. és kedvenceik egy játsz­mával megint közelebb kerültek a sikerhez. Aztán jött a harmadik szett, amelyet mihamarabb elfelejthet­nek a mieink, hiszen a- Dózsá­nak 1-4:2-nél már játszmalabdája volt. Pályára léphettek a nyír­A bronzcsapat tagjai, állnak balról jobbra: Balázs István edző, Prékopa Tamás. Drotár György. Jan Kapera, Ba­tai János, Nagy László, Jozef Mikunda. Guggolnak: Szikszai Géza, Sztrézéneczki Gyula, Varga László. egyházi cserék. ezzeL a kezdő­csapat néhány tagja rövid pihe­nőhöz jutott. A pályára lépők nem adták könriyen magukat, és a vendégek csak a hatodik játsz- málabdát értékesítették. A ne­gyedik játékrész hazai ponttal kezdődött, és a lelkes szurkolók buzdításának meglett az eredmé­nye: egyre inkább nőtt a nyír­egyháziak előnye, és egyszer csak ott volt a mérkőzéslabda; a hazai nyitás után a vendégek támadtak, ám a kitünően sán- coló Kapera kezéről a vendegek térfelére vágódott a labda, meg­lett az utolsó pont is. ezzel a bronzérem. A hazaiak egymás nyakába bo­rultak. a nézőtér tombolt. és hipp-hopp egy üveg pezsgő is a pályára kerüLt. Nagy volt az öröm. joggal, hiszen a sportág eddigi legnagyobb szabolcsi si­kere született meg a bronzérem­mel. amelyet néhány perccel ké­sőbb át is vehettek a játékosok­— Végtelenül boldog vagyok, hogy az idei szereplés végén ilyen közönség előtt tette fel a csapat az í-re a pontot. Köszö­net érte mindenkinek, játékosok­nak, vezetőknek, /szurkolóknak — nyilatkozott röviden Balázs István edző. A bajnoki címet eldöntő mér­kőzést a Csepel otthonában 3:0- ra nyerte a Tungsram ellen. Mán László A megye legkeletibb csücské­be visz utunk. Almáskertek, er­dők sora váltakozik, szemünk issza a táj tarka csodáit. Kíván­csian nézünk körül a szatmári határban. Aprócska falvak házai tűnnek fel, az út szélén jelzőtáb­la: ököritófülpös. Az utca csen­des, kihalt. A község közepén emlékoszlop, az 1910-es tragédia helyszínét idézi, amikor egy csűrben tartott táncmulatság alatt kigyulladt a faépület, 337- en égtek bent. Április eleje . . . Több helyen megállunk, a futball felől érdek­lődünk. Tarczaii, Ványi, Zelizi nevére ma is szívesen emlékez­nek az emberek. Hajdan jó csa­pata volt a községnek, két évti- zeddeü ezelőtt a nyíregyházi Spartacust is legyőzték. Az MNK-ban NB-es csapatokat fo­gadtak. A fürdővel ellátott, szé­pen ápolt sportpálya, akkor még Mit jelent a Maccabi? Egy sporteloök Izraelből Járása, mozgása, megjelenése fiatalos, sportos. Tíz évet nyu­godtan letagadhatna a korából az izraeli vendég, aki a hozzánk érkezett Maccabi Nahariya úszók vezetőjeként érkezett Nyíregyhá­zára. Most járt először hazánk­ban Hezi Bigler úr, az említeti sportkör elnöke, aki civilben közgazdász, egy híradástechnikai konszern alkalmazottja. Szűkre szabott idejéből gondosan be­osztva szívesen állt lapunk sport­rovata rendelkezésére. — Elnök úr! Kérem, beszéljen arról, milyen szorosabb szálak fűzik a sporthoz? — ötvenhat éves vagyok, fia­tal éveim alatt aktív labdarúgó voltam, közben röplabdáztam, az ejtőernyős sporttal is megpró­bálkoztam. Alig egy éve hogy felkérték; vállaljam el a Maccabi sportkör^ elnöki tisztét, szívesen mondtam igent. Ma is rendsze­resen sportolok, teniszezek, úszók, olykor kocogok is. fc— Mit jelent a Maccabi elne­vezés? Az ököritói lila-fehérek Tehetségkutatás számítógéppel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents