Kelet-Magyarország, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-01 / 77. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. április 1. Tavaszi zsongás. (S. A.) Hiányzik 8,5 millió forint Ha nem fizet, költözik Nem titok, hogy a lakosság egy része nem fizeti rendszeresen a lakbért. Tóth Jánostól, a Nyíregyházi Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat igazgatójától megtudtuk, hogy ez az összeg ma már eléri a hárommillió forintot, és van olyan bérlő, aki már két éve nem fizet. Arról azonban már kevesen tudnak, hogy közületek is tartoznak, méghozzá nem is akármilyen összeggel: 5,6 millió forinttal. A legnagyobb adós a Nyíregyházi ÁFÉSZ 4,1 millióval, az Élelmiszer Kisker 400 ezerrel, az Ofotért pedig 44 ezer forinttal. A lakossági és közületi tartozás összesen tehát 8,5 millió forint, ami éves szinten az IKV költségvetésének 8—9 százaléka, a hetedik ötéves tervben felújításra előirányzott 77 millió forintnak több mint 10 százaléka. Azt gondolná az ember, hogy ilyenkor a közületekre is az a szabály áll, mint a lakóra (bár ez sem mindig érvényesül) — ha nem fizet, költözik. A helyzet sokkal bonyolultabb: több éve húzódó peres ügyek vannak a háttérben. Kitalálták... Nagy István, a Nyíregyházi Áfész elnöke: — 1970-től tanácsi határozatunk van arról, hogy a K.un Béla utcai ABC-t, a Papírboltot, a Márka presz- szót és az Arany János utcai két üzletet eladta nekünk a tanács. Annak idején ugyanis, amikor ezek épültek, mi fedeztük a helyiségek kialakításának költségeit. Most kitalálták, hogy ez nem volt szabályos, és fizessünk bérleti díjat. Amit pedig a kivitelezéskor fizettünk, azt egyszeri hozzájárulásnak akarják beszámítani. Barabás Gyula, az ÁFÉSZ jogtanácsosa: — A fent említett üzlethelyiségek a tanáccsal közös beruházásban valósultak meg. Hosszú ideig a telekkönyvi megosztás sem történt meg. 1980-ban a tanács az IKV-nak adta az üzleteket a mi tudtunk nélkül, és felhatalmazta a vállalatot arra, hogy bérleti díjat kérjen tőlünk. Ezt mi a tulajdonos jogán elutasítottuk, és bepereltük a tanácsot. Remijük, hogy megnyerjük! Egyébként a Kun Béla utcai üzlethelyiségek tulajdonjogának megszerzéséhez az volt a tanács feltétele, hogy az ÁFÉSZ építse meg a kórházzal szembeni ABC-t. Az Arany János utcai üzlethelyiségeket annak fejében kapták meg, ha a Rákóczi utcán megépítik a távhőve- zetéket. Igaz, a Búza téri ABC fűtéséhez az ÁFÉSZ- nek is szüksége volt rá., A Márka presszó tetőzetének és a Kun Béla utcai ABC-nek a felújítására tavaly 2,5 millió forintot költött az ÁFÉSZ. Kondomé dr. Kán Elvira, a Nyíregyházi Városi Tanács jogi és informatikai osztályának vezető helyettese, ö képviseli a tanácsot a bíróságon a lassan öt éve húzódó perben. Öt éve ••• Az üzlethelyiségek létesítésekor a beruházással kapcsolatos gazdasági megállapodások konkrétan, vagy utaló módon tulajdonjogot biztosítottak az ÁFÉSZ-nek. A bonyodalmat az okozta, hogy az 1971—75 között megvalósult beruházásokat követően nem került sor az ÁFÉSZ tulajdonjogának te- lekkönyvezésére, az ehhez szükséges társasági szerződések megkötésére. Holott a gazdasági megállapodásokban a felek kikötötték, hogy a telekkönyvezésről a szövetkezet saját hatáskörben intézkedik, amelyhez a városi tanács adatszolgáltatást biztosít. Sajnos, a későbbi Kirakat A Nyírfa Áruház kirakata vonzza a tekintetet. Szuper farmercuccok, márkás edzőcipők — szem-szájnak ingere. Már-már elképzelem, hogy állna nekem egyikmásik, aztán számolni kezdek. A dzseki 3600, a cipő ugyanennyi, a szoknya 1300, nem is folytatom tovább, ehhez telita- lálatos hatos lottó kell. Lógó orral indulnék is, de ahogy jobbra fordítom a tekintetem, a kirakatüvegen megpillantom a feliratot: Légy vidám! Ügy legyen! (cs. k.) Ki a felelői Jenei Lívia haláláért? Ártatlanul halt meg Jenei Lívia kiskorú, volt állami gondozott, nyíregyházi lakos. Élt három évet. Szerda este a Kék fényben a döbbenet a képernyő elé szegezte a nézőket. Bár lapunk már múlt év őszén kétszer írt részletesen az esetről, most a népszerű riportműsorban elhangzottak után is fontosnak ‘ tartjuk nyilvánosságra hozni az azóta történteket. jogszabályváltozások a közös szándék legalizálására már nem adtak szabályos lehetőséget. 1983-ban indította el az igazgatási osztály az 1KSZV kezelői jogának rendezését — a jogi álláspont szerint az állami bérlakások alatti üzlethelyiségekre az IKSZV bérleti szerződést köteles kötni. Így történhetett, hogy az állami ingatlanok közelői jogának rendezésekor az IKSZV felszólította az ÁFÉSZ-t, kössön bérleti szerződést. Az IKSZV az 1983-as állapot és az érvényes jogszabályok szerint követel, az ÁFÉSZ pedig a gazdasági megállapodásokra hivatkozva nem fizet, tulajdonjoga érdekében perel. Ajánlat... — Mivel 1987 óta lehetőség van a jogviszony rendezésére — folytatja Kán Elvira — a hosszadalmas vita peren kívüli megoldására tettünk ajánlatot azzal, hogy 1987. szeptember elsejei hatállyal telekkönyvezésre alkalmas okiratot készítünk az ÁFÉSZ-szel. Természetesen ez a szándékunk még nem biztos, hogy egyúttal a per lezárását is jelenti. (cservenyák) Lemez itthon és külföldön Az EAST együttes országos turnéjának tizedik állomása volt a napokban Nyíregyháza, pontosabban a tanárképző főiskola. A fellépés előtt kérdeztük Mó- czán Pétert, az együttes vezetőjét — A legfrissebb hír körülöttünk, hogy elkészült Ausztriában az angol nyelvű lemezünk, amely várhatóan rövidesen megjelenik Nyugat-Európában. Sokáig dolgoztunk rajta a menedzser kívánságainak megfelelően. Reméljük nagy siker lesz. — Hogy kerültetek kapcsolatba az osztrák menedzserrel? — Tavaly szerződést írtunk alá a Ring zeneműkiadóval az EAST 6. albumának megjelenéséről. A lemez angol nyelvű verziójának kazettája eljutott Kofi A S Ts bért Pongerhez. Ez az osztrák producer volt Ikorábban Falco kitalálója, zeneszerzője, producere. Az ő tulajdonában van Európa egyik legmodernebb stúdiója. Hároméves szerződést kötöttünk vele. Erre a munkára sikerült szerződtetnünk Tátrai Tibort, a fantasztikus gitárost, és így Bécs közelében a festői környezetben lévő stúdióban májusban elkezdhettük a felvételeket. — Az EAST együttesre jellemzők a tagcserék, kik játszanak most a csapatban? — Csupa nagynevek, abszolút zenészek. Takáts Tamás — énekes (ex Karthago), Dorozsmai Péter dob ex Korái), Pálvölgyi Géza — billentyűs (hároméves Skorpióban való szereplés után tért vissza). Rajtuk kívül a már említett Tátrai Tibor, aki többször volt már az év gitárosa és jómagam. Ez a felállás most már stabilnak látszik. (száraz) Háromezer kilométert kerekeznek Ügy tűnik, a nyíregyházi tanárképző főiskola hallgatói között divattá válik, hogy néhány diák embert próbáló kerékpártúrára indul északi rokonaink festői szépségű hazájába, Finnországba. Két évvel ezelőtt öt főiskolás pedálozott végig néhány ezer kilométert Suomiba, most négyen vállalkoznak hasonló útra. Igaz, Botlik Zsolt és Dávid Zoltán harmadéves földrajz—tesneve- lés szakos főiskolai hallgató, Györki Károly másodéves földrajz, Szigetvári Zsolt pedig a debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem hallgatója más cé- ldkkal és más útvonalon halad: igazi úticéljuk Norvégia. Közel-Keleten A diákokat, a jövendő földrajztanárokat egészséges tudásvágy hajtja. Nem először indulnak hasonló útra, tavaly például a Közel-Kelet néhány országában, többek között Törökországban és Szíriában jártak. Üt- juik során sok felejthetetlen emléket szereztek, sok diaképet készítettek és különböző Kerékpáron Norvégiába szemléltető anyagot (zene, könyvek stb.) gyűjtöttek. Bizonyára érdekesen és ie- bilincselően oktatják majd néhány év múlva tanítványaikat, ha a Közel-Keletről lesz szó. Hazatérve eszükbe jutott aztán Sajno- vics János, a két évszázada elhunyt nyelvész és csillagász, aki 1768-ban Hell Miksával, a kor egyik legtekintélyesebb csillagászával Norvégiába, Vardő szigetére utazott csillagászati megfigyelésre. (A tudósok a dán király felkérésére utaztak északra, hogy a Vénusznak a Nap előtt történő átvonulását tanulmányozzák.) Magyar-lapp nyelvrokonság A világ számos országában készültek erre a ritka csillagászati eseményre, de csodával határos módon csak Sajnovicséknak sikerült megszemlélniük, mert éppen a Vénusz átvonulásának időpontjában kitisztult a sziget fölött az égbolt. A cs.il- lagászkodás mellett Sajno- vdes Hell ösztönzésére a helyszínen fogott hozzá a magyar—lapp nyelvrokonság tisztázásához. Ottani megfigyelései alapján írta meg aztán művét, a finnugor nyelvbasonlítás első jelentős alkotását, melyben szóegyeztetések és alaktani elemek egybevetésével bizonyította a két nyelv rokonságát. A diákok most Helsinkitől egészen Vardő szigetéig szeretnének elkerékpározni, ahol aztán egy magyar, illetve többnyelvű emléktáblát — mivel a magyar tudósról magyar nyelvű híradás még nincs ott — szeretnének elhelyezni. A túra tehát a finn fővárostól indulna és Kajaarawkeresztül Ro- vaniemiig, majd Utsjokinál át Norvégiába Vardő szigetéig. Onnan Koppenhágáig, a dán fővárosig, aztán hajón át a tengeren, majd ismét kerékpáron az NDK-ba. Több mint háromezer kilométer lenne az út, ami nem kis megterhelés. Éppen ezért a fiúk már elkezdték az alapozó edzéseket. Előbb vizsgáznának Természetesen hiányos tudásúkat is pótolják, minden idevonatkozó szakirodalmat tanulmányoznak. Némi gondot Okoz ugyan az anyagiak előteremtése, dé már régóta gyűjtenek, és néhány szponzorra is számítanák. Az út június elején kezdődne és két hónapig tartana. Ezért aztán a főiskolások előbbre szeretnék hozni vizsgáikat. Az emléktábla elhelyezése mellett a diákok bizonyítani is szeretnének. Mint mondják, annyi rosszat hallani manapság az elpuhult ifjúságról. S ők, mint jővén dő tanárok, a maguk módján ennek az ellenkezőjét akar ják most demonstrálni. (bodnár) Az előzményekhez tartozik, hogy Jenei Józsefné ti- szaeszlári lakos akkor még rendezetlen családi viszonyok között szült egy gyermeket. A szülés után a kislánnyal együtt beköltözött a sóstói anyáscsecsemő otthonba. Szoptatta, gondozta, az intézetben úgy látták, az anyai érzés kezd kialakulni az asszonyban. Pár hónap múlva az anya kiköltözött, de még a gyermekét nem vitte magával. Közben élettársi kapcsolatba került Kiss Bálinttal. Közös lakás nem lévén, Kiss Bálint tesvére fogadta be őket a Nyíregyháza, Búza utca 27. alatti lakásba. A gyermeket nem szándékoztak magukhoz venni, viszont a családjogi törvény 1987. évi módosítása idején az állami gondozottak helyzetét a helyi tanácsok felülvizsgálták és ahol indokoltnak látszott, kezdeményezték a hazaadást. Így az anya állandó lakhelye szerinti ti- szaeszlári tanács — mivel Tiszavasvárihoz tartoznak — kérte Jenei Lívia állami gondozásának felülvizsgálatát. Mivel az anya ideiglenesen Nyíregyházán lakott, egyúttal a tiszaeszláriak levélben kérték a nyíregyháziaktól: végezzenek egy környezet- tanulmányt Jenei Józsefné és élettársa, Kiss Bálint otthonában. A nyíregyházi gyámügyi előadót Jeneinéék a befogadó testvér szobájába vitték és elhallgatták, hogy tavasztól kiköltöztek a nyári konyhába. Az élettárs személyi igazolványában munkahelyi bejegyzés szerepelt, ám a szükséges kereseti igazolást már nem tudta napokon át a majdani nevelőapa bemutatni. A nyíregyházi tanács ügyintézője az általa látottakat leírta, megküldte a tiszaeszláriak- nak, de nem kellett javasolnia az állami gondozás megszüntetését. Ezt a határozatot már a tiszavasvári tanács hatósági osztályán hozták. Jétiéi Lívia kikerült az anyjához és a nevelőapjához. Az állami gondozás megszüntetése ellen a kiskorú intézeti gyámja, a gyermekvédő intézet igazgatója nem fellebbezett. Hónapokig megfelelően gondozták a kislányt, ám később egyre inkább csak teherré vált, ütötték-verték, amely végül is a hároméves gyermek halálához vezetett. A közvéleményt és a hatóságokat már tavaly élénken foglalkoztatta az ügy. Az iratokat bekérte a Szociális és Egészségügyi Minisztérium. Megállapításaik közt szerepel: a nyíregyházi tanács szabályszerűen járt el, a felelősség a tiszavasvári hatósági osztályt terheli. A nyíregyházi tanácselnök továbbment: megkereste a megyei főügyészséget, terhel-e büntetőjogi felelősség a nyíregyházi tanácstól bárkit. Dr. Kovács András megyei főügyészhelyettes ez év január 19-i levelében megerősítette a minisztériumtól már ismert megállapításokat. Mielőtt bárki gyorsan elmarasztalná a tiszavasvári ügyintézőt — aki mellesleg nem állt a kamerák elé — le kell szögezni: az államigazgatás, a családjogi törvény segítségével azt szeretné, ha a gyermek családban nevelkedne, már amennyiben a feltételek ehhez adottak. Nem mindig lehet előre pontosan megjósolni, hogy a családi kapcsolatok hová fajulnak. Ebben az esetben is hónapokon át a megfelelő családi légkörben nevelték a gyermeket. A mélységesen felháborító gyermekgyilkosság ügyében tehát a rendőrség és a bíróság dönt. Tóth Kornélia
