Kelet-Magyarország, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-04 / 54. szám

Megteremtjük a szocialista társadalom új modelljét A magyar kormányfő tárgyalása Gorbacsovval Németh Miklós hazaérkezett Moszkvából flatóOgynökség Nyíregyházán (2. oldal) DOMBRADON, A KA­NYAR FELÉ VIVŐ ÜT KANYARÄBAN ÉPÜL EGY ÜZEM. VÁLLAL­KOZÁSBAN. MA MAR A KORÁBBAN HITETLEN- KEDOK IS ELHISZIK: EZ FORDULATOT HOZ­HAT A KÖZSÉG ÉLETÉ­BEN. MÄR ALIG VAR­JAK, HOGY A KAPU FÖLÉ KIKERÜLJÖN A TÄBLA, RAJTA: Habselyem GT, Dombrád (3. oldal) Németh Miklós Mihail Gorbacsovval. A Lenin-mauzóleum és az ismeretlen katona sír­jának megkoszorúzásá­val kezdődött Németh Miklós alig egynapos szovjetunióbeli munka­látogatásának hivatalos programja pénteken. A koszorúzás után az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagját, a magyar kormány elnökét az SZKP KB székházában fogadta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács El­nökségének elnöke. A Gorbacsovval folyta­tott megbeszélés után a Kremlben ült asztalhoz a két tárgyalóküldöttség. A magyar delegációt Né­meth Miklós, a szovjetet Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, szovjet kor­mányfő vezette. A tárgya­lásokon a kétoldalú együtt-- működés legfontosabb elvi kérdéseit tekintették át, azzal, hogy a konk­rét kérdések kidolgozását szakértőkre bízzák. Rizs­kov magyar kollégáját meghívta, hogy hamaro­san tegyen újabb, ezúttal már hivatalos baráti lá­togatást a Szovjetunió­ban. A meghívást Németh Miklós köszönettel elfo­gadta. A tárgyalások után a szovjet kormány dísz­ebédet adott a magyar vendégek tiszteletére. Ezen a két küldöttségvezető po­hárköszöntőt mondott. A tárgyalásokról közös köz­leményt adtak ki. Gorbacsov és Németh ta­lálkozójának kezdetén jelen voltak a sajtó képviselői. Ekkor az SZKP KB főtitká­ra elmondta: néhány perccel korábban a Népszabadság munkatársa megkérdezte tő­le, hogy mi a véleménye a Magyarországon kialakuló pluralizmusról, a többpárt­rendszerről. Gorbacsov ek­kor Németh Miklós és az új­ságírók előtt megismételte a riporternek mondottakat: — Reméljük, a helyi viszonyok, a feltételek megértek erre. A szovjet vezetés, a Közpon­ti Bizottság tisztelettel és nagy bizalommal fogadja magyar barátaink álláspont­ját, döntését. — Számunkra ez nagyon fontos — jegyezte meg a ma­gyar kormányfő. A sajtó munkatársainak távozta után kezdődött a szűkkörű megbeszélés, amely a tervezettnél jóval tovább: egy óra 45 percig tartott. A magyar politikus útja ezután a Kremlbe vezetett. A szovjet minisztertanács épületében plenáris tárgya­lást folytatott a magyar és a szovjet kormányküldöttség, Németh Miklós, illetve Nyi­kolaj Rizskov miniszterelnök vezetésével. A magyar és a szovjet fél kész további erőfeszítéseket tenni az együttműködés el­mélyítése és korszerűsítése érdekében. Egyebek között ezt hangsúlyozták a magyar és a szovjet kormányküldött­ség péntek délelőtti moszk­vai megbeszélésén. A Németh Miklós és Nyi­kolaj Rizskov vezette delegá­ciók tárgyalásairól kiadott rövid jelentésében aTASZSZ hírügynökség megemlíti, hogy a napirenden szerepeltek a szocialista építés magyaror­szági és szovjetunióbeli idő­szerű kérdései, az együttmű­ködés állapotával és jövőjé" vei összefüggő témák, s megvitattak több időszerű nemzetközi problémát is. Részletesen áttekintették a sokrétű, s a mindkét fél szá­mára előnyös magyar—szov­jet gazdasági és tudományos­műszaki együttműködés kér­déseinek egész körét. Pöháilköszöntőjében Rizskov — többek között hangsúlyozta: A szovjet—magyar együtt­működés, testvérpártjaink és kormányaink egész tevé­kenysége egy célt szolgál: a társadalom egész életének megújítását, a szocializmus emberi jellegének kibonta­koztatását, népeink jólétének növelését. A Szovjetunió, Magyarország és a többi testvérország a szocializmus eredeti eszméihez és elveihez fordul, melyek lényegét a dolgozó ember problémái és érdekei alkotják. Ma nem egyszerűen bizo­nyos konkrét feladatok meg- oldása érdekében egyesítjük erőinket, hanem azért is, hogy megteremtsük a szocia­lista társadalom új modell­jét, amely megfelel a kor kö­vetelményeinek, népeink el­várásának és méltó a szocia­lizmus magasztos eszméihez. Országaink a fejlődés ne­héz szakaszában vannak. Az átmenet az egyik minőségi (Folytatás a 4. oldalon) Túltermelés A vetőmag vállalat nemrégiben tar­tott sajtótájékoz­tatóján hangzott el: há­rommillió tasak vetőmag várja a vásárlókat a bol­tokban. Sok ez vagy kevés? Va­lószínűleg sok. Évek óta túltermelés van me­gyénkben. Olyannyira, hogy Szabolcsból nyolc konzervgyárba viszik a termést, az ország minden részébe. A Nyírség Kon­zervipari Vállalaton kívül még itt a megyében nyu­godtan el tudnának látni két konzervgyárat. Azon­ban még így is vannak visszatérő ügyeink, ame­lyeket, ha a hideg idő nem oldana meg, komolyabb gondjaink lennének belő­le. Lesz-e vajon túltermelés az idén a kiskertekben? Szinte biztos, mert nagyon sokan igyekeznek tovább­ra is innen pótolni a meg­élhetéshez szükséges fo­rintokat. A nagyszülők, a szülők, a gyerekek sok he­lyen tavasztól őszig dol­goznak a várható pótjöve­delemért. Aztán, amikor eljön a leadás ideje, a ha­szon elmarad. Mondják, hogy az egyik falu évek­kel ezelőtt ráállt a papri­ka termesztésére. Ez aztán nagyon sokáig bő hasznot hozott számukra. Most pe­dig, aki ősszel arra járt, nem tudta nem észreven­ni a rothadó paprikát, il­letve annak „illatát”. A felvásárlók eddig csak a szükséglet 60—70 száza­lékára kötöttek szerződést, mert már most számíta­nak arra, — a vetőmag­felvásárlási lázból ítélve —, hogy az idén is túlter­melésre lehet számítani, és akkor ők — akárcsak tavaly —, most is áron alul juthatnak hozzá a megfelelő minőségű ter­méshez. Meg kell tehát jól gon­dolni, hogy ki mit termel, és menyit. És egyáltalán: van-e erre kereslet? Ahogy a szólás mondja, nem szabad előre inni a medve bőrére, — ez most a kistermelőknél a zöld­ség-gyümölcs termelésére különösen is igaz. (száraz) Grósz Károly megbeszélése Jozel Lenárttal A megnyitón a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hall­gatói adtak nagysikerű mű­sort. i na területén zajlottak le, újabban úgy tűnik, a politi­kai csoportok nyílt színre­lépésével mintha csökkent volna a figyelem a kulturá­lis élet folyamatai iránt. Annyi biztos, mondotta, hogy a politika és a kultúra új vi­szonyának kialakítására van szükség, az MSZMP KB ép­pen azért kívánja az idén ősszel napirendre tűzni a párt új művelődéspolitikai koncepciójának váriját. A művelődés nemzeti prog­ramjának megfogalmazásá­ban világossá kell tenni — folytatta a továbbiakban — az MSZMP (vállalva a ver­senyhelyzetet) hitet tesz az eszmék szabad kibontakozá­sa és versenye, a függet­len, értékközéppontú szelle­mi élet feltételeinek bizto­sítása mellett. Ennek érdeké­iben olyan művelődési szer­kezetet javasol, amelyben a művészi és tudományos érték születését és terjeszté­sét az állam támogatja, amelyben a lakosság (benne a más politikai-ideológiai célokat képviselő csoportok) művelődési kezdeményezé­sei szabadon szerveződhet­nek meg, amelyben az állami művelődési intézmények a társadalom, a helyi közössé­gek irányítása és ellenőrzése alatt állnak. Beszédében foglalkozott az utóbbi évtizedek művelődés­politikájának alakulásával; hogyan jutottunk el odáig, (Folytatás a 4. oldalon) Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára pénteken fogadta Jozel Lenártot, a CSKP KB Elnök- ségénék tagját, a Központi Bizottság titkárát. A szívélyes, elvtársi légkö­rű találkozón Jozef Lenárt tájékoztatást adott a KGST- tagállamok testvérpártjai gazdaságpolitikai kérdések­kel foglalkozó KB-titkárai március 6—7-ei, prágai ta­nácskozásának előkészülebeir ről. Grósz Károly üdvözölte a találkozó megtartását. Hang­súlyozta: érdekünk a KGST- együttműködés érdemi átala­kítása. Szükségesnek tartjuk, hogy a testvérpártok közös erőfeszítésekkel biztosítsák az ehhez szükséges politikai feltételeket. Kállai Gyula leimentéséi kéri népfrontelnSki tisztéből Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke — az országos titkárság útján — levélben fordult a mozgalom országos tanácsához. Kállai Gyula, aki évtizedek óta áll a moz­galom élén, e tisztségéből való felmentését kéri az or­szágos tanácstól, jelezve, hogy erejéhez mérten a jö­vőben is részt kíván venni a magyar népfront munkájá­ban. A mozgalom országos tit­kársága úgy döntött, hogy Kállai Gyula kérését támo­gatva, azt a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának hétfői ülése elé terjeszti. Gazdag programajánlattal várják a közönséget márci­us hónap folyamán, a nyír­egyházi művészeti hetek ren­dezői. A kulturális esemény- sorozat megnyitóját márci­us 3-án, a Váci Mihály Me­gyei és Városi Művelődési Központban tartották, ahol a megjelenteket, köztük a megye és a város vezetőit, valamint a hazai művészkép­ző főiskolák képviselőit, ta­nárait és hallgatóit Csabai Lászióné, Nyíregyháza taná­csának elnölke köszöntötte. Ez a huszonnegyedik alka­lom a város életében, hogy a művészetek barátai, párto­lói, művelői, az alkotók kö­rében hellyel kínálják a mú­zsákat. Az elnökasszony ki­fejtette : Nyíregyháza törek­szik arra, hogy ne csupán iparát, gazdaságát fejlessze, ne csak a város építészeti arculatának alakításán mun­kálkodjon, hanem törődjön a szellemi élettel, a kultú­rával, a művészetekkel is. Ez a szándék hívta életre a művészeti heteket, ünnepet teremtve a városlakóknak és az ide érkező vendégeknek, akiket a kultúra dúsan terí­tett asztalával várunk. Ezt követően Andics Jenő, az MSZMP Központi Bi­zottsága agitációs és propa­gandaosztályának vezetője mondott megnyitó beszédet. Elöljáróban a politika és a kultúra, illetve az állam, a pártíok) és a kulturális mű­helyek viszonyának alakulá­sáról adott áttekintő elem­zést, utalva arra, hogy míg korábban valódi politikai fórumok hiányában a kon­frontációk gyakran a kultú­XLVI. évfolyam, 54. szám ÁRA: 5,30 FORINT 1989. március 4., szombat Nem i halogatható a kulturális reform Megnyitották a nyíregyházi művészeti heteket Andics Jenő, az MSZMP KB osztályvezetője mondott megnyitó beszédet. (S. A.) •• 6 • ' '

Next

/
Thumbnails
Contents