Kelet-Magyarország, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-30 / 75. szám
4 Keiet-Magyarorsxág 1989. március 30. Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága BERECZ JÁNOS: LUKÁCS JÁNOS: Az új tájékoztatási törvény a jogállamiság fontos pillére — Nehéz ma eligazodni azoknak, akik megkísérlik figyelemmel követni a magyar politikai nyilvánosságban zajló folyamatokat. A tárgyilagos Szemlélő egyidejűleg tapasztalhatja a demokratizálódás kétségbe vonhatatlan előrehaladását és olyan, olykor anarchikus jelenségeket is, amelyek már nem hasonlítanak ugyan a régi gondolatvezérléses állapotokra, de még távol vannak attól, amit a társadalom demokratikus rendjének lehet nevezni — mondotta a bevezetőben a Központi Bizottság titkára. — A régi rendből az új felé tartó társadalomnak elkerülhetetlenül végig kell járnia azt az útszakaszt is, amelyben a korábbi szisztémák már, s a kialakítandók még nem működnek — folytatta előadói beszédét. Következetes nyilvánosság Az átmenet lényege, hogy a nyilvánosság következetes kiépülése csak a politikai döntési rendszer mélyreható átalakulásával valósulhat meg. A politikai döntési rendszer átalakítása azonban hosszabb folyamat, több évet fog át. Ma még az elért eredmények ellenére sincs áttörés a politikai döntési mechanizmusban, hiszen ez jelentős részben az alkotmány újraalkotását követő intézményi átrendeződéshez kapcsolódik. Ebben a helyzetben a nyilvánosság működésében kike- rülhetetLen ellentmondások jelentkeznek. Megteremtődött a lehetőség a különböző érdék- törekvésök nyilvános megfogalmazásához, de továbbra sincs megfelelő alap az egyes nézetek, vélemények szerepének, befolyásának megítélésével kapcsolatban. Különösen bizonytalan és ellentmondásos annak megismerése, hogy a széles közvéleményben milyen súllyal, hatással jelennek meg e nézetek. Jellemző például, hogy tulajdonképpen eldönthetetlen az a vita, hogy a különböző mozgalmak tényleges szerepüknek, súlyuknak megfelelően jelennek-e meg a tömegkommunikációban. Tény, hogy a létrejött új szervezetek létszáma viszonylag kicsi, a politikai érdekek, nézetek, vélemények súlya azonban nem a szervezeti létszámhoz kötődik. Elsősorban ahhoz, milyen társadalmi támogatásra találnak, és hogyan vesznek részt a politikai döntési folyamatban, vagy hogyan kapcsolódnak ahhoz. Egyelőre a különböző társadalmi-politikai mozgalmak viszonylag kialakulatlanok, s nincs egyértelmű helyük a po.Iitikai folyamatokban sem. Ilyenkor lehet érveket találni amellett, hogy az űj szervezetek aránytalanul nagy nyilvánossághoz jutnak, de amellett is, hogy nyilvánosságuk nem kielégítő. Ez az állapot nem is változhat meg mindaddig, amíg a politikai intézmények és játékszabályok meg nem szilárdulnak, és ezzel nem jön-^ nek létre szilárd kapaszkodók a nyilvánosság szerveződéséhez. Ebben a helyzetben fordulhat elő, hogy kis létszámú szerveződések .esetenként ugyanolyan nyilvánosságot kaphatnak, mint több ezres tagságot számláló mozgalmak, vagy mint éppen a kormányzó pártként működő MSZMP. Ez a magyarázata annak is, hogy a tisztességes szándékú érdektörekvések mellett a nyilvánosságban táguló teret kaphatnak sanda szándékok, rágalmak, leegyszerűsítő egyoldalúságok és köpönyegforgatók, az etikai, ízlésbeli normákat megsértők is. A sajtó kritikai feltáró funkcióinak egyoldalúságai eredményezik, hogy ma nem ritkán a nyilvánosság előtt hurcolnak meg embereket, olykor félmondatokból fabrikálnak ügyeket, s még nem működik az a törvényi mechanizmus, amely megvédené őket személyiségi jogaikban. — A nyilvánosság valamennyi szintjén, így a tájékoztatásban, a sajtóban is a mi viszonyaink között akkor lehet tartós és érdemi az elmozdulás, a folyamatok akkor kezelhetőek, ha törvény által biztosított a véleménynyilvánítás és a sajtó- szabadság, ha világosak és egyértelműek e jogok gyakorlásának módjai, koriátai és a jogsértésekkel járó következmények is.# Minden jogállamban a törvény határozza meg a társadalmi működés alapszabályait, e törvények azonban mindenkor tükrözik a kormányzó pártok politikai akaratát is. A Központi Bizottság elé azért terjesztettük a tájékoztatási törvény politikai irányelveit, hogy ezt a politikai akaratot kifejezve adjon előzetes útmutatást a törvény megszövegezéséhez. — Az új tájékoztatási törvény a kiépülő jogállamiság fontos pillére. Megalkotása sürgető feladat; a Politikai Bizottság úgy ítéli, hogy a törvény ez év második felében a parlament elé terjeszthető — mondotta a továbbiakban a Központi Bizottság titkára. — Ebben a törvényben minden pártnak, szervezetnek, intézménynek biztosítani kell azt a jogot, hogy eldöntse: mikor és miről ad tájékoztatást, illetve milyen esetekben kötelezhetők a válaszadásra. Nem csökken a politikai befolyás Nyilvánvaló, hogy párták — miközben e széles körű demokratizálódási törekvéseket egyértelműen támogatja — politikai részvételét, befolyását ebben az átmeneti periódusnak nem csökkenteni, hanem ellenkezőleg: erősíteni kívánja. Nem vagyunk szégyenlősek, s kereken megmondjuk: politikai harcot folytatunk annak érdekében, hogy a legfontosabb nemzeti orgánumok vezető posztjain pártunk tényleges politikai súlyának, valódi befolyásának, tömeg- támogatásának megfelelő mértékben képviseltessen! Ez a következő éveknek talán a legtöbb konfliktussal megoldható, mégis kikerülhetetlen feladata. Az újságírók és az MSZMP közötti kapcsolat feszültségei ugyanis egyáltalán nem újkeletűek, ezeket csupán láthatóbbá, kitapinthatób- bá tette a megváltozott helyzet. Az újságírókkal csak akkor tudjuk megnyugtatóan rendezni a viszonyunkat, ha hitelt érdemlően felülvizsgáljuk velük kapcsolatos régebbi magatartásunkat, és szakítunk a parancs- osztogatással, azzal a szemlélettel, amely az újságírót •csupán célfeladatok megbízható, gyors és pontos végrehajtójának tekinti. Nem igaz ugyanis, hogy mindaz, ami ma a magyar sajtóban történik, előzmény nélküli. Közben végbement az újságírók között is a nemzedékváltás, megjelentek azok a fiatalok a szakmában, akik nagy érzékenységet tanúsítottak ama koreszmék iránt, amelyek nem utolsó sorban az MSZMP által is megtűr- ve-támogatva, sokszor saját alkotóműhelyeiben a szellemi elitből fejlődtek ki. Az újságírók új nemzedéke nem nyugodott bele abba, hogy kívül- rekesztődjék az értelmiségen. Kereste, s meg is találta a kapcsolatot azokkal a gondolatokkal, szellemi áramlatokkal, csoportosulásokkal, amelyek újfajta nyilvánosságot és az értelmiségi lét lehetőségéit csillantották fel számára. A sérelmek és a szakmai-politikai ambíciók elkerülhetetlenül odavezettek, hogy az újságírók egy része a nyilvánosság gátszakadását egyfajta törlesztésre is felhasználja. Ez részben elkerülhető lett volna, ha a pártvezetés másként reagál a szovjet glasz- nosztyra. A parancsosztás még ekkor is folytatódott, s a teljesen hibás helyzetértékelés során az a hiedelem élt, hogy mi már régen megcsináltuk azt, ami a Szovjetunióban elkezdődött. A párt sajtójáról Az MSZMP orgánumai korábban a párt kizárólagos hatalmi helyzetéből fakadó presztízzsel rendelkeztek. Ez megszűnt. Az új helyzet átmeneti zavarodottságokat idézett elő néhány szerkesztőségben, de máris mutatkoznak annak jelei: a legtehetségesebb, belső tartással rendelkező újságírók fokozatosan egyre inkább magukra találnak. A kihívást nem elemi csapásnak tekintik, hanem olyan állapotnak, amelyben a szellemi érvényesülés lehetőségei kitágulnak. Egyetértenek azzal, hogy olyan viszonyok kialakításában kell közreműködniük, amelyekben nem a vezetésnek van pártja, hanem a pártnak van vezetése és sajtója. Ennek megfelelően kezdik érezni, hogy új, megváltozott körülmények között kell dolgozniuk, tevékenysé- . güket meg kell szabadítaniuk a bürokratikus elemektől ha talpon akarnak maradni. Könnyű elvileg megfogalmazni, hogy a megyei pártlapok ' az-MSZMP megyei lapjai, ezért követett politikai irányvonalukban egyszerre kell megjelennie a központi és helyi politikai stratégia és taktika elemeinek. A gyakorlatban mindezt úgy kell érvényesíteni, hogy a szerkesztőségek önálló műhely jellege is megmaradjon, illetve létrejöjjön. Berecz János előadói beszéde után vita, majd szavazás következett: a testület egyhangúlag úgy döntött, hogy megbízza a szerkesztő- bizottságot a dokumentumoknak a vitában elhangzottakkal történő kiegészítésével, s az előterjesztést, _ valamint a vitaösszefoglalót ’ elfogadta. Ezután Lukács János, a Központi Bizottság titkára terjesztette elő a politikai rendszer reformja párton belüli vitájának tapasztalatairól készített jelentést. Demokratikus akcióegységet — A pártvita arról tanúskodik, hogy a tagság döntő többsége felismerte és elfogadja, hogy társadalmunk a többpártrendszer irányába halad és az MSZMP-nek ilyen politikai berendezkedés közepette kell megtalálnia a szocialista- szellemben fogant politika érvényesítésének lehetőségét. — Figyelmet érdemlően sokan vallják, hogy az MSZMP az elmúlt tíz évben nagy lehetőséget szalasztott el. Annak a lehetőségét, hogy a demokráciát a civil társadalom megszerveződésének bátorításával, a társadalmi szervezetek önállóságának és függetlenségének garantálásával, az egypártrendszer keretei között építse ki. Joggal mutatnak rá arra, hogy a politikai pártok a jövőben sem lehetnek kizárólagos letéteményesei az érdekek és a nézetek, az állampolgári törekvések kifejezésének. — A vitában nagy hangsúlyt kapott a politikai és a gazdasági reformok egymáshoz való viszonya. Figyelmet érdemlő jelenség, hogy a vitákban kezd háttérbe szorulni a szorosabb értelemben vett, és önértékként kezelt reform, ugyanakkor előtérbe nyomul egy egyszerű és közérthető fogalom: a munka. A reformok mércéjének egyre inkább azt tekintik: mennyire segítik elő az egyes ember nyugodt, színvonalas munkáját és tisztességes megélhetését? Egyre több ember ébred rá arra, hogy a fejlett árugazdaság, a piacgazdaság sehol sem a könnyen szerzett pénz, az ügyeskedés és a szélhámosság birodalma, hanem az ésszel és kifogástalanul végzett szorgalmas munkát állítja középpontba. Ezután Lukács János néhány olyan gondolatot vetett fel, amely a párt szervezeti és működési rendjével, felépítésével, a politikai rendszerben elfoglalt változó helyzetével kapcsolatos. Milyen tanulságokkal szolgál pártunk eddigi szervezeti működése? Általános értelemben elsősorban azzal, hogy az MSZMP szervezeti rendje — a szervezet felépítése és annak belső tartalma — ma már nem alkalmas a tagság demokratikus akarat- képzésére épülő akcióegység megteremtésére. Olyan szervezeti rendszerre van szükség, amely önmagában hordja saját megújulásának garanciáit, rendelkezik az önkorrekció szervezeti mechanizmusaival, szakít az eddigi hierarchikus működési móddal. A szervezeti hatékonyság biztosítása elsősorban azt igényli, hogy mind a párt egészében, mind a nagy önállósággal tevékenykedő egységeiben folyamatosan meglegyenek az önszabályozó ciklusok. Fel kell tenni azt a kérdést is, hogy a többpártrendszerben mik azok a fő funkciók, amelyeket az MSZMP-nek a szocialista irányú fejlődés előmozdítása érdekében el kell látnia; melyek azok a feladatok, amelyekre szervezeti erejét összpontosítania kell? Először is figyelembe véve a törvényhozás és a helyi népképviseleti szervek alapvető jelentőségét az új viszonyok között, biztosítani azt, hogy a párt sikeresen álljon helyt az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választása során. Másodszor.: politikai támogatást nyújtani ahhoz, hogy az országot és a helyi közösségeket a demokrácia és az állampolgárok szolgálata jegyében, eredményesen és sikeresen kormányozzák. Harmadszor: hozzájárulni az üzleti, a gazdasági élet fellendüléséhez, előmozdítani az ország, a helyi közösségek, az állampolgárok gyarapodását. Negyedszer: jelen lenni a fő szellemi folyamatokban, gyarapítani a szocialista mozgalom szellemi bázisát és hatását. Ezek természetesen egymással szorosan összefüggő, egymást kölcsönösen átható feladatok. Mégis az egyenlők között is első helyre kívánkozik a program, az erők tömörítése, az emberek megnyerése, és énnek alapján a sikeres helytállás a választások során. Ebből le kell vonni mindazokat a szervezeti következtetéseket, amelyek nélkülözhetetlenek az MSZMP erejének megőrzéséhez és befolyásának gyarapításához. Grász Károly felszélalása Az írásos előterjesztés és a Lukács János előadói beszéde feletti vitában felszólalók alapvetően egyetértettek a politikai reformok átfogó, következetes megvalósításának programjával. A vitában felszólalt Grósz Károly, és nagy nyomatékkai adott hangot annak a véleményének, hogy a Központi Bizottság az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb politikai döntését hozza meg most, amikor a többpártrendszer lehetőségét teremti meg. Rámutatott: a politika történetében ritkán fordul elő, hogy egy párt monopolhelyzetét tudatosan feladja, miközben még rendelkezik az annak fenntartásához szükséges eszközökkel. A továbbiakban felvetette a kérdést, hogy ez előrelépés-e vagy visszalépés. Nézete szerint ez egy, a társadalmi folyamatok által meghatározott, a realitások által kikényszerített lépés, amelyet nem szabad elmulasztani. A párt főtitkára annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az MSZMP a jövőben is a legerősebb párt lesz a magyar közéletben. És óvni kell majd magunkat attól, hogy visszaessünk a már kétszer is elkövetett hibába: erős helyeztünket arra használjuk fel, hogy környezetünkben felszámoljunk minden olyan erőt, amely nem akar fenntartás nélkül igazodni hozzánk, és vesz magának bátorságot ahhoz, hogy esetleg más véleményen legyen a napi kérdésekről, vagy a szocializmus építésének lényegi problémájáról is, mint mi ... Ezután a KISZ XII. kongresszusának előkészítéséről, az ifjúsági szervezet továbbfejlesztésének irányairól tá'- jékozódott a testület. Szerdán este befejezte tanácskozását a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Munkanapjának végén a testület — zárt ülésen — személyi kérdésekben döntött. Á közelmúltban az Országgyűlés el- nötkévé megválasztott Szűrös Mátyást felmentette központi bizottsági titkári tisztéből. Nyugdíjba vonulása miatt ugyancsak felmentette a megszűnt Pártélet című elméleti folyóirat főszerkesztőjét, Lakos Sándort. Az MSZMP folyóiratot indít Üj Fórum címmel; a lap főszerkesztője Szerdahelyi István lett. TESZtfV-küldiittkiizBVűIés (Folytatás az 1. oldalról) tsz-elnök elmondta, a tavalyi 16 millió után sok az idei 28 milliós előirányzat a TESZÖV költségvetésében. E körül később vita alakult, ki, mert a javasló az összeg befagyasztását indítványozta. Végül szavazásra került sor és 5 millió forinttal csökkentve fogadták el az idei költségvetést. Lehoczky Mihály hozzászólásában elmondta, hogy a TOT vétójogát a miniszter ellen még a nyugati országokban is irigylik, szocialista világban pedig alig ismerik. Mégis kevés ez, és az a célja az országos édekképviselet- nek, hogy a Minisztertanácscsal szemben is vétójoga legyen a TOT-nak. Mindenkit felölelő érdekképviseletre van szükség — hangsúlyozta. A további felszólalók közül többen kifogásolták, hogy tavaly ősszel nem tartották meg a soros küldöttközgyűlést. Szóvá tették továbbá, hogy a TESZÖV elnöke lemondásának híre december óta pletykaszinten van jelen a közvéleményben. Héri László a TESZÖV elnöke valóban levelet intézett a TE- .SZÖV elnökségéhez 1988. december 14-én — válaszolt a kérdésre Hosszú László titkár. Fel is olvasta, ennek lényege az, hogy Héri László, a rakamazi Győzelem Termelőszövetkezetben megsokasodott gondjai, valamint megromlott egészségi állapota miatt a TESZÖV elnökségéből felmentését kéri. Az elnökség kérését elfogadta, a küldöttközgyűlés tegnap tudomásul vette, azzal együtt, hogy az elnökség javaslatára Pál Elemér eddigi elnökhelyettest bízzák meg a következő küldöttközgyűlésig az elnöki teendők vitelével. Ugyancsak a bejelentések között hangzott el, hogy a nyírtassi Dózsa Termelőszövetkezet közgyűlése február 29-én a TESZÖV-ből való kilépés mellett döntött. Felvételét kérte viszont az AG- ROFRUCT részvénytársaság, amely csengeri székhellyel tucatnyi termelőt tömörít. Egy felszólaló véleményezte a résztvevők alacsony számát, mivel a 243 küldöttből a tanácskozás kezdetén csak 165 volt jelen. Az egyik küldött indítványozta is, hogy számolják meg a résztvevőket. abból a célból. hogy megállapíthassák határozatképes-e a küldöttközgyűlés. A számlálás után a kéthar- .mados jelenlétet megállapították, így a tanácskozás határozatai érvényessé váltak. (ésik) Géprablás Prágábaa (Folytatás az 1. oldalról) légi közlekedés céljára használják. A gép odagördült az amerikai támaszpont elé, ahová az amerikaiak egy teherautót állítottak keresztbe. Ekkor kinyílt a repülőgép ajtaja és az amerikai katonai rendőrségi gépkocsikkal körülállt gépből kiszállt a két terrorista. A nyugatnémet rendőrség jelenlétében az amerikai biztonsági erők őrizetbe vették, majd rögtön átadták őket a nyugatnémet rendőrségnek. A két géprablót ezután a repülőtéri ügyekben illetékes rendőrség hallgatta ki. Csehszlovákia kéri a Malév-gép elrablóinak a kiadatását, közölte az MTI prágai tudósítójával Pavol .Domin, a csehszlovák közlekedési minisztérium polgári repülési igazgatója.
