Kelet-Magyarország, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-29 / 74. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. március 29. Régi, új címer? Űtágú korona, alatta hármasdombon álló őrdaru... Újragondolják a város jelenlegi, közel húszéves címerének ügyéit. A mátészalkai városvédő egyesület kezdeményezésének köszönhetően, jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem szakemberei foglalkoznak a címerrel. A városvédők legfőbb érve szerint a jelenlegi címernek szinte semmilyen kapcsolata nincs Mátészalka közel nyolc évszázados írott emlékeivel, a település mintegy ezeréves történelmével. Az első, felhasználható címeirajz a feljegyzések szerint 1772-ből való, s egy koronás, alu! pálmaággal övezett címerpajzsot tüntet fel, melyben egy páncélos kar két búzakalászt, vagy talán két liliomszálat tart. A másik, 1863-ból való címerleírás „a Korona alatt egy lábon álló madarat, másik lábában valami tárgyat tartva ábrázol." Az újabb, 1842-ből származó címer leírása szerint „egy ötágú korona alatt mindkét szárnyát kiterjesztett madár a bal lábával a hármasdomb középső csúcsán állva, másik feltartott lábában a csőre elé egy szivet tart." Az utolsó, 1907-böl fennmaradt címerleírás arról értesít, hogy „megmaradt az ötágú korona, amely alatt a hármasdomb középső csúcsán bal lábán álló, csukott szárnyú őrdaru a jobb feltartott lábában követ tart.'’ 1974-ig ez volt Mátészalka törvényes címere, amelynek újbóli bevezetését a városvédők kezdeményezésére most fontolgatják. Ezzel is emléket állítva az elődöknek, az egykori városlakóknak, Mátészalka történelmének. Rövidesen megváltozik, újra a régi lesz a város címere. A Mátészalkára tervezett gyermekváros makettje, amely 180 állami gondozottnak nyújt majd menedéket. A körülötte kialakult vitának ellenzői, helyeslői is jócskán akadnak. A városban 1986-ban épült az utolsó bérlakás, azóta mindössze a bérlőktől négyszeres pénzért visszavett lakásokkal gazdálkodhat a tanács. Igaz, az építőanyag- árak nagymértékű emelésével, az OTP-kölcsönök rendszerének megváltoztatásával mostanra alaposan visszaesett a tanácsi lakásukról lemondani szándékozók száma is. Megváltozik a rendelet Mindezeket figyelembe véve a lakásügyi tanácsrendelet megváltoztatását tervezi a tanács. Teszi ezt azért is, mert erre ma a korábbinál jóval szélesebb joggal rendelkezik, munkatársai ma már a helyi sajátosságok figyelembevételével sokkal több kérdésben dönthetnek. A jelenlegi rendelkezések szerint tanácsi bérlakást az kaphat, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 2500 forintot. Az illetékesek most azt javasolják, hogy ezt az összeget háromezer forintra emeljék fel. A korábbi 150 ezer forintról 200 ezerre emelték azoknak az ingatlanoknak az értékhatárát, amelyek kizárhatják a tanácsi lakások odaítélését. Az utóbbi évek egyik lakáspolitikai kulcskérdése az Röviden ÚJ SZOLGÁLTATÁSOKKAL bővítette feladatait a Családsegítő Központ, melynek dolgozói ezentúl albérletközve- títésit, jogi, egészségügyi, nevelési tanácsadást, is vállalnak. A kor igényeihez, a laposodó pénztárcákhoz igazodva megkezdték a csecsemő- és gyermekruhák adás-vételét, hogy ezzel is segítsenek a szerényebb anyagi körülmények között élő kismamákon, családokon. Nem lesznek gondban ezentúl azok sem, akik esti programot szerveznek, hiszen a családsegítő munkatársai gyermekfelügyeletet is vállalnak. Két klubot szerveztek, közülük egyiket a szülőknek, másikat pedig a fogyni akaróknak ajánlják. A VÁROS TISZTASÁGÁRA, rendjére ma már közterületfelügyelők vigyáznak. A település utcáit, tereit járva szeretnék tettenérni a rongálókat, a szemetelőket, hogy a kiszabott büntetéssel másokat is visszatartsanak. Az elmúlt esztendőben összesen 43 esetben szabtak ki helyszíni bírságot, közöttük a legtöbben tiltott helyen parkíroztak, rongálták a parkokat, szemetelték az utcákat. Sajnos, minden igyekezet ellenére sem sikerült teljesen felszámolni az illegális szemétlerakóhelyeket, pedig az építési törmelékek, különféle hulladékok alaposan elcsúfítják a városszéli erdőket. utakat. állami tulajdonban lévő lakások elidegenítése. A rendelet megalkotói azt szerették volna, hogy az eladások során csökkenjenek a tanácsok terhei, hogy az érdekeltség megteremtésével, az állami lakások számának csökkentésével kevesebb legyen a tanácsok kiadása. A karbantartás, fenntartás költségei ne őket, hanem a lakásokat megvásárló lakókat terheljék. A ma még állami tulajdonban lévő lakások eladásával a város vezetői azt szeretnék, hogy döntésük a tanács és a lakosság érdekeinek egyaránt megfeleljen. Úgy gondolják, ha mostani lakóik megvásárolják lakásaikat, házaikat, nemcsak a jelenlegi bérlők járnak jól, hanem a település egésze is. Megmarad az értelmiség, nem vándorolnak el a szakemberek. Mátészalkán jelenleg 6266 lakást tartanak nyilván, közülük 927 az állami tulajdon. Kilencszáz tanácsi bérlakás, 27 pedig szolgálati lakás. Tavaly és tavalyelőtt összesen 39-et jelöltek ki eladásra, idén már többet szeretnének. 1987-ben például egy millió 700 ezer, 1988-ban már 4 millió 100 ezer forint volt a különbség. A bevétel és kiadás közötti különbözeiét egyelőre a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjából, illetve ,a Költségvetési Üzem egyéb bevételeiből fedezi a tanács. A lakbérből nem futja A helyi lakásrendelet legfőbb célja épp ezeknek a kiadásoknak csökkentése. Nem véletlen tehát, hogy a tanács helyi lakásrendeletében úgy döntött, eladja a tulajdonában lévő lakásokat, s ezzel jelentős mértékben csökkenti kiadásait. Elsősorban azoktól a lakásoktól, illetve házingatlanoktól szeretne megszabadulni, amelyek nem állami tulajdonú lakóépületek között találhatók, s így lakótelepekkel nem alkotnak szoros egységet. Mint kiderült, a tanács eme rendeletét mára túlhaladta az idő, ezért új szabályozás megalkotását tervezik az illetékesek. Olyan rendelet megalkotására készülnek, amely a lakásgazdálkodást, illetve városrendezést tekintve a korábbinál lényegesen egyértelműbb, s konkrétabban szól arról, melyek azok a tanácsi lakások, amelyeket eladhatnak, s melyek, amelyeket tilalmi listára vesznek a város vezetői. Jelenleg. két változatot tartanak nyilván, egyikben 404, a másikban pedig 137 állami tulajdonú lakás cserélhet gazdát a jövőben. Akár hétszeres árat is? Mivel új lakások építésére anyagiak miatt nincs lehetőség, továbbra is támogatják azokat, akik állami, bérlakásukat visszaadva maguk látnak házépítéshez. Számukra jelenleg a korábban befizetett lakáshasználatbavételi díj négyszeresét fizetik. Mivel ma már ez az összeg egyre kevésbé ösztönöz a fészekrakásra, a tanács illetékesei azt tervezik, hogy a visszatérítés összege hatszoros, a későbbiekben akár hétszeres is lehet. Új képzőművészeti alkotások Szobor, ivókút, enlékmű Ha minden terv szerint zajlik, rövidesen újabb képzőművészeti alkotásokkal gyarapszik a település. A városlakók véleményét is figyelembe véve ugyanis a jövőben döntenek arról, hogy a felajánlott műalkotások közül melyek kerüljenek a város utcáira, tereire. A Hild parkba Sebestyén Sándor szobrászművész egyik 300, ezer forintot érő alkotását helyezik majd el, a művek változatai közül szakmai zsűri választja ki a legszebbet, a legjobbat. A városiközpontban elhelyezendő ivókút vázlatait Bíró Lajos, a városban élő szobrászművész készíti. Mivel művének ellenértékét nem számolja fel a városnak, a társadalmi munkában készített alkotásnak csak a felállítása kerül pénzbe. Közadakozásból épül meg ugyanakkor az a köztéri műalkotás, amely a II. világháború halottjainak állít emléket, s amelyet szintén Bíró Lajos készít majd el. Itt az első parabolaantenna! Városi tv-t terveznek A napokban megérkezett, s már a helyére is került a város első parabolaantennája, melyet hatszázezer forintért a lakásszövetkezet közössége vásárolt. A posta épületén elhelyezett antennára azonban nemcsak a lakásszövetkezet tagja, hanem valamennyi, akár tanácsi lakásban élő szálkái is rákapcsolhat, amennyiben központi antennával rendelkezik, s vállalja a feltételeket. Ez már csak azért is öröm, mert az úgynevezett nagyközösségi antennarendszer máris közel kétezer lakásban található meg. A postai telefonhálózat bővítésével a tervek szerint rövidesen más lakótelepi lakásokban is bővülnek a vételi lehetőségek. Ha minden igaz, még az idén csatlakozhat az Újtelep, a Ráckert, az Északi, valamint az Ifjúsági lakótelep is. Ezeken a helyeken mindössze az utcai kiépítés költségeit kell fizetniük a lakóknak, s az így befolyt pénzekből további műholdas adások vételére teremtenek lehetőséget az illetékesek. Sokaknak jó hír az is, hogy a művelődési központban a városi televízió kialakításának lehetőségeit is megteremtették. Ha a stúdióberendezések megvásárlására lesz majd pénz, megindulhat az adás, amelynek segítségével nemcsak újabb szórakozási lehetőséget, hanem részletesebb, bővebb helyi információkat is nyerhetnek a szalkaiak. Szociálpolitika Segélyből fizetett bírság Mátészalka közel huszonegyezer lakosából 3252, az itt élők 15,6 százaléka a munkaképes koron felüli. Nehezíti a dolgot, hogy a város nyugdíjasainak döntő többsége a létminimum közelében él, alacsony nyugdíjához nem tud pluszjövedelmet szerezni, hiszen a foglalkoztatásukra is kevés a lehetőség. A korábbi 344 nyugdíjasállásból ma már csak 316 található a gyárakban, üzemekben. Új jelenség, hogy a korábbi ingázók közül is mind többen kénytelenek hazatérni, s fővárosi munkahely híján Mátészalkán elhelyezkedni. Sajnos itt sem sok reménnyel, hiszen az így visz- szajérők jelentős része cigány, akiknek szakmai végEltörlik a teliót? Kétezer-hétszáz aláírás Slágertéma, ha úgy tetszik, kényes kérdés volt a tehó a nemrég befejeződött tanácstagi beszámolónkon, s a vele kapcsolatos kedélyek, vélemények azóta sem csillapodtak, változtak. A tehó Mátészalkán is igencsak foglalkoztatja az embereket. Amint azt dr. Varga Miklós vb-tiitkártól megtudtuk, a sajtóban, rádióban, televízióban látottak alapján az itt élők közül is mind többen kérik, szűnjön meg a tehó. Kérésüknek az a lista ad nvomatékot, amelyen 2700-an aláírásukkal is megerősítették véleményüket: nem fizetik tovább a településfejlesztési hozzájárulást. Mint mondják, az áremelkedésék amúgy is minden családot sújtanak, s a városban zajló gázbevezetés, szennyvízépítés költségeiből egyébként is súlyos tízezrekkel veszik ki részüket. A vb megtárgyalta a lakosság kérését, s úgy döntött, javasolni fogja a tanácsülésnek: ha lehet, jövőre szűnjön meg, ez évben még maradjon a tehó. Már csak azért is, mert az idei költségvetésben még számoltak az ily módon beérkező pénzzel, a tanácsnak még most is jelentős fizetési kötelezettségei vannak. A művelődési -központ építése súlyos milliókba került, az impozáns létesítmény méltó környezetének kialakítása, parkosítása szintén sok pénzt emészt. A tehó sorsáról tehát a tanácsülés dönt. Nem árt azonban tudni, hogy a tanácsrendelet most is lehetőséget ad arra, hogy akiknek szociális helyzete, egyéb körülményei indokolttá teszik, felmentést kapjon, s a tehó eltörléséig se fizessen településfejlesztési hozzájárulást. zettsége nincs. így a számukra felkínált lehetőségek száma is csekély. Fokozatosan emelkedik az alkoholbetegek száma, amit bizonyít, hogy 1986-ban 77, 1987-ben 92, 1988-ban már 102 embert köteleztek alkoholelvonó kezelésre. Legnagyobb figyelmet az idősekre fordítja a tanács. Számukra nemcsak az idősek klubja, hanem a házi gondozói szolgálat, valamint a szociális étkeztetés lehetőségét is megteremtették. A családgondozás új intézménye a Családsegítő Központ, melynek feladata a gondozásra szoruló családok felkutatása, a hozzájuk fordulók segítése. Sajnos, az elért eredmények mellett gondok is jócskán akadnak, a helyi szociálpolitikában. A segélykérelmek elbírálása, a tanács által juttatott pénzek felhasználása ma is sok okot ad a kritikára, s olykor még mindig előfordul párhuzamosság. Mátészalkán nem sikerült még feloldani azt az ellentmondást, hogy az ugyanazt a családot egy időben szabálysértés miatt bírságolják, miközben tanácsi segélyben is részesítik. A TÁRSADALMI MUNKÁBÓL ezúttal is alaposan kivették részüket a mátészalkaiak. összefogásuk eredményeképpen 1988- ban összesen 38 millió forinttal gazdagodott a város. Jó mélyen nyúltak a zsebükbe a gáz bevezetésekor, a szennyvíz- és egyéb közműfejlesztések idején is. Az infrastruktúra fejlesztéséhez ezúttal összesen 53 millió forinttal járult hozzá Mátészalka lakossága. Az oldalt összeállította: KOVÁCS ÉVA Lakásgazdálkodás A tanács nem épít, inkább elai
