Kelet-Magyarország, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-01 / 51. szám

1989. március 1. 7 olvasóink leveleiből Postabontás Tagadók Kevés korban van olyan nagy szükség a közös akaratra, közös munkára, mint most. Ám minden kor kitermeli a maga lus­táit, henyélőit. Mitaga­dás, a személyi jövede­lemadó — mint .ahogy azt sokan elmondták már a nyilvánosság előtt — in­kább lassításra, mintsem méhecskeszorgalomra ösztönzi az embert. Az egyéni érdek gyakran így győzedelmeskedik a közös érdek felett, a jelen a jö­vő felett. T. Jánosné tizennégy asszony brigádvezetője. Alkatrészeket szerelnek össze, két műszakban dol­goznak. Most T. Jánosné — saját szavai szerint — sutba dobja minden meg­győződését, feladja eddigi elveit, mert nem tudja összetartani a brigádot. Két asszony ugyanis .rá­ébredt, hogy nem érdemes agyonhajszolniuk magu­kat, ha éppen csak teljesí­tik a saját normájukat, ugyanolyan jól járnak, mint a tőlük törekvőbbek. „Megvilágosodásuknak” az lett az ára, hogy a bri­gád éppen csak hogy tel­jesítette a havi tervet, és veszélyben a féléves pré­mium, az erkölcsi elisme­rés. T. Jánosné mindent megpróbált. Lelkére be­szélt az asszonyoknak, hogy tizenkét ember cél­ját megcsúfolni képtelen­ség. Válaszul a szemére hányták, hogy egykor traktoros lány volt, szta­hanovista, és a „rossz emlékű múltat” akarja visszaidézni. T. Jánosné összerezzent. A száját ha- rapdálta, nehogy valami visszavonhatatlan kicsúsz- szon belőle. A két asz- szony azzal érvelt, van dolguk otthon a ház kö­rül épp elég, miért te­gyék magukat idegileg, egészségileg tönkre a munkahelyen? Hisz, ha jobban dolgoznak mint szükséges, alig látszik meg a fizetésükön. És szavaikat alátámasztva máris összehasonlították fizetésüket a sokat dolgo­zó brigádtagokéval. Ezzel elérték, hogy a brigád két pártra szakadt. A kisebbség rebesgeti, hogy valóban megéri olyan sokat robotolni? Még szorgalmasan jár a kezük, de ha felállnak a munkapadoktól, és meg­ropogtatják a derekukat, időnként mohognak. A többségnek azonban az le­beg a szeme előtt, hogy jobb legyen a gyermekeik­nek, mert azt a párszáz fo­rintot, amivel többet kap­nak, a taníttatásukra for­díthatják. őket nem ér­dekli a két asszony mo­solygása. Kitagadták ma­guk közül a fekete bárá­nyokat, a tagadókat. Őszintén tisztelem ezért őket. Tudom, hogy sok munkahelyen vannak pi- hengetők, s lehet, hogy a pillanatnyi helyzet telje­sítményvisszatartásra ösz­tönzi a saját világukon túllátni képtelen embere­ket. De nem közülük ke­rülnek majd a jövő, talán már a közeli holnap em­berei. Tóth M. Ildikó EZER EMBER DIDERGETT Panaszomat február 27-én, hétfőn vetem papírra. Re­ménykedem kétszázhatvan családdal együtt, hogy mire napvilágot lát, újra melegek lesznek a radiátorok Nyír­egyházán, az Árok utcán. Már három napja annak, hogy hiába fogjuk a fűtő­testek csövét, jéghideg. Igaz ugyan, hogy épp a mi­nap magyarázták meg az új­ságban, hogy a hirtelen langyosra melegedett, tava­szi időben az automatika ta­karékosabbra állította a fű­tést, mi bizony fáztunk. Sőt, a kisebb gyerekek egyene­sen vacogtak. Vasárnap felhívtam a Távhő ügyele­tét, elmondtam, hogy har­madik napja nincs a há­zunkban fűtés. Az ügyele­tes közölte, hogy már töb­ben szóltak, de van fűtés, viszont a -kinti meleg miatt kissé langyosabb a megszo­kottól. Megértem, hogy az emberi test hőmérséklete 37 Celsius-fok, és ha ennél kevesebb hő kell az előírt hőfokhoz, akkor hidegnek, illetve fagyosnak érezzük a radiátort, viszont eme fizi­kai törvényt -nem tudom megmagyarázni reszkető gyermekemnek. A gáztűz­helyet használtuk sokan, hogy a gyermekeket meg­fürdethessük a tüdőgyulla­dás nagyobb veszélye nél­kül. Tudom, a Távhő és a távfűtéses házak lakói kö­zött pro és kontra régóta fo­lyik a vita. A lakók az egyre drágább szolgáltatásért me­leget kémek, a Távhő sze­rint megvan az előírt hő­mérséklet a lakásokban, mégis fáznak a lakók. Ki érti ezt? Megnyugtató megoldás­ra várunk. M. Lászlóné Nyíregyháza, Árok u. 10. VÁGÁNYOKON BOTLADOZNAK Kemecsén sok olyan dolog van, amit sürgősen pótolni, vagy megjavítani kellene. A TÜZÉP-telep környékén pél­dául a csapadékelvezető ak­nák többségének hiányzik a fedele, akárki beleléphet. A telep oldalánál csúnya sze­métkupac van, ami nemcsak „illatos”, hanem nyáron fer­tőző is. A TÜZÉP-telep két része között vasúti átjáró van. De a gyerekek, felnőttek nem a számukra megcsinált átjárón járnak át, hanem a TÜZÉP és a temető között, ahol a régi út volt. Nyílt pályán, négy vágányon bot­ladoznak át, nem törődve a halálos veszéllyel. Addig kellene figyelmeztetni őket, amíg nem történik baleset. — olvastuk egy Kemecsén feladott levélben. ÖRÖKÖSFÖLDI SÁRTENGER Nyíregyháza-Örökösföldön mindenki örömére megnyílt az óvoda. Sajnos elég kö­rülményes megközelíteni. A szülők a nagyobb gyerme­keket is kénytelenek lakásuk­tól az óvodáig ölükben, vagy a hátukon cipelni, mivel olyan ragadós sár van arra­felé, hogy a gyerekek más­képp nem tudnak odajutni. Különösen gond ez a Fazekas János tér 1—2. sz. alatt la­kóknál. Ott ugyanis a lép­csőházból egyenesen a sár­tengerbe lép az ember, s nem a betonúira. A terve­zők gondolhattak volna arra, hogy megoldást talál­janak erre a gondra. Nagyon félünk, hogy ha tavasszal bőséges eső hullik, még a mostaninál is rosszabbak lesznek a körülményeink. Kérjük az illetékeseket, fi­gyeljenek a mi problémánk­ra. Hadházi Lászlóné Nyíregyháza, Fazekas János tér 2. DÉZSMA? Svájcban élő édesanyám, 1988 december közepén cso­magot adott fel a címemre, amiben egy pár cipő és pa­pucs, valamint hat tábla csokoládé volt. A csomag nem érkezett meg hozzám, a Svájcból jött reklamáció eredménytelen volt. E hónap elején, nagyalakú boríték­ban kevésbé értékes áruházi prospektuslapokat küldött, a mai napig nem kaptam meg. Ügy tűnik, ez is elve­szett. 1986—87-ben öt csoma­gunkat dézsmálták meg, ezt jeleztük a postának és a rendőrségnek is. Rendkívül szomorú, hogy a postai cso­magok közül van, amelyik prédája lehet néhány nem tiszta kezű embernek. Szabó Arthurné Nyíregyháza, Gádor Béla u. 14. FARSANGI MULATSÁG Február 17-én a sóstói szociális otthonban farsangi mulatság volt. A rendez­vényre meghívtuk az intéz­ményünkhöz tartozó idősek klubjainak tagjait. A jelme­zes felvonulást tombola és vidám tánc követte. A mu­latságból nem maradt el a farsangi fánk sem. Köszöne­tét szeretnénk mondani a Nyíregyházi Városi Televízió munkatársainak, hogy társa­dalmi munkában körülbelül húszperces műsort rögzítet­tek videokazettára. Egyesített Szociális Intézmény Vezetősége Sóstógyógyfürdő, Tölgyes u. 11 sz. CSAK EGY TALICSKA HOMOK Nyíregyházán, az Ungvár sétányon lakom. A Schmidt Mihály utcán keresztül me­gyek sokszor haza. Az utca elején áll egy nyilvános te­lefonfülke. Csak úgy lehet a fülkébe belépni, ha átgázo­lunk sáron, pocsolyán, ami még melegebb időben sem szikkad fel hamar, mert a csapadék meggyűlik az ott lévő gödörben. Ebben a gödörben akárki kitörheti a bokáját. A fülkéből rendsze­resen elszállítják a pénzt, de a körülményeken nem vál­toztatnak. Pedig csak egy talicska homokra volna szükség, hogy az illetékesek, vagy esetleg a lakók betöm­jék a bokatörő gödröt. Palkó János Nyíregyháza, Ungvár sétány Csuka Imre né, Tiszabez- déd: Munkakörét figyelem­be véve csak vállalati bér­lakásra jogosult, munkakö­ri szolgálati lakást az ön részére kiutalni nem lehet. A MÁV Lakásügyi Utasítás értelmében az állampolgár jogos lakásigényének kielé­gítése a tanácsi szervek és az egyén közös feladata. A MÁV-bérlakások bérlőinek kijelölése üzemi érdeken alapul. Mihály Dezső, Tarpa: Nem lapunk közölte téve­sen a jogszabályt. Az ön öregségi nyugdíjához jöve­delempótlékot folyósítanak, aminek az összege nem emelkedett. 1989. január el­sejétől csak a házastársi pótlék összege növekedett 360 forinttal, így kérelmét sajnos nem teljesítheti a Nyugdíjfolyósító Igazgató­ság. Kovács János, Nyíregyhá­za: A vakok személyi jára­dékát azok az emberek Szerkesztői üzenetek kapják, akiknek a látás­gyengülése az orvos véle­ménye szerint 95—120 szá­zalék, vagyis nem látók. A személyi járadékot mindig a helyi tanácsok fizetik, gyengén látóknak azonban nem adhatják a közismer­ten „vaksegély”-ként emle­getett járadékot. „Dolgozó” jeligéjű olva­sónknak, Nyíregyháza: A dolgozónak sajáterős lakás­építés céljára a munkáltató egy évig fizetés nélküli sza­badságot köteles adni. Ezt az időt munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni. Egy esztendő« belül har­minc napra jár a rendes szabadság. A szolgálati idő megszerzésével kapcsola­tos feltételekről tájékoztat­ják a Megyei Társadalom- biztosítási Igazgatóságon. Dombács Károlyné, Vá- sárosnamény: a 117/1988. (XII. 31.) számú rendelet alapján a hetvenedik élet­évüket betöltött, I. és II. rokkantsági csoportba tar­tozók ellátását a havi 360 forint emelésen felül 3500 forintra kellett kiegészíteni. DÄGVÄNY Az utóbbi hetek nedves, ködös napjaim ugyancsak felvágták a nehéz teherautók azokat az utakat, melyek nincsenek kikövezve. Meg is értem, ha másmódon nem le­het megközelíteni úticéljukat. Azonban a gumigyári épít­kezésnél a Ságvári kertvá­ros felől a Szirom utcán haj­tanak a sóderral, más építő­anyaggal megrakott teher­autók, miközben a mély fek­vésű úton gyakran elakad­nak. Ezt kikerülendő ka- nyarítanak oldalra, az éppen csak növekvő, frissen tele­pített nyárfás soraiba. Ugyancsak kárt tesznek, azért a kis kerülőért, amit a gyár felőli megközelítés­sel érhetnének el. Kelemen Zsolt Ságvári kertváros Az illetékes válaszol szociálpolitikái KEDVEZMÉNY F. Géza mátészalkai ol­vasónk: magánlakás vásár­lásához kért, de nem kapott szociálpolitikai kedvez­ményt. Miért utasították el? — kérdezte lapunktól. Az érvényben lévő hitel- politika szerint szociálpoli­tikai kedvezvényben és ki­emelt törlesztési támoga­tásban csak azok részesül­hetnek, akik nem rendelkez­nek önálló lakással, — akik­nek a tulajdonában lévő la­kásuk lebontását az arra illetékes tanács elrendelte, — akik a kölcsön igénylése­F. Ferenc njrfrfeátorf olvasónk kilenc évvel ezelőtt meg­vásárolta a barátja ingatlanának egy részét. A négyszo­bás, komyhás lakrész mellett volt a házban egy kétszo­bás lakrész. Ezt egy másik vevő vásárolta meg. Az eladó­val mindketten egy szerződésben, s nem külön-külön kö­töttek megállapodást. Olvasónk máig sem tudja, hogy szándékos avagy véletlen tévedés történt-e, de a saját sokkal nagyobb területű tulajdonuk ellenére az adásvé­teli szerződés szerint egyenlő tulajdoni arányban lettek tulajdonosként bejegyezve. Amikor levélírónk reklamált, a volt tulajdonos azzal nyugtatta meg, hogy a házat nemsokára szanálják és a kártalanítási összeget a tulajdonosok a tényleges lakás- használat alapján kapják meg. Levélírónk elment a ta­nácsra is, ott viszont úgy tájékoztatták, hogy a tulajdo­nosak a szerződésben megállapított tulajdoni arány sze­rint kapják meg a kártalanítást. Az ellentétes válaszok miatt fordult lapunkhoz, végül is milyen térítés illeti meg kisajátításkor? A kisajátítási eljárás során az általános szabály az, hogy a tulajdonostársak a tulajdoni arányuknak megfe­lelően kapják a kártalanítási összeget. Nyilvánvaló, hogy olvasónk ügyében ez a megoldás nem volna igazságos, hisz levele szerint a háznak körülbelül a kétharmada az őt megillető részarány a valóságban, de ennél sokkal kevesebb van bejegyezve. Amennyiben a másik tulajdo­nostárssal peren kívül sikerül egyezséget kötni, hogy a tényleges használat alapján osztozzanak a kártalanítási összegen, akkor az államigazgatási eljárás során is így állapítják majd meg a kártalanítási összeget. Levélírónk esetében jelentkezhet még egy gond. A Jelenlegi kisajátítási jogszabályok ugyanis a tíz éven be­lüli ingatlanszerzés esetén meghatározzák azt a növeke­dési mértéket is, amivel évenként emelni kell a vételár és az igazolt ráfordítási költségek (azaz vételi illeték, ügyvédi költség, felújítás stb.) összegét. Ez a mérték ko­rábban évi öt százalék volt, jelenleg hét százalék. Az így kiszámított összeg tehát általában jóval kevesebb, mint a kisajátítási eljárásban megállapítható forgalmi érték. Kedvező viszont, hogy a tíz év már majdnem letelt, és ha olvasónk nem kéri a tanácstól, hogy helyezzék el, csak pénzt kér, akkor ettől már el lehet térni az állam- igazgatási eljárásban is. Viszont, ha a tulajdontárssal nem tudnak megegyezni, csak a bírósági út marad. A bí­róság döntéséig a teljes kártalanítási összeget bírósági le­tétben helyezik el. Nagy Jánosné fehérgyarmati olvasónk tavalyelőtt adás­vételi szerződést kötött egy házasingatlanra, és kifizetett tizenötezer forint előleget azzal a feltétellel, hogy az el­adó rendezi az ingatlan tulajdonviszonyait, amíg ő a tel­jes vételárat előteremti. Az eladó mind a mai napig nem tájékoztatta olvasónkat semmiről, így felmondta a szer­ződést és kérte vissza az előleget. Az eladó ezt megtagad­ta, arra hivatkozott, hogy a tulajdonjog rendezése során felmerült ügyvédi, utazási költségeket az előlegből fedez­te. Olvasónk szeretné tudni, jogosan járt-e el az eladó?* Az adásvételi szerződések során adott előleget — amennyiben valamelyik fél felmondja a szerződést — vissza kell fizetni. Természetesen annak, hogy az átadott összeg ténylegesen előleg és nem foglaló, egyértelműen ki kell tűnnie a szerződésből. Olvasónk esetében például tisztázatlan, hogy ki vállalta a tulajdonjog rendezésével összefüggő költségeket, milyen konkrét határideig vál­lalta az eladó a tulajdonviszonyok rendezését. Ezeknek a vitás kérdéseknek a végső fokon való eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik, amely az összes körülmény figye­lembevételével dönt. Számtalan bosszúság megtakarítha­tó lett volna, ha jogi szakember készíti el a szerződést, így levélírónk írásban felszólíthatja az eladót az előleg visszafizetésére, majd a határidő letelte után kérheti, hogy a bíróság fizetési meghagyást bocsásson ki az eladó ellen. Dr. Kovács Mihály kor tanácsi lakásukat fel­ajánlották a tanácsnak és azt a tanács elfogadja, — akik személyi tulajdonú lakásukat megvételre felajánlották az OTP-nek, vagy más gazdál­kodó szervnek, — és az épí­teni vagy vásárolni kívánt lakás nagysága nem halad­ja meg a méltányolható lakás­igény mértékét — közölték az OTP megyei igazgatósá­gán. Ha mindezek a feltételek megvannak, akkor szociálpo­litikai kedvezmény nyújtha­tó: — magánlakás építésé­re, — értékesítés céljára épített vagy építtetett lakás megvásárlásához, — olyan használt lakás megvásárlásá­hoz, amelyet a gazdálkodó szervezet (akár az OTP is) az egykori vevőjétől vásárolt vissza, — nem városi telepü­lésen üresen álló családi háznak a tanács kijelölése alapján az ingatlanközve­títő szervtől való megvásár­lásához, — állami tulajdon­ban lévő épületben emelet- ráépítéssel kialakított ön­álló lakás építéséhez. A magánforgalmú lakás- vásárlási forma nem tarto­zik a fentiekben részlete­zett kedvezményes esetek körébe, ezért szociálpolitikai kedvezményre olvasónk nem jogosult. DEbrecen nem DEcember „H. M.-né február 13-án vásárolt boltunkban egy fél- tartós tejet, amelyet a raj­ta lévő dátum alapján vé­leménye szerint tavaly de­cember 15-én gyártottak” — írta Koncz Györgyné a Zöl­dért nyíregyházi Csemege ABC-jének vezetője a múlt héten közölt „Nem tartós a féflitartós” című panasszal kapcsolatban. — „A kedves vevő a zacskón lévő DE jel­zést azonosította a december hónappal, holott ez azt je­lenti, hogy a tejet Debre­cenben készítették. így a dátum alapján február 15- ig jó volt a tej. Ennek elle­nére a vásárlót kártalaní­tottuk. A KÖJÁL vizsgála­ta is bennünket igazol. Ko­rábban nem volt soha ilyen gondunk a féltartós tej sza­vatosságával, reméljük, hogy a jövőben sem lesz.” Kisajátítás Előleg mm 111

Next

/
Thumbnails
Contents