Kelet-Magyarország, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-15 / 88. szám

12 1989. április 15. „ -/fIinibabák” divatja Párizsban a gyermekdivat játékos és ké­nyelmesen sportos. A bébiruhák nagyon munkaigényesek. Az ötletes formamegoldí sok párosulnak a sok zsebbel, anyagkombi­nációkkal. rátétekkel, toldásokkal, emblé­mákkal, feliratozással, hímzésekkel. Jellegzetesek az egymás alatt és fölött el­helyezkedő — kilátszó — réteges ruhadara­bok. Fellelhetők még az ázsiai (Kína), az egzo­tikus népek viseletére emlékeztető formák, kelmék és minták. A könnyű, nemes, természetesen nyári alapanyagokból újdonság a kreppes, az át­tetszőén finom, szellős pamut- és lenkeverék. Az idén a piroshoz és a fehérhez társul az éjkék szín. A virág és a geometrikus mintás anyagok hozzák az erőteljesebb színeket. Gyakori a mintázatok — trópusi, terep, csí­kos, kockás — kombinálása, a sima (egyszí­nű) kelmékkel. Az atléta stílusban készült dzsekik, tré­ning-, póló-, baseballruhák, -ingecskék na­gyon bájosak és ötletesek. A különböző hosszúságú nadrágok bővül­nek vagy orsó formájúak, bokánál szűkek és feltűrve viselik. Üjra élednek a tengerész stílusú öltözetek és főleg rugalmas, kötött anyagokból ké­szülnek, vidám, kontrasztos csíkozással, pasz- polozással. Díszítőelemek még a különböző szíjak, nadrágtartók, fémkarikák, szegecsek, kokár­dagombok, húzózárak stb. (Pierre Balmain, New Man, N. C. W. A., Libellule-modellek — Párizs) Kovács Mari Szagszóró Londonban megkezdték az árusítását annak a spray-nek, amely egyetlen nyomásra vörös színű és penetráns szagú festékkel lepi meg és el, akire a csöve irányul. A Daily Mirror szerint egy lan- cashiri taxisé az érdem, hogy ilyen hatásos önvé­delmi fegyverhez jutottak a hölgyek. David Pickup ugyanis azt tapasztalta, hogy sokasodtak az ag­resszív cselekmények a brit fővárosban és ame­lyet a közvélemény-kuta­tó intézet is alátámasz­tott: minden 10 megkér­dezett nő közül 9 retteg az esti utcától. A feltaláló tehát a hölgyek segítségé­re siet ezzel az önvédel­mi gyorstüzelő kézifegy­verrel. amelynek haté­konyságát az egy hétig le- moshatatlan vörös permet szolgáltatja, görénymi- rigy-kivonatból készített adalékkal. A rendőrség­nek csak a szag után kell mennie. S erre egy hete van, ami a feltaláló sze­rint bőven elegendő min­den agresszor lefülelésére. Nem így a rendőrség. Az ugyanis vitatja a fegyver védőjellegét. Kételyét úgy fogalmazta meg, hogy mi van akkor, ha valaki ép­pen ily módon fenyegeti kiszemelt áldozatát? A választ a jövő adja. Egy azonban biztos. A ta­lálmány aranybánya, a feltaláló ugyanis csak postán fogad el megren­delést, készpénz ellenében és nem kérdi, hogy táma­dó, avagy védő jellegű a fegyverkezés. R eceptötletek Hideg, meleg fokhagymás mártások BURGONYÁS FOKHAGYMAMÄRTÄS Hozzávalók: 4 nagy szem burgonya, 1 fej fokhagyma, 5 evőkanál olaj, só, ecet. A héjában főtt burgonyákat megtisztítjuk, áttörjük, és a zúzott fokhagymával összedolgozzuk. Megsózzuk, és állan­dóan keverve cseppenként hozzáadjuk az olajat. Végül ha­bosra keverjük, és egy kevés ecettai savanyítva kínáljuk. Frissensültekhez kínálhatjuk. VASI ZSEMLEMARTÄS Hozzávalók: 4—5 szikkadt zsemle, 2 evőkanál olaj, 1 hús­leveskocka, 5—6 gerezd fokhagyma. A kis kockákra vágott zsemléket az olajon ropogósra pi­rítjuk. Beletesszük a megtisztított és zúzott fokhagymát, egyet-kettőt keverünk rajta, majd felöntjük annyi húsleves- kockával ízesített vízzel, amennyi ujjnyi magasan ellepi. Fedő alatt addig főzzük, amíg a zsemlekockák a levest ma­gukba szívják. Sózni nem nagyon kell, mert a húsleveskocka önmagában is elég sós. Levesben főtt húsokhoz, leginkább marhahúshoz illik. TEJFÖLÖS FOKHAGYMAMÄRTÄS Hozzávalók: 2 deci tejföl, 1 deci tej, 2 főtt tojássárgája, 3 gerezd fokhagyma, só. A főtt tojások sárgáit a tejföllel meg a tejjel egy tál­ban simára dolgozzuk, megsózzuk, és a finomra elkapart fokhagymával összekeverjük. Salátákhoz, hideg sült vagy főtt húsokhoz kínáljuk. TÁRKONYOS FOKHAGYMAMÄRTÄS Hozzávalók: 1 nagy fej fokhagyma, 3 evőkanál reszelt vöröshagyma, só, őrölt bors, tárkonyecet. A megtisztított fokhagymagerezdeket teljesen pépesre zúzzuk, majd kis porcelán- vagy üvegtálban kevés tár­konyecettel, sóval, borssal meg a reszelt vöröshagymával összekeverjük. Rövid ideig állni hagyjuk, majd frissen sült húsokhoz, halakhoz kínáljuk. (Aki szereti, kevés olajat is csepegtethet bele.) Pákozdi Judit Kezdetben harchoz is, ma búsvágáshoz sem mindig jó... Elegáns ebédlők, csinos, újmó­di falidíszei az igencsak töré­keny, többnyire papírszeletelés­re is alkalmatlan, életlen, ám felettébb borsos árú, porcelán- nyelű kések, s kíséretükben más pompás külsejű evőeszközök. A divat útjai, úgy látszik, kifür- készhetetlenek. E csecsebecsék ugyanis, miképpen a divatkreá­torok megálmodtak, eleve nem a terített asztalra születtek. Leg­alábbis élezetten sem ajánlják mindennapos használatra. Kis­gyermekes családoknak meg semmiképp* Kezdetben, persze, az evőesz­köznek felettébb más rendelteté­se volt. mint manapság. A kés. e legősibb evőeszközünk például az eredetileg szánt szúró, vágó. faragó funkcióját igen sokáig A szív szíve — a pacemaker Az egészséges szívben az összehúzódást kiváltó ingerek a jobb pitvar falában, az úgynevezett szinuszcsomóban keletkeznek. Jóllehet a kam­hanem csak átmenetileg és rohamokban jelenik meg. Ennek az Adams—Stokes- szindróma néven ismert szív­technikai fejlődés eredmé­nyeként — azóta is évről év­re csökkennek. Képünkön a világ pilla­natnyilag legkisebb kétkam- rás szívritmus-szabályozóját láthatjuk, amerikai szakem­berek produktumát. megtartotta. Sőt egyben fegyve­rül is szolgált: ezért tokban tart­va, övre akasztva nők és férfi­ak egyaránt maguknál hordták. Csupán a 15. századtól vált álta­lánossá a kizárólagosan asztali használatú kés. Formája ettől kezdődően, s főként ennek meg­felelően megváltozott: mérete ki­sebb lett. nyele finomabb kikép­zésű, és a villa meg a kanál nyelével azonos. A kanál a folyékony anyagok merítésére szolgál. A természet­ben talált kagylók és terméshé­jak mellett már a bronzkorban megjelent a faragott kanál. A 14. és a 15. században meghosz- szabbodott. karcsúsodott a nye­le. Félgömbös vagy pajzs idomú merítője gazdag díszítést kapott. A 17. századtól kezdődően aztán nyele a kéz fogásához illően la­pos, merítője ovális, s e formát nem sok változással a mai napig megtartotta. Legkorábbi mester- jelzéses kanalunk 1518-ból. Kas­sáról származik. Legfiatalabb evőeszközünk a villa. Funkciója már megjelené­sekor egyértelmű volt. Kizárólag az asztali étkezést szolgálta. A 11. században említették először. A 15. században Olaszországból terjedt el egész Európában. A kezdetben kétágú. nyársszerű villák nyele a késekéhez volt ha­sonló. A 17, századtól a már há­rom-négy ágú villák fejét a nyéllel együtt öntötték: formá­juk a kanalakéhoz hasonlóan öb­lös volt. nyelük pedig lapos. Az egységes díszítésű asztali evőeszközkészlet a 18. századtól divatos, s ezt a korszerű nagy­ipar technikája teszi lehetővé. Természetesen korszakonként kü­lönféle díszítésű portékák hódí­tottak. jeles mesteremberek ké­zimunkáiként kiváltképp. A tá­lalóeszközök, cukorszórók, úgy­nevezett szűrőkanalak, cukorfo­gók. tortalapátok, és egyéb asztali felszerelések megannyi változata ötvösremekek egész so­rát hívta életre, egylket-másikat drágakövek ékesítették. A leg­jellegzetesebb példányok ma vi­lágszerte a múzeumok féltve őr­zött kincsei közé tartoznak. Noha telnek-múlnak az évez­redek. változnak a divatok, any- nyi ma is bizonyos, mint egy­koron : az étkezés szertartását az ínyesmesterség és a művészet egyaránt igyekezett a legkelle­mesebb percekké avatni. S minthogy ősidők óta ünnepeink, örömeink elmaradhatatlan kísé­rője a terített asztal, evőeszkö­zeink története is e história el­választhatatlan része ... Cs. Benkő Judit rák maguk is rendelkeznek önálló ingerképző központ­tal, normálisan ennek az in­gerei nem érvényesülnek, mert a náluk erősebb szi­nuszingerek elnyomják őket. Ha azonban a pitvarkamrai átvezetés valami okból — például veleszületett hiba, reumás szívizomgyulladás, koszorúér-elmeszesedés. szív­izominfarktus, mérgezés, da­ganat stb. miatt — megszű­nik, a kamrai központ inge­rei szerephez jutnak, és a pitvarok meg a kamrák egy­mástól függetlenül, saját rit­musukban kezdenek összehú­zódni. Az eredmény: a ritka kamraösszehúzódások miatt a szervezet vérellátása és ke­ringési viszonyai megromla- nak, nemegyszer olyannyira, hogy a beteg eszméletét vesz­ti. Az is előfordul, hogy a szív ingervezető rendszerében tá­madt zavar nem végleges. betegségnek a legnagyobb veszélye az, hogy a kamrát nem minden esetben tudják a saját idegközpontjai össze­húzódásra késztetni, s mi­előtt a szívblokk megszűnik, a beteg meghal. Az állandósult vezetési za­vart, illetve az Adams—Sto- kes-szindróma életveszélyét ma már egy kis elektronikus készülék, a pacemaker (ma­gyarul : szívritmus-szabályo­zó vagy -ütemszabályozó) se­gítségével ki lehet védeni. Ilyenkor a szív külső falába, vagy valamelyik vénán ke­resztül a szív belsejébe vé­kony elektródát vezetnek fel, mely összeköttetésben áll a has bőre vagy a kulcscsont alá beültetett, az elektromos ingereket szolgáltató elektro­nikát és az azt tápláló mini­atűr áramforrást magában foglaló kis készülékkel. A pacemaker az elmúlt né­hány évtizedben sok millió ember életét mentette meg. A kis készülék méretei — a Intim sarok A balkezesség Egészen a legutóbbi időkig sok kutató osztotta azt a véle­ményt. hogy a balkezesség tu­lajdonképpen a nehéz, bonyo­dalmas szülés következménye. Ebből a feltevésből kiindulva: ha az átlagosnál több balkezest találtak egy-egy népességcso­portban, ebből arra következ­tettek, hogy rossz az orvosi ellátás. Egy cambridge-i kutató vizsgálatai most megdöntötték ezt a nézetet. Kutatásaiból az a végkövetkeztetés vonható le, hogy a balkezes balkezesnek születik, és nem a szülés teszi balkezessé. D. McManus az 1958. március 3. és 9. között Angliában születettek adatait dolgozta fel, kereken 12 ezer új­szülöttét. Ebből a nagy kutatási anyagból egyértelműen megál­lapíthatta, hogy a balkezesség nem a szülés nehézségeitől függ. További érdekes ered­mény: a fiúk között több a balkezes (12,81 százalék), min* a lányok között (9,64 száza­lék). Rosszak az emberek jeligére: ,,26 éves, jól kereső szakmun­kás vagyok. Eddig csak szóra­koztam a lányokkal, többel is jártam a faluban. Inkább rövi- debb ismeretségek voltak ezek, együtt jártunk discóba, szóra­kozni, moziba. Most azonban szerelmes vagyok. Ez eddig nem is lenne baj, csakhogy so­kaknak ez nem tetszik, mivel egy elvált asszonynak udvaro­lok. Anyámék is ágálnak elle­ne, mivel egy szem fiuk va­gyok, és egyre csak azt hajto­gatják. hogy nem ilyen jöven­dőbelit képzeltek el nekem. Két gyereke is van. Anyámék szép nagy, sátoros lakodalmat szerettek volna rendezni ne­kem, és ehelyett most hallgat­hatják a sugdolózást rólunk a faluban. Az emberek sok rosz- szat beszélnek, és főleg a sze­relmemet mocskolják be, pe­dig ez a kapcsolat mindket­tőnk akaratán múlik. Mi jól megértjük egymást, szeretem a két gyereket is. A választottamat nagyon megvi-' selte a válás és a különböző perek, idegileg agyon van gyö­törve. Pedig ezek az esemé­nyek már 6 éve történtek. Ügy gondolom, hogy szüksége van rám, kell neki a támasz, hogy nyugodt életet éljen — de hát a falu szája nem áll be. Ne törődjek vele, hogy mit mondanak az emberek? Vajon abbahagyják-e, ha összeházaso­dunk? Szedelőzködjünk fel mindnyájan, és meneküljünk el innen a rosszindulatú embe­rek elől? ön mit tanácsolna?” Sajnos, a leveléből az nem derült ki, hogy mit kifogásol a falu. Az lenne a baj, hogy el­vált? Ez még nem minősítő, ha nem tudjuk, hogy miért és ki hibájából történt. Ezt alaposan tisztáznia kell, mielőtt döntene, de nemcsak a falu szája mi­att, hanem kettőjük jövője és az ün boldogsága miatt is. Az emberek, a környezetünk vé­leményét meg kell hallgat­nunk. de ez nem jelenti azt, hogy amit mondanak, az hasz­nos, igaz, megszívlelendő, ne­tán megdönthetetlen tény. Ta­lán az asszony idegállapotával kapcsolatban beszélnek? Erre viszQnt orvos adhat választ. Csak úgy tud a pletykákkal szérhbeszállni, ha minden kér­dést alaposan tisztáz, mielőtt elkötelezné magát. Csak akkor tud támasza lenni az asszony­nak, ha a tények ismeretében vállalja az asszonyt és a gye­rekeket, és visszautasítja a rosszindulatú rágalmakat. Ezt a döntését azonban gondos mérlegelés előzze meg! Beszél­jen szüleivel is, kérje, hogy együtt örüljenek az ön boldog­ságának és ne ragaszkodjanak a szokáshoz, amikor a körül­mények megváltoztak. Ismer­tesse meg szüleivel a válasz­tottját közelebbről, és remény­kedjen abban, hogy azokat az értékeket, amelyekért ön meg­szerette, a szülei is felfedezik. Minden csoda három napig tart, szép családi életükkel be­bizonyíthatják, hogy elhatáro­zásuk megfontolt volt. Talán az elköltözés megfutamodás lenne és nem bizonyíték. Xissné Szabó Gabriella pszichológus

Next

/
Thumbnails
Contents