Kelet-Magyarország, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-17 / 89. szám
1989. április 17. Relet*Ml|yuorhi{ 3 Itt a 11-277! Máthá Csaba újságíró válaszoJ Oláhné Ungvári Mária (Nyíregyháza, Krúdy köz 3.) a kisebbség képviseletében sérelmezi a lépcsőház ügyintézőjének és házmesterének tevékenységét. Előbbi havi 10-ről 50-re, utóbbi havi 80- ról 120 forintra emelte családonként a befizetési díjat. Ezenkívül megnövelték nemcsak a garázsok, hanem a lakások vízdíját, mondván, hogy a többletköltséget befizetik lakásfelújításra. Lakógyűlésen ugyan a 45 családból 27-en ezt megszavazták, de közte volt az ügyintéző, a házmester és néhány lakó felesége is. Ennek ellenére fizessenek vagy nem? Mivel OTP-lakásról van szó. a megyei igazgatóság lakásosztályán érdeklődtünk, van-e joga ehhez az ügyintézőnek. illetve a házmesternek. Ha a lakók megszavazzák, akkor igen, hiszen az ő zsebük bánja, ebbe nincs beleszólása az OTP-nek. Ezt házon belül kell elintézni. Mátészalkáról arról érdeklődtek, hogy a városban mikor lesz sétálóutca. A városi tanács tájékoztatójában az szerepelt, hogy a Bajcsy-Zsilinszky Endre út egy része, a négysávos úttól az ABC-ig lenne sétálóutca. Addig, amíg az újonnan elkészült Földes Pál út tanácsi kezelésben van és a KPM nem veszi át, addig korai erről beszélni. Erdei Ferenc napkori, olvasónk levelében írja, hogy februárban nagy örömükre bezárt a 19-es italbolt. Akkor a lakosság ígéretet kapott, hogy a helyében az áfész nyit boltot. Azóta viszont újra kinyitott az italbolt és a lakosoknak a falu végére kell járni a kisboltba. Mikor lesz már olyan boltjuk, kérdezi, ahol a szegtől kezdve a kiskapáig mindent lehet kapni? Gurály László tanácselnök válaszában elmondta, hogy az italboltot szerződésre kiadták és a tulajdonos, átmeneti pénzügyi problémája miatt szüneteltette a nyitvatartási. A vegyes iparcikk bolt a régi helyén épül, amelybe tavaly betörtek és belülről felgyújtották. A nyíregyházi áfész a héten méri fel a várható költségeket és próbál kivitelezőt keresni. Remélik, hogy az idén a bolt megnyílik. Labbancz Sándor (Nyíregyháza, Palánta út 1.) hasonló gonddal kereste fel szerkesztőségünket. Arra kíváncsi, hogy a nyíregyházi áfész mikor bővíti a Debreceni utcán lévő boltját és lesz-e arra lehetőség, hogy szombaton is nyitva legyen a bolt. A bővítéshez az áfész megvásárolta a bolt melletti házat, kaptuk a választ Varga Jánosné kereskedelmi osztályvezetőtől. Kivitelezőt keresnek a bolt bővítéséhez, amely várhatóan idén lesz kész. viszont arra már nem tudott ígéretet tenni, hogy szombaton is nyitva lesz a bolt, mert a jelenlegi 2 fő most is túlterhelt. Pásztor István, a nyíregyházi faipari vállalat portása a szabadságával elégedetlen. Nem a neki járó 19 nappal, hanem annak adminisztrációjával. Szerinte ha 1 napra megy szabadságra, akkor két napot írnak ki, így évek óta megkurtítják szabadságát. A vállalatnál megtudtuk, hogy a 19 napra megkapja az arra járó fizetést, viszont a napok elszámolásával valóban gondjuk van. Arra kérik dolgozójukat, keresse fel a vállalat jogászát jogorvoslásért. Örökösföldről és a Sóstóról faültetéssel, parkosítással kapcsolatos kérdéseket Bar- csay Miklósné városi főkertészhez továbbítottuk. Megtudtuk, hogy fásítás ott legközelebb szeptemberben lesz, a Hazafias Népfront körzeti megbízottjaihoz kell leadni az igényeket. ezek alapján kapják meg a lakók a facsemetéket, amelyeket társadalmi munkában ültetnek el. A városban kihelyezett padokkal kapcsolatban a városi tanács örömmel veszi, ha a lakók maguk is készítenek padokat, hiszen erre szűkösek az anyagiak. Tavaly százat helyeztek ki, nagyobb részét Örökösföldre. Várhatóan idén sem lesz többre pénz. A Sóstón komoly rekonstrukció lenne szükséges, a fák elöregedtek, a cserjék elkoptak, a szegélyek kijavítása is időszerű lenne. Eddig csak arra volt pénz, hogy a legelhanyagoltabb részeket felszámolják. A Szódaház utcával kapcsolatban hozzátette. hogy utat azok a vállalatok is építhetnek, akik üdülőiket odatelepítették. A környező rész földútjainak közművesítésére pedig egyelőre nincs pénz. Ahhoz, hogy a Sóstó teljesen megszépüljön, komoly beruházásra van szükség. Szirszáaiépek alkatrész« liszavasvárital Mezőgazdasági gépek és forgácsoló szerszámgépek alkatrészeinek gyártása tartozik a tiszavas- vári Mezőgép vállalat tevékenységei közé. Képünkön esztergagép fogaskerekeinek marógépen készülő művelete. S. A. agrárolló, zöldségmaffia Kérdések Hodászról Véget ér lassan az új agrárpolitikai tézisekkel kapcsolatos fórumsorozat. Szabolcs-Szatmárban sok százan mondták el véleményüket, vártak feleletet kérdéseikre. Hodászon Iklódi László tsz-elnök, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja először az írásban megfogalmazott 22 kérdésre adott választ, majd a fórumon elhangzottakra reagált. Az előzetesen, írásban megfogalmazott kérdések hűen tükrözik a tsz-tagok véleményét, azt, hogy mi foglalkoztatja napjainkban a falu lakosságát, a mezőgazdasági dolgozókat. Jogos kritika például, hogy ha Iványi Pál, a KB titkára eiaődói beszédében hangsúlyozta, az agrárágazatban a tudást, - a szakértelmet kell megbecsülni, akkor miért annyi egy kezdő szakember fizetése amennyi és miért nem lehet a mezőgazdasági dolgozók bérét nagyobb mértékben emelni ? Megköti a kezüket Munkakezdésük egybeesik a családalapítás időszakával. Az otthonteremtés, a lakás és lakberendezés és általában az életkezdés a jelenleginél nagyobb jövedelmet igényel. De ez, valamint a mezőgazdasági dolgozó bére általában annak a szabályozónak a következménye, amely megkötötte és megköti a mezőgazdasági üzemek vezetőinek kezét. A bérszint- gazdálkodás nem ad lehető4 z a mániám mostanában, hogy figyelem Stohaneket. Örült szenvedélye a horgászás. Ezt leginkább úgy csinálja, hogy kiül a viz partjára, bedobja horgait és a semmibe réved. Ha megkérdezem tőle, mire gondol, pontyra, csukára, keszegre vagy mi a csudára, akkor ő azt mondja: — A gilisztára. Nem fér a fejembe, szomszéd, hogy a giliszta milyen jó csalétek. És mennyire olcsó. Tizennyolc forintért vettem egy csomaggal, legalább ötven jószág. Aranyosak. — Viccel? — Miért viccelnék. A gilisztánál nincs jobb háziállat. Hallott maga már gilisztát ugatni, nyávogni, csicseregni? ötven gilisztát tartok az erkélyemen és senkit sem zavar. Ezzel szemben felettem egy kutya ugat. tűzfal szomszédomnál egy macska nyávog, az alatŐrület tam lakó viszont törpepapagájokat, pintyeket és kanári madarakat tart. Pokol miattuk minden otthon töltött órám. Nem értem az embereket. Minek a kutya, főleg ha bernáthegyi és annyit zabái, mint egy ló. A giliszta nem kér enni. — Viszont o gilisztához nem lehet beszélni, nem lehet beeézni, simogatni. A giliszta nem dorombol. — Most maga viccel? Minek egy kutyához beszélni. Ha például lenne egy kutyám és elmondanám neki, hogy nem értek egyet a forint újbóli leértékelésével, a vámtörvénnyel, vagy közölném a tisztelt ebbel, hogy nem értem, mire jó a kormány kapkodása, vajon a kutyám megértené a gondjaim? Nem, szomszéd úr! Azt, ami most itt van, azt nem csak én, de a kutya sem érti. Ha zaklatnám ezekkel a dolgokkal, csak ugatna a jószág. Ugatni én is tudok. De minek? Mire idáig jut Stohanek, látom, remeg az úszó, ráng a zsinór, szólok, kapás van. Nem volt kapás, csak za- bálás. Egy ponty, vagy valami leette a horogról a szomszéd kukacát. Nem baj — mondja ö — van másik. Estig elfogy az ötven giliszta, hal meg egy szál se. Kész őrület — mondom — semmi haszna a horgászásnak. Dehogy nincs — válaszolja. Holnap eldicsekszem vele, hogy fogtam egy ötkilós pontyot. Maga lesz a tanúm ... De hisz én nem láttam — tiltakozom. — Nem látni kell, hanem hinni — bölcselkedik a szomszéd. A jövőt, a kiutat sem látjuk, mégis a falra festjük. S. E. séget egy rugalmasabb bér- gazdálkodásnak. Nem a képzettség és nem a teljesítmény, hanem a központilag előírt normatíva számít. Az új agrárpolitikában ezen változtatni kell. Irritálja a mezőgazdasági dolgozókat, hogy az árképzésnél nem veszik figyelembe az ipari termékek áremelkedését. Az agrárolló szakadatlan nyílása nehéz helyzetbe hozza az üzemeket, a mezőgazdasági termelőket. Nem értik a hodásziak, hogy a gyümölcs és zöldségfélék felvásárlói és fogyatói árak között miért óriásak a különbségek. Miért van az, hogy Szabolcsban 5 forint egy kilogramm alma felvásárlási ára és ugyanazt az almát Budapesten 20 forintért (vagy 28 forintért) árulják? Mi a kifizetődőbb? A zöldségmaffia működik. De ennek az árfelhajtó szerepe csak kismértékű ahhoz a nagyobb gondhoz viszonyítva, hogy a téli alma ára a nagyobb tételnél, az exportnál sem elfogadható. Emlékezetes a tavalyi exportár- vita. Idén Iklódi László véleménye szerint pozitív változások lesznek. Nagyobb becsülete lesz a minőségileg jobb almának és erről az Almaegyesülés legutóbbi közgyűlésén is szó volt. Kifizetődőbb lesz exportra termelni. Mindettől függetlenül az almától elvonatkoztatva is szükség van a mezőgazdasági termékek értéken történő felvásárlására, forgalmazására. Amennyiben az ipari árakhoz viszonyítva a mező- gazdasági termékek ára továbbra is leértékelődik, a hazai ellátásban is kritikus helyzet alakulhat ki. Sok szó esik napjainkban — nem csak a különböző vitafórumokon, de az írott sajtóban is — a földreformról, az új földosztásról, a farmer- gazdálkodásról, a tulajdonformák változásáról, a vegyesgazdaságok kialakításáról. Hallani arról is — mondják a hodásziak —, hogy a szövetkezeti tag napjainkban már nem igazi gazdája a szövetkezetnek. Igaz-e az vagy sem? Megrendült a tulajdonosi ▼iszony A mezőgazdasági reform nemcsiak része az új agrár- politikának, de alapja is. Ez nem azt jelenti, hogy új földosztásra, a meglévő termelői alapok felosztására van szükség. Az viszont napjaink termelői, termelésszer- .vező gyakorlata, hogy a szövetkezeti gazdálkodás formáiban is változik. Már nemcsak az önelszámoló gazdasági egységek léteznek, de alakulnak kisszövetkezetek, és egyre nagyobb teret kap a kollektív vagy egyéni vállalkozás a szövetkezeti kereteken belül. Ez a gépbérleten keresztül a földbérletig terjed változatos formákban. Való igaz, hogy a szövetkezeti tagok tulajdonosi viszonya megrendült. A tulajdonosi érzet, szemlélet erősítésére van szükség és ehhez járható út a szövetkezeti vagyon egy részének felosztása, úgynevezett nevesítésével. Erre Vaján is, Hodászon is és másutt is van már példa. A nevesítés azt jelenti, hogy o vagyon egy bizonyos hányada a tagok név szerinti tulajdona lesz, ami jövedelemforrás és örökölhető. A tag így az életben is tapasztalhatja, gyakorolhatja tulajdonosi jogát. Seres Ernő S7FRKFS7TÍ1I Hiányérzet Alapjába véve örülhetünk a hírnek, mely szerint a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkársága április 10-i ülésén nemzeti zászló és elismerő oklevelek adományozásáról döntött, s ez érinti megyénket is: elismeirő oklevelet és 700 ezer forintot kapott kiemelkedő településfejlesztési társadalmi munkájáért — többek között — Nyíregyháza, az oklevél mellé félmilliót Mátészalka, 400 ezret Nyírtelek és 300 ezer forintot Omboly. Jelzi mindez, hogy megyénkben a lakosság összefogással igyekszik pótolni a költségvetés hiányzó forintjait. Mégsem teljes az örömöm, hiszen több település az országban nemzeti zászlót és ezzel több millió forintokat tudhat most magáénak, ugyancsak példás társadalmi munkájáért. Aligha az irigység szól belőlem, hiszen a legeslegjobbak helytállását egy pillanatig sem vonom kétségbe. Csupán eszembe jut, hogy a mi megyénkben már évek óta egy „szigorított” számolási rend van érvényben, amely csakis az új értéket teremtő társadalmi munkát összegzi. Többször érte kritikus szó ezt a módszert, s a méltatlankodók azt hangoztatták: másutt sem dolgoznak többet, csak ott mindent összeadnak, még az utcaseprést is ... Ezt sincs okom feltételezni, ám a tények dilemma elé állítanak: ha évek óta Szabolcs-Szatmárban kell a legtöbbet dolgozni azért, hogy villany, út, víz, gáz legyen, hogy elfogadható külsőt kapjanak a települések, akkor miért nem mutatkozik ennék eredménye az országos elismerések között is? Tudniillik a zászló másoknak leng, a nagyobb összegű elismerések rendre az ország más tájain lelnek gazdára ... (a. s.) Torzulás nélkül... Tisztelt Szerkesztőség! A Kelet-Magyarország 1989. április 15-i számában közölte a Magyar Rádió nyíregyházi stúdiója és a lap számára adott nyilatkozatomat a rádió munkatársával készült beszélgetés írásban szerkesztett vázlata alapján. A szerkesztőség joga, hogy újságírói megfontolások alapján a szükségesnek ítélt rövidítéseket elvégezhesse. Kötelessége azonban ezt úgy tenni, hogy a szerző gondot latai félreértésre okot adó torzulást ne szenvedjenek. Különösen fontosnak tartom ezt politikai álláspontot kifejező véleménynyilvánítás esetében. Ezért kérem, hogy az alábbi, tévesen megjelent mondataimat az eredeti fogalmazás szerint szíveskedjenek — helyreigazítás céljából — közölni. „— Az MSZMP legutóbbi egy évének története azt mutatja, hogy a körülmények hatására szakított a korábbi úgynevezett voluntarista politikai vonalvezetéssel és a helyzetnek megfelelő lépéseket igyekszik tenni. Egyre inkább az az ellenzéke, amely belülről fogalmaz meg gyakran voluntarista követelésrendszert.” Az eredeti szövegezés szerint helyesen: „Az MSZMP legutóbbi egy évének a története azt mutatja, hogy a körülmények hatására és valljuk be, a párton kívüli politikai erőknek ösztönzésére is, vagy ezeknek engedve — szakított a korábbi ún. voluntarista politikai vonalvezetéssel és a realitásoknak megfelelő lépéseket igyekszik tenni. És egyre inkább ellenzéke az, amely gyakran voluntarista — csak éppen más színezetű — követelésrendszert fogalmai meg. Kosáry Domokos történész és Tamás Gáspár Miklós nevét az eredeti szövegösszefüggésből megítélhetően elismerőleg említettem, neves nyugat-európai politikusokhoz hasonlóan a valóságér zék szükségességét hangsúlyozó intelmeket fogalmaztak meg az utóbbi időben. (Nemzet és vezetés, Magyar Nemzet 1989. március 15., Színt vallani, Hitel 1989. márc. 1.) Tisztelettel: Kiss Gábor megyei titkár
