Kelet-Magyarország, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-14 / 87. szám

4 Kelet-Magyarorsng 1989. április 14. H Minisztertanács sonn kívüli ülést (Folytatás az 1. oldalról) számlák rendszerét és intéz­kedik az egyszerűsítésről. Az iparban az év első ne­gyedében a teljesítmények összességében nem javultak, a termelés az előzetes adatok szerint 1,5—2 százalékkal csökkent. A szocialista ex­portpiaci lehetőségek szűkül­nek. A tőkés piaci konjunk­túra ugyan kedvezően ala­kul, de e lehetőségeket nem használjuk ki megfelelően, annak ellenére, hogy a belső piacon érvényesített szigorú vásárlóerő-szabályozás erő­síti a termelők exportkény­szerét. A termelés szerkezeti változásai csak fokozatosan a szükségesnél lassabban igazodnak a piaci igények­hez. Az élelmiszertermelésben a növénytermelés és állatte­nyésztés feltételei alapvetően biztosítottak. Nagy gondot jelent azonban a hazai és import-eredetű termékek drágulása, ami a mezőgazda- sági és élelmiszeripari ter­melésben egyaránt rontja a termelők jövedelmi helyzetét és érdekeltségét, korlátozza a fejlesztés lehetőségeit és tapasztalhatók a működéssel kapcsolatos finanszírozási zavarok is. Az élelmiszerel­látáshoz és exporthoz fűződő gazdasági és társadalmi ér­dekek alaftjfftf'S Sármány a forint ,r árfolyamváltozásai kedvezőtlen hatásainak ki­védésére a szükséges intéz­kedéseket megteszi. Míg a termelés, a népgaz­daság jövedelme stagnált, il­letve csökkent, addig a jöve- -delmek több területen gyor­san növekedtek. Az elmúlt év hasonló idő­szakához képest a változások jellemzői: A népgazdasági és a válla­lati beruházások növekedése az első negyedévben elérte, illetve meghaladta a 20 szá­zalékot. írnioJnéq bitni A lakosság pénzbevételei összességében közel 20 szá­zalékkal nőttek, munkavi­szonyból származó jövedel­mei részben a vállalatok múlt évi eredményei, rész­ben az első negyedév telje­sítményei alapján több mint 12 százalékkal, társadalom- biztosításból származó jöve­delmei kb. 15 százalékkal, hazai áruvásárlásai kb. 14— 15 százalékkal nőttek. A fo­gyasztói árak mintegy 13— 14 százalékkal emelkedtek. A forint leértékelése követ­keztében az árszínvonal gyor­sabban i fog nőnltf tíz eddigi kormány zaiilíváftákoeásóknál. Ugyanakkor a kormány a ha­tósági árak további emelke­dését minimalizálja. Ezért az idén nem nő az energiák ter­melői ára és nem változnak a legfőbb közszolgáltatások árai sem. A Magyar Nemzeti Bank intézkedéseket dolgoz ki a gazdálkodók finanszíro­zási költségeinek mérséklésé­re, elsősorban az exportcélú termelés és forgalmazás felté­teleinek javítására. A terme­lés biztonságának fenntartása érdekében az élelmiszergaz­daságban — sem a leértéke­lések következtében, sem a devizaárak emelkedésének hatásaként — nem változik a műtrágyák és a fehérjék ára, ez tehát az ágazatban nem jelent árfeszítő hatást. A termelésben azonban a leértékelések miatt az árszín­vonal nő, egyrészt az import költségeinek növekedése, másrészt a külpiaci árakkal együtt változó alapanyag- árak emelkedése miatt. E drágulás a fogyasztói árak­ban is megjelenik. Az import- termékek ára a leértékelés hatásaként — a kereslettől függően — már a második negyedévtől kezdődően emel­kedik, míg a termelői árak emelkedése miatt a drágulás a fogyasztói árakban elsősor­ban az év második felétől érezteti majd hatását. Az év elején meghirdetett hatósági árintézkedések — például a víz- és csatornadíjak, háztar­tási energia áremelésének — halasztására azonban nem kerül sor. Az életkörülmények alaku­lásáról rendelkezésre álló adatok azt jelzik, hogy szé­lesedik a nehéz körülmények között élők köre. A Minisz­tertanács az inflációs hatások kompenzálására, a legégetőbb szociális gondok enyhítésére, a legnehezebb* helyzetben élők körülményeinek javítá­sára haladéktalanul kezde­ményezi a SZOT-tal kötött megállapodás felülvizsgálatát. A kialakult helyzet előre­vetíti annak veszélyét, hogy a gazdaság stabilizálását cél­zó gazdaságpolitika, az ezt szolgáló erőfeszítések ered­ménytelenek lehetnek. Ez közvetlen veszélybe sodorhat­ja az ország fizetőképességét, mert megszakíthatná azokat a nemzetközt hitelkapcsolato­kat, melyek a külső forráso­kat a stabilizálást célzó poli­tika konkrét eredményei függvényében bocsátják csak rendelkezésre. A nemzetközi pénzügyi intézményekkel fennálló megállapodásokban a magyar kormány kötele­zettséget vállalt meghatáro­zott célok teljesítésére, illet­ve arra, hogy azok elérése érdekében megteszi a szüksé­ges intézkedéseket. Ezek sorába tartozik töb­bek között a költségvetési hi­ány elfogadható mértéke, a belső hitelpolitika egyensú­lyi céljai. s .az aktív árfo- lyampoliti’ká, azaz a forint árfolyamának á külső pénz­ügyi egyensúlyi követelmé­nyekkel összhangban tör­ténő módosítása. Mivel a fizetési mérleg egyenlege az áruforgalmi és az idegenfor­galmi folyamatok eddigi, és méginkább várható ala­kulása miatt kedvezőtlenül alakul, a nemzetközi gyakor­latnak megfelelően a nem­zeti valuta leértékelése elke­rülhetetlenné vált. A HUNGAROTON Magyar Hanglemezgyártó Vállalat tájékoztatja magánkereskedő vevőit, hogy április 10-től az alábbi üzletekben biztosítja azonnali kiszolgálásukat, kész- pénzfizetés ellenében. Teljes választékból, előnyösebb feltételekkel! HMHV 3. sz. Hanglemezbolt — Budapest, VI., Majakovszkij u. 46. T.: 420-494, HMHV 6. sz. Hanglemezbolt — Budapest, IX., Ráday u. 7. T.: 176-054, Könyvértéka — Budapest, V., Honvéd u. 5. T.: 316-350, TÉKA Könyvértékesítő, Könyvtárellátó és Könyvkiadó Vállalat 32. sz. Hanglemezbolt — Nagykanizsa, Lenin u. 8. HMHV 1. sz. Hanglemezbolt — Debrecen, Vörös Hadsereg u. 71. T,: 52-17701, HMHV 2. sz. Hanglemezbolt — Szeged, Kölcsey u. 4. T.: 62-12356, HMHV 5. sz. Hanglemezbolt — Dorog, Semmelweis u. 9. T.: 653 A vásárláskor kérjük a tanács által kiadott „Magánke­reskedői Igazolvány” bemutatását. A tanácsadó testület ülése Megkezdik a Nagy Imre-per felülvizsgálatát A Minisztertanács tanács­adó testületé 1989. áp­rilis 11-én Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes részvételével ülést tartott. A tanácsadó testület Németh Miklós miniszterelnök felké­résére foglalkozott Nagy Im­re és társai temetésével kap­csolatos kormányzati tenni­valókkal, illetve már a kö­zelmúltban megtett kor­mányzati intézkedések érté­kelésével. A tanácsadó testü­let Kulcsár Kálmán igazság­ügyminiszter tájékoztatója és beható vita alapján egyet­ért azzal, hogy az igazság­ügyi szerveknél — a koráb­ban a koncepciós perek át­tekintésével kapcsolatos kor­mányhatározat alapján meg­indul a Nagy Imre-per felül­vizsgálata. Helyesnek talál­ná, ha a felülvizsgálat — a kellő alaposság biztosításá­val — de a lehetőség szerint gyorsan lezárulhatna, s sor kerülhetne más, az adott időszakkal összefüggésben elítéltek peranyagának átte­kintése után megnyugtató általános megoldásra 4í»A. testület nagyon s pqzitjfiflJfa ítélne meg egy olyan döntést, amelynek alapján a Bünte­tő Törvénykönyv az államel­lenes bűncselekmények te­kintetében sürgősen felül­vizsgálatra kerülne, s min­denképpen javasolja ennek során az ilyen bűncselek­mények esetében a halál- büntetés eltörlését. Nemzetközi sajtótájékoztató az MSZMP KB üléséről Nemzetközi sajtótájékoz­tatóm találkozott a hazai és a külföldi újságírókkal csü­törtökön az MSZMP szóvi­vője a KB székházban, lehe­tőséget adva arra, hogy a szerdai központi bizottsági üléssel kapcsolatosan kér­déseket tegyenek fel. Major László bevezetőjében utalt arra, hogy az MTI, a rádió és a televízió már tájékoz­tatta az érdeklődőiket a tes­tület tanácskozásáról, amely­nek napirendjén a Központi Bizottság és a Politikai Bi­zottság munkastílusáról és -módszeréről végzett közvé­leménykutatás tapasztalatai­nak összegzése, s az ehhez kapcsolódó személyi feltéte­lek megteremtése szerepelt. Mint ismeretes: a Központi Bizottság tíz új tagot koop­tált soraiba, kilenctagú Po­litikai Bizottságot fogadott el, s egyhangúlag ismét fő­titkárrá választotta Grósz Károlyt. Az újságírók számos, a személyi változásokkal ösz- szefüggő kérdést intéztek a szóvivőhöz. A válaszokból is ■ kitűnt: széles körű konzul­táció előzte meg a téma tárgyalását, a jelölőbizottság — Váncsa Jenő vezetésével — a tapasztalatok birtoká­ban dolgozta ki javaslatát. Major László leszögezte: a választást politikai okok mo­tiválták, a megújított Poli­tikai Bizottsággal — össze­tételénél fogva — a centrum erősödött az MSZMP-n belül. Nem egységbontásról van szó, hanem arról, hogy a re­form következetes hívei megerősítették a Grósz Ká­Sajtószolgálati közlemény fl kerekasztal meghiúsulásáról Az MSZMP budapesti re­form köre az alábbi állásfog­lalás közzétételére kérte az Országos Saj tószolgálatot: Sajnálattal vettük tudo­másul, hogy a különböző pár­tok és szervezetek közötti, április 8-ána tervezett ta­nácskozás elmaradt. Tárgya­lások nélkül nem látunk le­hetőséget a páriámért ti i de­mokráciára való békés át­menetre. Álláspontunk szerint a tár­gyalások kudarcáért, az MSZMP vezetését terheli a felelősség időhúzó taktikája és a politikai realitások fi­gyelmen kívül hagyása mi­att. Nem az ellenzéki ke­rékasztal javaslatainak elfo­gadása csorbítaná az MSZMP hatalmi helyzetét és tekinté­lyét. Változatlanul időszerűnek tartjuk az Űj Márciusi Front januári javaslatának lénye­gét egy hatáskörrel rendel­kező Országos Nemzeti Bi­zottság létrehozására. Komáromi tiltakozás Komárom megye szakszervezeti tagságának jelzései alap­ján a Szakszervezetek Komárom Megyei Tanácsa az ágaza­ti szakszervezetek megyei szervezeteivel közösen tiltakozik a vámrendelkezések szigorítása és a tervezett autópálya­használati díj bevezetése ellen. A kormány intézkedései meggondolatlanok, ellentmon­dásosak, kapkodásra utalnak. A rendelkezések részei egy olyan kialakult folyamatnak, amely csak a lakosságot te­kinti mindenkor elérhető pénzügyi forrásnak. Ez a maga­tartás tűrhetetlen és elfogadhatatlan számunkra. A vám­rendelkezések szigorításának eddigi eredménye egy nagy­mértékű devizaveszteség az országnak és olyan tragédiák sorozata, mint amilyeneknek az elmúlt héten tanúi lehet­tünk a megyében is. Igaz, hogy ez utóbbi a családok vesz­tesége, amelyet a kormány nem regisztrál, a nyilatkozatok­ban és a magyarázatokban nem szerepel. PROGNÓZIS szakmai kör Március 1-jén PROGNÓZIS névvel szakmai kpr alakult, azzal a céllal, hogy javasla­tokat dolgozzon ki a magyar gazdaság és társadalom mai problémáinak megoldására. A szakmai kör tagjai köz­gazdászok, társadalomtudó­sok, műszaki szakemberek az államigazgatás, a tudomány, illetve a termelés területéről. Elhatározták, hogy Önkéntes munkavégzés alapján, rend­szeresen megrendezett szak­mai vitákon, a makro- és mikroökonómiai, valamint a gazdasági es tarsadahhi meg­közelítést ütköztetve, feldol­gozzák hazánk társadalmi és gazdasági fejlődésének leg­kritikusabb kérdéseit és az eredményeket publikálják. A munka eredményessége érde­kében a szakmai kör a leg­fontosabb kérdéseket azono­san, vagy legalábbis hasonló­an megítélő szakembereket kívánja tömöríteni. E néze­tekről a szervezők előzetes téziseket küldtek szét. ame­lyeket e helyen — rövidítve — ismertetünk. kárnak azt a kijelentését, hogy napirendre kell tűzni az ideológiai kérdések tisztázá­sát. Major László úgy ítélte meg: a napi politizálás nem hagy időt a pártnak arra, hogy mélyebben tudjon ideo­lógiával foglalkozni. Szüksé­ges azonban meghatározni — s ez szándéka is az MSZMP- nek —: milyen szocializmust akarunk. Hozzátette: az MSZMP arról lemondott, hogy ideologikus párt legyen, általános szociális, szocialis­ta és humanista elveit pró­bálja a társadalmi gyakorlat­hoz igazítani. A szombaton, Kecskeméten rendezendő reformműhely- tanácskozásról Major László kifejtette: az eszmecserét nem a Központi Bizottság és apparátusa szervezte, ' azon­ban a Politikai Bizottság fel­vállalta, s tagjai közül várha­tóan többen részt vesznek a ' munkában. A tanácskozást — amelyre többszöri halasztás után kerül sor — Pozsgay Imre kezdeményezte, akit az­zal bízott meg a Központi Bizottság, hogy segítse az MSZMP új programnyilatko­zatának kidolgozását. Hozzá­tette: a pénteki országos tit­kári megbeszélés nem ellen­tanácskozás lesz, hanem — az elképzelések szerint — egy­mást egészíti ki a két fórum. Major László megerősítet­te: a Központi Bizottság ülé­sén nem szerepelt napirenden a kormány átalakítása. Végül szóba került a Ma­gyar Televízió pártbizottságá­nak a KB Irodájához intézett levele is. A szóvivő kijelen­tette: a küldeményt az Iro­dához egy kézbesítővel juttat­ták el, akivel az illetékesek­nek nem volt módjuk érdem­ben tárgyalni. A Központi Bizottság ülésén nem vitatták meg a levelet. roly vezette centrumszár­nyat. A korábbinál kisebb létszámú Politikai Bizottság létrehozásának indokaként azt említette, hogy így vár­hatóan operatívabb munkát tud végezni a testület. A KB-ba történt kooptáláshoz kapcsolódóan utalt arra, hogy kulturáltabb munkastílusra van szükség a párton belül is: véleménye szerint jót tett az MSZMP-nek, hogy vidéken fiatal vzetők kerül­tek a megyei, az egyetemi pártbizottságok, pártszerve­zetek élére. Ez az erős fiata­lítás remélhetően hatéko­nyan egészíti ki a szerdai KB-ülésen bekövetkezett változásokat. Többen felvetették azt is, hogy országszerte alakulnak az MSZMP reformkörei, s fogalmazódnak a platformok. Major László hangsúlyozta: fenáll a platform-infláció ve­szélye. Emlékeztetett arra' is, hogy az MSZMP meghir­dette platformszabádság nem azonos a frakciószabadsággal, utóbbi a párt széteséséhez vezetne. Kijelentette: a párt szerve­zeti szabályzata és az orszá­gos pártértekezleten elfoga­dott programja nem engedi meg a frakciót — a platform­szabadságot igen. Hozzátette: az élet túllépett a jelenlegi szervezeti szabályzaton, ezért a mai helyzethez jobban iga­zodó, ideiglenes statútumot kell kialakítani, amely a kongresszusig lenne érvényes. E kérdéskör kapcsán el­mondta: a tervek között sze­repel egy kibővített központi bizottsági ülés megszervezé­se, amelyen az elmúlt év má­jusa óta megtett utat értéke­lik. A sajtótájékoztatón volt, aki Berecz János távozásával hozta összefüggésbe a főtit­Szovjet űrállomáson brit űrhajós? Szovjet űrállomás fedélze­tén tesz föld körüli utazást 1991-ben Nagy-Britannia első űrhajósa. A hírt a BBC je­lentette be szerda esti adásá­ban. Az erről szóló hivatalos megállapodást Cecil Parkin­son brit energiaügyi minisz­ter írja alá pénteken Moszk­vában. A miniszter ötnapos látogatáson tartózkodik a Szovjetunióban és szovjet partnereivel a két ország kö­zötti kereskedelmi kapcsola­tok bővítéséről tárgyal. Nagy-Britannia eredetileg azt tervezte, hogy első űrhajósát amerikai űrhajó fedélzetére küldi. A Challenger 1987-es katasztrófája után azonban megmásították a tervet. Egy űrhajós, illetve űrhajósnő ki­választása és ^képzése két évet vesz igénybe. A brit űr­hajós legfeljebb 15 napot töltene ^emt^rállo,­más fedélzeten — Közölte BBC. Szíriái helikopter lőtt Támadás ért két szovjet bajét Kedden, április Il-én, dél­előtt 10 órakor két Szíriái azonosító jelű helikopter rakétatámadást intézett két szovjet kisegítőhajó ellen. Támadás érte az SZB—52 4- es vontatóhajót és a VM— 125-ös búvárhajót Tartusz kikötőjétől 39 tengeri mér- földnyi távolságban. Külö­nösen a VM—125-ös hajó rongálódott meg. Az inci­densről a Krasznaja Zvezda csütörtöki száma tudósít. A támadás következtében hét ember megsebesült, egyi­kük zúzódásokat szenvedett. A két hajó segítségére sie­tett a közelben tartózkodó „Krasznij Kavkaz’ 'nevű ten- geralattjáró-elhárító hajó és a „Leningrad” tengeralattjá- ró-elhárító cirkáló. Csiga gyűjtési akció! Jó kereseti lehetőség, 28 mm-től nagyobb, épházú, élő, friss szedésű éticsiga felvásárlását biztosítja a VITAMIN Vállalat, 35 Ft kg-os ÁRON! Felvásárlás kezdete: 1989. április 17-től. Naponta 8—12, 14—17 óra között. Felvásárlás helye: Nyíregyháza, Debreceni u. 50 a. Érdeklődni: 15-655 telefonon. (993)

Next

/
Thumbnails
Contents