Kelet-Magyarország, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-29 / 74. szám

2 Kelet-Magyarország 1989. március 29. Régi, új címer? Űtágú korona, alatta hármasdombon álló őrdaru... Újragondolják a város jelenlegi, közel húszéves címerének ügyéit. A máté­szalkai városvédő egye­sület kezdeményezésének köszönhetően, jelenleg az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem szakembe­rei foglalkoznak a cí­merrel. A városvédők legfőbb érve szerint a jelenlegi címernek szinte semmilyen kapcsolata nincs Mátészalka közel nyolc évszázados írott emlékeivel, a település mintegy ezeréves törté­nelmével. Az első, felhasználha­tó címeirajz a feljegyzé­sek szerint 1772-ből va­ló, s egy koronás, alu! pálmaággal övezett cí­merpajzsot tüntet fel, melyben egy páncélos kar két búzakalászt, vagy talán két liliomszálat tart. A másik, 1863-ból való címerleírás „a Ko­rona alatt egy lábon álló madarat, másik lábában valami tárgyat tartva ábrázol." Az újabb, 1842-ből származó címer leírása szerint „egy ötágú korona alatt mindkét szárnyát ki­terjesztett madár a bal lábával a hármasdomb középső csúcsán állva, másik feltartott lábában a csőre elé egy szivet tart." Az utolsó, 1907-böl fennmaradt címerleírás arról értesít, hogy „meg­maradt az ötágú korona, amely alatt a hármas­domb középső csúcsán bal lábán álló, csukott szárnyú őrdaru a jobb fel­tartott lábában követ tart.'’ 1974-ig ez volt Má­tészalka törvényes címe­re, amelynek újbóli beve­zetését a városvédők kezdeményezésére most fontolgatják. Ezzel is em­léket állítva az elő­döknek, az egykori vá­roslakóknak, Mátészalka történelmének. Rövidesen megváltozik, újra a régi lesz a város címere. A Mátészalkára tervezett gyermekváros makettje, amely 180 állami gondozottnak nyújt majd menedéket. A körülötte kialakult vitának ellenzői, helyeslői is jócskán akadnak. A városban 1986-ban épült az utolsó bérlakás, azóta mindössze a bérlőktől négy­szeres pénzért visszavett la­kásokkal gazdálkodhat a ta­nács. Igaz, az építőanyag- árak nagymértékű emelésé­vel, az OTP-kölcsönök rend­szerének megváltoztatásával mostanra alaposan vissza­esett a tanácsi lakásukról lemondani szándékozók szá­ma is. Megváltozik a rendelet Mindezeket figyelembe vé­ve a lakásügyi tanácsrende­let megváltoztatását tervezi a tanács. Teszi ezt azért is, mert erre ma a korábbinál jóval szélesebb joggal ren­delkezik, munkatársai ma már a helyi sajátosságok fi­gyelembevételével sokkal több kérdésben dönthetnek. A jelenlegi rendelkezések szerint tanácsi bérlakást az kaphat, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 2500 fo­rintot. Az illetékesek most azt javasolják, hogy ezt az összeget háromezer forintra emeljék fel. A korábbi 150 ezer forint­ról 200 ezerre emelték azok­nak az ingatlanoknak az ér­tékhatárát, amelyek kizár­hatják a tanácsi lakások odaítélését. Az utóbbi évek egyik la­káspolitikai kulcskérdése az Röviden ÚJ SZOLGÁLTATÁSOKKAL bővítette feladatait a Csa­ládsegítő Központ, melynek dolgozói ezentúl albérletközve- títésit, jogi, egészségügyi, nevelési tanácsadást, is vállalnak. A kor igényeihez, a laposodó pénztárcákhoz igazodva meg­kezdték a csecsemő- és gyermekruhák adás-vételét, hogy ezzel is segítsenek a szerényebb anyagi körülmények között élő kismamákon, családokon. Nem lesznek gondban ezentúl azok sem, akik esti programot szerveznek, hiszen a csa­ládsegítő munkatársai gyermekfelügyeletet is vállalnak. Két klubot szerveztek, közülük egyiket a szülőknek, mási­kat pedig a fogyni akaróknak ajánlják. A VÁROS TISZTASÁGÁRA, rendjére ma már közterü­letfelügyelők vigyáznak. A település utcáit, tereit járva szeretnék tettenérni a rongálókat, a szemetelőket, hogy a kiszabott büntetéssel másokat is visszatartsanak. Az elmúlt esztendőben összesen 43 esetben szabtak ki helyszíni bír­ságot, közöttük a legtöbben tiltott helyen parkíroztak, ron­gálták a parkokat, szemetelték az utcákat. Sajnos, minden igyekezet ellenére sem sikerült teljesen felszámolni az ille­gális szemétlerakóhelyeket, pedig az építési törmelékek, különféle hulladékok alaposan elcsúfítják a városszéli er­dőket. utakat. állami tulajdonban lévő la­kások elidegenítése. A ren­delet megalkotói azt szeret­ték volna, hogy az eladások során csökkenjenek a ta­nácsok terhei, hogy az érde­keltség megteremtésével, az állami lakások számának csökkentésével kevesebb le­gyen a tanácsok kiadása. A karbantartás, fenntartás költségei ne őket, hanem a lakásokat megvásárló lakó­kat terheljék. A ma még állami tulaj­donban lévő lakások eladá­sával a város vezetői azt szeretnék, hogy döntésük a tanács és a lakosság érde­keinek egyaránt megfeleljen. Úgy gondolják, ha mostani lakóik megvásárolják laká­saikat, házaikat, nemcsak a jelenlegi bérlők járnak jól, hanem a település egésze is. Megmarad az értelmiség, nem vándorolnak el a szak­emberek. Mátészalkán jelenleg 6266 lakást tartanak nyilván, kö­zülük 927 az állami tulajdon. Kilencszáz tanácsi bérlakás, 27 pedig szolgálati lakás. Ta­valy és tavalyelőtt összesen 39-et jelöltek ki eladásra, idén már többet szeretnének. 1987-ben például egy millió 700 ezer, 1988-ban már 4 millió 100 ezer forint volt a különbség. A bevétel és ki­adás közötti különbözeiét egyelőre a nem lakás céljá­ra szolgáló helyiségek bérleti díjából, illetve ,a Költségve­tési Üzem egyéb bevételei­ből fedezi a tanács. A lakbérből nem futja A helyi lakásrendelet leg­főbb célja épp ezeknek a ki­adásoknak csökkentése. Nem véletlen tehát, hogy a tanács helyi lakásrendeletében úgy döntött, eladja a tulajdoná­ban lévő lakásokat, s ezzel jelentős mértékben csökken­ti kiadásait. Elsősorban azoktól a lakásoktól, illetve házingatlanoktól szeretne megszabadulni, amelyek nem állami tulajdonú lakó­épületek között találhatók, s így lakótelepekkel nem al­kotnak szoros egységet. Mint kiderült, a tanács eme rendeletét mára túlha­ladta az idő, ezért új szabá­lyozás megalkotását tervezik az illetékesek. Olyan rende­let megalkotására készülnek, amely a lakásgazdálkodást, illetve városrendezést te­kintve a korábbinál lénye­gesen egyértelműbb, s konk­rétabban szól arról, melyek azok a tanácsi lakások, ame­lyeket eladhatnak, s melyek, amelyeket tilalmi listára vesznek a város vezetői. Je­lenleg. két változatot tarta­nak nyilván, egyikben 404, a másikban pedig 137 állami tulajdonú lakás cserélhet gazdát a jövőben. Akár hétszeres árat is? Mivel új lakások építésére anyagiak miatt nincs lehető­ség, továbbra is támogatják azokat, akik állami, bérlaká­sukat visszaadva maguk lát­nak házépítéshez. Számukra jelenleg a korábban befize­tett lakáshasználatbavételi díj négyszeresét fizetik. Mi­vel ma már ez az összeg egy­re kevésbé ösztönöz a fé­szekrakásra, a tanács illeté­kesei azt tervezik, hogy a visszatérítés összege hatszo­ros, a későbbiekben akár hétszeres is lehet. Új képzőművészeti alkotások Szobor, ivókút, enlékmű Ha minden terv szerint zajlik, rövidesen újabb kép­zőművészeti alkotásokkal gyarapszik a település. A városlakók véleményét is figyelembe véve ugyanis a jövőben döntenek arról, hogy a felajánlott műalkotá­sok közül melyek kerüljenek a város utcáira, tereire. A Hild parkba Sebestyén Sándor szobrászművész egyik 300, ezer forintot érő alkotá­sát helyezik majd el, a mű­vek változatai közül szakmai zsűri választja ki a legszeb­bet, a legjobbat. A városiközpontban elhe­lyezendő ivókút vázlatait Bíró Lajos, a városban élő szobrászművész készíti. Mi­vel művének ellenértékét nem számolja fel a városnak, a társadalmi munkában ké­szített alkotásnak csak a felállítása kerül pénzbe. Közadakozásból épül meg ugyanakkor az a köztéri műalkotás, amely a II. vi­lágháború halottjainak állít emléket, s amelyet szintén Bíró Lajos készít majd el. Itt az első parabolaantenna! Városi tv-t terveznek A napokban megérkezett, s már a helyére is került a vá­ros első parabolaantennája, melyet hatszázezer forintért a lakásszövetkezet közössége vásárolt. A posta épületén elhe­lyezett antennára azonban nemcsak a lakásszövetkezet tag­ja, hanem valamennyi, akár tanácsi lakásban élő szálkái is rákapcsolhat, amennyiben központi antennával rendelke­zik, s vállalja a feltételeket. Ez már csak azért is öröm, mert az úgynevezett nagyközösségi antennarendszer máris közel kétezer lakásban található meg. A postai telefonhálózat bővítésével a tervek szerint rö­videsen más lakótelepi lakásokban is bővülnek a vételi le­hetőségek. Ha minden igaz, még az idén csatlakozhat az Újtelep, a Ráckert, az Északi, valamint az Ifjúsági lakóte­lep is. Ezeken a helyeken mindössze az utcai kiépítés költ­ségeit kell fizetniük a lakóknak, s az így befolyt pénzekből további műholdas adások vételére teremtenek lehetőséget az illetékesek. Sokaknak jó hír az is, hogy a művelődési központban a városi televízió kialakításának lehetőségeit is megteremtet­ték. Ha a stúdióberendezések megvásárlására lesz majd pénz, megindulhat az adás, amelynek segítségével nemcsak újabb szórakozási lehetőséget, hanem részletesebb, bővebb helyi információkat is nyerhetnek a szalkaiak. Szociálpolitika Segélyből fizetett bírság Mátészalka közel huszon­egyezer lakosából 3252, az itt élők 15,6 százaléka a munka­képes koron felüli. Nehezíti a dolgot, hogy a város nyugdí­jasainak döntő többsége a létminimum közelében él, alacsony nyugdíjához nem tud pluszjövedelmet szerezni, hiszen a foglalkoztatásukra is kevés a lehetőség. A korábbi 344 nyugdíjasállásból ma már csak 316 található a gyá­rakban, üzemekben. Új jelenség, hogy a ko­rábbi ingázók közül is mind többen kénytelenek hazatér­ni, s fővárosi munkahely hí­ján Mátészalkán elhelyez­kedni. Sajnos itt sem sok re­ménnyel, hiszen az így visz- szajérők jelentős része ci­gány, akiknek szakmai vég­Eltörlik a teliót? Kétezer-hétszáz aláírás Slágertéma, ha úgy tetszik, kényes kérdés volt a tehó a nemrég befejeződött tanácstagi beszámolónkon, s a vele kapcsolatos kedélyek, vélemények azóta sem csillapodtak, változtak. A tehó Mátészalkán is igencsak foglalkoztatja az embereket. Amint azt dr. Varga Miklós vb-tiitkártól meg­tudtuk, a sajtóban, rádióban, televízióban látottak alapján az itt élők közül is mind többen kérik, szűnjön meg a tehó. Kérésüknek az a lista ad nvomatékot, amelyen 2700-an alá­írásukkal is megerősítették véleményüket: nem fizetik to­vább a településfejlesztési hozzájárulást. Mint mondják, az áremelkedésék amúgy is minden családot sújtanak, s a városban zajló gázbevezetés, szennyvízépítés költségeiből egyébként is súlyos tízezrekkel veszik ki részüket. A vb megtárgyalta a lakosság kérését, s úgy döntött, ja­vasolni fogja a tanácsülésnek: ha lehet, jövőre szűnjön meg, ez évben még maradjon a tehó. Már csak azért is, mert az idei költségvetésben még számoltak az ily módon beérkező pénzzel, a tanácsnak még most is jelentős fizetési kötelezettségei vannak. A művelődési -központ építése sú­lyos milliókba került, az impozáns létesítmény méltó kör­nyezetének kialakítása, parkosítása szintén sok pénzt emészt. A tehó sorsáról tehát a tanácsülés dönt. Nem árt azon­ban tudni, hogy a tanácsrendelet most is lehetőséget ad ar­ra, hogy akiknek szociális helyzete, egyéb körülményei in­dokolttá teszik, felmentést kapjon, s a tehó eltörléséig se fi­zessen településfejlesztési hozzájárulást. zettsége nincs. így a számuk­ra felkínált lehetőségek szá­ma is csekély. Fokozatosan emelkedik az alkoholbetegek száma, amit bizonyít, hogy 1986-ban 77, 1987-ben 92, 1988-ban már 102 embert köteleztek alko­holelvonó kezelésre. Legnagyobb figyelmet az idősekre fordítja a tanács. Számukra nemcsak az idősek klubja, hanem a házi gondo­zói szolgálat, valamint a szo­ciális étkeztetés lehetőségét is megteremtették. A családgondozás új intéz­ménye a Családsegítő Köz­pont, melynek feladata a gondozásra szoruló családok felkutatása, a hozzájuk for­dulók segítése. Sajnos, az el­ért eredmények mellett gon­dok is jócskán akadnak, a helyi szociálpolitikában. A segélykérelmek elbírálása, a tanács által juttatott pénzek felhasználása ma is sok okot ad a kritikára, s olykor még mindig előfordul párhuza­mosság. Mátészalkán nem si­került még feloldani azt az ellentmondást, hogy az ugyanazt a családot egy idő­ben szabálysértés miatt bír­ságolják, miközben tanácsi segélyben is részesítik. A TÁRSADALMI MUN­KÁBÓL ezúttal is alapo­san kivették részüket a má­tészalkaiak. összefogásuk eredményeképpen 1988- ban összesen 38 millió fo­rinttal gazdagodott a vá­ros. Jó mélyen nyúltak a zsebükbe a gáz bevezetése­kor, a szennyvíz- és egyéb közműfejlesztések idején is. Az infrastruktúra fejlesz­téséhez ezúttal összesen 53 millió forinttal járult hoz­zá Mátészalka lakossága. Az oldalt összeállította: KOVÁCS ÉVA Lakásgazdálkodás A tanács nem épít, inkább elai

Next

/
Thumbnails
Contents